December 25. – A keresztény ünnepek egyik legnagyobbika, Jézus születésének emléknapja világszerte. Ám, hogy Jézus, mint történelmi személyiség, mikor született, ebben nincs egyértelmű álláspont a tudományban. A bibliakutatók, teológusok és a történészek régóta vitatkoznak, vitatkoztak arról, hogy melyik évben, és annak melyik szakában születhetett. Deák Zsoltot, a Clevelandi Magyar Bethania Baptista Gyülekezet lelkipásztorával beszélgettünk a témáról karácsony közeledtével.
A karácsonyi hagyományból, az énekekből és történetekből még azok is ismerik a galileai Betlehem város nevét, akik kevésbé lapozgatják a Szentírást. Nem kétséges számunkra, hogy Jézus itt látta meg a napvilágot egy szegényes istállóban, bölcső helyett jászolban. Ám az esemény idejéről nem sokat tudunk. Jézus betlehemi születésének közvetlen előzménye a Római Birodalomban elrendelt összeírás, amely miatt Józsefnek és Máriának Názáretből Betlehembe kellett utaznia. Az újszövetségi evangelisták közül Lukács a legrészletesebb forrás:
„Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát.” (Lukács 2,1–7)
Ha a pontos évet nem tudjuk is meghatározni, van lehetőség egy szűkebb időtartam behatárolására. Két történelmi esemény lehet kapaszkodó: az egyik Heródes halálának időpontja (Kr. u. 4-ben) a másik pedig egy Augustus császár által elrendelt népszámlálás. Augustus összesen három összeírást (vagyonösszeírást és népszámlálást) rendelt el uralkodása alatt. A Kr. e. 8-ban kiadott császári rendelet hozható leginkább összefüggésbe Jézus születésével. Összegezve tehát az esemény Kr. e. 8 és 4 közé tehető. További „bizonyítékot” szolgáltathat, hogy ezekben az években volt-e feltűnő égi jelenség feljegyezve, és létezett-e egyáltalán a bibliai csillag? Sokáig nem firtatták ezeket a kérdéseket, Nagy Konstantin császár idejéig nem is igazán törődtek a karácsony ünneplésével, dátumával. Akkoriban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott egy vértanúság emléknapja. A karácsony ünneplésének legkorábbi ismert forrása állítólag egy római évkönyv, eszerint 336-ban tartották meg. A december huszonötödik napja, pedig Mária fogantatásának ünnepétől (március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszonynak is hívjuk) lett kiszámítva a kutatók által.
Sok kérdőjel maradhat még a történetben, ha tudományos magyarázatok tükrében szeretnénk látni az Isten tervét, és fiának elküldését hozzánk. Ám ebben az írásban nem is próbáltunk kísérletet tenni az összes miért megválaszolására. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy vajon a Szenteste közeledtével a megfelelő kérdéseken elmélkedünk-e? A karácsonyi forgatagban és díszkivilágításban nem vonta-e el figyelmünket Jézus születésénak lényegéről az ajándékot hajhászása? Deák Zsolt lelkipásztor építő gondolataiért érdemes megnézni a teljes adást:
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!