1960 óta minden évben az amerikai magyarok által is kedvelt hálaadási ünnep, a Thanksgiving hétvégéjén rendezik meg Clevelandben a kétnapos Magyar Kongresszust. Régen, amikor még a mostaninál is több magyar élt a városban, azért választották ezt az időpontot, mert sokan ilyenkor jöttek haza családot látogatni, s örömmel vettek részt az előadásokkal, művész esttel, kiállításokkal és egyéb programokkal zajló eseményen. A közösség megerősítését célzó kongresszus most is érdekes témákkal és gazdag kínálattal várta az érdeklődőket.

Németh Iván előadása a konferenciateremben

Már a péntek délelőtti megnyitón is sokan voltak a Magyar Kongresszusnak rendszerint helyet adó Hilton Garden Inn belvárosi konferenciatermében, ahol a szervező Magyar Társaság elnöke, Dr. Nádas János nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében abbéli reményét fejezte ki, hogy értékes, információkkal teli intellektuális és közösségi élményben lesz részünk, amely után gazdagabban távozunk. Ezt nemcsak a szervezők, vagy azok a meghívott vendégek tapasztalhatták meg, akik a teljes programsorozaton részt tudtak venni, hanem azok is, akik egy-egy eseményre jutottak el. Bár a kongresszus előadásai mind ingyenesen látogathatók, érthető módon most is a könnyedebb, szórakoztatóbb témák vonzották jobban a helyieket.

Balla Zsuzsánna és Balla Sándor előadói estje

Ilyen volt például a hagyományos péntek délutáni Erdélyi Találkozó, amelyen bemutatkoztak a művészest fellépői, Balla Zsuzsánna zongoraművész és Balla Sándor opera énekes. Míg itt a hétköznapi, közvetlenebb oldalukról ismerhette meg őket a közönség, az esti műsoron a professzionális előadóművészeti képességeikről tettek tanúbizonyságot. A szimpatikus testvérpár mesélt az erdélyi származásukról, a hagyományőrzésről, a gyereknevelésről, valamint a zenéhez, illetve az egymáshoz való viszonyukról. Sándor otthon maradt, és magánénekesként különböző operatársulatok tagja, valamint Románia jelenleg leghíresebb baritonja, Zsuzsánna pedig Detroitben él, zongoratanárként dolgozik, továbbá a helyi katolikus egyház zenei vezetője. Mindketten rendszeres fellépői a nemzetközi koncerttermeknek, és visszatérő művészei a Magyar Kongresszusnak. Zsuzsánna a kongresszust záró bálon a diaszpórában végzett munkássága elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Dr. Szabó László, Washington DC-i nagykövettől, amihez ezúton is gratulálunk. Az Erdélyi Találkozó idén is ételkóstolóval ért véget. A Bocskai Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Csibi Lóránd előadása után, amely az erdélyi hoki történetét mutatta be, a rádió munkatársa, Simon-Benedek Zsuzsanna tálalta fel csinos székely népviseletben az ínycsiklandó menüt: a kocsonyát, illetve a sajtos-kolbászos rakott puliszkát, kovászos uborkával és tejföllel kínálva. Repetáért sorban állós sikert aratott a főztje, amelynek recepjét szívesen megosztotta a kíváncsiskodókkal.

Az első napi előadások főként a vallásfilozófia jegyében zajlottak. Dr. Hoványi Márton A hit lemorzsolódása címmel tartott nyitó prezentációja az 58. Magyar Kongresszus legkiemelkedőbb eseménye volt, amely magasra tette az elvárásainkat. A Yale Divinity School vendégoktatójaként dolgozó fiatal katolikus teológus és irodalmár három fogalom – a héber ámen, a görög pisztisz és a latin fides – eredet- és kultúrtörténete alapján járta körbe a hit kérdését, s jutott el az eszkatológiai megközelítésen át az aktuális közéleti kérdésekig. Bonyolult és érzékeny témát feszegetett, a széles körű tájékozottságát megalapozó óriási tudásanyagot mozgósítva, mégis lehetséges utakat jelölt ki a hit megújításával kapcsolatban. Gondolatébresztő előadása mind az istenkereső közösség, mind az egyén szempontjából reménykeltő válaszokat adott korunk identitásválságának problémájára. Ha tehetik, kövessék a munkásságát, hallgassák az előadásait, de a személyes blogját is jó szívvel ajánlom a figyelmükbe (https://cammarus.wordpress.com/).

P. Balogh László atya, aki pár hónapja érkezett New Jersey-be, más nézőpontból közelítette meg a témát. A „liberalizmus” fogalmát a protestáns vallási közösségek és a katolikus egyház viszonyában értelmezte újra, majd az egyházi dogmatizmus keretein belüli megújulás, a szakralitáshoz való visszatérés, „az élő hit” lehetséges formáit fejtegette.

Toldy Ágnes felkonferálja a BuSho filmvetítést

Míg a pénteki napot a BuSho rövidfilmfesztivál díjnyertes alkotásait bemutató filmvetítések keretezték, délben megnyíltak a kiállítások is. Hogy mennyien vásároltak a népi kerámiákból, hagyatéki festményekből, terítőkből, magyaros emléktárgyakból, könyvekből vagy Bogárdy Imre akvarelljeiből, azt nem tudom, de jóleső érzés volt az igényes kézműves ereklyék között nézgelődni. Tarkányi Leitgeb Edina babáit végre közelről is megcsodálhattam, s egy rögtönzött mini-riport keretében a történetükről is megtudtam néhány dolgot. Négy éve készülnek Edina műhelyében, ahol mindent ő maga tervez, készít és varr. Körülbelül hatvan baba született meg idáig, egy részük rendelésre, a legtöbb viszont saját indíttatásból. Az elkészítési idő általában másfél hónap, ezért jellemzően nem eladásra szánja őket. Edina azt mondja, megfizethetetlen a befektetett munka, és inkább saját kedvtelésből csinálja. Egy mesekönyv kapcsán született meg az ötlet, amelynek szereplőit „életre akarta kelteni”. Közben érkeztek rendelések is, de számos új ihlet is érte, sőt három családtagot is megörökített. Otthon külön szobában tartja a babákat, s még az adventi koszorúja is négy „saját” angyalból áll. Az is kiderült, hogy a készülő bábok is képesek alakítani a karakterüket. (Nem mindegy, hogy hímzett vagy gombszemű készül-e.) Úgy képzelem azt a szobát, mint egy varázserdőt, ahol éjszaka nagy mulatságot tartanak a lakók: a huszár, a magyar babák, Ludas Matyi, a Mikulás, az elfek, ördögök, méhecskék, a néger baba, a bohóc, a tündérek és mások – ahová alkalomadtán szívesen becsatlakoznánk.

Tarkányi Leitgeb Edina a babáival

Az idei kongresszus újdonságaként a filmvetítés volt az egyik leglátogatottabb és legkedveltebb program. A jövőre 15 éves budapesti rövidfilmfesztivál, a BuSho igazgatója, Gábeli Tamás személyesen is részt vett az eseményen, és felvezetőiben értékes információkkal szolgált. A válogatás nemcsak a legújabb magyar alkotásokat, hanem az elmúlt évek emblematikus kisfilmjeit is bemutatta. Délelőtt „no dialog” rövideket láthattunk, köztük olyan legendás filmeket, mint M. Tóth Géza Maestro című kiváló animációs filmjét, vagy Szirmai Márton Szalontündő című szkeccsét a rendszerváltás utáni időkről. Délután a „serious part” blokkal folytatódott a program, amelyben négy rövidfilmet nézhettünk meg az immár zsúfolásig megtelt teremben. A 2017-es díjazott filmek közül Tóth Barnabás Operation Stone című alkotása az ötvenes években működő fiktív határátkelők jelenségét mutatta be, Kiss Hajni Last call című filmje Zsurzs Kati nagyszerű alakításával a kivándorolt gyermekéhez készülő Skype-nagymama vívódásait ábrázolta meggyőzően, Deák Kristóf Mindenki (Sing) című, 2016-ban Oscar-díjat nyert kisfilmje pedig a gyermeki tisztaság mindent legyőző erejéről tett tanúbizonyságot a felnőttek érdekvilága ellenében. Ferenczik Áron Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-állomáson? című groteszkje az elszemélytelenedés világjelenségének mutat (magyar) fricsát, és főként a humorával tűnt ki a mezőnyből.

Gábeli Tamás a vetítést követő beszélgetésen és a vele készített interjúnkban is beszélt a műfaj sajátosságairól, amelyben a nagyjátékfilmes alkotók sokszor „csak” kipróbálják magukat. A rövidségük okán ezek az alkotások rendkívül népszerűek, hiszen manapság „az idő pénz”. Gyorsan terjednek a videómegosztókon, ami fesztiválszervezőként nincs ellenükre, mégis fontosnak tartják a három éves határidő betartását, ameddig nem kerülhetnek ki a világhálóra. A filmek így tudják kifutni a fesztiválköreiket s beteljesíteni eredeti küldetésüket, hogy együtt éljük át a filmélményt a moziteremben. A BuSho-bemutató a chicagói főkonzulátus támogatásával érkezett a Magyar Kongresszusra, aminek kapcsán Gábeli Tamás elmondta: fő célkitűzésük nemcsak az, hogy a fesztiválra beküldött összes magyar rövidfilmet bemutassák otthon, hanem hogy minél több magyarlakta közösségbe is eljuttassák a legjobbakat. Többféle összeállítást küldenek szét közel ötven intézménynek világszerte, főként a Külügyminisztérium kötelékében működő kulturális intézetekkel együttműködésben. A clevelandi vetítés jelentős hozzáadott értéket képviselt a kongresszus idei programjában, amelyért köszönet minden szervezőnek. (Elérhető kisfilmek miatt is érdemes ellátogatni a www.busho.hu holnapra.)

Az első napot lezáró Irodalom és művész est hagyományosan a helyi fiatalok fellépésével kezdődött. Németh Áron Erie-ből érkezett, és Petőfi Sándor Szülőföldemen versét mondta el magabiztosan, majd Krasznai Ráhel Radnóti Miklós Nem tudhatom… című költeményét szavalta átéléssel. A Balla-testvérek Összetartozás című dalcsokor-összeállítása a szülőföld emlékét idéző népdalokkal indult, majd Puccini, Donizetti, Verdi és más szerzők ismert opera áriái után A csitári hegyek alatt… közös éneklésében oldódott fel. A program utáni fogadáson kiállították az idei Ladányi Művészeti Alapítvány által kiírt versenyre beérkezett pályamunkákat, amelyet Szentkirályi Júlia nyert meg a vegyes technikával készített, batikolt hatású fantáziaképével. Somogyi Ferenc második díjat nyert alkotásai voltak még meggyőzőek számomra, önkifejező portréi nemcsak a művészettörténeti jártasságát, hanem a kreativitását is tükrözik.

A Ladányi-pályázat díjkiosztója után: Nádas János, a Magyar Társaság elnöke, a díjazottak: King Kerrie, Somogyi Ferenc és Szentkirályi Júlia, valamint Peller (Falk) Ildikó, a kuratórium tagja (Fotó: Magyar Kongresszus)

A szombati nap előadásai gazdaságpolitika és politikatörténet témájában zajlottak, részben angol nyelven. Németh Iván sok érdekes információval szolgált A szocialista Magyarország és a külföldi terrorszervezetek közötti együttműködés című előadásában. A washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsnál dolgozó Juhos Anna, valamint később Virág Fanni igyekeztek a nagyközönség számára is közelebb hozni az amerikai-magyar gazdasági együttműködések rendszerét. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés azonban Dömötörffy Zsolt moderátori közreműködésével több oldalról is megvilágította a kérdést. Főként Bencsik Zita főkonzul asszonytól tudtunk meg fontos tényeket a Magyarország és Amerika, ezen belül is Indiana, valamint Ohio államok közötti gazdasági kapcsolatokról, egyetemi együttműködésekről, kölcsönös befektetésekről.

Dr. Bencsik Zita főkonzul asszonnyal

Elhangzott többek között, hogy Magyarország már nem csak az olcsó és jól képzett munkaerő miatt versenyképes a piacon, hanem az alacsony adózási kötelezettségeknek, az innovatív technológiák terén elért vezető pozíciónak, a kreatív magyar start up cégek nation brandingjének és a jó befektetési környezetnek köszönhetően is. Beszéltek az ázsiai országokkal, köztük Kínával és Indiával való növekvő gazdasági együttműködésekről, amelyek stabilitása biztonságpolitikai szempontból is fontos Magyarország számára. Elemezték továbbá a V4-országok gazdasági egységként tekintett szövetségét, majd a magyar kormány nemzet- és gazdaságpolitikai törekvéseit az elmúlt években kivándorolt „new comer” nemzedék, illetve a diaszpórában felnőtt magyar fiatalok hazacsábítására.

Dr. Bencsik Zita rádiónk hallgatóinak is összegezte a kongresszuson elhangzottakat.

Számomra a legkülönösebb program a szombati kongresszusi ebéd volt, amelynek a végén Marion Smith előadását hallgattuk meg Az évszázad konfliktusa: a kommunizmus és a civilizáció harca címmel. A felesége révén magyar kapcsolatokkal is rendelkező civil közösségi vezető számos egyesület tagja, egyben a témát kutató szakember, aki a kommunizmus áldozataira emlékező bizottság alapító igazgatója, s fő célkitűzése egy emlékmúzeum megnyitása Washingtonban. Beszédében részletesen elemezte a totalitárius diktatúrák működését és a marxi „utópisztikus idealizmus” gyakorlatban megvalósult borzalmait, tényekkel és számokkal alátámasztva, hogy még ma is tömegek élnek kommunista elnyomás alatt. Az alapvető emberi szabadságösztön és –jog nevében érvelt a baloldali szocialista rendszerek ellen, amelyek véleménye szerint ma erősebbek, kiterjedtebbek és befolyásosabbak, mint a második világháború utáni időszakban. (A Föld lakosságának fele él ma kommunista diktatúrában.) Figyelmeztetett arra a veszélyre, ahogy ezek a zárt rendszerű államok bevásárolják magukat a nyugati civilizáció gazdasági rendszereibe, médiaközpontokba, egyetemekre, lerombolva és veszélyeztetve kultúránk egészét. A világpolitikai érdekszövetségek irányította helyzetben egyetlen megoldást és feladatot lát: ha minél több ember szerez tudomást a kommunizmus máig romboló hatásairól, hiszen az amerikaiak nagy része soha nem tanult erről, és könnyen felül a kapitalizmus ellenes nosztalgia divatjának. (A 2000-es években született amerikai milleniumi nemzedék 55%-a szeretne volt kommunista országban élni, mert ezzel azonosítják a nyugat-európai jóléti társadalmat.) Ezért is tartja fontosnak, hogy azok, akik átélték a kommunizmus borzalmait, meséljenek a történeteikről, és legyen egy múzeum, amely mementóként hírt ad minderről. (A támogatásokat az alapítvány honlapján található számlaszámon várják: https://www.victimsofcommunism.org/.)

Interjú Dr. Szabó László nagykövettel

Az 58. Magyar Kongresszust lezáró Magyar bál most is az elsőbálozók nyitótáncával kezdődött. Három lányt mutatott be a közösségnek az édesapjuk, akik partnereikkel palotást és keringőt táncoltak.

A vacsorát követően az est díszvendége, Dr. Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete köszöntötte a résztvevőket, aki jelenlétével megtisztelte az eseményt, és ez alkalomból a Bocskai Rádiónak is adott egy rövid interjút.

Bencsik Zita főkonzul asszony ünnepi beszéde után a díjátadók következtek. Az eddig említetteken kívül az Árpád Akadémia kitüntetését, az Árpád Szövetség-érmet Szentkirályi Pál kapta a magyarságért végzett kiemelkedő közösségi tevékenységéért.

A Harmonia zenekar aztán hajnalig húzta a muzsikát, s miközben zajlott a mulatság, mi mikrofonvégre kaptuk Nádas Gabriellát, a Magyar Társaság ügyvezetőjét, aki elárult néhány részletet a jövő évi Magyar Kongresszusról.

Immár hagyomány, hogy a kongresszus ideje alatt a chicagói főkonzulátus kihelyezett konzuli napokat tart Clevelandben, amelyen idén rekordszámú ügyfél vette igénybe a szolgáltatásokat. Pálmai Zsuzsanna közösségi diplomata rádiónknak értékelte a konzuli napok eredményességét.

Jövőre, az 59. Magyar Kongresszuson újra találkozunk!

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.