Donald Trumpnak köszönhetően egy nagyon komoly háborús helyzetet sikerült kezelni: India és Pakisztán – mint két nukleáris hatalom – háborújának eszkalációja súlyos veszélyt jelentett volna az egész világra – írta szombati Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
George Simion rendkívül optimista, első fordulós sikere után a románok felemelkedéséről beszélt. A magyarellenes román elnökjelölt a határok módosításáról is elmondta a véleményét.
Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven.
Kingát a New York-i Szent István templomi közösség eseményein ismertem meg, ahol Winer Róbert világi bizottsági elnök meghívására szokott énekelni. Amikor megkértem, mesélje el, mikor és hogyan kerül a zene révén New Yorkba, illetve miért jár egyre gyakrabban haza, megtudtam, hogy tíz éve azon dolgozik, hogy az otthon méltatlanul mellőzött Szamosi Lajos énekpedagógus szakmai örökségét továbbvigye, fősodorba nem illő, szabad éneklésen alapuló értékes módszerét megismertesse New York után az otthoni énekes és énekpedagógiai közösséggel.
Gyerekeim egy New Jersey állambeli, jómódú, konzervatív vezetésű kisváros „állami” iskoláiba járnak. Hároméves tapasztalatainkat összeírva rájöttem: sok mindent, ami az elején meglepőnek tűnt, mára teljesen megszoktunk.
Dr. Marton Máriusz adventista lelkipásztor igei üzenete:
Van-e bizonyíték a Bibliában, hogy Jézus valóban törődik az anyai szívvel? Igen, ott van a történet amikor édesanyák kisgyerekeiket hozták Jézus áldásért. Jézus látta az anyai szív vágyát. De még egy utolsó figyelem módján Jézus gondoskodott az aggódó anyai szívről mielőtt meghalt a kereszten. Egy olyan Megváltónk van aki látja az anya áldozatát, könnyeit, gondviselését, és hallja az anya imáját. Soha ne adjátok fel az imát kedves édesanyák. Imádkozzatok gyerekeitekért és családjaitokért mert Jézus hallja őket. Isten áldjon meg benneteket édesanyák!
Bóna Richárd atya a clevelandi Szent Imre templom plébánosának május havi elmélkedése a Bocskai Rádió katolikus félórájában.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
13 év önkéntes rádiós munka után új vizekre evez Stróber László, aki vasárnaponként a clevelandi magyar közösség egyik hangjaként köszöntötte a Bocskai Rádió követőit. A mikrofon helyett vitorlát ragad, és új kalandok felé fordítja figyelmét – de amit a rádióért tett, azért köszönet illeti. A búcsúadás során László és felesége, Ilona közösen idézték fel az elmúlt évek legemlékezetesebb nehézségeit és örömeit. A stúdió csendesebb lesz nélküle, de jól ismert hangja a szignálokban továbbra is megmarad.
Stróber László útja a Bocskai Rádióhoz egy bálon kezdődött, ahol egy váratlan megszólítás érte: „Egyszer csak egy hang megjelenik a hátam mögött, aki azt mondta, hogy ez a hang kell nekem.” A rádió akkori újraalakuló szerkesztősége keresett új hangokat, és László hangszíne nagyon meggyőző volt. „Sose felejtem el, ott álltam az asztal szélén, a kezembe nyomtak egy papírt, hogy olvassam föl. Ez nekem egy természetes dolog volt” – emlékezett vissza.
A rádiózás világa nem volt teljesen ismeretlen számára, mert amikor még Magyarországon élt, gyakran hallgatta a népszerű reggeli műsorokat, fogyasztóként ismerte az élő adás hangulatát, műfaját. Az viszont meglepte, hogy a Bocskai Rádió akkoriban inkább a formális, felolvasásalapú műsorformátumot követte. Később változott a formátum, és László a kötetlen beszélgetésekben, poénokban végre igazán meg tudta megmutatni személyiségét.
A covid időszaka minden nehézségével együtt emlékezetes maradt. Akkoriban a járványügyi szabályok értelmében csak egy ember mehetett be a stúdióba, a rádiózás azonban nem állhatott le. Mivel rögtönözni kellett, előbb egy kölcsönkapott iroda, majd a plébánia zöld szobára berendezett helyisége lett az ideiglenes stúdió. Itt zajlott az egyik legnagyobb közösségi megmozdulásuk is, a néma bál – „ezek mind-mind olyan élmények, amik hosszú évek múlva is megmaradnak.” Technikai kihívások azonban nem csak a járvány idején jelentkeztek. A rádió kitelepült. helyszíni élő közvetítései, például a cserkésznapról, nagyfokú rugalmasságot és improvizációs készséget követeltek: László számára az ilyen helyzetekben sem volt idegen a mikrofon, sőt, egyre magabiztosabban kezelte a váratlan helyzeteket is.
Visszaemlékezése szerint a szerkesztői munkába nem egyik napról a másikra tanult bele. A „Szív küldi”, a „Hét verse”, a „Mit főzzünk?”, valamint az „Életmód” rovatok szerkesztése eleinte nehézséget jelentett, mert a számítógépes világ ismeretlen terep volt számára. Felesége segítségével László adásról adásra fejlődött technikailag, és szerkesztői lényeglátását is kiválóra csiszolta: törekedett úgy választani témákat, verseket, recepteket, hogy a lehető legtöbb korosztályhoz szóljon. A zenei válogatás során még a szerzői jogi korlátozásokra is figyelni kellett. „Nem két perc, mire eljut az ember idáig” – mondta László, kiemelve, mennyi tanulás és átgondolás előzi meg egy-egy színvonalas műsor összeállítását.
A rádiózás új ajtókat nyitott – nemcsak egy új elfoglaltságra, hanem egy közösségre is. László ugyanakkor ezt a kapcsolatot nem a mikrofon mögül érzékelte először, hanem a cserkészek körében. Felesége, Ili révén gyorsan belekerült a clevelandi magyar cserkészmozgalomba, és ez lett az első igazi kapocs a helyi közösséghez. „Nem éreztem azt, hogy a rádió miatt hirtelen ismertebbé váltam volna. Inkább a cserkészet volt az, ami először közelebb vitt az emberekhez. De az biztos, hogy egy idő után már engem is elkezdtek Ili férjeként azonosítani. Aztán egyszer csak megfordult: ő lett ‘a Laci felesége”. Mindez talán nem meglepő, hiszen hangjával belépett sok család nappalijába vasárnapról vasárnapra. A rádiós közösség ugyan láthatatlan, mégis erőteljes ennek minden pozitív és negatív hozadékával. Utóbbit illetően például a kritikák sokszor gyorsabban elérik a műsorvezetőt, mint a dicsérő szavak egy-egy adás után. Stróber László számára a rádiózás nem munka volt, hanem közösségi szolgálat. Tette mindezt úgy, hogy nemcsak anyagi áldozatot vállalt vasárnaponként, hanem időt és energiát.
A Bocskai Rádió mikrofonja mögül arra a következtetésre jutott: „A legfontosabb a hitelesség. És az, hogy figyelj arra, mit mondasz, mert felelősséged van. A politika például tilos nálunk – mert egyetlen mondat elég ahhoz, hogy megosszon. És közszereplőként, bármilyen kicsi ez a közösség, minden szónak súlya van.” A mikrofon mögött tehát nemcsak beszélni kell tudni – hanem hallgatni is. Meghallani, mire van szüksége a hallgatónak, és alázattal szolgálni azt, amiért az egész műsor létrejött: a közösséget. László pedig ezt tette – éveken át, önkéntesen.
„Valószínű, hogy hiányozni fog a rádió. Szép napokat töltöttünk itt együtt, és tudom, hogy ez nem múlik el nyomtalanul.” – vallotta be László, aki most visszavonul a rádiós és az egyházközségi munkától, hogy régen halogatott teendőit, hobbijait helyezze előtérbe. Vitorlásversenyek, hajójavítások, várnak rá – és persze sok-sok utazás feleségével, akivel mostantól végre a vasárnapok is közösek lehetnek. Stróber Ilona, László felesége őszintén beszélt férje rádiós éveiről: „Laci nem tud nem dolgozni. És amikor megérkeztünk Amerikába, mindig aggódtam, hogy mihez fog kezdeni. A rádió viszont értelmet adott, és sikerélményt is. Jó volt látni, hogy ezt élvezte, és hogy közben másoknak is adott vele.”
Stróber László rádióban végzett önkéntes munkája sokak számára jelentett minőséget, humort, könnyedséget és közösséget – nehéz lesz pótolni.
Köszönjük, Laci. Jó szelet kívánunk – a tavon és az életben is!
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
A húsvét hétfői locsolkodás hagyománya, amely a Kárpát-medence szívéből indult, ma már a világ minden táján él, így Clevelandben is, ahol a helyi magyar közösség a cserkészek révén őrzi ezt a tradíciót. Vágvölgyi Zsófia, a Kőrösi Csoma Sándor Program clevelandi ösztöndíjasa, a cserkészbál alkalmával mesélt nekünk arról, hogyan élik meg a húsvéti hagyományokat az amerikai magyar közösségben.
„Idén is locsoltak, úgyhogy nem hervadok el, remélem!” – mondja mosolyogva Vágvölgyi Zsófia, aki számára húsvéti locsolás egy olyan szokás, amit mindig szeretettel őriz. Ugyanakkor a clevelandi locsolkodás – legalábbis a Magyarországihoz képest – különleges formában zajlik. A clevelandi cserkészek nemcsak megtartják a hagyományokat, hanem szórakoztató módon, játékos formában élik át őket. A locsolás előtt például egy memóriakártyás játékkal választják ki a párokat, akik aztán verset mondanak, és egy-egy locsolás után hímes tojást adnak egymásnak. „A lányokat kihívják, és a fiúk mondják a verset, elmondjuk, hogy szabad-e locsolni, a fiú pedig locsol minket, akár vízzel, akár kölnivel, vagy virágos ággal, mint engem is meglocsoltak idén”. A KCSP-ösztöndíjas kiemelte, hogy a locsolás nemcsak egy mulatságos szokás, hanem egy közösségi esemény és velünk élő kultúra, amit minden generáció továbbörökít. Az idei húsvét különlegességét és büszkeségét az adta, hogy a clevelandi regösök saját locsolóversekkel is készültek, például ezzel is jobban elmélyültek az ünnep értelmében.
Vágvölgyi Zsófia a Nógrád Táncegyüttes oszlopos tagjaként rendszeresen töltötte a húsvéthétfőt Hollókőn, ahol a locsolás máig jelen van a régi hagyományok szerint. Képzeljük csak el, ahogy a régi képeslapok megjelennek lelki szemeink előtt: lányok népviseletben, fiúk vödörrel. Ez a hagyomány olyan mélyen gyökerezik a hollókői közösségben, hogy még a turisták is részesülhetnek az ünnepi szokásokból.
Zsófia emlékezete szerint a húsvét nálunk mindig fontos családi esemény volt: „A nagypapám mindig meglepett egy bögre vízzel, miközben azt hittem, reggelit hoz. ” Ugyan manapság már Magyarországon is ritkább, hogy házról házra járjanak locsolók, Zsófia mégis úgy látja, hogy a hagyományok tovább élnek, még akkor is, ha formálódnak az idők során. A KCSP-ösztöndíjas azt is elárulta, hogy gyerekként mindig kíváncsian várta a fiúkat, hogy milyen versekkel készülnek. „Sokszor új verseket alkottunk, és mi is próbáltunk frappánsakat mondani, de a legjobb az volt, amikor vicces versek kerültek elő az internetről.” A piros tojás elmaradhatatlan volt a versért cserébe: a lányok hagyományos módszerrel, hagymahéjjal festették a tojásokat, majd viasszal karcoltak rá mintát.
„A hagyományok megélése számomra nagyon fontos. Nem megjátsszuk őket, hanem ezek valóban élő, formáló dolgok, amiket a közösségünk évről évre tovább ad.” Clevelandben, mint mindenhol, a hagyományok más formát öltenek, de ezek ugyanúgy építik a közösséget, és hozzák közelebb a múltat a jelenhez.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
Ugyan név szerint nem említik egyik jelölt nevét sem, de lényegében a szélsőjobboldali AUR-pártelnök, George Simion elleni szavazásra buzdítják híveiket a romániai magyar egyházak. Szerintük a magyar kisebbség jövője, valamint a békés együttélés érdekében létfontosságú, hogy ne a szélsőséges jelölt nyerjen.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
Mi magyarok békét akarunk, nemet mondunk a háborúra, nem engedjük, hogy belesodorják Magyarországot a háborúba, ezek az okai többek között az Ukrajna által indított lejárató akciónak, ráadásul a magyar emberek épp döntést hoznak arról, hogy Ukrajna tagja legyen-e az EU-nak – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken, a Facebookon közzétett videójában azután, hogy az ukrán szolgálatok pénteken közölték: magyar ügynökhálózat tagjait tartóztatták le Ukrajnában kémkedés gyanújával. Ez azonban még nem minden, hiszen kiderült, hogy korábban Ukrajnából érkező drónokat lőttek le Tokajnál, és Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat (SZBU) összejátszhatott a Magyarországot lejáratni igyekvő ellenséges propagandahadjárat keretében.
A TikTok-on látható az a videó, amelyben egy tulceai férfi minősíthetetlen hangnemben szidalmazza a magyarokat, külön kiemelve Kézdivásárhelyt. Az eset miatt Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere feljelentéseket tett a hatóságoknál, ezeket csütörtökön iktatták is.
Csütörtök este a konklávé az amerikai Robert Prevost bíborost választotta meg Róma új püspökének, a világegyház pápájának, aki XIV. Leó néven ül majd Szent Péter trónjára. A miniszterelnök a közösségi oldalán üdvözölte az eseményt.
