A Velencei Bizottság friss szakvéleménye ismételten világossá tette, hogy az előző ukrán elnök hivatali idejében elfogadott nyelvtörvény elveszi a nemzeti közösségek már meglévő, szerzett jogait az anyanyelv-használattal kapcsolatban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel.

Szijjártó Péter közleményében azt írta: bizonyítást nyert tehát, hogy az oktatási törvény után a nyelvtörvény is szembemegy a nemzetközi joggal és Ukrajna kötelezettségvállalásaival.

Az előző ukrán elnök, Petro Porosenko és az előző kijevi parlament által támogatott törvények fel akarták számolni a kisebbségi nyelvhasználatot az élet minden területén – tette hozzá, hangsúlyozva, ez Magyarország számára elfogadhatatlan.

A magyar kormány azonban továbbra is úgy gondolja, „új elnök, új remény” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a tavasszal megválasztott Volodimir Zelenszkijre utalva.

Amint a kárpátaljai magyarok visszakapják az elvett jogaikat, Magyarország újra támogatni fogja Ukrajna NATO-integrációs folyamatát.

„Addig viszont nem” – tudatta Szijjártó Péter.

A Velencei Bizottság pénteken felszólította Ukrajnát, hogy helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és ésszerű indokoláson alapul.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Tíz kategóriában vehették át a díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői.

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést.

Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton vette át a díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez. Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék.

A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. „Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk” – fogalmazott. Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek.

„Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt” – mondta Csányi Sándor. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

(Mandiner / MTI)

Reklám

Ezer év történeti fegyvereiből és vadászati eszközeiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban csütörtökön Budapesten.

Az Acél és Szív című kiállítás anyaga három magyar magángyűjtemény több mint 450 műremekét mutatja be. A honfoglalástól a 19. századig vonultatja fel a különböző korszakok hadászati és vadászati eszközeit.

A tárlat az egyik beharangozó rendezvénye a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A rendezvény lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Kovács Zoltán kiemelte: az Acél és Szív című tárlat iparművészeti remekműveken keresztül mutatja meg egy-egy kor kultúrájának lenyomatát.

A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás az 1971-es nagysikerű Országos Vadászati Kiállítás hagyományának folytatása. Az eseménysorozat központi, budapesti kiállítása egy ezeréves séta lesz a magyar vadászati kultúrában – mondta el Kovács Zoltán.

A Nemzeti Múzeum története szorosan összekapcsolódik a magángyűjteményekkel. A Nemzeti Múzeum, szemben sok nagy európai múzeummal, nem királyi gyűjteményből, hanem magánemberek adományaiból jött létre – hangsúlyozta az eseményen Varga Benedek főigazgató. Hozzáfűzte: a Nemzeti Múzeum egyik első adományozója egy egyszerű takácsmester volt.

Csörge Csaba, a kiállítás kurátora, magángyűjtő kiemelte: az Acél és Szív kiállítás szerkezetileg három részre tagolódik. Központi helyen szerepelnek a vadászati eszközök, elsősorban a 16. századtól a 19. század elejéig. Az első részben kaptak helyet a magyar és európai történelem fegyverei a honfoglalás és államalapítás korától, a keresztes háborúkon és a 30 éves háborún át, egészen a 19. századi forradalmakig. A harmadik részben az Oszmán Birodalom ötvösművészeti szempontból is értékes fegyvereit ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás egyik kiemelt műtárgya gróf Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök díszes ezüstszablyája, amelyet 1840-ben, 17 évesen kaphatott meg, amikor átvette a család birtokainak irányítását – mondta el.

Hozzáfűzte: szerepel a tárlaton Guyon Richárd (1813-1856), az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornokának névre szóló díszfegyvere is, amelyet testvérén keresztül vitézségéért adományozott neki az angol nemzet. A francia-angol származású tiszt ekkor már az oszmán seregben harcolt az oroszok ellen.

A kiállítás kiemelt műtárgyai között látható Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelem, lengyel király gazdag kidolgozású, elefántcsonttal díszített pisztolya is – hangsúlyozta Csörge Csaba. A tárlat legrégebbi műtárgya egy 9. század eleji avarkori kard, a legnagyobb pedig egy 2 méter hosszú naszádpuska a 16-17. század fordulójáról.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám