2018 nyarán a Bocskai Rádió weboldalán megosztottunk egy közvélemény-kutatást. Akkor ezt a közvélemény-kutató kérdőívet, amely a clevelandi Bocskai Rádió hallgatóit szólította meg, majdnem százan töltötték ki és küldték vissza Bíró Mónikának, Kincses Kolozsvárra.
Az akkor kitöltött adatokat egy készülő államvizsga dolgozatban dolgozta fel és írt belőle egy százhúsz oldalas vizsgamunkát, amelyre az államvizsga megvédése után a legmagasabb jegyet kapta. A kutatás fő vonala azt vizsgálta, hogy a clevelandi Bocskai Rádiónak milyen szerepe van a helyi magyar kisebbség mindennapjainak és a magyar kultúrának a szervezésében, hogyan járulunk hozzá a magyar kultúra ápolásához, illetve hogyan ismertetjük, terjesztjük a magyar nyelvet és kultúrát. Az államvizsga dolgozat a hallgatóság véleményén és álláspontján alapszik, továbbá azt is felmérte, hogy milyen területen, milyen rendszerességgel és milyen szokások alapján hallgatják az adásainkat.
Mónika a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán mesterizik éppen, és itt folytatja a Bocskai Rádió körüli kutatását. Most éppen a rádió Facebook-oldalát vette górcső alá, és írt egy húsz oldalas dolgozatot, amelyet angolul is, magyarul is elkészített. Ebből idéznék néhány mondatot:
„A rádió nem csak a hagyományosan vett szerepében működik, hanem nagy mértékben kihasználja az internet nyújtotta lehetőségeket, több platformon is jelen van és több szinten, több csatornán keresztül kommunikál a közönséggel és a közösséggel. Elsősorban egy rádióról beszélhetünk, azonban túllép ezen a szerepen. A Bocskai Rádió inkább a magyar kisebbségi közösség fenntartásának és a kulturális, illetve közösségi élet szervezésének az intézményévé válik, amely kiterjedt kommunikációs hálózatokat és messzire nyúló kapcsolatokat épített ki a magyarság érdekeit figyelembe véve. Számos stratégiát dolgozott ki egyrészt a hallgatókkal való kommunikációs lehetőségek megteremtésére, a hallgatóság megnyilvánulásainak lehetővé tételére és a közösségi élet megszervezésére. A rádió közönségében nem csak a helyiek és amerikaiak vannak, hanem számos más országban élő magyarok, magyarországiak és erdélyiek is követik a rádió adásait és tevékenységeit. Ez a rádió a médiát és a kiterjedt kommunikációs csatornákat eszközként kezeli és használja fel a közösség szervezése, a magyarságtudat fenntartása, a magyar kultúra és a nyelv ápolása, gyakorlása és terjesztése, mindezek átadása érdekében.”
Mónikával nemrégiben Skype-on beszélgettem a kutatásáról, amely az alábbi linken meghallgatható:
