“Kereszturon, Keresztur fiszéknek központi, s egyedüli városában vagyunk, mely „Székely” előnevét onnan nyerte, hogy lakói székelyek, „Szitás” melléknevét pedig arról, hogy itt nagyban foly a szitagyártás és lakói ez iparczikkel (melynek s főként fátyolszitáinak meszsze vidéken híre van) nagy kereskedést üznek, azért a lófark itt majdnem oly becses, mint a törököknél, hol a hatalom jelvénye volt; ki itt jár, ügyeljen lova farkára, mert a furfangos utcza-fattyak hamar megánglizálják.

Philipi* s más szász irók csupán az elnevezésből (etymologiájából) kiindulva, azt állítják, hogy ezt s egyáltalában Erdély minden Kereszturját a német lovagok alapították, sőt ő, s mások is a góth izlésü kereszturi kath. templomot általuk építtetik, a templom mellett lévő épület-nyomat pedig az ő kolostoruk maradványának tartják.* De ennek támogatására a város elnevezésén kívül semmi más adatot felhozni nem tudván, a követelt templom építészete pedig épen állításuk ellen bizonyítván, e classicus leszármaztatás annál kevésbé fogadható el, mert bajosan tehető fel, hogy a Barczaságra szorosan körvonalozott német lovagok ily meszsze kiterjeszkedhettek volna, azon féltékeny felvigyázat mellett, melylyel ország és király az ő igen is tulságos terjeszkedési vágyukat féken tartották.

Nem lehetetlen azonban, hogy itten valamely más lovagrendnek (Crucigerek, Templariusok) fiókszerzete székelt, minővel – mint toborzási pontokkal – a szentföld lovagrendjei Európa minden országában birtak s e város arról vehette ily elnevezését.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A város fölé magasodó Jézuskiáltó hegyen az első világháború 144 keresztúri áldozatának emlékére keresztet állítottak.

A mese meghallgatható a legendarium.ro weboldalán.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.