Mit jelent ma édesapának lenni? Hogyan lehet egyszerre példát mutatni, szabadságot adni és továbbörökíteni mindazt, ami egy családot és egy nemzetet összetart? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Bocskai Rádió Apák napi adása, amelyben három generáció – Id. Magyar Kálmán, fia, Ifj. Magyar Kálmán, valamint unokája, Magyar Soma – beszélgetett szeretetről, nevelésről, népi kultúráról és a családi örökség továbbadásáról. A közel egyórás beszélgetés során személyes történetek, humoros emlékek és mély gondolatok egyaránt elhangzottak, miközben kirajzolódott, hogyan formálódik tovább az apaság szerepe a változó világban.
„Nem is az a fontos, hogy mit ért el a papa vagy az édesapa, hanem hogy szeretettel gondolsz rá, és érezted-e, hogy igazán büszke rád, szeret téged, és akármit is csinálsz, mindig számíthatsz a szeretetére.” – Kevés szebb ajándék lehet Apák napján, mint amikor három generáció együtt beszélget arról, mit jelent apának, fiúnak és unokának lenni. Magyarék története jól példázza, hogy az igazi örökség nem csupán a családnév vagy a közös szenvedély továbbadása, hanem azok az értékek, amelyek megtartják a családot: a feltétel nélküli szeretet, az egymás iránti tisztelet, az őszinteség és a bizalom.
Id. Magyar Kálmán szerint az ember édesapaként, majd nagyszülőként még nagyobb felelősséget érez családja és közössége iránt. Legfontosabb feladata nem a sikerek felhalmozása, hanem a feltétel nélküli szeretet megélése. Úgy fogalmazott: a mai világ gyorsan változik, ezért a szülőknek is alkalmazkodniuk kell. A legfontosabb, hogy megértsék gyermekeik gondolkodását. „Nekünk meg kell értenünk, hogy ők hogyan gondolkodnak. Ha ezt megérted, akkor támogatni kell őket.”
Ifj. Magyar Kálmán, vagy ahogy sokan szólítják, Öcsi úgy tekint édesapjára, mint aki egyszerre mutatott példát a magyarság megőrzésében és abban is, hogy a hagyományok mellett minden gyermeknek meg kell találnia a saját hivatását. Úgy véli a mai szülők egészen más környezetben nevelik gyermekeiket, mint amelyben ők maguk felnőttek. A világ, a munka, a technológia és az életutak is folyamatosan változnak. „A szeretet az alap, onnan már lehet improvizálni” – fogalmazott mosolyogva, utalva arra, hogy a gyermeknevelésben nincsenek minden helyzetre érvényes receptek. Kiemelte, hogy fia és lányai nevelésében mindig a tisztességre és az emberek iránti tiszteletre helyezte a hangsúlyt. „A legfontosabb dolog, amit át tudtam adni Somának, az a tisztesség a nők felé. Nem a kezével és az öklével, hanem a szívével és jó szándékkal kell erősnek lenni.”
Magyar Soma, az unoka pedig már a fenti szemléleteknek a gyümölcseként beszél arról, milyen sokat jelentett számára az a szabadság, amelyet szüleitől kapott: például amikor egy időre a futballt választotta a zene helyett, nem kényszerítették, hanem hagyták, hogy maga találjon vissza ahhoz az úthoz, amely ma már Erdély népzenei táboraiba vezeti. Számára ez az egyik legfontosabb örökség. „Édesapám mindig azt mondta, hogy ne kerüljek verekedésbe. Inkább beszéljük meg a dolgokat, mert soha nem éri meg.”
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata volt, hogy a jó szülő nemcsak irányt mutat, hanem teret is hagy gyermeke kibontakozásának. Ifj. Magyar Kálmán felidézte, hogy gyerekként ő maga is abba akarta hagyni a zenélést, ahogy később Soma is inkább a futball felé fordult. A család azonban nem erőltette rá a zenét. Éppen ezt emelte ki Soma is Apák napi köszöntőjében. „Azt szeretném megköszönni, hogy megadta nekem a szabadságot. Hagyta, hogy kitaláljam, mit akarok csinálni. Előbb focizni akartam, aztán rájöttem, hogy mégis a zene az én utam.” Ifj. Magyar Kálmán szerint talán ez az apaság egyik legfontosabb feladata. „Lehet, hogy ez a kulcs: utat mutatni, példaképet adni, megteremteni a lehetőségeket, de közben szabadságot is hagyni, hogy a gyermek megtalálja a saját útját.”
A három generáció között nemcsak szeretet, hanem őszinte szakmai párbeszéd is kialakult. Soma ma már olyan mélységben kutatja az eredeti népzenei gyűjtéseket, hogy időnként ő javítja ki édesapját.
Mosolyogva mesélte: „Én egy gyűjtést megnézek tízszer vagy százszor, és aztán benne van a fejemben. Édesapám dolgozik, gyerekeket nevel, nekem több időm van ezzel foglalkozni.” Ifj. Magyar Kálmán, Soma édesapja ezt természetesnek tartja: „Elfogadom a kritikát, és igaza van. A zenészeknek tudniuk kell elfogadni egymástól a kritikát.
Id. Magyar Kálmán szerint ez valójában nem vita, hanem a hagyomány újratanulása. „A Soma visszatanulja azokat a variációkat az eredeti prímásoktól, amelyeket annak idején felgyűjtöttek. Ez nagyon fontos.” Azt is hozzátette, hogy a népi kultúra adja identitásunk alapját. „A kultúránkon belül a népi kultúra adja meg az alapot. Szerencsések vagyunk, mert a magyar népi kultúra a világ egyik leggyönyörűbb kultúrája.” Ifj. Magyar Kálmán szerint éppen ez segít eligazodni az életben, mert ha tudjuk, honnan származunk, akkor azt is tudjuk, hogy hová megyünk. A legifjabb Magyar, Soma ma már Erdélyben tanítja és játssza azt a zenét, amelyet édesapjától tanult meg. Számára ez nem kötelesség, hanem szerelem. „Annyira megszerettem a népzenét. Most azt szeretném másoknak is átadni, amit én kaptam a táborokban: ezt a szeretetet.” A nagyapa büszkén jegyezte meg, hogy ma már sokan úgy mutatják be őt: „Ő a Soma nagyapja.”
Arra is kíváncsiak voltunk az interjúban, hogyan telik az apa-fiú idő a Magyar családban. Bár közös muzsikálásból nincs hiány, ugyanilyen fontosak a focimeccsek, a hosszú autóutak vagy egyszerűen az együtt elfogyasztott vacsorák. Soma felidézte, hogy édesapja éveken át az edzője is volt.
„Mindig vitt az edzésekre, és volt negyven percünk a kocsiban beszélgetni. Ezekből nagyon sokat tanultam.”
Id. Magyar Kálmán tapasztalata szerint sokszor nem is a szavak számítanak. „Én inkább cselekszem. Leülök a fiam vagy az unokám mellé, megeszünk együtt egy csirkepaprikást, és az elég. A szeretetet nem mindig beszélni kell, hanem megmutatni.”
A beszélgetés végén mindhárom generáció ugyanarra a következtetésre jutott: az apaság legfontosabb feladata nem a tökéletesség, hanem az értékek továbbadása. A család rangidőse pedig talán az egész beszélgetés legfontosabb üzenetét fogalmazta meg: „Legyenek egészségesek, tiszteljék és szeressék a kultúrájukat, adják tovább, legyenek rá büszkék. Ez erősíti meg az identitásunkat.”
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
