Az idén is csökkent a magyar nyelvű oktatásra beíratott kisdiákok száma, a tavalyi tanévhez képest kétszázötvennel kevesebb magyar elsős lesz – írta a hét végén a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Reklám

Tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre az egyedülálló környezetben található kisgéresi borospincék tőszomszédságában Bodrogköz legnagyobb népművészeti fesztiválja, a hagyományos „Bodrogközi Népművészeti Fesztivál” augusztus 31-én. 

A fesztiválta Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Királyhelmeci Területi Választmánya, valamint a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet, a Kassa Megyei Önkormányzat Kulturális Intézménye és Kisgéres község rendezte..
A közönséget és a fellépőket – Orlovský Erzsébet szavalatát követően – Köteles László, a Csemadok alelnöke, valamint Kopasz József, a Csemadok Királyhelmeci Területi Választmányának elnöke és Furik Csaba, Kisgéres község polgármestere köszöntötte. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára is. A műsort Papp Ferdinánd vezette.
A Csemadok országos rendezvénysorozatának ezen  kiemelkedő eseménye  teret biztosított nemcsak a hazai, hanem  a távolabbi régiók és külföldi csoportok bemutatkozására is. Itt mutatkozik be évente a régió valamennyi gyermek és felnőtt népi együttese, éneklőcsoportja és szólistája. 
A rendezvény elsősorban nemzetiségi kultúránk, a helyi folklór, a hagyományok és népi szokások megőrzését és azok  továbbvitelét szeretné közvetíteni a felnövekvő generáció felé. Teret és lehetőséget kíván biztosítani minden tehetségnek, ápolni és őrizni mindazon kulturális értékeket, amelyek évszázadokon keresztül jellemezték az itt élő népek és nemzetek közös életét. 
Kísérő rendezvényként hagyományos népi kézművesbemutatók, családi játszóházak, hazai gasztronómiai különlegességek /géresi béles/ és borok várták az idelátogatókat. A fellépő csoportok nagy sikerrel képviselik a régiót idehaza és külföldön egyaránt. A Bíborpiros szép rózsa,  illetve a Tavaszi szél vizet áraszt országos megmérettetésen több arany-, ezüst- és bronzsávos elismerés bizonyítja a csoportok magas szintű tudását. 
Fellépett a Kisgéresi Női Éneklőcsoport, a helyi Szőlőfürt citerazenekar, a nagytárkányi Tisza éneklőcsoport, a csicseri Napraforgó tánccsoport, a szentmáriai Gyöngyvirág, a vékei Őszirózsák, a dobrai Búzavirág, valamint a zetényi Bazsarózsa éneklőcsoport. Bemutatkozott Ulman Gábor citeraművész Várhosszúrétről. A közönség megtekinthette továbbá a Bodrogszerdahelyi Női Népdalkör, a nagytárkányi Aranytisza néptáncegyüttes, az imregi hagyományőrzők és a királyhelmeci Árvalányhaj éneklőcsoport műsorát. Fellépett a nagykaposi Fabotó citerazenekar, a borsi Muskátli folklórcsoport, a bolyi Búzakalász folklórcsoport, a szirénfalvai Szirén éneklőcsoport. Tapsolhattak a nagykösvesdi Balog Nórának is, aki népdalokat adott elő. Örösről a Karcsa Parti Kopogós, Csicsről a Napraforgó tánccsoport, Bacskáról a Rozmaring éneklőcsoport, Örösről a Kőkút éneklőcsoport, Battyánról a Jázmin éneklőcsoport érkezett a fesztiválra, melyet Fedor Öcsi és Gabika, a Reál táncház zárt.
A gyönyörű, érintetlen környezet és az itt élő vendégszerető emberek szeretettel fogadtak minden kedves érdeklődőt.
Az ünnepre Kisgéresen megépült  a Közösségi Ház és Borudvar is. Kisgéres a magyarországi Hercegkúttal közösen 1,3 millió eurót kapott  erre a projektre, melyet a Magyarország és Szlovákia közötti Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósítottak meg. A családi házból létrehozott épületben konferenciatermek, apartman működik. “Élj egy kevés borral” felirattal borkutat is építettek, mely rendezvények alkalmával szolgálja majd az idelátogatókat. A projekttől a turizmus fellendülését várják a térségben.

Gecse Annamária, Felvidék.ma 

Reklám

A Csemadok és a Via Nova nyitracsehi alapszervezetei közösen emlékeztek meg az I. világháború kitörésének százéves, jubileumi évfordulójáról augusztus 31-én. 

A megemlékezés szentmisével vette kezdetét a nyitragesztei, kéri és csehi hagyományőrző csoportok aktív részvételével. Majd a templomkertben folytatódott a ceremónia az 1931-ben emelt emlékműnél, mely 13 elesett nevét őrzi. Ennek keretén belül Csámpai Balázs, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, s hívta fel figyelmét mindenkinek, hogy az évforduló egy olyan háborúnak volt a kezdete, mely alapjaiban változtatta meg az egész világot, s határozta meg mindannyiunk sorsát. Ezután Csámpai Barbara szavalta el Illyés Gyula: Ne feledd a tért c. versét, majd Pócsik József, a Via Nova szórványstratégiáért felelős alelnöke tartotta meg beszédét. Az elgondolkodtató, magvas gondolatok után a megjelent szervezetek, mint a Csemadok helyi alapszervezete, a Via Nova, a Nyitra Vidéke Célalap, Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagok Magyar Szövetsége, a nyitragesztei Csemadok és az MKP koszorúzással rótták le kegyeletüket a hős elesettek előtt. A kisiskolások pedig megható módon 13 mécsest helyeztek el az emlékmű előtt.
Ennek végeztével a kultúrházban folytatódott a megemlékezés, ahol könnyedebb kultúrműsort adott elő Kulcsár Béla, Szent László díjas harmonikaművész, a Nagykéri Vegyes Éneklőcsoport, a Téliződ Női Éneklőcsoport, valamint a Csehi Éneklőcsoport.
Mindezeken túlmenően értékes képkiállítás is megtekinthető volt a helyszínen még 1968-ból a világégés befejezésének 50. évfordulójának megemlékezéséről. Ezeken a fotódokumentumokon a megemlékezés momentumai és több frontot megjárt túlélő is látható volt. Ezt kiegészítve pedig felbecsülhetetlen tárgyi emlékeket vonultatott fel az oroszkai Military Historical Museum. Illetve a Soproni Történelmi és Hadi játszó Baráti Kör korhű öltözete és jelenléte elevenítette meg az száz évvel ezelőtti tragikus eseményeket.

Pócsik József beszédét az alábbiakban tesszük közzé:

Tisztelt Emlékező közösség! Hőseink előtt tisztelgő barátaim!

1914-ben, száz évvel ezelőtt megtörtént az, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Országunkat egy olyan világméretű konfliktusba rántották a nagyhatalmak és azok politikai játszmái, mely nem csak egy ezer éves országot szaggatott szét, de négy év alatt romba döntötte egész Európát. Megfogalmazódik tehát a kérdés: Ezt akartuk? Ezt akarta az akkori politikai vezetés? A birodalom koronatanácsában megjelent vezetők szinte mindannyian a háborút támogatták. És mégis, mégis akadt egyetlen ellenszavazat, egyetlen tiltakozó MAGYAR hang, aki nem volt hajlandó országát és népét holmi acsarkodó, hataloméhes vezetők kényének kiszolgáltatni. Ő volt gróf Tisza István, a magyar miniszterelnök. A történelem sajnos másképp alakult és a nagy háborút elvesztettük. Országunkat szétdarabolták, de nemzetünk hitét nem törték meg. Magyarság történetében a XX. század egy tragikus eseménnyel kezdődött, majd a második világháborúval, forradalmakkal, és rendszerváltozásokkal folytatódott. A magyarság számára emberpróbáló idők következtek, de a legnehezebb körülmények között is sikerült helytállni.
Tisztelt jelenlévők! Mai napon, amikor az I. Világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezünk, nem csak magáról az eseményről és politikai hátteréről, de főleg azokról az apákról, fiúkról és testvérekről kell beszélni, akik a haza oltárán életükkel szolgáltak. Osztrák−Magyar Monarchia megközelítőleg 1,1 millió katonát vesztett, és ebből az elpazarolt életekből Zoboralja magyarsága is jócskán kivette részét.
Bár az I. Világháború a távoli csatamezőkön dőlt el, mélyen érintette az otthon maradt hozzátartozók és családok életét.
Nagyszülők, most Önökhöz szólok: bár eltávozott szeretteinkről mindig nehéz beszélni, de az Önök kötelessége, hogy a fiatal nemzedék megismerje a múltat és azokat a hősöket, akik emlékét már csak Önök, az emléktábla és néhány megkopott fénykép őrzi. Az unokáknak pedig bátran és büszkén meséljenek róluk!
Unokák: Ti pedig lehajtott fővel tisztelegjetek emlékük előtt és sose feledjétek azt, hogy miért harcoltak és áldozták fel életüket! A hősök legfőbb erénye mindenütt a bátorság, az önfeláldozás volt, amely a haza és nemzetük iránti szeretetüket bizonyította. Tetteikkel követendő példává kell, hogy váljanak a fiatalabb generáció számára.
Ahogy a mögöttem álló emlékmű is jelzi, közösségünk ma nem csak a háború kitörésére, de arra a 13 bátor férfira emlékezik, akik sosem térhettek haza szeretteikhez. Csámpai Bertalan, Czupak János, Földesi Kálmán, Kluka Lőrincz, Mészáros János, Nagy Ferencz, Németh Mihály, Pócsik András, Pócsik Péter, Suba Ferencz, Suba Pál, Suba Imre és Száraz József.

Forrás: felvidek.ma

Reklám