Október 2.- 6. között zajlott Chagrin Fallsban a 10. dokumentumfilm-fesztivál, amelyen egy igen tehetséges fiatal rendező, Halász Glória dokumentumfilmjének premierjét is láthatta a nagyérdemű.
A 100 Tagú Cigányzenekar bemutatója után a rendező a Bocskai Rádiónak adott interjúban, a film készítésének körülményeiről beszélt.
Október 2.- 6. között zajlott Chagrin Fallsban a 10. dokumentumfilm-fesztivál, amelyen egy igen tehetséges fiatal rendező, Halász Glória dokumentumfilmjének premierjét is láthatta a nagyérdemű.A 100 Tagú Cigányzenekar bemutatója után a rendező a Bocskai Rádiónak adott interjúban, a film készítésének körülményeiről beszélt.
Katolikus egyház 2019. október 13-i adása:Magyarok Nagyasszonya ünnep, annak jelentősége, hagyománya, az ünnep kialakulása, napjainkban való ünneplése.Vasárnapi evangélium: a 10 leprás meggyógyítása.
A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa, Árpádhonból, a louisianai Albanyból jelentkezett be telefonon keresztül. Tanulmányairól, jelenlegi szolgálatáról, jövőképről beszélt a szintén KCSP ösztöndíjas műsorvezetővel, Szabó Évával.
KCSP Simon Barbara Louisianában, Albanyban, magyarul Árpádhonban teljesít szolgálatot. Onnan jelentkezett egy élő telefonos interjú erejéig. Köszönjük Barbi!
Mi is a Fulbright? Kik pályázhatnak rá? Melyek az ösztöndíjas feladatai? Mekkora az érdeklődés a magyar nyelv iránt az amerikai egyetemi képzésben? – ezeket a kérdéseket jártuk körül egy stúdióbeszélgetés erejéig.
Mezei András atyával, római katolikus plébánossal beszélgetett Szabó Éva, a közösség megtartásáról, átalakult plébánosi szerepekről, templomok köré szerveződő programokról.
Szent Erzsébet és Szt. Imre őszi fesztiválok – Beszélgetés Mezei András atyával a közösség megtartásáról, átalakult plébánosi szerepekről, templomok köré szerveződő programokról.
Október 18. és 23. között rendezik meg Brüsszelben a 25. évfordulóját ünneplő Busworldöt, a világ legnagyobb autóbuszos eseményét. Az Atomium melletti Expo parkban az összes, nemzetközi szinten jegyzett gyártó képviselteti magát. Ehhez az illusztris társasághoz csatlakozott – hosszú szünet után újra – az Ikarus az 1-es csarnokban, a CRRC kínai járműgyártó óriásvállalat standján kiállított buszával.
A CityPioneer fantázianévre hallgató, tizenkét méteres, tisztán elektromos hajtású autóbusz ugyanis Székesfehérváron készült, de a benne dolgozó erősáramú rendszer okán közös márkanév alatt Ikarus-CRRC néven láthatja a nagyközönség. A tegnap délutáni sajtótájékoztatón a CRRC képviselője beszélt a társaság városi közlekedésben betölteni kívánt innovatív szerepéről, amelynek legfőbb technológiai újítása az 5G-kommunikációra képes okoseszközök autóbuszokba való beépítése lesz.
Ezt követően Fehérváry Tamás, az Electrobus Europe Zrt. cégvezetőjének előadása következett. Az Ikarus Járműtechnika Kft. és a CRRC Urban Traffic Kft. közös – az elek-tromos busz fejlesztését és gyártását koordináló – leányvállalatának prezentációjából kiderült, hogy a CityPioneer bemutatóját több mint egyéves munka előzte meg. A jármű fejlesztését a kínai elektromos hajtásra alapozva az Ikarus székesfehérvári telephelyén végezték.
A magyar mérnökök feladata egy olyan modern és tartós vázszerkezet tervezése volt, amely sikeresen integrálja a CRRC Kínában már több mint százhúszezer járműben kipróbált elektromos hajtását. A CityPioneer legnagyobb „ikaruszos” újítása a tisztán rozsdamentes és korrózióálló acélból tervezett vázszerkezet, amelynek minőségét mutatja, hogy a gyártó tizenhat év garanciát ad a kocsitestre. Szintén a magyar mérnökök munkáját dicséri, hogy a kínai, modern külső dizájnt sikerült összhangba hozni az uniós szabványokkal, így a CityPioneer ajtónyílásai, utasterének dobogómagasságai, kapaszkodórendszere, de gépészeti elemei is megfelelnek a hatóságok előírásainak.
Fehérváry Tamás elmondta, az Ikarus-CRRC új buszának tervezése és gyártása közben a tartósság, a megbízhatóság és a kiváló ár-érték arány szempontjait kívánták érvényesíteni. A CityPioneer pedig sikerrel teljesítette e kritériumokat. Koracél vázszerzete és a CRRC megbízható hajtása hosszú éveken át alacsony szervizigény mellett használható busszá teszi a CityPioneert, mindezt úgy, hogy a Székesfehérváron készült buszok – a kínai–európai hozzáadott érték optimalizálása okán – várhatóan tizenöt-húsz százalékkal alacsonyabb áron lesznek elérhetők más európai versenytársaiknál.
Az Ikarus szárnyai tehát kínai segítséggel ugyan, de újra megjelentek Európa egén. A kiállításon szereplő CityPioneer képeit nézegetve nincs okunk szégyenkezni a Székesfehérváron készült járműre, a 2020 elején érkező első széria darabjait pedig izgatottan várhatjuk a magyar utakon.
Sok sikert és eredményt ért el a magyar nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekkel együttműködve az elmúlt években – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagymegyeren, ahol előadást tartott a Pro Civis társulás által idén már kilencedik éve megrendezett Önkormányzati Szabadegyetemen.
A felvidéki magyar polgármesterek, megyei és önkormányzati képviselők képzéséhez kapcsolódóan létrehozott rendezvényen Potápi Árpád János a magyar nemzetpolitika eddigi eredményeiről és a 2020-as évet érintő célkitűzéseiről beszélt.
Elmondta: a magyar nemzetpolitika az elmúlt években nagyon sok sikert és eredményt tudott elérni a határon túli nemzetrészekkel illetve azok magyar politikai pártjaival, szervezeteivel és a történelmi egyházakkal együttműködve. Kifejtette: számos kulturális, oktatási és egyházi épületet sikerült felújítani, jó ütemben zajlik az óvodaprogram, sikerült megerősíteni a magyar oktatási intézményrendszert, illetve a magyar médiát is.
A nemzetpolitikai államtitkár felidézte: 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ennek alkalmából vissza lehet emlékezni a száz évvel korábbi történelmi eseményekre, rá lehet mutatni azokra a sikerekre, amelyeket a nemzet szétszakítottsága ellenére is el tudott érni, és arra is, hogy a magyarok meg tudták őrizni identitásukat az elszakított részeken és Magyarországon egyaránt.
„Most lehetőségünk van arra, hogy a vesztes 20. századot le tudjuk zárni, és közösen el tudjuk indítani a remélhetőleg győzedelmes 21. századot” – emelte ki Potápi Árpád János. A célkitűzésekről szólva rámutatott: a magyar nemzetpolitika alapvető – az elmúlt kilenc évben megismert – programjai és céljai hasonlóak maradnak. Kifejtette: ezek a nemzeti identitás megerősítése az intézményrendszerek megerősítése által, a családok megerősítése, illetve a gazdaságfejlesztés. Utóbbi a Kárpát-medence, mint gazdasági régió fejlesztését jelenti, ami a szülőföldön való boldogulás erősítését célozza.
„Amikor magyar nemzetpolitikáról beszélünk, azt nem lehet szembeállítani a többségi nemzetekkel” – jelentette ki Potápi Árpád János. Hozzáfűzte: a többségi nemzeteknek is érdekük, hogy a magyarság erősödjön és otthon érezze magát, illetve a magyaroknak is érdeke, hogy a mellettük élő nemzetek is erősödjenek meg.
Több mint hét évtizeddel elűzetése után pénteken hazaszállították Romániába a Svájcban 37 éve elhunyt Ilona román anyakirályné földi maradványait.
A román királyi házat vezető Margit hercegnő, a „román korona őre” döntésének megfelelően Románia utolsó uralkodója, I. Mihály király anyjának maradványait a Curtea de Arges-i új érseki és királyi ortodox székesegyházban szombaton helyezik végső nyugalomra.
Ilona görög és dán királyi hercegnő 1896. május 3-án született Athén mellett, I. Konstantin görög király és Zsófia porosz királyi hercegnő gyermekeként. Viktória brit királynő dédunokája és I. Miklós orosz cár ükunokája Károly román trónörökös herceghez ment feleségül 1921-ben, az anyakirályné címet pedig 1927-ben kapta, amikor fia, az akkor ötéves Mihály első ízben lett Románia uralkodója.
I. Mihály második (1940-1947) uralkodásának a kommunisták vetettek véget. Amikor a trónról lemondatták és elűzték, Ilona anyakirályné vele együtt hagyta el az országot, ahova többé nem térhetett vissza.
A Lausanne-ban 1982-ben elhunyt görög királyi hercegnő és román anyakirályné maradványait a román légierő repülőgépe szállította pénteken Bukarestbe, ahol katonai tiszteletadással fogadták. Koporsója előtt román állami vezetők – többek között Viorica Dancila ügyvivő miniszterelnök, Ludovic Orban kormányfőjelölt, több kormánytag, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, a római katolikus, görög katolikus püspökök, örmény, izraelita és muzulmán egyházi vezetők rótták le kegyeletüket.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletén külföldön tartózkodó Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetében történelmi igazságtételként, a hazafiságot, a nemzeti identitás helyreállítását szolgáló „szükséges” gesztusként értékelte az anyakirályné maradványainak hazahozatalát és újratemetését.
„A második világháború idején az anyakirályné eltökélten szerepet vállalt az üldözött zsidók és romák megmentésében. Önfeláldozásáért, az elnyomottak védelmezéséért posztumusz a Népek Igaza címmel tüntették ki. A száműzéssel sem tudták lelkileg eltávolítani Romániától, mindvégig kitartott fia, I. Mihály király és a román nép mellett” – írta megemlékezésében a román államfő.
A koporsót szállító gyászmenet rövid kitérőt tett Ilona anyakirályné egykori lakhelyénél, a bukaresti Erzsébet-palotánál, majd Curtea de Arges, a Bukaresttől 150 kilométernyire északnyugatra található – több középkori havasalföldi fejedelem székhelyéül szolgáló – kisváros felé indult, amely a 20. században a román királyi család temetkezési helyévé vált.
Románia utolsó uralkodója, I. Mihály király két éve, 93 éves korában hunyt el. Románia 1944-es „kiugrásában” – vagyis az átállásban az antifasiszta koalíció oldalára – fontos szerepet játszó, az országa iránt száműzetésében is elkötelezett, Románia európai és euroatlanti integrációja mellett következetesen kiálló Mihály király hatalmas népszerűségnek örvendett Romániában.
I. Mihály király földi maradványait szintén Curtea de Argesen temették el.
Az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött – jelentette be Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ankarában, miután Recep Tayyip Erdogan török államfővel egyeztetett.
Pence szerint Törökország beleegyezett egy ötnapos tűzszünetbe, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.
Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetben üdvözölte a bejelentést. Azt írta, „nagyszerű hírek érkeztek Törökországból”.
„Köszönöm, Erdogan! Életek millióit sikerült megmenteni!”
– fűzte hozzá az amerikai elnök.
Erdogan a nap folyamán a Pence vezette amerikai küldöttséggel tárgyalt. Trump abban a reményben küldte Ankarába az amerikai alelnököt, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölnie a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában.
Egy névtelenséget kérő török tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek elmondta: „Törökországnak pontosan azt sikerült elérnie, amit akart a találkozón.”
Mircea Geonă hivatalosan is a NATO főtitkár-helyettese lett – jelentik román hírportálok. A volt szociáldemokrata politikus úgy véli, a NATO ezzel a kinevezéssel azt méltányolja, hogy Románia megbízható szövetségese az észak-atlanti erőnek.
Geoană még azt is mondta, hogy azért nagyon stabil szövetséges az ország, mert a szerződéshez híven a GDP-nek mindig rákölti a két százalékát a védelmi kiadásokra. A politikus szerint az ország még sosem volt annyira biztonságban, mint most.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már július közepén bejelentette, hogy Geoană fogja megkapni a kinevezést. A hírek szerint a román diplomácia (beleértve a jobbközép elnököt és a szocdem kormányt) már évek óta erőteljesen lobbizott érte.
A politikus 2009-ben államelnök akart lenni, és majdnem az is lett, nagyon kevés szavazattal kapott kevesebbet, mint a győztes Traian Băsescu, 49,6 százalékkal veszített. Később, 2008 és 2011 között a szenátus elnöke lett, 2005 és 2010 között pedig a Szociáldemokrata Pártot vezette.
Mielőtt a belpolitikába bonyolódott volna, 1996 és 2000 között nagykövet volt az Egyesült Államokban. 2011 után eltűnt a hazai politikából, most pedig, nyolc év szünet után a NATO második legmagasabb pozícióját kapja. A NATO méltató életrajzát ITT olvashatják róla.
„Lehet, hogy egyesek még nem tudják elfogadni, de a régi világ letűnőben van. Menthetetlen. Amit meg lehet és meg kell menteni, az a nyugati (keresztény) civilizáció” – írja Schmidt Mária a New York Times-ban megjelent elemző cikkében, aki szerint a magyarok nagyon jól tudják, hogy senki nem képviseli úgy az érdekeiket, mint ők maguk.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója. Fotó: Horváth Péter Gyula / PS
A Terror Háza Múzeum főigazgatója írásában azt is egyértelműsíti az olvasókkal, hogy „ahogy veszít erejéből a liberalizmus, úgy tér vissza Magyarországra a valódi többségi demokrácia és népképviselet”. A populizmus védelmében című cikkében Schmidt Mária Orbán Viktor politikáját is elmagyarázza a külföldi olvasóknak, figyelmeztetve, hogy az emberek is elkezdték éreztetni az elittel, hogy nem kérnek az instabil liberális politikából.
Nekünk magyaroknak ritkán volt könnyű életünk. Ugyanez volt a helyzet a többi országgal is, amelyek a Szovjetunió közvetlen dominanciája alá kerültek a 20. században. Nekünk meg kellett küzdenünk azért, hogy visszaszerezzük a nemzeti kultúránkat és az életmódunkat.
– kezdi sorait Schmidt Mária a New York Timesban megjelent cikkében.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója írásában kifejti, a Szovjetunió hazánkon szociális kísérleteket végzett, miközben arra kényszerített minket, hogy kommunista társadalomban éljünk közel fél évszázadon keresztül. A szerző kifejti azt is, hogy 1956-ban a szovjetek által támogatott rezsim ellen lázadtunk fel, azért, hogy visszanyerjük a nemzeti függetlenségünket.
A forradalmunk elbukott, és mi nagy árat fizettünk érte. A felszabadulás évtizedekkel később érkezett csak meg, a szovjet birodalom összeomlása után
– olvasható a cikkben.
A szerző kifejti, a politika akkoriban füstös szobákban készült, és az utca embere semmit nem tudott róla, hogy mi történik a színfalak mögött. Az információ kizárólag pletyka formában jutott el az emberekhez. Hozzáteszi, akkoriban a társadalom két részre szakadt, azokra, akik közel álltak a pártokhoz és azokra, akik független életet akartak élni.
Elképzelhetetlen volt számomra, hogy a kommunizmus időszakában egy párttaggal mutatkozzak, vagy hogy barátságos szavakat váltsak a rendőrökkel, vagy a katonákkal. Ezek az emberek más világban éltek, mint mi.
– fejti ki Schmidt Mária.
Hozzáteszi, hogy “a mi oldalunkon” is megvoltak a hősök, akikre fel lehetett nézni, ilyenek voltak az 56-os hősök, költők, írók, illetve festők.
A szerző szerint a helyzet a 80-as években kezdett megváltozni, amikor a kommunizmus régi arcai nyugdíjba mentek, az utódaik viszont már nem törődtek a párt régi ideológiájával, csakis a pénz és a hatalom mozgatta őket. Ez azt eredményezte, hogy a helyzet egyre bizonytalanabbá vált, közben az emberek pedig egyre szabadabbá.
Schmidt Mária felidézi, Kádár János akkoriban megmondta Gorbacsovnak, hogy a döntései halálosak, és a végén igaza is lett. 1989-ben a vezetők elfogadták az elkerülhetetlent, és engedélyezték Nagy Imre újratemetését.
Ekkor történt, hogy a fiatal Orbán Viktor nyilvánosan szabad választásokat követelt, illetve a szovjet csapatok visszavonását.
– írja a szerző.
Schmidt Mária cikkében ír a osztrák-magyar határ megnyitásáról, a berlini fal leomlásáról, ezzel kapcsolatban pedig Helmut Kohlt idézi, aki annak idején kifejtette, hogy az első téglát ebből a falból Magyarországon verték ki.
A cikkben említésre kerül George Bush, aki ellátogatott hazánkba akkor, és biztosított minket arról, hogy az Egyesült Államok nem fogja magára hagyni a magyarokat, mint 1956-ban. Szó van az első szabad választások megtartásáról is, amelynek során kiszavazták a régi vezetőket a hatalomból, és végre kivonták az utolsó szovjet csapatokat is hazánk területéről. Schmidt Mária a lapban azt is kifejti, sajnos a szabad világ nem úgy bánt velünk mint egy potenciális szövetségessel, hanem mint vesztesekkel, és erőszakkal át akarták venni a hatalmat a piacunk felett, és 15 évig várakoztattak az EU előszobájában. Hozzáteszi, a Nyugat elvárta, hogy mi alkalmazkodjunk hozzá, és eszükbe sem jutott, hogy esetleg ők idomuljanak hozzánk.
Schmidt Mária kifejti, ez alatt az idő alatt a neoliberális gazdasági agenda megerősödött, ami azt eredményezte, hogy az emberektől elvették a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket, közben pedig a régi rendszer emberei közül néhány hazánkban is megerősödtek, és újra befolyást kezdett gyakorolni a politikában. A főigazgató emlékeztet, ezek az emberek nagy csapást szenvedtek el 2010-ben, amikor Orbán Viktor és pártja elsöprő győzelmet aratott, ami az embereknek és új reményt adott.
A cikkben szó esik arról is, hogy Orbán Viktor szembement az EU bürokratáinak akaratával, miközben Magyarország érdekeit helyezte előtérbe. A szerző 2014-ről is ír, amikor is Orbán Viktor elhatározta, hogy szakít a 21. századi liberalizmussal, ami 2008-ban a válság idején tönkretette az országot, és inkább “illiberális” államot kezdett építeni, ami a keresztény szolidaritáson alapul. Schmidt Mária cikkében részletesen sorolja az Orbán-kormány elmúlt 9 évének eredményeit, kifejti, hogy a harmadik kétharmad azt jelentette, hogy az emberek maximálisan elégedettek a politikájával, mindez pedig a liberalizmuson belüli bizonytalanságnak is köszönhető. A szerző cikke végén kifejti, Európában is hasonló dolgok történnek, a populista pártok egyre erősödnek, miközben az emberek nyíltan mutatják, nem kérnek az instabil liberális politikából.
Egy új tanulmány szerint az e-cigaretta belégzése már rövid idő alatt is gyulladást okozhat a sejtekben a nem-dohányzóknál.
Az Ohiói Állami Egyetem rákkutató központjának kutatói, az Arthur G. James Rákkórház és a Richard J. Solove Kutatóintézet tudósai által publikált kutatás számol be elsőként arról, hogy az e-cigarettázástól nem-dohányzó felnőttek szervezetében biológiai változást tapasztaltak. A kutatást a Cancer Prevention Research folyóirat szerdai számában publikálták.
A medicalxpress.com tudományos portál ismertetése szerint a kutatók tüdőtükrözéssel vizsgálták a gyulladásos és dohányzással kapcsolatos hatásokat. Megállapították, hogy négyhetes – nikotin és ízesítés nélküli – e-cigaretta használat után kimutatható volt a tüdő sejtjeiben a gyulladás. Bár a változás a kontrollcsoporthoz mérten csekély volt, de az adatok azt jelzik, hogy rövid távú használat is okozhat sejtszintű gyulladást.
A dohányzás okozta gyulladás a tüdőrák és más légúti betegség kialakulásának fontos előrejelzője.
A tanulmány vezető szerzője, Peter Shields, az Ohiói Egyetem kutatója hangoztatta, hogy az e-cigaretta használatával kapcsolatba hozható bármilyen szintű sejtes gyulladás aggodalomra ad okot, mivel az e-cigaretta élelmiszerekben és kozmetikai cikkekben használt és ott biztonságosnak vélt hatóanyagairól – a propilén-glikolról és növényi glicerinről – még nem tudjuk, hogy a hevítés és inhalálás során esetleg nem válnak-e károssá. A kutatók hangsúlyozták, hogy még ebben a kis kutatásban is kimutatható volt a hatásuk.
Shields emlékeztetett arra, hogy általában azt gondolják az emberek, hogy az e-cigaretta biztonságosabb a dohányzásnál. „Valójában az ipar olyan gyorsan változik – minimális szabályozás mellett -, hogy a felhasználás túllő a tudományos megértés sebességén. Közegészségügyi válság alakul ki, amelyet nagyon komolyan kell vennünk tüdőegészségügyi, rákkockázati és függőségi szempontból is. Lehet, hogy az e-cigaretták biztonságosabbak a dohányzásnál, de az nem azt jelenti, hogy biztonságosak, és tudnunk kell, hogy mennyire nem azok” – fogalmazott.
A tanulmány jelentőségét növeli, hogy a közelmúltban számos e-cigarettázáshoz kapcsolható haláleset és súlyos megbetegedés történt, és az is kiderült, hogy a nikotin és a marihuánaolajok e-cigarettával való belélegzése lehet az ok.
A kutatáshoz 30 egészséges, nem dohányzó önkéntest toboroztak, hogy a dohány és az e-cigaretta hatását vizsgálják a tüdőben. A vizsgálat során a résztvevők tüdejében bekövetkezett változást az orrukon vagy a szájukon át bevezetett vékony csövön keresztül vett mintákból elemezték. A véletlenszerűen összeállított csoportot arra kérték, hogy négy hétig használjon e-cigarettát, amely 50 százalék propilén-glikolt vagy 50 százalék növényi glicerint tartalmazott, de nikotint vagy ízesítőket nem. A tesztjeiket végül egy nem dohányzó csoporttal hasonlították össze. A két csoport között nem volt nagy különbség, de azoknál kimutathatóan nagyobb volt a gyulladás szintje, akik többet e-cigarettáztak.
A kutatók hozzátették, hogy tovább, hosszú távú kutatások szükségesek az e-cigaretta egészségügyi hatásaival kapcsolatban, és azt is vizsgálni kell, hogy az ízesítőanyagoknak, illetve a propilén-glikol és a növényi glicerin különböző arányainak milyen hatása lehet.
Brüsszel, 2019. október 17.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar kormányfõ (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, az EU-csúcs ülése elõtt 2019. október 17-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Ha Törökországból nem Szíria, hanem Európa felé indul el a felerősödő migrációs hullám, akkor Csehország, Lengyelország és Szlovákia kész segítséget nyújtani Magyarországnak határai megvédéséhez – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a visegrádi országok EU-csúcs előtti brüsszeli egyeztetését követően, csütörtökön.
Orbán Viktor a V4-országok kormányfőivel egyetértett abban: valós a veszélye, hogy újabb jelentős migrációs mozgás indul Törökország felől Európa irányába, amennyiben nem sikerül Szíriában biztonságos zónát létesíteni a visszatérő menekültek számára.
A magyar miniszterelnök azt kérte visegrádi partnereitől, hogy ebben az esetben – ahogy legutóbb is tették – küldjenek határvédelmi erőket Magyarország déli határaira. Andrej Babis, Mateusz Morawiecki és Peter Pellegrini támogatták Orbán Viktor javaslatát, és ígéretet tettek arra, hogy készek minden szükséges segítséget megadni Magyarországnak, beleértve határvédelmi alakulatok küldését is – mondta Havasi Bertalan.
