A 44. AHEA-konferencián jártunk [videóval]

Április 4. és 6. között rendezték meg 44. alkalommal az Amerikai Magyar Oktatók Egyesületének (American Hungarian Educators Association) éves tudományos konferenciáját, ezúttal a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben. Idén 7 témakörben, 2 helyszínen zajlottak az előadások, s legtöbbjük az irodalom- és kultúratudományok, a neveléstudomány és a politikatörténet területeivel foglalkozott. A 3 napos esemény az amerikai felsőoktatásban dolgozó magyar származású tanárok szakmai találkozója, de részt vesznek rajta magyar témával foglalkozó amerikai előadók és magyarországi szakemberek is.

A 2019. évi AHEA-konferencia az identitás kérdését helyezte középpontba: Magyar, európai, globális? (Identity: Hungarian, European, Global?) címmel, amit a nyitó napi filmvetítés könnyedebb formában vezetett fel. Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjével indult ugyanis a program, amely egy család költözéseinek nyomán az egész 20. századi magyar történelmet, és annak a generációk életére gyakorolt hatását is bemutatja. A filmről az esemény díszvendége, Kenyeres János, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docens tartott szakmai beszélgetést. Elmondása szerint a konferencia résztvevői körében is nagy tetszést aratott a filmes családregény, csakúgy, mint a clevelandi filmklubon (ld. írásunkat IDE kattintva). A professzor vendégtanárként jelenleg magyar irodalom, film- és kultúratörténetet tanít a Torontói Egyetemen, szakterülete pedig az angol és kanadai irodalom- és filmelmélet. Emellett foglalkozik a kanadai bevándorló irodalommal is, főként a magyarral, amelyről hamarosan egy könyvet készül megjelentetni. Főszónokként ő tartotta a 44. konferencia nyitó előadását, amelyben a magyar identitás irodalmi megjelenési formáit mutatta be, a romantika korától egészen napjainkig.

Ezt a témát fejtegette az irodalmi szekció több előadása is, köztük Szentkirályi Endre prezentációja a clevelandi magyar emigráció írója, Eszterhás István munkásságáról – ahonnan a konferencia a mottóját kölcsönözte –, valamint a Yale Egyetem ösztöndíjas kutatója, Hoványi Márton előadása is, akit az AHEA testülete Hermann Gabriella és Mervay Mátyás társaságában előadói díjban részesített. Mindeközben a másik teremben oktatás- és nevelésügyi kérdések voltak terítéken, mint pl. a diaszpóra magyar iskoláinak szerepe a nemzettudat megőrzésében, vagy a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottsága az ösztöndíjprogramok tükrében, amelyről Novák Tamás, a New York-i Főkonzulátus tudomány és technológia ügyi (TéT) attaséja tartott előadást. Míg Thomas J. Tobin, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora az online (táv)oktatás előnyeiről beszélt, Papné Bús Enikő, a CSU Fulbright-ösztöndíjas oktatója a személyesség mellett érvelt, bemutatva kutatási témáját, amely a tanári életpályamodell motivációs lehetőségeit vizsgálja. A záró napon a magyar zeneiskolai oktatásról és a szép magyar beszéd módszertanáról is tartottak prezentációt.

Reklám

A kultúratudományok szekciójában az előadók a magyar zsidóság identifikációs kérdéseit elemezték a Horthy-rendszer idején – amerikai politikatörténeti szempontokat is érintve –, illetve az osztrák zsidóságnak az ’56-os menekültek ügyében tanúsított szerepvállalásáról értekeztek. Szocio-politikai témában volt szó az amerikai, a magyar és a kínai bankrendszer összehasonlításáról, a magyar energiapolitika geopolitikai aspektusairól, vagy a leghevesebb vitát kiváltó előadásban a liberális és illiberális demokrácia fogalmain keresztül elemzett magyarországi aktuálpolitikai jelenségről. A történelmi előadások a két világháború közötti időszakra fókuszáltak, vizsgálva pl. a paprika turizmusdiplomáciában betöltött szerepét, vagy a nemzeti és nemzetközi szépségversenyek fontosságát az etnikai versenyben. Külön blokkban tárgyalták a nemzeti identitáskeresés 19. századi, illetve 20. század eleji kérdéseit. Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének könyvtáros-kutatója Kossuth Zsuzsanna amerikai emigrációját mutatta be, Mervay Mátyás pedig – aki doktori munkájában a Kínában élő közép-európai diaszpóra történetét kutatja – a 19. századi magyar sajtóban megjelent Kína-képet elemezte.

A művészeti szekcióban hallottunk előadásokat a dadaizmusról, El Kazovszkij festményeiről, a Marosvásárhelyi Kultúrpalota építészetéről, a legényesről, az operett magyar identitásban játszott szerepéről, vagy a 19. századi német hegedűművész, Joseph Joachim magyar zsidó eredetéről. Az irodalmi szekcióban Szolláth Dávid, a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjas kutatója Mészöly Miklós és Polcz Alaine „kreatív viszonyának” elbeszélői stílusáról és gender vonatkozásairól adott elő, Böszörményi Zoltán költészetének metafizikai vonásait Hargitai Péter, a Floridai Nemzetközi Egyetem volt professzora elemezte, Böszörményi legutóbbi kötetét pedig az amerikai fordítója, Paul Sohar mutatta be a „határon túli” menekült-identitás szempontjából.

Rengeteg érdekes és szerteágazó téma került tehát megvitatásra az idei AHEA-konferencián, amelyből a teljesség igény nélkül merítettünk, hogy érzékeltessük, milyen sokféle területtel foglalkoznak az amerikai magyar oktatók, illetve a meghívott hazai és amerikai vendégek. Idén az USA 15 államából, Kanadából és Magyarországról érkeztek a résztvevők. A Pittsburgh-i egyetemi város méltó környezetet biztosított a nagymúltú rendezvénynek, ahol lehetőség nyílt a híres The Cathedral of Learning (A tanulás katedrálisa) épület és a nemzetiségi tantermek megtekintésére egy vezetett túra keretében. A konferencia ideje alatt szakmai kiadványokból, a Helena History Press angol nyelvű, magyar vonatkozású szakkönyveiből is válogathattak az érdeklődők. A program aktív jelenlét mellett zajlott, s bár a helyi egyetemisták és oktatók többnyire hiányoztak a közönség soraiból, az előadók közül sokan végig részt vettek a konferencián, és figyelmükkel, szakmai hozzászólásaikkal kísérték a kollégák előadásait. Az alapítókon kívül a fiatalok is szép számban képviseltették magukat, ami reményre ad okot: bekapcsolódásukkal az oktatói információcsere felfrissítésére. Hiszen sokan kutatnak és tanítanak amerikai-magyar témákban otthon és Észak-Amerikában is, igény tehát van a szakmai összejövetelre.

A fiatalok támogatására az említett díjon kívül egy másik, új ösztöndíj is kapcsolódik az AHEA-hoz, amelyet a nemrégiben elhunyt történészprofesszor, Várdy Béla emlékére alapítottak a Helena History Press adományából. A magyarság és az amerikai-magyar diaszpóra történetét (is) feltáró tudós szellemi örökségét továbbvivő ösztöndíjra a történelmi témákban kutatók pályázhatnak. Idén, első alkalommal Poznan Krisztinának adták át a záró banketten, aki a közép-európai nemzetek transznacionális migrációtörténetét kutatja amerikai bevándorlási területen, illetve az anyaországgal való kapcsolat és az Osztrák-Magyar Monarchia vonatkozásában. Várdy Béla özvegye, Várdy Huszár Ágnes író meghívására a konferencia részvevői a családi házban tartott, megemlékezéssel egybekötött fogadáson betekintést nyerhettek a megbecsült professzor alkotói közegébe és hagyatékába is.

A jövő évi jubileumi, 45. AHEA-konferenciát – mint minden 5. évben – a Kárpát-medencében rendezik meg: június 25. és 27. között a Pécsi Tudományegyetemen.

Fotóalbum a 44. AHEA-konferenciáról: IDE kattintva

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.