E kérdés köré építette előadását Peller (Falk) Ildikó, a Cuyahoga Community College nyugalmazott egyetemi docense október 13-án, a Clevelandi Magyar Múzeum szombat délutáni angol nyelvű programsorozatának havi eseményén.
Hunyadi János hadvezér felesége, a lefejezett Hunyadi László és Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet hős asszonyként vonult be a történelembe, aki „reneszánsz amazonként” küzdött családja befolyásos hatalmi pozíciójáért, férjéért, fiaiért, birtokaiért. Tette ezt ranggal, pénzzel, fegyveres erővel, fondorlattal és női megérzéssel, miközben sokat köszönhetünk neki az ország magyar kézben maradásáért és felvirágoztatásáért. A „first lady”-t, később „queen mother-t” ma bölcs diplomataként jellemeznénk, aki nem omlott össze az özvegység terhe alatt, hanem politikai aktivista módjára keményen harcolt a nagyurakkal a magyar trónért. Ezekkel a jelzőkkel illette őt Peller Ildikó, hogy közel hozza nem mindennapi élettörténetét a jelen korhoz.
Nem sokat tudunk ugyanis Szilágyi Erzsébet személyiségéről, az utókor mégis megőrizte tiszteletre méltó emlékét. Hős hadvezér felesége volt, erdélyi magyar nemesi család sarja, gyermekeit humanista tudományokra és művészetekre taníttató művelt asszony, akinek fiai jó hazafiként szolgálták a török veszedelem és az Árpád-ház kihalása utáni trónviszályok által sújtott országot. Egyikük az életét áldozta a magyar koronáért, a másik a magyar történelem legnagyobb királya lett. (Nem mellesleg idén ünnepeljük Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. emlékévét.)
Mátyás uralkodása alatt szilárdult meg és indult fejlődésnek, növekedésnek a Magyar Királyság, ami közvetetten az őt trónra “lobbizó” anyjának volt köszönhető. Történetírói azonban vele foglalkoztak, s nem szólt a fáma a vajdahunyadi várbirtokára visszavonult egykori kormányzónéról. Szilágyi Erzsébettől szép számban maradtak fenn levelek, rendeletek, hiteles képi ábrázolása viszont nincs. Tévesen neki tulajdonítottak egy Szent Oszvaldot ábrázoló arcképet a Hunyadiak címerállata, a csőrében aranygyűrűt tartó holló miatt (amelynek többféleképpen eredeztetett történetét Ildikó ismertette is a hallgatósággal), ám ezen kívül csak fiktív ábrázolásaival találkozhatunk. Alakja feltűnik Madarász Viktor Hunyadi László siratása c. híres festményén, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájában, illetve Arany János Mátyás anyja című balladájában, amelyet az előadás végén meg is kaptunk.
Peller Ildikó felkészülten, alapos tudásról téve tanulságot, tág kontextusba helyezve mutatta be Szilágyi Erzsébet életét. Előadásának nagy része a történelmi előzmények, a korszak és a kulcsszereplők bemutatásáról szólt. Mialatt elkalandoztunk Magyarország 14-15. századi térképein, vagy követtük a családfa kisebb-nagyobb elágazásait, a terjedelmes információhalmazból az előadó mindig kiemelt egy nevet, helyszínt vagy eseményt, amelyeket a végén összefűzött. Közben két vezérfonalunk volt: a „ki lesz a király?” kérdés, amely meghatározta a történelem menetét, valamint főszereplőnk, Szilágyi Erzsébet ennek érdekében tett lépései. Hogy mennyire voltak előrelátóak az asszony döntései, azt nem tudhatjuk, viszont a magyar történelem meghatározó sorsfordulatai hozzá (is) kötődnek. Férjének nándorfehérvári diadala hosszú időre megállította az iszlám európai térhódítását, ami ma is aktuális kérdés. Lefizette a nagyurakat és taktikázott, hogy V. László halála után Mátyás legyen a király, majd annak törvénytelen fiát, Corvin Jánost is támogatta a trónon, hogy az ne kerüljön idegen kézbe.
Ildikó gazdagon illusztrálta előadását, elemezte is a vetített térképeket, festményeket, dokumentumokat, címereket. Közben egy olyan asszony képét festette elénk, akinek helyzetébe olykor bele is tudtuk képzelni magunkat. S hogy milyen üzenete lehet számunkra Szilágyi Erzsébet életének? Az előadó záró gondolatai szerint pl. jelképe lehet annak, ahogyan egy igaz magyar asszony küzd a magyar földért, s anyává lesz, amint elvégezte, amit megkövetelt a haza.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
