A Csík zenekar Kossuth-díjas, részben népzenét, részben népzenei elemeket is felhasználó könnyű- és világzenét játszó magyar együttes, 1988 óta a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Az eltelt három évtized alatt több rangos zenei díjjal jutalmazták a kecskeméti formációt. Munkájuk elismerését jelzi a Fonogram díj, amelyet 2007 elején érdemeltek ki legutóbbi, azóta aranylemezként számontartott „Senki nem ért semmit” című albumért világzene kategóriában.
Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, mégis jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára, s lettek Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei együttese.
Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal hosszú távon. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Ekkorra már több sikeres lemezük megjelent, s táncházaik, fellépéseik nagy népszerűségnek örvendtek.
Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak. Ilyen volt Majorosi Marianna, aki a Magyar Állami Népi Együttes egyik vezető táncosa is volt, mostanra viszont már az ország egyik legjobb népdalénekeseként ismert, önálló lemeze is megjelent. A kontrás Kunos Tamás is – néhány év kihagyással – szinte végig az együttes tagja volt. Szabó Attila, a másik prímás 1995 óta játszik már az együttesben, miközben sokáig párhuzamosan az egri Gajdos prímása is volt. 2000 után több fiatal került az együttesbe, így a tangóharmonikás és cimbalmos Barcza Zsolt is.
2002-ben kis híján tragikus szerencsétlenség történt az együttes életében: Csík János súlyos autóbalesetet szenvedett, ami után kétszer kellett újraéleszteni, egy hónapra öntudatlan állapotba került, és a bal karja is több helyen eltört. Mivel a sérült karja nem jól forrt össze, sokáig kérdéses volt, hogy vehet-e még kezébe vonót valaha. Az egész népzenész társadalom megmozdult, segélykoncertet szerveztek a prímás és családja megsegítésére, amelyen sok jelentős zenész ott volt. A zenekar ebben a nehéz időszakban sem szűnt meg létezni, a másik prímás, Szabó Attila vezetésével játszottak. Aztán „Janika” kezdett felépülni, s fokozatosan visszanyerte képességét a hegedű megtartására és a vonó kezelésére.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
