1920. június 4-én a clevelandi magyar lapok címlapján mindössze egy bekezdésnyi szövegből értesültek az olvasók a trianoni békeszerződés aláírásáról. Akkor még nem értették pontosan, hogy ez a magyarok számára nem békét jelent, esetleg formálisan. Alábbi cikkünkben Dr. Szentkirályi Endre, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke segítségével szemléltetjük, hogyan jelentek meg Trianon évfordulói Clevelandben az elmúlt száz évben, és hogyan fog zajlani idén a centenáriumi emlékünnepség szűk körben, szigorú egészségügyi előírások között.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
Ugorjunk vissza az időben 1920-ra, és azokra az alapvető információkra, amit tudnunk kell a 20. század eleji amerikai magyar diaszpóráról. Dr. Szentkirályi Endre vizsgálta a folyóiratokon kívül a korszak népességi adatait és a clevelandi magyarok társadalmi életét is.
Már 1920-ban 43 ezer volt a magyarok lélekszáma, ami a bevándorlók 18%-át tette ki. Legtöbben a „Buckeye utcai” negyedben éltek, majd később kialakult egy magyar közösség a város nyugati oldalán is, a református templom közelében. Ami a vallási megoszlást illeti: voltak római és görög katolikus, református, evangélikus, baptista és izraelita imaházak és templomok. A húszas évek közepén kezdték építeni a Szent Imre és Szent Margit templomokat, mert a Szent Erzsébetnél megnőtt a hívek száma és szűknek bizonyult.
Clevelandben 6 újság létezett, és az 1902 óta működő Egyesült Magyarok Egylete több mint 81 szervezetet fogott össze. A fő társadalmi szervezetek a segélyegyletek voltak, elsősorban az egyházak körül tömörültek. A Szent Erzsébet egyházközösségben 9, a református gyülekezetben és a Szent János görög katolikus templomnál pedig 4-4 egylet működött. Ezek a szervezetek tették ki az Egyesült Magyar Egyletek kétharmadát.
Gyakran nevezték a várost „amerikai Debrecennek”, és Budapest után másodiknak a magyarság számát tekintve. Ez azonban egy jól elterjedt tévhit volt, hiszen a 7-8. lehetett, jóval megelőzte Pozsony és Kassa.
A leglényegesebb folyóirat a Szabadság volt. Olyannyira népszerűvé vált, hogy a lap 20. születésnapján, 1911-ben jelen volt az amerikai elnök William Howard Taft is. A baloldali, szakszervezeti beállítottságú, gyakran választásokról publikáló írások között találunk a legtöbb tudósítást Trianonról. 1920. június 4-én ez a felirat szerepelt a címlapon: „Aláírta a békét Magyarország.” Még nem ismerték az esemény jelentőségét, csupán egy rövid és tárgyilagos információt kaptak az olvasók. Június 8- án került az újságba az Európa és a béke, ami leírja az új helyzetet. Az aláírást követő tizedik napon lehetett csak arról olvasni, hogy Trianon nem jó Magyarország számára. Ekkor a Szabadság egy az egyben leközölte egy híres amerikai sajtóorgánum, a Saturday Evening Post anyagát. Meg akarták mutatni az amerikai oldal véleményét is az Ezer esztendőn keresztül. Ez volt az újságcikk címe.
1945 júniusában azzal voltak elfoglalva a Szabadság lap újságírói, hogy mi történik Japánban, aggódtak Magyarországért a Szálasi kormány alatt. Trianon 25. évfordulója nem szerepel nagyban az újság hasábjain.
Dr. Szentkirályi Endre a legtöbb évfordulós anyagot az 50. évfordulóról találta. Ekkorra még baloldalibb lett a Szabadság, és nem foglalkoztak kiemelten a kérdéssel. Viszont volt egy emlékezés Sági Pál tollából: Ami a történelemből kimaradt. Clevelandben 1970-re már megalakult a DP társaság és az 56’-ban kitelepültek. Ez hatott a helyi sajtóra is, egyre inkább jobboldali beállítottságúvá vált. Nem szélsőséges, de nemzeti érzelmű írások láttak napvilágot ebben az évben. A Szittyakürt több oldalt szentelt a témának. A Magyar Kongresszus konferenciát szervezett, amerikai szenátorok is megszólaltak Trianon kapcsán. Ez azt tükrözi, hogy a clevelandi magyar közösség bár nem volt közvetlen hatással az amerikai politikára, de egyértelműen jelen voltak a társadalomban és a politikai körökben. Identitáserősítő és közösségformáló szerepe volt a rendezvénynek
A Katolikus Magyarok Vasárnapja még a húszas évek táján indult a Szent Erzsébet egyházközösségnél. Később komoly napilap lett belőle és 1990-ben az ő címlapjukon olvasható cikk Trianon 70. és Erdély visszacsatolásának 50. évfordulója címmel.
1995-re megszűnt a Szabadság, a Szittyakürt és a Katolikus Magyarok Vasárnapja. Ezzel a sajtó válláról áthelyeződtek a megemlékezések a Magyar Kongresszushoz. A konferencián elhangzott előadások fele irodalmi és művészeti, a másik fele pedig Trianonnal foglalkozott a 75. évfordulón. Ezen belül is az elcsatolt területek magyarságának a helyzete került a szakértők figyelmének központjába.
Trianon 100. évfordulójának tiszteletére az elmúlt év novemberében is megtartotta a Magyar Társaság konferenciáját, ahol kutatók mélyen megvitatták a témát. A centenáriumi emlékünnepséget 2020-ban a koronavírus rendkívüli körülmények közé helyezte. Clevelandben a Szent Imre közösség és a Clevelandi Magyarok Alapítványa faültetéssel és “Magyarok Kenyere 15 millió búzaszemből” kenyérosztással szeretne csatlakozni a nemzeti összetartozás napjához. Ezen kívül a békeszerződés aláírásának percében, amerikai idő szerint 10:30-kor, megkondulnak a harangok templomaikban.
Dr. Szentkirályi Endre úgy véli, hogy a június 4-i faültetés egy pozitív gondolat, ami a magyarság jövőjébe vetett hitet jelképezi. Hozzáteszi, hogy emlékezni kell az évfordulóra, és gondolni azokra az emberekre, akiknek az életét befolyásolta ez a nap: „Mindig azt keressük, ami összeköt minket, nem azt, ami szétválaszt.” Trianon üzenete az Egyesült Magyar Egyletek elnöke számára egy fiatalkori cserkész-élményéből adódik, és a következőképp fogalmazta meg: „Tartsuk a magyar büszkeségünket, de legyünk tisztelettel a többi nemzet iránt is.”
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
