Nemsokára bíróságra viszik az Úzvölgye közelében levő megyehatár ügyét
Napokon belül leadásra fog kerülni a Hargita és Bákó megyék közötti megyehatárnak a peres anyaga – számolt be a hírről Facebook-oldalán Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.
„Ma sikerült ügyvédet találni, olyan ügyvédet, akinek bízunk a munkájában, úgyhogy napokon belül leadásra fog kerülni a megyehatár vitának a peres anyaga, amihez néhány napon belül fog csatlakozni Hargita Megye Tanácsa is – mondta Borboly Csaba.
A Hargita és Bákó megyék közötti megyehatár vitája azután került ismételten a központba, hogy a dormánfali polgármester illegálisan állíttatott fel egy emlékművet az úzvölgyi katonatemetőben.
Júniusban a Békás-szoros hovatartozásával kapcsolatban nyert pert alapfokon Hargita megye Neamț megyével szemben. Azt a peres ügyet tíz különböző bíróság tárgyalta, mivel az ügyiratot újra meg újra elhelyezték az érzékenységre hivatkozva.
Isten Szolgája Esterházy János képe a Jaroslavi bencés apátság oltárán (b)/A Trebnicai ünnepség résztvevői
Az elmúlt időszakban örvendetesen szaporodnak az Isten szolgája Esterházy János lengyelországi kultuszának terjedésével összefüggő események.
Szeptember 8-án az alsó-sziléziai Trzebnicában, a Szent Péter és Pál apostolok templomában tartottak ünnepi istentiszteletet, melyet Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért ajánlottak fel. A mise után Esterházy János életét és munkásságát megismertető, előadással összekötött találkozóra került sor.
Az eseményt Trzebnica polgármestere, Marek Dlugozim nyitotta meg, aki kiemelte, lengyeleket és zsidókat mentő tevékenységéért a néhai Lech Kaczyński köztársasági elnök Esterházy Jánost posztumusz a Polonia Restituta legmagasabb külföldieknek adható lengyel kitüntetésben részesítette. A rendezvényt számos jeles személyiség is megtisztelte jelenlétével. Köztük volt az alsó-sziléziai marsall, valamint az Alsó-sziléziai Vajdasági Közgyűlés képviselője, Tytus Henryk Czartoryski, a helyi politikai, intellektuális és kulturális élet számos jeles tagja, illetve jelen voltak Esterházy János húgának, Esterházy Máriának Krakkóban élő leszármazottai is. A megemlékezésen Józefowicz Mátyás, magyar származású, Lengyelországban élő atya tartott előadást Esterházy János életéről és lengyelországi kapcsolatairól. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott dr. Körmendy Adrienne krakkói főkonzul is.
Jaroslawi Esterházy János ünnepség (Fotó: Okos Márton)
Szeptember 14-15-én II. Rákóczi Ferenc egykori lengyelországi tartózkodásának színhelyén, a jaroslawi bencés apátságban, az őszi kulturális fesztivál és vásár keretében került megrendezésre az immár hagyományos Magyar-Lengyel-Erdélyi Barátsági Nap. Az apátsági központ igazgatója, Marek Pieńkowski atya vezetésével megrendezett idei barátsági nap keretében, a Jarosławi Járás támogatásával szeptember 15-én széles érdeklődői kör számára megtartott tudományos-népszerűsítő konferencia témája a lengyel menekültek magyarországi befogadásának 80. évfordulója volt.
A konferencián Maciej Józefowicz atya ismertette Esterházy lengyel családi kapcsolatait és a háború alatt a lengyel menekültek megsegítése érdekében kifejtett tevékenységét. Gróf Esterházy János hősies, keresztény erényeket felmutató magatartása volt a konferenciát követő ünnepi szentmise szentbeszédének témája is. A szentmise keretében felszentelésre került Esterházy nagyméretű portréképe, amely az apátsági templom „magyar oltára” mellett kerül végleges elhelyezésre, életrajzának és a boldoggá avatását kérő imának a kíséretében. Ezzel a II. Rákóczi Ferenc emlékét hűen őrző Jarosław is csatlakozott azokhoz a lengyel településekhez, amelyek elkötelezték magukat Esterházy János életszentsége megismertetése és kultuszának ápolása mellett.
Esterházy János lengyelországi kultusza terjedésének következtében egyre gyakrabban keresik fel lengyel zarándokok is az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontot. Szeptember 28-29-én a dél-lengyelországi családközösségek Javornikban működő csoportja látogatott el a központba Marcin Jankiewicz atya vezetésével.
Lengyel zarándokok a Szent Kereszt felmagasztalása kápolnában
A csoport tagjait Paulisz Marián polgármester és ifj. Csámpay Ottó igazgató fogadták. A zarándokközösség tagjai az Esterházy Múzeum és film megtekintése után imádkozva járták be a keresztutat, majd lerótták kegyeletüket Esterházy János és a központot alapító Paulisz Boldizsár sírhelyénél. Ezt követően szentmisén vettek részt a Szent Kereszt felmagasztalása kápolnában.
A szentmiséhez csatlakozó elmélkedés keretében Jankiewicz atya elmondta, Esterházy szenvedéseinek tükrében közelebb kerülhetünk Krisztus és az első keresztény vértanúk (azóta is tartó) szenvedéseinek megértéséhez. Az ő áldozatuk ugyanis egy közös nevezőre, a szeretet lelkületére vezethető vissza. Krisztus értünk vállalt szenvedése és Esterházy János népéért önként vállalt szenvedése ugyanis egyformán szeretetből fakadt és a mindent legyőzni tudó szeretet megnyilvánulása volt.
„Csak a szeretet képes felülemelni minket szenvedéseinken, s a szeretet által gyógyulhatnak be a múlt sebei is. Mert senkiben sincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért”,
idézte János evangélista szavait Marcin atya, aki köszönetet mondott a zarándokközpont létrehozóinak, fenntartóinak azért, hogy Isten szolgája Esterházy János hősies keresztény életútját példaként mutatják fel a mai világ számára, akkor, amikor oly nagy szükségünk van a vértanúk tanúságtételéből fakadó erőforrásra.
Lengyel zarándokok Molnár Imrével a Szent Kereszt felmagasztalása kápolna előtt
Marci atya elmondta, Alsóbodok ilyen napjainkra szóló küldetéssel rendelkező szent hely és erőforrás, ahová a jövőben is érkezni fognak lengyel zarándokcsoportok, hogy magyar, szlovák és cseh testvéreikkel együtt imádkozzanak Közép-Európa népeinek megbékéléséért, Európáért és az egész világért. A lengyel zarándokok ezt követően Nyitra város egyházi nevezetességeit is megtekintették.
Hongkong, 2019. október 1.
Kormányellenes tüntetõk felgyújtanak egy barikádot Hongkongban 2019. október 1-jén. Kínában ezen a napon ünneplik a Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóját. A Kína különleges közigazgatási övezeteként mûködõ városban negyedik hónapja tartanak a tiltakozó megmozdulások, amelyek eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen irányultak, annak visszavonása óta pedig a tüntetõk szélesebb körû demokráciát és a Kínától való függetlenedést követelik.
MTI/AP/Vincent Yu
Éles lövedékkel megsebesítettek Hongkongban egy tüntetőt a rendőrök a keddi demonstráción – jelentette a South China Morning Post.
Veszélyben az újságírók
A Radio Television Hong Kong közszolgálati műsorszolgáltató visszavonta helyszíni tudósítóit, miután az egyik újságíró szeme megsérült, egy másikra pedig fegyvert fogtak. (BBC)
A hírek szerint a férfi a mellkasán sebesült meg. A helyszínen a mentősök ellátták, később kórházba szállították és megműtötték. A 18 éves férfi stabil állapotban van.
A BBC a hongkongi hatóságokra hivatkozva 51 sérültről ír, akik közül ketten kritikus állapotban vannak, ketten pedig súlyosan megsérültek.
Több helyszínen heves összecsapások voltak a tüntetők és a rohamrendőrök között. Számos esetben vetettek be könnygázt, gumilövedékeket és vízágyút a demonstrálók ellen, több tüntető megsebesült. Az újság közlése szerint a rendőrök legalább öt lövést adtak le, miután a tüntetők rájuk támadtak.
A hongkongi rendőrség tájékoztatása szerint a tüntetők több helyen Molotov-koktélokat és más tárgyakat hajigáltak, illetve botokkal és esernyőkkel, helyenként maró hatású folyadékkal támadtak a rendőrökre.
Több ezren tüntettek Hongkongban a kínai nemzeti ünnepen
Fekete ruhába öltözött tüntetők vonultak utcára kedden Hongkong központjában, azt követelve a Kínai Kommunista Párttól (KKP), hogy „adja vissza a hatalmat a népnek”.
A közúti forgalom több helyen teljesen leállt, miután a demonstrálók szemetes kukákból és vaskorlátokból blokádokat hoztak létre. Csaknem 30 bevásárlóközpont, több kisebb bolt, valamint játszóterek és könyvtárak is zárva maradtak kedden.
Október 1. a Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulója, amelynek alkalmából Pekingben nagyszabású katonai parádét tartottak. Az évfordulón Hongkongban több ezren vonultak az utcákra, azt követelve a Kínai Kommunista Párttól, hogy „adja vissza a hatalmat a népnek”.
Munkavállalókkal folytatott konzultációt követően a Rolls-Royce felvásárolta a Siemens korábban eAircraft részlegként ismert elektromos és hibrid légi hajtásrendszereket fejlesztő üzletágát. Ezzel a lépéssel a Rolls-Royce magyarországi leányvállalatot hozott létre, ahol a Siemenstől átvett több mint 100 mérnök dolgozik majd – írja az Origóhoz eljuttatott közleményében a vállalat.
Az idén júniusban bejelentett üzlet megkötése a Rolls-Royce-nak a repülőgépipar villamosítását előtérbe helyező stratégiájához illeszkedik, valamint hozzájárul a vállalati célok gyorsabb eléréséhez, azaz hogy meghatározó szerepet töltsön be a repülés „harmadik korszakában.”
„A repülés harmadik korszakának küszöbén állunk, amely a csendesebb és tisztább légiközlekedés következő szintjét jelenti, és új kollégáink nélkülözhetetlen készségeikkel, szakértelmükkel és új technológiával járulnak hozzá portfoliónkhoz” – mondta el Rob Watson, a Rolls-Royce Electrical igazgatója.
A Rolls-Royce márkanevet sokan luxusautóiról ismerik, de a vállalat a légiközlekedés egyik legnagyobb beszállítója – az autógyártás már a BMW-hez tartozik. Fotó: AFP/Justin Tallis
Paul Stein, a Rolls-Royce műszaki igazgatója hozzátette: „A most felvásárolt technológiai portfólió és készségek kiegészítik a jelenlegi elektromos fejlesztéseinket, amelyek magukban foglalják a mikrogrideket és a vonatokhoz fejlesztett hibrid-elektromos rendszereket, valamint repülőipari megoldásainkat.
A villamosítás csak egyike azon törekvéseinknek, amelyekkel a repülést fenntarthatóbbá tesszük.
Továbbra is azon dolgozunk, hogy növeljük gázturbináink üzemanyag-hatékonyságát, magasabb szintre emeljük a repülőgép és a hajtómű közötti integrációt, és előmozdítsuk a fenntartható üzemanyagok fejlesztését.”
A Siemens korábbi magyarországi és német üzletága mintegy 180 szakembert foglalkoztat, akik a teljesen elektromos és hibrid megoldások széles skáláját fejlesztik a repülőipar számára. Ők továbbra is a jelenlegi helyszíneken folytatják a munkát.
A Rolls-Royce sikeres szárazföldi teszteket végzett egy hibrid hajtásrendszeren, amely számos kisebb platformon alkalmazható, ideértve az EVTOL járműveket (hibrid- elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes légi járművek), a kereskedelmi közforgalmú repülőgépeket és a hibrid helikoptereket.
Ezek a tesztek a világ egyik legátfogóbb hibridrepülőgép-hajtómű fejlesztési és integrációs programjának részét képezik, előkészítve az utat a 2021-es kísérleti tesztrepülésekhez.
A megállapodás a Rolls-Royce villamosítással kapcsolatos bejelentéseinek sorozatában a legújabb fejlemény. A vállalat augusztus végén Skandinávia legnagyobb regionális légitársaságával, a Widerøe-vel indított közös kutatási programot a kibocsátásmentes repülés kapcsán. A program része a légitársaság azon törekvésének, hogy 2030-ra lecseréli és villamosítja régi regionális flottáját.
A Rolls-Royce több mint 150 országban van jelen, ügyfelei között több mint 400 légitársaság és lízingügyfél, 160 fegyveres erő, 70 tengerészeti flotta, és több mint 5000 energia- és nukleárisenergia-termelő vállalat található. 2018-ban az éves bevétele 15 milliárd font volt, amelynek mintegy fele az értékesítés utáni szolgáltatásokból származott. Tavaly a cég 1,4 milliárd fontot fektetett kutatásba és fejlesztésbe.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte fel 95. születésnapján Jimmy Carter korábbi amerikai elnököt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden.
„Megannyi kiemelkedő alak és név található a magyar történelem lapjain, olyan emberek nevei, akik figyelemre méltó és nemes cselekedeteket hajtottak végre Magyarországért és a magyar nemzetért. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nép sosem felejti el annak az amerikai elnöknek nevét, aki visszaszolgáltatta a Szent Koronát hazánknak, a remény sugarát hozva ezzel a vasfüggöny sötét árnyékába* – írta a miniszterelnök, hozzátéve, „úgy hiszem, hogy az Ön döntése nem csupán a politikai bátorság szép megnyilvánulása, hanem egyszersmind a transzatlanti kapcsolataink iránti elkötelezettségének bizonyítéka volt.”
Orbán Viktor, miniszterelnök a Fidesz vasárnapi kongresszusán. Fotó: Csudai Sándor
Magyarország népének nevében engedje meg, hogy személyes jókívánságomat fejezzem ki 95. születésnapja alkalmából. Isten áldja és tartsa meg jó egészségben még hosszú évekig!
Az amerikai kormányzat hétfőn újabb szankciókkal sújtotta a Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik bizalmasaként számon tartott Jevgenyij Prigozsint, valamint további személyeket és jogi személyeket.
Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntető intézkedések hét személyt és négy jogi személyt érintenek. Valamennyien kapcsolatban állnak Prigozsinnal és az általa tulajdonolt és irányított Internet-kutatási Ügynökséggel (IRA). Ez a szentpétervári székhelyű intézmény volt az, amely 2016-ban álprofilok létrehozásával és hamis hírekkel megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztási folyamatot. Washington már korábban is szankciókkal sújtotta Prigozsint, sőt, pert is indított ellene a választási folyamatba történt beavatkozási kísérletért. Az újabb büntető intézkedések azonban az elsők, amelyeket a 2018 szeptemberében érvénybe lépett és kifejezetten az amerikai választási folyamatba történő beavatkozások büntetésére megszavazott törvény értelmében hoztak. A szankciók a Prigozsin tulajdonában lévő három magánrepülőgépet és luxusjachtot érintik.
„Ez a kormányzat fáradhatatlanul azon fog dolgozni, hogy megvédje választási folyamatunkat, és agresszívan üldözni fog bármely külföldi szereplőt, aki megpróbál beavatkozni a 2020-as választásokba” – fogalmazott a tárca közleményében Steven Mnuchin pénzügyminiszter. A minisztérium kommünikéje leszögezte azt is, hogy a hétfőn meghozott szankciók annak a szélesebb intézkedéssorozatnak a részét képezik, amellyel az Egyesült Államok más országokat, köztük elsősorban Oroszországot, Kínát és Iránt kívánja elrettenteni a beavatkozástól a 2020-as amerikai választásokba.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az intézkedések nyilvánosságra hozatalával egy időben leszögezte: Washington „továbbra is azon dolgozik, hogy Prigozsin és a hozzá hasonlók ne lehessenek nyugodtak mindaddig, amíg destabilizáló tevékenységükkel veszélyt jelentenek az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei érdekeire”. Hozzáfűzte: Washington nem fog habozni további büntető intézkedéseket hozni Oroszország ellen „destabilizáló és elfogadhatatlan tevékenysége miatt”.
Találkozni akar azzal, aki kiszivárogtatta az ukrán elnökkel folytatott beszélgetését – írta Donald Trump amerikai elnök vasárnap este közzétett Twitter-bejegyzései egyikében.
„Mint minden amerikai, megérdemlem, hogy találkozzam a vádlómmal, különösen mivel ez a vádaskodó, az úgynevezett ‘bejelentéstevő’ egy külföldi vezetővel folytatott tökéletes beszélgetést teljes mértékben pontatlanul és csalárd módon mutatott be” – fogalmazott az Egyesült Államok elnöke. Egy későbbi mikroblog-bejegyzésében pedig az alkotmányos felmentését (impeachment) célzó, kedden megindított eljárásra utalva megjegyezte: „éjjel-nappal erről beszélünk, erről szólnak a hírek, de nem derült ki semmi, ami a felmentést indokolná.”
Trump egy korábbi bejegyzésében azt is jelezte, hogy azzal is találkozni szeretne, aki törvénytelen módon informálta telefonbeszélgetéséről a bejelentéstevőt. „Vajon ez az ember kémkedett az elnök után?” – veti fel Trump.
Az elnök azt követően tette közzé e bejegyzéseket, hogy Adam Schiff, a demokrata többségű képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában elmondta: a bizottság megállapodott a bejelentéstevővel, hogy megjelenik a bizottság e héten tervezett meghallgatásán.
Annak ellenére, hogy a kongresszus politikusai hétfőtől két hétig szabadságon vannak, a képviselőház három bizottsága változatlanul dolgozik az ügyön, miután az egyelőre névtelenséget élvező informátor szerint Donald Trump az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése során nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy segítsen feltárni Joe Biden volt alelnök, az elnökjelöltségre jelenleg legnagyobb eséllyel pályázó demokrata politikus, valamint fia jövedelmező ukrajnai ügyleteinek hátterét.
Nancy Pelosi házelnök még pénteken jelentette ki, hogy „nem szabad elhúzni a dolgokat”, vagyis a demokrata párti képviselők szeretnék felgyorsítani az impeachment esetleges megindításához szükséges előzetes vizsgálódásokat.
Vasárnap a demokrata párti törvényhozók egy csoportja Pelosi részvételével zártkörű tanácskozást tartott Texasban az ügyben követendő kommunikációs stratégiáról. Sajtóértesülések szerint Hakeem Jeffries képviselő az üzenetek sulykolásának fontosságát emelte ki. Mint mondta: van néhány kifejezés – mint például az árulás, a hatalommal visszaélés, vagy a nemzetbiztonság –, amelyet a demokrata politikusoknak folyamatosan ismételgetniük kell. A Politico című lap tudósítása szerint Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője leszögezte: „Ha követjük a házelnök tervét, akkor győzedelmeskedünk.”
Közben Donald Trump munkatársai az elnök védelmére siettek. Stephen Miller – aki az elnök egyik belpolitikai tanácsadója a Fehér Házban –, az ABC televízióban azt fejtegette vasárnap: nem Trump az, aki visszaélt a hatalommal, hanem Joe Biden, volt alelnök, aki szerinte közbenjárt annak érdekében, hogy a fia a Burisma ukrán gázcég igazgatósági tagja lehessen. „Ebben az esetben az elnök a leleplező” – fogalmazott Miller, a bejelentéstevőt pedig a „mély állam munkásának” nevezte.
Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, aki nemrég csatlakozott az elnök magánügyvédjeinek csapatához, a Fox televízióban arról beszélt vasárnap, hogy az elnök valójában a munkáját végezte, amikor vizsgálatot szorgalmazott az ügyben.
Giuliani, mint kiderült, az idén három alkalommal is találkozott különböző ukrán tisztségviselőkkel. Az idén januárban New Yorkban, majd februárban Varsóban Jurij Lucenko ukrán főügyésszel tárgyalt, tavasszal Párizsban egy meg nem nevezett ukrán ügyésszel egyeztetett, a nyáron pedig Madridban Zelenszkij ukrán elnök egyik közeli tanácsadójával, Andrej Jermakkal találkozott. Ezt maga Giuliani mondta el újságíróknak, a tárgyalások konkrétumairól azonban nem nyilatkozott.
Újságíróknak azt is kifejtette, hogy utazásait nem Donald Trump, a kormányzat vagy a Republikánus Párt finanszírozta, arról azonban nem ejtett szót, hogy ki segítette őt. Csak annyit mondott: a költségek egy részét a saját zsebéből állta. „Vajon az az igazi sztori, hogy az én utazásomat ki fizette, és nem az, hogy ő (Biden) áruba bocsátotta az Egyesült Államok alelnökségét?” – foglalta kérdésbe az állítását Giuliani a Reuters brit hírügynökség tudósítójának nyilatkozva.
Elemzők szerint a héten kezdődő képviselőházi meghallgatások egyik kulcsfontosságú szereplője éppen Rudy Giuliani lenne, aki a múlt héten még azt jelezte, hogy részt vesz a meghallgatáson, de vasárnap már azt közölte, hogy nem jelenik meg a kongresszusban. „Nem működöm együtt Adam Schiffel. Úgy gondolom, hogy Schiffet el kell mozdítani” – hangoztatta az ABC televízióban vasárnap.
A The New York Times című napilap internetes kiadása vasárnap este azt jelentette: Joe Biden tanácsadói levelet intéztek a legnagyobb tévécsatornák (ABC, CBS, NBC, CNN, Fox) vezetőihez, arra kérve őket, hogy ne hívják meg Rudy Giulianit a műsoraikba, és ne adjanak teret neki az Ukrajnáról és a volt demokrata alelnökről szóló, „teljességgel megalapozatlan” információk taglalásához.
Cegléd, 2019. szeptember 30.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Szabó Tamás, az Infineon Technologies Cegléd Kft. vezérigazgatója (k) a vállalat ceglédi üzemében 2019. szeptember 30-án. Ezen a napon tartották a cég új gyárának alapkõletételi ünnepségét Cegléden. A kormány 6,4 milliárd forintos vissza nem térítendõ támogatást nyújt a vállalat új, összesen 32 milliárd forintba kerülõ beruházásához, amellyel 275 új munkahely jön létre. A német Infineon Technologies AG félvezetõ áramköröket gyártó ipari konszern.
MTI/Szigetváry Zsolt
A magyar autóipar termelési értéke egy éven belül elérheti a 10 000 milliárd forintot – mondta hétfőn Cegléden a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az Infineon Technologies nemzetközi vállalat új gyárának alapkő letételi ünnepségén elmondta: 6,4 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a vállalat új ceglédi beruházásához, amellyel 275 új munkahely jön létre. Hozzátette, hogy a beruházás összesen 32 milliárd forintba kerül, ehhez nyújt a kormány vissza nem térítendő támogatást.
A miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaság sikeressége azon múlik, hogy milyen mértékben érkeznek hazánkba az elektromobilitásra épülő új autóipari korszak beruházásai. Hozzátette, ma az látható, hogy egyre nagyobb számban választják beruházásaik helyszínéül Magyarországot a nagy autóipari cégek. Az elektromobilitás területén megvalósuló fejlesztések nagy mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az elmúlt öt évben minden év végén új éves beruházási rekord született – mondta.
Szijjártó Péter szerint Magyarország versenyképességét bizonyítja, hogy a világon a 92. helyen áll a lakosság számát tekintve, míg az autóipari export világranglistán a tizennyolcadikon.
Hozzátette, hogy Pest megyébe az elmúlt öt évben 46 nagyberuházás jött a kormány beruházásösztönző politikájának köszönhetően, amelyek révén 500 milliárd forintnyi beruházással 8360 új munkahelyet hoztak létre.
A miniszter szólt arról, hogy a beruházás hozzájárul ahhoz, hogy az ipari alkalmazású félvezetők fejlesztésében és gyártásában több területen piacvezető Infineon Technologies vállalatcsoport megerősítse pozícióját a világpiacon.
Büszkeségre ad okot Magyarországnak, hogy a vállalat amellett választotta Magyarországot az új gyár felépítésére, hogy a világ 35 országában van jelen – fűzte hozzá.
A miniszter szólt arról, hogy az elektronikai ipar a tavalyi évben 11 százalékkal tudta növelni teljesítményét, aminek a termelési értéke 5100 milliárd forint volt, és az idei év első felében is újabb 8 százalékos emelkedést sikerült elérnie úgy, hogy 145 ezer embert foglalkoztat hazánkban.
Az Infineon Technologies Cegléd Kft. közleménye szerint a cég 25 éve van jelen Magyarországon. Eddig Magyarországon a 3500 V-os feszültségosztályig állítottak elő teljesítménymodulokat, amelyeket olyan területeken használnak, mint a zöldenergia és az ipari automatizálás. Az új gyár megépülésével a cég dolgozói létszáma megközelíti az 1600 főt, a gyártás 2021 végén kezdődik.
Nyilvános cégadatok szerint az Infineon Technologies Cegléd Kft. a 2017. október 1-jétől 2018. szeptember 30-ig tartó üzleti évében 13,078 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el, ami mintegy 2,48 milliárd forinttal több az előző évinél. A társaság adózott eredménye a 2018-as üzleti évben 286,9 millió forintot tett ki, szemben az előző évi 427 millió forinttal.
II. András keresztes hadjáratának állítottak emléket Izraelben
Van egy falu Izraelben, ahol elevenen őrzik a magyar keresztes hadjárat emlékét. Arab anyanyelvű, görög katolikus keresztények lakják Mi’ilyát, ahol vasárnap felavatták II. András király bronz domborművét. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend kezdeményezésének az a célja, hogy szorosabbra fűzzék a magyar és a szentföldi keresztények közötti kapcsolatot.
Tatárjárás, törökjárás – számunkra ezek negatív fogalmak, a Szentföldön viszont a magyarjárás nem feltétlenül rossz emlékeket csal elő a helyiek emlékezetéből. A magyar történelemhez értők – egy nyugati történész véleményére hivatkozva – évtizedek óta közhelyesen ismételgetik azt, hogy II. András király 1217-es keresztes hadjárata csak egyszerű szentföldi turistáskodás volt. A király meglátogatta a szent helyeket, ereklyéket gyűjtött, majd hazatért. Talán történelmünk szokásos, kajánkodó lenézéséről van szó, mint sok más esetben, ezért nem csoda, hogy a magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója csendben telt el 2017-ben, sokan pedig nem is hallottak a magyar középkori királyság egyik legnagyobb katonai vállalkozásáról.
Jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha belegondolunk abba, hogy a keresztes háborúk történetében a francia és angol királyon kívül csak magyar király vette fel a keresztet. Az ötödik keresztes hadjárat ráadásul sikeres volt, Damietta 1218-as ostrománál pedig rengeteg magyar hadtest vett részt, tehát sok magyar vérzett el a Szentföldért, amely akkoriban inkább keresztény többségű volt. A keresztesek egykori jelenlétéről ma elsősorban hatalmas váraik tanúskodnak, de a magyar keresztesek emlékét leginkább ott őrzik, ahol nem gondolnánk: egy Mi’ilya nevű faluban. Mi’ilya egy kis keresztény sziget Akkótól északra. A dombos-hegyes vidéken épült településen valamivel több mint háromezren laknak, és mind melkiták, arab anyanyelvű keresztények. A falu története azért is érdekes, mert a keresztes háborúk korában jelentős település volt, Chateau de Roi néven emlegetett várát a XIII. század folyamán a Német Lovagrend birtokolta, ennek az emlékét őrzik a mai várfalak. Ha fel-alá járunk a vár lépcsőin, és sikátoraiban kóborolunk, felérünk az 1761-ben épült Angyali üdvözlet nevű melkita, azaz görög katolikus templomhoz, amelynek udvarán avatták fel a II. András magyar keresztes hadjáratának emléket állító domborművet vasárnap.
Zsin Judit szobrász bronz domborműve a várfal előtt. Fotó: A szerző felvétele
De hogyan kerülnek ide a magyar keresztesek? A helyi monda úgy tartja, hogy sebesült magyar kereszteseket is ápoltak itt, akik közül többen a faluban maradtak. Két különös nevű család is él a településen, az itt maradt magyar keresztesek leszármazottainak tartják magukat: a Layous és az Istepan család. Nem nehéz a Lajos és az István alakját felfedezni ezekben a családnevekben, de hogy ebből az eredettörténetből mi igaz és mi nem, az ebben az esetben nem is lényeges. A fontos inkább az, hogy az itteni keresztények emiatt különös módon kötődnek Magyarországhoz, és sokan közülük hazánkban jártak egyetemre vagy nálunk akarnak továbbtanulni. Az viszont tény, hogy a falu az oszmán uralom idején is megőrizte keresztény többségét, a kétezres évek elején magyar segítséggel az önkormányzatát is megtarthatta, így nem olvasztották be a környező muszlim vagy zsidó többségű településekbe.
A várfal előtt állították fel a hadjárat emléktábláját, érett gránátalmafák lombjai alatt. Zsin Judit szobrász bronz domborművén II. András lovon ül keresztes ruhában, testvére oroszlános pajzsával a kezében, főemberei körében. Az emlékállítást a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartósága kezdeményezte, a felavatást pedig szentmise előzte meg, amelyen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is. – Az emlékmű felállításával sajátos, jövőt építő kapcsolat jön létre Mi’ilya és Magyarország között. Ez a múlt üzenetére épül, mert a település lakói őrzik a nyolcszáz éve itt járt és itt maradt magyarok emlékét – mondta Latorczai Csaba államtitkár az emlékmű leleplezésén, majd arról beszélt, Magyarországnak fontos az, hogy a szentföldi keresztény élet erősödjön és gyarapodjon, ezért várják a mi’ilyai fiatalokat, hogy hazánkba jöjjenek tanulni, nekünk pedig az a feladatunk, hogy a Szentföldre jövő zarándokok térképén ott legyen Mi’ilya is.
A magyar kormány kilencmillió forinttal támogatta az emlékmű felállítását.
Vasárnap ér véget a 4. Nyugat-Európai Magyar Néptáncfesztivál a németországi Stuttgartban.
A találkozón három országból – Németországból, Hollandiából és Svájcból – összesen nyolc magyar néptánccsoport vett részt – mondta el az MTI-nek vasárnap a helyszínen tartózkodó Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa.
A háromnapos fesztivál célja, hogy összehozza a Nyugat-Európában működő magyar néptáncegyütteseket, és lehetőséget biztosítson egymás megismerésére, valamint a néptáncon és népzenén keresztül magyarságuk közös megélésére.
Szilágyi Péter hangsúlyozta: a magyar népművészet, azon belül a magyar néptánc közös örökség, mozdulataiban több száz év hagyománya köszön vissza. Ez a művészet ma is segít megtartani a diaszpórában élő magyarok hazaszeretetét, magyarságtudatát.
A fesztivált és a Nyugat-Európában működő néptánccsoportokat a diaszpórának szóló nyílt és egyedi pályázati támogatásokkal, valamint a 2013-ban elindított Kőrösi Csoma Sándor programmal is segíti a magyar kormány. A programon keresztül magyarországi táncosok kilenc hónapon át dolgozhatnak együtt a nyugat-európai csoportokkal – tette hozzá.
A néptáncbemutatók mellett koncertet, táncházat, gyerekeknek szóló zenés-mesés programot és szakmai beszélgetést is felvonultató találkozó házigazdája a több mint 30 éves múltra visszatekintő stuttgarti Csöbörcsök Néptánccsoport volt.
Több mint hatszázmillió forinttal támogatja a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a szomszédos országokban működő civil és egyházi szervezetek, valamint vállalkozások gyermekbarát tevékenységét. Idén rekordszámú pályázat érkezett, a kérelmezők mintegy fele juthat támogatáshoz.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: 2012 óta hirdetnek tematikus éveket; 2015 után a vállalkozások, a szakképzés, majd a családok felé fordultak, és második éve ez határozza meg a tematikus éveket.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tematikus évre idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, ennek döntő részét, mintegy 60 százalékát nyílt pályázatokra fordítják.
Az a cél, hogy a külhoni magyar területeken is nőjön a gyermekvállalási kedv, minél több magyar gyermek szülessen, aki felnőve magyarként a szülőföldjén tudjon boldogulni – hangsúlyozta.
Felidézte: 2019 áprilisában tették közzé az idei felhívásokat, 300-300 millió forintos kerettel a külhoni civil és egyházi szervezetek, illetve a vállalkozások gyermekbarát tevékenységének támogatására.
Potápi Árpád János elmondta, az idei felhívásra rekordszámú, 1366 pályázat érkezett, ebből 929 a civil, egyházi szervezetek, 437 pedig a vállalkozói kategóriában. Az igényelt összeg mintegy hárommilliárd forint volt, a 600 millió forintos keretet további 28 millióval kiegészítették – ismertette. A kérelmet benyújtók közül 676 pályázót támogatnak, ez az igénylőknek csaknem a fele – tette hozzá.
A nyertesek több mint fele a régiók szerint erdélyi, a számokat tekintve ezt követi a Felvidék, Kárpátalja, majd a Vajdaság, illetve Horvátország és Muravidék.
Az államtitkár a nyertesek közül példaként említette a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesületet (Nagyvárad), a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesületét (Kovászna), az Áldás Népesség Egyesületet (Kolozsvár), a Szórvány alapítványt (Temesvár), a Fészek Családi Kör Polgári Társulást (Komárom) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközséget. A vállalkozók közül szólt a beregszászi gyermeknyelviskola eszközbővítéséről, a nógrádi-gömöri lovastáborok szervezéséről (Fülek) és többfunkciós közösségi kert kialakításáról (Bátorkeszi).
Az idei tematikus év, a külhoni magyar gyermekek éve programjai közül újdonságként említette, hogy Klímanócska elnevezéssel hirdetnek programot az óvodákban. A környezet- és klímavédelemmel ismertetik meg a legkisebb korosztályt, ennek érdekében óvodapedagógusokat képeznek.
Kitért arra is: a nemzetpolitikai államtitkárság hetedik éve hirdeti meg a Miénk a város! nevű online játékot, amely évek óta nagy népszerűségnek örvend. Minden évben 6-10 éves külhoni magyar gyerekek jelentkezését várják, a játék 4 héten át tart: idén október 4-én kezdődik és november 2-án zárul.
Beszámolt a Magyar Védőnők Egyesületével tartott Kárpát-medencei körútról is, ez szeptember 19. és november 13. között zajlik, öt helyszínen. A gyermekpszichológusok képzése Budapesten, október 15-19-én lesz.
Megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak, például az, hogy „nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Fidesz 28., tisztújító kongresszusán, ahol újraválasztották őt a kormánypárt elnökévé.
Orbán Viktor: A keresztény szabadság szellemében rendeztük be Magyarországot
A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország már nem egyedül áll a küzdőtéren, hanem egy tekintélyes hadoszlop tagjaként: lengyelek, csehek, szlovákok, reményei szerint vasárnap estétől az osztrákok ismét, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson.
Ezek azok az országok, amelyek nem brüsszeli birodalmat, hanem az európai nemzetek szövetségét akarják, amelyek nem bevándorlótársadalmat akarnak, hanem meg akarnak maradni a keresztény kultúrából kisarjadt büszke európai nemzeteknek – mondta Orbán Viktor.
Arról is szólt, hogy megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak: Nyugaton el kell fogadniuk, hogy „nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal”. „Nem vagyunk hajlandóak többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges, Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját” – jelentette ki a pártelnök-miniszterelnök, távozásra szólítva fel őket Közép-Európából.
Közölte: fel kell hagyni a közép-európai kormányokkal szembeni rejtett akciókkal is, nem juttathatnak hatalomra nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Úgy fogalmazott: „Ibizából egy is elég volt”, utalva az osztrák belpolitikában történtekre.
Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki – mondta.
Példaként említette, hogy a macedón belpolitikai instabilitásért és a román „kormányzati bajokért” is szerinte „az ő rejtett támadásaik a felelősek”.
Fotó: Facebook.com/OrbánViktor
A következő évtized Közép-Európa évtizede lesz
A nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt Közép-Európa békés életére, „politikai trükkökkel és fake news-hálózatok tucatjaival kell szembenézni” – jelentette ki, helyesnek nevezve ezért, hogy „a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk” az európai bizottsági elnöki széket.
Közép-Európa ugyanakkor nem csak követel, teljesít is: erősíti az EU pénzügyi fegyelmét, hozzájárul a növekedéshez, és megvédi a kontinens külső határait.
Utóbbival kapcsolatban ismét megerősítette Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek címzett felajánlását: „ha kell, készséggel átvesszük az olasz államhatár egyes szakaszainak védelmét. És ha nem boldogultok, bár ti engedtétek be őket, vállaljuk jelentős számú migráns hazaszállítását Olaszországból. (…) Csak egy szavadba kerül, és már megyünk is”.
Összegzése szerint az elkövetkező évtized Közép-Európa évtizede lesz.
Az elmúlt évek magyarországi munkáját összegezve Orbán Viktor kifejtette: létrehoztak egy kereszténydemokrata államot, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottak el. Az elsővel megszüntették a szovjet világot, amelyet azonban végül „szocialista rémkormányzás” követett, és „csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk”. Utóbbi volt a második rendszerváltás – folytatta -, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, „a keresztény szabadság szellemében rendeztük be”.
Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, „multikulturális zagyvalék” helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, „december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés” – felsorolása szerint ez a keresztény szabadság.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy még mindig a politika porondján vannak „a december 5-i nemzetárulók”, akik 2006-ban lovas rohamot vezényeltek, véresre verték a fideszes Révész Máriuszt, az országot gazdasági összeomlásba vitték, az embereket devizahitel-csapdába csalták. „Nem is tudják, milyen szerencséjük van a magyar néppel” – tette hozzá.
Az elkövetkező évtized feladatairól szólva a kormányfő kijelentette: a Fidesz lesz az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon. A másik nagy munkának a cigányság helyzetének rendezését nevezte.
Ott kell lenni a választáskor
Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, „egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét”.
„Egy ideig úgy tűnhetett, az ellenzék elásta a belső harcok csatabárdját, az elmúlt két nap óta azonban a vak is látja: valójában inkább egymást ásnák el, azt is mondhatnánk, a jó zuglói szocialista párját ritkítja”- mondta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, „nagy győzelmet arathatunk”, de semmit sem szabad a szerencsére bízni. Megjegyezte: „a kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is”.
Fotó: Havran Zoltán
Szegedre kitérve úgy fogalmazott: „nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, miért akarnak migránsvárossá válni”. „Mert illúzióink ne legyenek: amikor a betelepítési kvótát ismét megvétózzuk, akkor majd ők a nagyvárosokkal akarnak megállapodni” – mondta, hozzáfűzve: ha Szeged baloldali kézen marad, az első számú betelepítési célpont lesz. Ha a szegediek tényleg ezt akarják, egyszerűbb lenne Frans Timmermanst felkérni polgármesternek – mondta.
A nagy dolgok most következnek
Orbán Viktor a Fideszt rendezettnek, az ország legnagyobb, legerősebb és egyetlen kormányképes pártjának nevezte, amely szövetségeseivel együtt Magyarország legrégibb, legmélyebb hagyományokkal és legerősebb lelkiséggel rendelkező politikai közössége.
Úgy fogalmazott, egyre kevésbé az ellenfél támadásai, egyre inkább a bajtársiasság tartja össze a közösséget, amelynek bölcsességre, bátorságra, igazságosságra és mértékletességre van szüksége. Hozzátette, a Fidesz generációs megújítása is jól halad, „a jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van”.
„Ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni” – mondta.
A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket. „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét.
A kormányfőt 1406 szavazattal választották meg a küldöttek ismét pártelnöknek.
A kongresszus újraválasztotta alelnöknek Novák Katalint (1396 szavazat), Kubatov Gábort (1392 szavazat) és Németh Szilárdot (1359 szavazat), a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére pedig Kósa Lajost (1387 szavazat) választották meg.
The leader of Austria's People's party (OeVP) Sebastian Kurz gives a speech after the first exit polls during his party's electoral evening in Vienna, Austria, on September 29, 2019. - Austria's former Chancellor Sebastian Kurz's centre-right People's Party (OeVP) took 37 percent of the vote, despite a scandal which engulfed his previous far-right allies, projections showed on September 29, 2019. (Photo by JOE KLAMAR / AFP)
A szavazatok 37,1 százalékát szerezték meg az első előrejelzések szerint. A Szabadságpárt közel tíz százalékpontot zuhant, a Zöldek közel tíz százalékpontot erősödtek az osztrák szövetségi választáson.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon Ausztriában, az első előrejelzések szerint a szavazatok 37,1 százalékát szerezte meg.
Az első, 17 óra után közzétett exit poll, az ARGE kutatása szerint ez az eredmény született az osztrák szövetségi parlamenti választáson:
Ezek szerint a Néppárt több mint 5 százalékpontot erősödött, a szocdemek 4 százalékponttal csökkentek; a Szabadságpárt közel tíz százalékpontot veszített; a Zöldek pedig majdnem 10 százalékponttal erősödve tértek vissza a bécsi parlamentbe.
Sebastian Kurz, az ÖVP kancellárjelöltje a párt választási központjában elmondott beszédében hangsúlyozta, egyáltalán nem számított arra, hogy az ÖVP ilyen jó eredményt ér el. A 33 éves politikus az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott, végtelenül hálás és alázattal fogadja a bizalmat. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t.
Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan – mondta támogatóinak. Esti televíziós nyilatkozatában Kurz kijelentette, hogy valamennyi parlamenti párttal tárgyalásokat kíván folytatni. Mindegyikükkel „a lehető legtisztességesebb együttműködésre” törekszik.
Sebastian Kurz, az ÖVP kancellárjelöltje
Wolfgang Sobotka, a törvényhozás alsóházának néppárti elnöke kijelentette, hogy a jövőbeni koalíció ügyében még minden nyitott, egy sor lehetőség kínálkozik. tárgyalások eltarthatnak egy darabig – mondta.
A harmadik helyen végző Osztrák Szabadságpárt, amely 2017 végétől az ÖVP koalíciós partnere volt a kormány 2019. május 18-i felbomlásáig, illetve az előrehozott választások kiírásáig, és a vasárnapi választásokat megelőző kampányban a koalíció felújítása mellett foglalt állást, ellenzéki szerepet valószínűsít magának.
A párt csaknem 10 százalékponttal gyengült 2017-hez képest, és az előrejelzések szerint 16-16,7 százalékot szerzett. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky – és mások is – úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal.
A szociáldemokraták (SPÖ) 1945 óta leggyengébb eredményüket érték el, a becslések szerint mindössze 22-22,5 százalékot kaptak.
Pamela Rendi-Wagner, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke
Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A megkezdett úton, az emberiesség útján kell tovább haladni – jelentette ki a baloldali politikus.
