Az irodalmat és zenét szeretőknek kedveztek leginkább a páros előadásai. Az irodalmi műfajok sokszínűségét szimbolizálták Eszter előadásai. Biztatta Önöket augusztus 3-8. között regény, költészeti remekek, mesék és novellák olvasására. A Bocskai Rádió összekötötte egy csokorba a látottakat.
Az első adásban egy Oravecz-regénytriológiával foglalkozott Eszter. A századfordulón kivándorló Árvai család történetét mutatta be, és általában az emigráció körülményeit, a magyar családok Újvilágba való beilleszkedését Oravecz Imre Kaliforniai fürj című műve által. A regény pótolni kívánja azt az űrt a magyar irodalomban, ami az emigránsokat családi történetek és egyéni sorsok tükrében mondaná el. A videó alatt bejátszott képek, erdei felvételek mind-mind Oravecz Imre vidékén, és a Szajla-környéken készültek. Az irodalmi kiránduláson résztvevő néző úgy érezheti, hogy ott a Mátra közeli erdőben, nyugalomban, madárcsicsergés halk zenéjére olvassa a regényt. A kis fürjek a regény felétől fontos szerepet játszanak, aztán pedig minden életeseménynél megjelennek Árvai István főszereplő életében.
„A magyar nyelvet nem kell félteni.” – Móricz Zsigmond. A következő nap egy költészeti remekekből válogatott videót tartogatott az ITT-OTT követői számára. Elhangzott Kosztolányi Dezső gondolata az anyanyelvről, Krúdy Gyula és Balázs Béla gondolatai szintén a szép magyar szóról. Arany János Csaba királyfija a székelyek eredetmondájának a feldolgozása, amiből részletet hallhattunk. Ottlik Géza szerint pedig a költészet fontos nyersanyag, közszükségleti cikk. De a listát folytathatnánk József Attila, Faludy György, Mészöly Miklós, Tolnai Ottó, Márai Sándor költőkkel, akiktől Eszter varázslatosabbnál varázslatosabb sorokat idézett.
Berde Mária és Gulácsy Irén az erdélyi irodalom emblematikus női alakjai. Előbbi hölgy neve nem jut eszünkbe azonnal, ha a romániai magyar költőkre, írókra gondolunk, de tekintélye nem volt csekély. Regényei megjelentek románul, németül és franciául is, a két világháború között alkotott. Verseinek hangja tragikus, néha rejtelmes, regényeinek feldolgozásait és drámáit erdélyi színpadokon játszották. Gulácsy Irén ugyancsak erős egyéniség, eredeti nyelvezetet használó és kritikus volt. Néha erősen reaálista, máskor romantikusan túlzó vagy naturalista. Az erdélyi életet akarta saját szemszögéből megmutatni, láttatni úgy, ahogy ő látta. Róluk szólt a harmadik nap az ITT-OTT irodalmi blokkjában.
Benedek Elek neve kicsinek és nagynak számára egyenlő a mesével, és a mese Benedek Elekkel. A Többsincs királyfi mesével kezdte Benedek Elekről szőtt előadását Eszter egy következő alkalommal. Igazi magyar népmesére hasonlító történet ez: a királyról, meg annak egyszem fiáról, aki kiállja a próbát, a végén lakodalmat csapnak és boldogan élnek, ahogy meg nem halnak. Kiss Eszter mesemondásában azonban élethűvé vált a történet, mintha mi magunk is szerepeltünk volna benne. Köszönjük neki.
Szó esett még Szabó Magdáról, a magyar irodalom nagyasszonyának novelláiról, az édesanyjával való kapcsolatáról. Végül pedig versetűdök hangoztak el Kiss esti bűbáj címmel Németh-Pákolicz Tamás tollából, akinek egyébként köszönjük, hogy csodálatos hangulatot teremtett a videókhoz az aláfestő gitárjátékával. A versetűdök Erdélyről, otthonról és szerelemről juttatták eszünkbe saját emlékeinket. Az összeállítás az ITT-OTT himnuszával zárult, ami a hét középén megnyitotta az irodalmi blokkot: „ITT-OTT elrepít, ITT-OTT feltép, ITT-OTT az élő, eleven emlék.” Köszönjük Eszternek és Tamásnak ezt a kalandos irodalmi sétát!
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
Kiss Esztertől további érdekes és izgalmas irodalmi filmeket a kalandoor.hu oldalon lehet megnézni.
