A Kárpát-medence több településével együtt ma délután Zenta is részt vett abban a szolnoki kezdeményezésre két évvel ezelőtt elindított Szent István-napi akcióban, amelynek célja a Kárpát-medence kenyerének elkészítése volt.

A Kárpát-medence kenyerének kisütésére vonatkozó Szent István-napi akció keretében a szolnoki Kossuth téren megáldott és szétosztott másfél mázsás cipó elkészítéséhez a forrásvizet Kárpátaljáról, a sót Erdélyből, a kovászt a Felvidékről, a lisztet az Alföldről és a Vajdaságból szállították Szolnokra. Az ottani rendezvénnyel egy időben Zentán is kenyérszentelő ünnepséget tartottak, amelynek kezdetén az egybegyűltek színvonalas művelődési műsort tekinthettek meg, amelyen felléptek a község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjai, majd ft. Nagy József esperes ünnepi szentmise keretében áldotta meg az Árok pékség által kisütött kenyeret.

– A mindennapi kenyérért való küzdelem valahol összetartja az embereket. Szent István napján a magyar nép összetartása nagyon jelentőségteljes abból a szempontból, hogy bár állandóan fogyunk, hiszen nagyon sokan elmennek, az itt maradottakat megerősítsük abban, hogy itt is lehet, itt is kell élni, és itt is össze lehet fogni a közös célok megvalósítása érdekében – hangsúlyozta ft. Nagy József esperes.

Az ünnepi szentmisét követően a szervezők hatszáz kis cipót osztottak szét a Szent Teréz-emléktemplomnál megrendezett ünnepség vendégei között.

– Nagy örömömre szolgál, hogy méltó módon ünnepelhettük meg nemzeti ünnepünket. Külön öröm számomra az is, hogy ez a rendezvénysorozat az egész Kárpát-medencére kiterjedt, hiszen az, hogy több településen is azonos időben tartottuk meg a Szent István-napi ünnepséget, egyértelműen az összetartozást szimbolizálja mindannyiunk számára – emelte ki Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere.

A két évvel ezelőtt megálmodott és elindított kezdeményezés célja az, hogy a kenyérben szimbolikusan összegyúrják a nemzet erejét. Az akcióhoz idén a határon túli települések közül Zenta mellett Beregszász, Révkomárom és Sepsiszentgyörgy is csatlakozott.

H. G.

Reklám

Amint arról idén júliusban, Tusnádfürdőn megállapodtak, folytatódik az egyeztetés a magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Augusztus 23-án, pénteken Kelemen Hunor szövetségi elnök Budapesten, az Országházban találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, a tárgyalások fő témái a román-magyar kapcsolatok, és a Romániában fokozódó magyarellenes hangulat kezelése voltak.

Reklám

2013. augusztus 22-én Pető Hunor képzőművész alkotását L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és dr. Bencze József nagykövet, valamint, Elizabeta Kancseszka-Milevszka macedon kulturális miniszter leplezte le az Ohridi-tó partján fekvő Sztrugában, az 52. nemzetközi költészeti fesztivál nyitányaként. A „Braka Miladinovci” emlékházban szervezett ünnepi eseményen Elizabeta Kancseszka-Milevszka macedón kulturális miniszter is megjelent. L. Simon László a Petőfi szobor avatásán elmondta, a bronzszobor Magyarország ajándéka Macedóniának, amit Macedónia a magyar kormány adományaként a Nemzeti Kulturális Alap keret finanszírozásából kapott meg. A magyar politikus hivatalos macedóniai látogatása során konzultált a kulturális miniszterrel és szintén hivatalos látogatást tett a macedón parlament (Szobranje) kulturális bizottságánál, valamint, megbeszélést folytatott Rade Sziljánnal a Macedon Írószövetség elnökével. Helyi partnerei örömmel fogadták L. Simon László úr meghívását magyarországi viszontlátogatásra.

Sztrugában, az Ohridi-tó partján fekvő festői városkában 1962 óta rendezik meg a Sztrugai Költészeti Estek elnevezetésű költőtalálkozót, amely 1966-tól vált nemzetközi kulturális eseménnyé. A korábbi estek vendége volt többek között Pablo Neruda chilei, Bulat Okudzsava orosz, Miroslav Krleza horvát és Allen Ginsberg amerikai költő. Olyan nagy magyar költők vettek részt a Költői Esték Fesztiválján és kapták meg az Aranykoszorú-díjat, mint Nagy László 1968-ban és Juhász Ferenc 1992-ben. Az utóbbi években Balázs F. Attila és Turczi István volt jelen a találkozón. Idén az Aranykoszorút José Emilio Pacheco, a kortárs mexikói irodalom jeles alakja, költő, író, esszéista, a Cervantes-díj két évvel ezelőtti kitüntetettje kapja meg, a 2004-től az UNESCO támogatásával a legjobb elsőkönyves szerzőknek odaítélt Sztruga hídjai-kitüntetést idén Nikolina Andova fiatal macedón költőnek adják át. Petőfi Sándor sztrugai szobrának avatása jól illeszkedett a rangos nemzetközi esemény nyitányához.”

Forrás: KMS / MTVA

Reklám

A románoknak arra jók vagyunk, hogy egy magyar állapolgársággal kikerülhetik a vízumkötelezettséget!

Elég az eskü szövegét magyarul megtanulni, mint egy verset és egy magyar őst találni, de valljuk be, ha 4-5 generációt visszamegyünk a korban tuti lesz minden románnak egy magyar felmenője.

12 ezer máramarosi és avasi román nyújtott be kérvényt a magyar állampolgárság megszerzésére egy erdélyi portál, a Maszol.ro beszámolója szerint.

Megdöbbentő, hogy a korábbi román szállításügyi miniszter, Ovidiu Silaghi és a Szatmár megyei tanács elnöke, Adrian Stef is magyar állampolgárságért folyamodik.

A nagybányai Demokrácia Központ vezetője, Hupka Félix azt nyilatkozta, hogy 2012 után az általuk is láttamozott iratcsomók egy része az Avas vidékéről érkezett, az ott lakók nagy része Angliában szeretne dolgozni, ezért kérik a magyar állampolgárságot. A máramarosiak zöme az Egyesült Államokba vagy Kanadába akar utazni, ahová a magyar állampolgároknak nincs szükségük vízumra.

Megdöbbentő, hogy 30 ezer beadott román kérvényből a magyar hatóságok harmincat utasítottak el, az ok az volt, hogy nem beszélt magyarul a román kérelmező.

Azonban, ha három hónap elteltével időközben megtanulnak magyarul, újra kérhetik az állampolgárságot, egyszerűsített eljárásban.

A lap megszólaltatott egy embert, aki elmondta, hogy 4 év alatt Romániában nem kapott vízumot Kanadába, ezért döntött a magyar állampolgárság mellett, mert a magyat feltételeket egyszerű teljesíteni, hiszen „az eskü szövegét meg lehet tanulni kívülről, mint egy verset, a magyar állampolgárságú felmenőt pedig egyszerű bizonyítani, mert mindenkinek van egy nagyszülője, akit annak idején elmagyarosítottak”, a legnehezebb az egészben a református papot rábírni, hogy az egyház levéltári adatai között kutakodjon valakneki az ősei után.

forrás: Maszol.ro

Reklám