Dr. Nádas János előadása Selye Jánosról a Clevelandi Magyar Múzeumban

Március 10-én tartotta meg Dr. Nádas János, pszichiáter és egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társaság rendezésében Selye Jánost ismertető előadását. Az idei előadás sorozat magyar hírességekkel foglalkozik, akik különböző tudományos ágakban váltak világhíressé a beavatottak körében, egy kivétel volt  Szabó Magda író, de nem ismertek a laikus közönség részére.

Egyik ilyen magyar tudós Selye János a stressz elmélet feltalálója. Nádas Dr. remekbe szabott előadása alaposan megmagyarázta a stressz elmélet keletkeztét, a stressz kihatásait a szervezetre és azt is hogy milyen módon védekezzünk a stressz okozta káros bántalmaktól.

Selye János 1907. január 26-án Bécsben született és 1982. október 15-én hunyt el Montrealban. Édesanyja osztrák, édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, akit az első világháború után áthelyeztek Komáromba, így az ifjú Selye János középiskoláit Magyarországon, Komáromban végezte, majd a prágai egyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait . Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult. Orvosi diplomáját Prágában szerezte meg 1929-ben és orvosi pályáját a Prágai Egyetem Patológiai Intézetében kezdte. A Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével 1931-ben az Egyesült Államokba utazik. Később a kanadai Montrealban telepedik le, ahol előbb a McGill angol egyetemen, majd az Université de Montréal francia egyetemen az Institut de Médecine de Chirurgie Expérimentales kutatóintézet vezetésére kapott kinevezést.  Selye János közleménye a stresszről 1936-ban jelent meg a Nature, angol folyóiratban. “Az élő szervezet alkalmazkodása a stresszhez csaknem négy évtizeden keresztül foglalkoztatta. Mi a stressz? A stressz az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. A stressz előidéző tényezők – az ún. stresszorok – mint például az erőfeszítés, megfeszített figyelem, fájdalom, betegség, kudarc, öröm, sikerélmény. Nádas Dr. magyarázta hogy Selye, miközben egy specifikus hormonhatást próbált analizálni, azt figyelte meg, hogy akármi is “támadja meg” a szervezetet, az általános, egységes választ vált ki, tehát a szervezet ugyanazt a mechanizmust indítja be.  Ez a reakció vagy le tudja küzdeni a veszélyeztető hatást, vagy nem, de semmiképpen sem tartható fenn sokáig. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor egy adaptációs (rezisztencia) fázis alakul ki, vagyis a szervezet igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha a külső hatás nagyon tartós, akkor a védekezési mechanizmus kimerül (ez a harmadik fázis) és az egyed el is pusztulhat.  Az előadó szerint Selye kutatásai kimutatták hogy a krónikus stressz hatására számos, úgynevezett pszichoszomatikus betegség is kialakulhat: gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia, valamint alkoholizmus, kábítószerfüggés, pánikbetegség és depresszió. Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek súlyos és tartós pszichés stresszállapot eredményeként.

Azután orvosi köpenyt öltve magára, Nádas Dr.  megszemélyesítette magát Selye Jánost és Selye által írott szavaival mondta el az élete fontosabb eseményeit, kudarcait, sikereit. Röviden összefoglalva Selye visszaemlékezéseit, amelyből kiderült hogy annyira lenyűgözte a sok csoda, ami felfedezésre várt, hogy egyetemista évei alatt gyakran négykor kelt, és este hatig tanult folyamatosan.

Ezt később is  folytatta, reggel hattól este hatig dolgozott hét napon keresztül, ami a házasságai rovására ment.

Több, mint harminc könyvet és 2000-nél is több tudományos publikációt alkotott, és mind a mai napig a Citation Index évente több száz idézetet mutat a műveire. Selye, nem lett Nobel-díjas, így nem állunk be a mostanában szokásos magyar Nobel-díjasok sorolásába, de tíz éven keresztül folyamatosan jelölték a díjra.

A hallgatóság elismerő tapssal köszönte meg Nádas Dr. remekül szerkesztett, nagyon érdekes előadását.

Dömötörffy Zsolt

Comments are closed.