Négy különböző karakter, négy élethelyzet. Más-más szakmai elképzelésekkel, ambíciókkal és vágyakkal. Van, aki először jár az Egyesült Államokban, más már ismerősökhöz, szinte barátokhoz jött a clevelandi közösségbe. Az viszont közös bennük, hogy egy cél hajtja őket: tudásuk legjavát adni a diaszpóra épülésére. Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága – két koronavírus-járvánnyal terhelt – év után ismét zöld utat adott a fiataloknak: úgy valósíthatják meg álmaikat, hogy közben abból a magyar közösség profitálhat. Az alábbi beszámolóban ismerjék meg Cleveland négy ösztöndíjasát!
Pásztor Orsolya a Vajdaságból származik, de a kiküldetésre Budapestről érkezett. A magyar fővárosban dolgozott az elmúlt években, egészen pontosan a Magyar Cserkészszövetség égisze alatt. Sok-sok éve a mozgalomban tevékenykedik, gyermekkorának meghatározó élményei a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséghez kötődnek. Clevelandi megbízatásával elsősorban a Cserkész Barátok Körének munkatársa lett, ezen kívül a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőképző vezető tisztjének, Pigniczky Esztinek a munkáját fogja segíteni. A közeli években csupa olyan nagy esemény várható a cserkészek háza táján, amelyeknek a szervezésénél bőven elkél a segítő kéz. A 2023 novemberében várható Regős Gála, valamint a 2024 nyarára kitűzött Jubitábor tervezéséhez már most nagyon sok követ kell megmozgatni. Orsolya nagyon szívesen veti bele magát ezekbe a munkákba.
A vajdasági lány valamelyest tudta, mire vállalkozik a KCSP-vel, hiszen rengeteg ismerőse mesélt neki az ösztöndíjprogramról. Az amerikai mindennapokba és a közösség működésébe pedig volt szerencséje személyesen belelátni, amikor 2016-ban – a Külföldi Magyar Cserkészszövetség jóvoltából – három intenzív hónapot töltött az Egyesült Államokban. Úgy érzi, azóta visszahúzott a szíve: Izgalmasnak, jó kihívásnak tűnik kilenc hónapot eltölteni egy közösségben, megismerkedni velük, és azt a tudást, vagy a tapasztalatot, vagy amivel én rendelkezem, azt így az ő előrehaladásukra bocsátani.
Bíró Gergőt a budapesti Magyarságkutató Intézethez kötik az elmúlt évek. Azonban úgy véli: az, hogy beválogatták a KCSP ösztöndíjasok közé, sokkal inkább korábbi, kárpátaljai tevékenységének köszönhető. A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségénél töltött tizenhárom hónap nagyszerű lehetőség volt arra, hogy – a kötelező mesterszakos szakmai gyakorlat teljesítésén túl – bőséges tapasztalatot szerezzen közösségszervezésből.
Gergő érdeklődése a Kőrösi Csoma Sándor Program iránt régről eredeztethető. Már korábban is pályázott, de népmesébe illően, a harmadik jelentkezés hozta meg a sikert. A közbeeső két évben sem tétlenkedett: kárpátaljai cserkészeknél önkénteskedett, és egy egyetemistákkal közösen alapított szervezetben hívott életre olyan izgalmas programokat, mint például a mesejáték-turné. Esetében a KCSP melletti végső döntés is Kárpátaljához kapcsolódik. Ott ismerte meg a Buffalóban élő Dr. Forgách Péter szemészprofesszort, Magyarország tiszteletbeli konzulját. Forgách úrnak többször is szavát adta, hogy szerencsét próbál a diaszpórában. Gergő nagy nyitottsággal és optimista hozzáállással várja az élményeket. Szeretne az elkövetkezendő hónapokban minél többet magába szippantani az amerikai életből, mostani kiutazása alkalmával először szelte át az Atlanti-óceánt.
Máté Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Egyetemi Gyakorló Gimnáziumának történelem- informatika tanára. Az oktatás mellett a kutatás is szerves részét képezi az életének. A pécsi doktorandusz az 1956-os forradalom témakörével foglalkozik. Nem titkolt személyes célja az amerikai tartózkodás alatt befejezni doktori disszertációját. Reményei szerint találkozhat olyan 56-os menekültekkel, akik elsődleges forrásként szolgálhatnak dolgozatához.
Magáról a programról külföldi kutatásai során hallott: akkor New York-ban és Melbourne-ben dolgozó KCSP-sek hívták fel a figyelmét a jó lehetőségre. Ám Zsolt pályázatának beadása váratott magára: meg kellett várnia, hogy a járvány lecsengésével ismét meghirdetésre kerüljön az ösztöndíj. Vonzotta az ismeretlen: tanári énje módszertani ismereteinek kipróbálására vágyott, a kutató pedig az amerikai múzeumok, könyvtárak magyar vonatkozású forrásaira volt kíváncsi. Úgy érezte, történelmi ismereteinek felhasználásával is segítheti a diaszpórát. Küldetésének tartja, hogy megszerettesse a magyar történelmet a clevelandi iskolásokkal.
Zsolt fogadóintézménye az Első Magyar Református Egyház. Az ösztöndíjas időszakban az egyház anyakönyveinek digitalizálásán fog dolgozni, a vasárnapi iskolában pedig tanári vénáját mutathatja meg. Lehetőség szerint a kezdetektől napjainkig szeretné feltárni az anyakönyveket, hiszen a születések, házasságkötések, halálozások számának alakulása nem csupán az egyház számára adhat tisztább képet a gyülekezet népességi dinamikájáról, hanem az amerikai és magyar családfakutatóknak is segítségére lehet. A református egyházban működő Nebuló Magyar Nyelviskola életét olyan rendezvényekkel szeretné gazdagabbá tenni, amelyek fejleszthetik a gyerekek szókincsét.
Pásztor Orsolya, Bíró Gergő és Máté Zsolt mindhárman vállaltak magyarórákat. Orsolya az óvodás csoportot vette szárnyai alá, zenés-táncos mondókákkal és mozgalmas foglalkozásokkal készül számukra. Gergő is a kreativitásra fektette a hangsúlyt az előkészületeknél: szórakoztató munkafüzetet és szótanuló kártyákat hozott otthonról. A pontos módszertan kidolgozásában pedig Szentkirályi Judit, a Clevelandi Magyar Iskola igazgatója volt segítségére. A huszonéves korosztály számára pedig egészen eredeti ötlettel, egy társasjáték klub megalakításával tervez előrukkolni. A felszabadító játék öröme olyan fiatalokat is visszahozhat a magyar közösségbe, akik már nem járnak magyar iskolába, és a cserkészettől is elszakadtak. Zsolt rutinos tanárként rögtön leszűrte, hogy akkor közelít a legjobban a diákokhoz, ha a hétvégi iskolában leginkább projekt- és csoportmunkára épülő feladatokat hoz diákjainak. Fontos, hogy a magyartanulás vidám, inspiráló légkörben történjen, semmiképp nem célravezetők azok a hagyományos iskolai módszerek, amelyek szigorú keretek közé helyezik a tanulókat.
Az ösztöndíjasok rendkívül hálásak a közösségnek, hogy szivélyes fogadtatásban részesültek. A fiúk külön köszönetüket fejezik ki a római katolikus egyházközségnek azért, hogy a Szent Imre-templomhoz tartozó – felszerelt és színvonalas – vendégházat rendelkezésükre bocsátották. Az Első Magyar Református Egyház, a Pigniczky-Szentkirályi család és Molnár Zsolt szintén hozzájárultak ahhoz, hogy hozzájuk tartozó fiatal gördülékenyen beilleszkedjen, és minél hamarabb otthon érezze magát Clevelandben.
Az interjút Erdélyi Áron, a Bocskai Rádió KCSP ösztöndíjasa készítette. Az ő bemutatkozását az alábbi linken keresztül érhetik el:
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
