„Ezek valahonnan a Marsról jöttek” – Magyar tudósok és Nobel-díjasok kiállítása Minnesotában

A magyar tudomány világhírű alakjait bemutató interaktív kiállítás nyílt St. Paulban, a Science Museum of Minnesota épületében. A „Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok” című tárlat öt hatalmas, könyvszerű installáción keresztül mutatja be a magyar tudomány történetének kiemelkedő személyiségeit, magyar és angol nyelvű, érintőképernyős tartalmakkal. A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a tudományos teljesítményekre, hanem a magyar tudósok amerikai életútjára és az emigráció történetére is ráirányítja a figyelmet. A tárlat 2026. szeptember 13-ig látogatható, ráadásul megtekintéséhez nem szükséges külön múzeumi belépő.

A kiállítással Sinka Heath Gabriella, a Minnesotai Magyarok Szövetségének elnöke Washingtonban találkozott először, idén április végén. Az Amerikai Magyar Koalíció Amerika 250 rendezvénysorozatához kapcsolódó eseményén látta a tárlatot, ahol megismerkedett annak megálmodójával és ötletgazdájával is. Ekkor vetődött fel, hogy a kiállítás az Egyesült Államok különböző magyar közösségeihez is eljuthatna. A kapcsolatfelvételt követően gyorsan megkezdődött a minnesotai bemutató megszervezése, ám hamar kiderült, hogy egy ekkora tárlat számára megfelelő helyszínt találni komoly feladat lesz.

„Az egyik legnagyobb feladatom az volt, hogy helyet találjak a kiállításnak” – idézte fel Gabriella. Több intézményt is megkeresett: szóba került a Minnesota History Center, valamint a University of Minnesota két kampusza is. A lehetőségek azonban sorra akadályokba ütköztek, mígnem egy helyi magyar ismeretség révén váratlanul megnyílt egy új út. Egy minnesotai magyar fogorvos, Vajna Réka ajánlott egy olyan kapcsolatot, akinek munkája révén közelebb kerülhettek a múzeumi kiállítások világához. Ez a kapcsolat továbbította a bemutatkozó anyagot a Science Museum of Minnesotához, ahol végül komoly érdeklődés mutatkozott a tárlat iránt.

A múzeum számára ugyanis nem pusztán a magyar tudomány bemutatása tette érdekessé a kiállítást. Különösen fontosnak tartották, hogy a tárlat a tudományt összekapcsolja az emigráció történetével is. Az Egyesült Államokban élő magyar tudósok története egyszerre szól tudományos teljesítményről, bevándorlásról, alkalmazkodásról és arról, hogyan járultak hozzá az Amerikába érkező magyarok az ország tudományos életéhez. Gabriella szerint éppen ez a szempont tette igazán vonzóvá a kiállítást az amerikai múzeum szemében.

Reklám

A Science Museum of Minnesota nem egyszerűen helyet biztosított a tárlatnak, hanem a szervezésben is komoly segítséget nyújtott. Bár a kiállítás eredetileg kültéri bemutatásra is alkalmas, a múzeum szakemberei azt javasolták, hogy az intézmény belső terében állítsák fel. A helyszín kiválasztását a kiállítás méreteihez igazították, a múzeum pedig munkatársakat, szervezőket és technikusokat is biztosított a szállítmány fogadásához, a kirakodáshoz és az összeszereléshez.

A feladat így is jelentős volt: az installáció összeállításán tizenöten dolgoztak mintegy hét órán keresztül. A végeredmény egy csaknem 13 méter hosszú, mintegy másfél méter mély és két méter magas látványos tárlat lett, amely öt nagyméretű, könyvre emlékeztető installációból és egy szelfifalból áll. Gabriella az összeszerelést egy hatalmas IKEA-bútorhoz hasonlította: az elemekből álló szerkezetet közösen kellett felépíteniük, miközben a rendelkezésre álló útmutató sem volt különösebben részletes.

A könyvek lapjain azonban nem hagyományos kiállítási panelek sorakoznak. Négy installációba nagyméretű érintőképernyőket építettek, amelyeken magyar és angol nyelven lehet böngészni. A látogató különböző tudományterületek és kategóriák között válogathat, majd kiválaszthatja az őt leginkább érdeklő tudóst. A rendszer fényképeket, életrajzi információkat és videókat is kínál. Így például Jedlik Ányos munkásságát is meg lehet ismerni, a dinamó és a szódavíz történetétől kezdve, de ugyanígy helyet kaptak a Nobel-díjas magyarok, de például Bíró László és a golyóstoll története is.

A kiállítás címének eredetére is külön magyarázatot ad a tárlat. A Marslakók elnevezés a második világháború környékén az Egyesült Államokban dolgozó, kiemelkedő magyar tudósok egy csoportjához kapcsolódik. Többen közülük Albert Einsteinnel is együtt dolgoztak. Magyar akcentusuk feltűnő volt, ráadásul amikor egymás között beszéltek, magyarra váltottak. A környezetük számára így nemcsak az volt különös, hogy milyen nehezen érthető nyelven beszélnek, hanem az is, hogy milyen rendkívüli, korukat megelőző tudományos gondolatokkal állnak elő.

Gabriella szerint a becenévhez a nyelvi különlegesség mellett éppen ez a tudományos teljesítmény is hozzájárult. „És így a kettőből, egyrészt a nyelvünk, az akcentusunk, másrészt pedig a tudományos előrehaladottságunkból eredhet ez a mondat: hát ezek valahonnan a Marsról jöttek” – mondta. A történet szerint az egymás között magyarul beszélő tudósokat még az amerikai titkosszolgálat is figyelte, ám a beszélgetéseikből természetesen semmit sem értettek.

A minnesotai bemutató első tapasztalatai alapján a múzeum számára is fontos vállalkozásnak bizonyult a kiállítás. Az intézmény saját programjai között, hírlevelében és weboldalán is népszerűsíti a tárlatot, amelyhez a minnesotai magyar közösség is külön programokat kapcsol. A hétvégi magyar iskola diákjai és családtagjaik számára közös múzeumlátogatást szerveznek, a Minnesotai Magyarok Szövetsége pedig saját honlapján, Facebook-oldalán és hírlevelében is ajánlja a lehetőséget.

A szervezők célja, hogy ne csak a már meglévő magyar közösség tagjai találkozzanak a kiállítással. Több helyi egyetem, a Global Minnesota kulturális nonprofit szervezet, valamint múzeumi hálózatok is bekapcsolódnak a népszerűsítésbe. Felmerült az is, hogy magyar tudósokat hívjanak Minnesotába előadásokat tartani. Bár egy ilyen program megszervezéséhez az idei kiállítási időszakra már kevésnek bizonyult az idő, a Science Museum és a University of Minnesota nyitott arra, hogy a jövőben magyar kutatókat lásson vendégül.

A Minnesotai Magyarok Szövetsége közben arra is figyel, hogy azokhoz eljusson a kiállítás, akik számára a St. Paul-i belváros felkeresése nehezebb. Gabriella tervei között szerepel, hogy az idősebb, kevésbé mobilis magyarokat összegyűjtsék, és közösen vigyék el őket egy múzeumlátogatásra. A kiállítás ugyanis nem csupán tudománytörténeti anyag: lehetőség arra is, hogy a magyar közösség saját történetének egy fontos részét mutassa meg a szélesebb amerikai közönségnek.

A „Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok” tehát szeptember 13-ig tekinthető meg a Science Museum of Minnesota múzeumi nyitvatartási idejében. A bemutató után a kiállítás továbbindul: a tervek szerint Daytona Beach lesz a következő állomása. Így a Minnesotában felállított öt hatalmas könyv néhány hét alatt új közönséghez kerül, miközben továbbviszi annak a különleges magyar tudósgenerációnak a történetét, amelynek tagjai egykor a világ legtermészetesebb módján mozogtak a hazai és az amerikai világ között.

Dorgay Zsófia