Az Egyesült Államok békés megoldást szeretne a szaúd-arábiai olajlétesítményeket ért támadások nyomán kialakult konfliktusban, és olyan koalíció kiépítésén munkálkodik, amely elrettentené Iránt – jelentette ki csütörtökön Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Diplomáciai úton továbbra is egy koalíció kialakításán dolgozunk a béke és a békés megoldás érdekében – mondta Pompeo újságírók előtt, miután megbeszélést folytatott Abu-Dzabiban Mohamed bin Zájid koronaherceggel.
Hozzátette: reméli, hogy ezt Irán is így látja.
Korábban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter totális háborúval fenyegetett arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia katonai csapást intézne Irán ellen.
Pompeo Abu-Dzabiban ismét kijelentette, hogy Iránt tartja felelősnek a szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen múlt szombaton elkövetett támadásokért. „Úgy gondolom, teljesen egyértelmű, és a régióban teljes a konszenzus afelől, hogy tudjuk, ki követte el ezeket a támadásokat. Irán volt. Senkit nem hallottam a térségben, aki ezt egy pillanatra is kétségbe vonta volna” – mondta az amerikai külügyminiszter.
A perzsa állam tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, és arra hivatkozik, hogy a jemeni húszi lázadók „közleményben tudatták, hogy ők voltak”.
Pompeo nyilatkozatában megerősítette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat fog kivetni Iránnal szemben.
Realista módon kell kezelni a klímaváltozási jelenségeket, nem szabad megengedni, hogy a témából vallási fanatizmus legyen, „látni kell a problémát, de nem szabad eltúlozni, például arról beszélni, hogy a klímaváltozási jelenségek miatt nem lesznek gyermekeink, vagy vegetariánusokká válunk” – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő kedden Prágában.
„Látni kell a problémát, de nem szabad eltúlozni, például arról beszélni, hogy a klímaváltozási jelenségek miatt nem lesznek gyermekeink, vagy vegetariánusokká válunk” – vélekedett a miniszterelnök a cseh képviselőházban megtartott szakmai konferencián. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy
a lehetséges klímaváltozásra minél jobban fel kell készülni.
Andrej Babis szerint Csehország elfogadja azt a célt, hogy 2050-re megteremtődjön a karbonsemlegesség, de szükségesnek tartja, hogy a gazdasági változások hatékonyak és igazságosak legyenek, s a teher igazságosan oszoljon meg az egyes országok között.
Komoly változások várhatók Csehországban
Tekintettel Csehország ipari fejlettségére, Prága számára az Európai Bizottság által kitűzött cél elérése komoly változásokat eredményezne a gazdaságban. Prága alapvető követelménynek tartja, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát is tiszta energiaforrásnak fogadja el – mondta.
Csehországnak megalapozott aggodalmai vannak, hogy a változásoknak súlyos negatív hatása lehet a cseh ipar versenyképességére. Prága ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a karbonsemlegességhez az Egyesült Államok, Kína, de például Törökország is csatlakozzanak.
„Ha Kína és az USA nem csatlakoznak, a globális karbonsemlegesség elérése irreális”
– vélte a cseh kormányfő, aki a témáról New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén is beszélni fog.
„Alapvető követelmény tehát, hogy a karbonsemlegességhez vezető út a következmények viselésében és a lakosság terheinek kompenzálásában igazságos legyen” – szögezte le a cseh kormányfő.
A Csallóközi Vásár egy ideje már elvesztette vásár jellegét, vagyis tulajdonképpen túlnőtt azon – ezt idén sem mulasztotta el kihangsúlyozni a megnyitón Hájos Zoltán polgármester.
„Manapság a vásár elvesztette vásári jellegét, az utóbbi évek alatt kulturális és gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát, melynek híre már rég túlnőtt a járás határain, az évtizedek során pedig eljutott külföldre is. Hiszen egy-egy ismertebb előadóművész koncertjére nemcsak a Csallóközből érkeznek érdeklődők, hanem egyre több a külföldi is” – jegyezte meg a csütörtökön délelőtt tartott hivatalos megnyitón, melyen a városvezetésén és intézményeinek vezetőin kívül megjelent Rigó Konrád kulturális államtitkár, Jozef Viskupič megyeelnök, Berényi József megyei alelnök, továbbá az MKP több megyei képviselője, mint például Menyhárt József, Fenes Iván, Orosz Csaba, Bacsú László, Agócs Gergely, illetve utóbbi felesége, a Nyitra megyei képviselő, Agócs Kőrösi Ildikó is, továbbá Dunaszerdahely testvérvárosainak képviseletében kárpátaljai Beregszász polgármestere, Babják Zoltán, illetve a vajdasági Zenta polgármestere, Czeglédi Rudolf.
Hájos Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a szervezéskor külön odafigyelnek a gyerekprogramokra, továbbá a kisállattenyésztőkre, és rendszeresen hívnak kézműveseket is, hogy a fiatal generáció megismerkedhessen a régi korok mesterségeivel. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a vásárral egyidőben rendezik meg a csallóközi kiskertészek a Csallóköz Gyümölcse terménykiállítást, mely csütörtökön délután 17 órától tekinthető meg a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában. “Ezzel is példát mutatnak, hogy régiónkban érdemes zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozni, hiszen a hazai termék sokkal ízletesebb, mint a félig éretten leszedett termék, amely több száz kilométert utazik, majd a hipermarketek polcain csábít megvételre” – fűzte hozzá.
Magyarul is üdvözölte a megjelenteket beszéde elején Jozef Viskupič megyeelnök, aki ugyancsak a vásár régiókon átívelő, kulturális, társadalmi és idegenforgalmi jelentőségét emelte ki.
„Szorítok, hogy ennek a rendezvénynek a híre is minél inkább elterjedjen a szomszédos régiókban,
és a régiók feletti jelentőségét az idei évada is igazolja, közös kihívásunk pedig a 40. évforduló megrendezése lesz. Bízom benne, hogy az együttműködésünket, melyet hangoztattunk, miszerint együtt alkotjuk a megyét, ezen a rendezvényen is demonstrálhatjuk” – fogalmazott.
A harmadik felszólaló, Berényi József pedig arra emlékeztetett, hogy ez a rendezvény családjukban évről évre egyfajta nyárzáró. „Mindig a vásár után szoktuk meghatározni, hogy beköszöntött az ősz. Bízom benne, hogy a három nap folyamán jóidő és jókedv vár ránk, a szervezők megtettek mindent, hogy jól érezzük magunkat” – mondta.
Idén is találkozhatunk a vásárban Borutcával, amely hosszabb, mint eddig, továbbá a kézművesek utcájával, nagyobb területen helyezkednek el az attrakciók, és bővült a gasztronómiai fogásokat kínáló árusok száma is. A szoptató anyukáknak biztosítanak babájuk etetésére helyiséget a sportcsarnokban, ugyanitt található a pelenkázó is. A vásár ideje alatt egyirányúsították a Gyurcsó István utcát, a MOL Arénánál is megáll a városi kisvonat, a városi hivatal pedig azt tanácsolja a sofőröknek, hogy autójukat parkolják le a bevásárlóközpontoknál vagy a gokartpályán.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselői csütörtökön megszavazták Laura Codruța Kövesi kinevezését az európai főügyészség élére, így minden valószínűséggel ő lesz az első, aki betöltheti ezt a tisztséget. A volt DNA-főügyész 22 szavazatból 17-et szerzett meg, ami elsöprő többséget jelent. A kinevezéséhez még hátra van az Európai Tanács szavazata is, de az már csak formalitásnak számít, legalábbis a román sajtó szerint. Az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosította Kövesit. A két intézmény képviselői várhatóan szeptember 24-én ülnek össze, akkor minden bizonnyal hivatalosan is megállapodnak majd Kövesi kinevezéséről, ezt követheti a formális megerősítő szavazás a tanácsban.
Viorica Dăncilă miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán jelezte, hogy Románia képviseletében Luminiţa Odobescu a kinevezés ellen fog szavazni, ami így is történt. Ettől függetlenül Kövesi lehet az Európai Ügyészség első vezetője. Az ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, és az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket fogja vizsgálni. 22 állam a tagja.
Laura Codruţa Kövesi[*], leánykori nevén Lascu, (Sepsiszentgyörgy, 1973. május 15. –) román jogász, 2013–2018 között a Románia Főügyészi Hivatala keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezető ügyésze. 2006-tól kezdődően Románia Legfőbb Ügyészeként tevékenykedett. Hivatalba lépésének időpontjában Kövesi volt az első nő és ezzel egyidejűleg a legfiatalabb főügyész Románia addigi történetében. Ezen felül ő az egyedüli olyan köztisztviselő, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. 2013-tól 2016-ig töltötte első mandátumát a Korrupciellenes ügyészség élén (DNA), 2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta a második hároméves mandátumáról szóló kinevezést. Ezt azonban már nem tölthette ki, mert az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve, egy hónapos huzavona után, 2018. július 9-én az államfő aláírta menesztését ebből a pozícióból.2019 februárjában bekerült az első három jelölt közé, akik az újonnan létrehozandó európai főügyészi tisztségre pályáztak. Laura Kövesi 2007-ben elvált férjétől, Kövesi Eduárdtól, de megtartotta a volt férje vezetéknevét. (Wikipédia)
Ebben az évben indult a Hagyományok Háza dokumentumfilm-sorozata, amellyel az intézmény dr. Martin György, valamint népzenész és néptáncos adatközlők előtt tiszteleg. A szeptember 19-én induló őszi-tavaszi időszakban tizenhét vetítésre várják az érdeklődőket.
2019-ben indította útjára a Hagyományok Háza Martin György Médiatára azt a néprajzi dokumentumfilm-sorozatot, amelynek keretében dr. Martin György néptánc- és népzenekutató életműve mellett kiemelkedő és mértékadó népzenész és néptáncos adatközlőkről, valamint folklórgyűjtőkről és jelesnéprajzi eseményekről, szokásokról készült filmeket mutat be. A szervezők a sorozatot különösen a népzenével és néptánccal foglalkozó fiatalok, középiskolai és egyetemi hallgatók figyelmébe ajánlják, de minden érdeklődőt szívesen látnak.
A kéthetente, csütörtökönként 19:00 órakor kezdődő, egyórás vetítéseken részt vesznek a filmhez kötődő alkotók, szakértők, egyúttal a vendégek megismerhetik a Martin György Médiatárban található, a témához kapcsolódó szakirodalmat és kiadványokat.
A filmklub házigazdája: Sztanó Hédi etnográfus, filmrendező, aki pályafutása során számos, a filmekben szereplő adatközlőt személyesen is ismert.
A szeptember 19-én induló dokumentumsorozat első bevezető előadása is igazi meglepetést tartogat: az archív filmben szereplő felvételek, amelyek még táncos és néprajzos szakmai körökben sem igazán közismertek, mára már felbecsülhetetlen értékű dokumentumoknak számítanak a harmincas évek népéletéről.
A továbbiakban olyan kiváló adatközlők munkásságát mutatják be, mint Fodor Sándor „Neti”, Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása, és a nógrádi pásztor-polihisztor Pál István.
Andrásfalvy Bertalan 88. születésnapjához kötődik a november közepére szervezett találkozó, a március végére tervezett – a Gulyás testvérek filmjét bemutató – rendezvény pedig Kallós Zoltán munkássága előtt tiszteleg.
Martin György, Andrásfalvy Bertalan és Kallós Zoltán erdélyi gyűjtőúton. Fotó: Pesovár Ferenc
Martin György, Andrásfalvy Bertalan és Kallós Zoltán erdélyi gyűjtőúton Fotó: Pesovár Ferenc
Három tematikus este is színesíti a palettát: a márciusi első vetítés a katonadalokkal foglalkozik, a húsvét előtti Két feltámadás című zenés-táncos dokumentumfilm két falu, a kalotaszegi magyarok által lakott Magyarvalkó, és a máramarosi román Sugatag húsvéti szokásait dolgozta fel. A sorozat május végén pünkösdi témával zárul.
A filmklub helye: Hagyományok Háza, 1011 Budapest, Corvin tér 8.
Idén ünnepli harmincesztendős jubileumát a Rákóczi Szövetség
A külhoni magyar oktatás színvonala is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az idén több mint 14 000 külhoni első osztályos kezdte meg a magyar nyelvű iskolát, akik közül mintegy 9000 gyermeket köszönt a Rákóczi Szövetség az ősz folyamán. Csáky Csongor, a szövetség elnöke lapunknak elmondta: a határon túli területeken egyre inkább felértékelődik a magyar nyelv, Kárpátalja már szó szerint „magyarlázban ég”, ott sok ukrán és ruszin kisgyermeknek is inkább a magyar iskolákat választják a szülők. Ezeket a családokat elismerésként és bátorításként ösztöndíjjal támogatja a Rákóczi Szövetség. A külhoni magyarság megmaradásáért harminc éve küzdő szervezet az idei évben nyolcvan programot szervez, amelyekbe mintegy százezer nemzettársunkat vonják be.
Egyre sikeresebb a Rákóczi Szövetség Magyar iskolaválasztási programja; a 2004-ben Felvidéken indított kezdeményezés mára szinte az egész Kárpát-medencét felöleli: a Vajdaság és Kárpátalja egészében, valamint Erdély és a Partium egy részében is támogatják azokat a családokat, akik gyermekeiknek magyar iskolát választanak.
– Programunkkal elsősorban az óvodásokat célozzuk, hiszen a hat-hét éves kor sorsdöntő abból a szempontból, hogy aki ekkor nem kerül magyar közegbe, nem kapja meg időben a kötődéshez szükséges impulzusokat, annak később nem lesznek meg azok a kulturális, érzelmi kapcsolatai, amelyek megtartják őt a közösségben.
Hála istennek, a szülők részéről megvolt az igény a programra, és mostanra közel félezer település önkormányzata, számos magánember és közéleti személyiség is felsorakozott támogatóként mögöttünk – mondta el lapunknak Csáky Csongor, az idén harmincéves jubileumát ünneplő Rákóczi Szövetség elnöke.
Mint kiemelte: a program ösztöndíjjal támogatja a magyar iskolába iratkozókat – idén már kilencezer diákot –, de a családokkal már a gyermekek születésétől kezdve keresik a kapcsolatot. Évente mintegy nyolcezer újszülöttet köszöntenek speciális babanaplóval, az adventi időszakban pedig több mint húszezer magyarul beszélő óvodásnak küldenek ajándékot, szüleiknek pedig bátorító levelet.
– A program ma érinti a Felvidék 3600 iskolakezdőjét, Kárpátalján közel 2000, a Vajdaságban és Horvátországban mintegy 1400 diákot, Erdélyben és a Partiumban több mint 1800 iskolakezdőt, ezenkívül kétszáz moldvai csángó gyermeket – sorolta az elnök. Hozzátette: a határon túli magyar iskolák színvonalát, a pedagógusok kiváló munkáját egyre inkább elismerik a többségi nemzetiséghez tartozók is.
– Kárpátalján igencsak felértékelődött az utóbbi években a magyar nyelv, kis túlzással azt mondhatom, mindenki magyarlázban ég. Az ungvári, munkácsi iskolákban már kapacitáshiány van, és sok ukrán, illetve ruszin gyermeket is beíratnak, mert a szüleik szerint magyar nyelvtudással jobban tudnak érvényesülni. Több iskolában már az ukrán szülők is magyar nyelvtanfolyamokra járnak.
Erdélyben pedig említhetném például Temesvárt, ahol nemrég új iskolában indítottak magyar osztályt, ami hozzájárult a magyar diáklétszám növekedéséhez. A Vajdaságban élő magyarok is gyakorlatilag kivétel nélkül magyar iskolákat választanak – mutatott rá Csáky Csongor.
A szövetség idén 80 programot szervez, mintegy százezres létszámot megszólítva, a kisgyermekektől a nyugdíjas korosztályig. Kiemelten foglalkoznak a középiskolásokkal, elsősorban a nagy sikerű Diákutaztatási program révén. – Tavaly 15 ezer diákot utaztattunk a nemzeti ünnepeken, idén pedig ezt a létszámot már az év első felében sikerült elérnünk; reményeink szerint év végéig elérjük a húszezret is.
Őszre még hat nagy középiskolás rendezvénnyel készülünk, az október 23-i nemzeti ünnep köré pedig többnapos „rendezvénykavalkád” épül, amelyre háromezer fiatalt várunk a világ legkülönbözőbb pontjairól.
Tapasztalataink szerint a diaszpóra magyarságából is egyre többen látogatnak haza és szeretnek bele Magyarországba, olyan fiatalok is, akiknek már generációkkal ezelőtt kivándoroltak a nagyszülei vagy dédszülei. Úgy látjuk, egyre inkább trendi magyarnak lenni.
Mi pedig szeretnénk tovább segíteni ezeket a fiatalokat abban, hogy értékként tekintsenek magyarságukra, és hogy minél több magyar–magyar kapcsolat alakuljon köztük – hangsúlyozta a csaknem 27 ezres tagságú szövetség elnöke, megjegyezve, hogy a pedagógusoknak is számos rendezvényt, tábort, konferenciát szerveznek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette szerdán, hogy szövetséget kötött a jobboldali és az ultraortodox vallásos pártokkal, és ígéretük szerint csakis együtt folytatnak koalíciós tárgyalásokat más pártokkal az előző nap tartott előrehozott parlamenti választások nyomán.
A tizenhármas kereskedelmi tévé híradása szerint Netanjahu úgy fogalmazott, a „nemzeti tábor”, vagyis a kormányzó jobboldali Likud, a Jobbra (Jamina) nevű, telepeseket támogató párt és további két, ultraortodox vallásos párt csakis együtt folytat koalíciós tárgyalásokat. A megbeszéléseken Jarív Levin turisztikai miniszter képviseli majd szövetségüket.
Ezek a pártok együtt ötvenöt mandátumot szereztek meg a kneszet 120 képviselőhelyéből a keddi választásokon, vagyis nincs többségük. A szövetség létrehozásával egyes források szerint abban reménykednek, hogy Reuven Rivlin államfő őket bízza meg kormányalakítással. Az elnök azonban még nem kérte fel Benjámin Netanjahut a kormányalakításra.
A Likud egyik politikusa ugyanakkor azt közölte a Jediót Ahronót című újság honlapjával, a Ynettel, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök arra számít, elsőként Beni Ganz, az ellenzéki Kék-fehér centrista párt elnöke kap lehetőséget Reuven Rivlintől a kormányalakításra, és Benjámin Netanjahu csak akkor próbálkozik majd, ha Beni Ganz már kudarcot vallott a választások után kialakult patthelyzetben, amelyben sem a bal, sem a jobboldal nem tudott többséget szerezni.
A kormányfő lemondta jövő hétre New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére tervezett útját, noha kormányzatának eddigi időszakában 2010 óta mindig jelen volt ezen a nemzetközi találkozón, és már bejelentette, hogy idén is fontos találkozókra készült ott. A 13-as kereskedelmi tévécsatorna szakértői szerint azért mondta le az utazást, mert attól tart, hogy távollétében a Likud politikusai ellene fordulhatnának a választások után meggyengült helyzetében.
Izraelben azért rendeztek előrehozott választásokat kedden, mert az áprilisi választások után a kabinet létrehozásával megbízott Benjámin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani. A parlament feloszlatta magát és új választásokat írtak ki.
Washington, 2019. szeptember 17., kedd (MTI) – Az Egyesült Államok kész megvédeni saját és szövetségesei érdekeit a Közel-Keleten – jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök kedden a konzervatív Heritage Alapítvány konferenciáján.
Az alelnök hangsúlyozta: az amerikai kormány egyelőre mérlegeli a szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen szombaton elkövetett támadás bizonyítékait. Mike Pence hangsúlyozta: ha bebizonyosodik, hogy a támadásért Irán a felelős, és Teherán ezzel nyomást próbált volna gyakorolni az amerikai elnökre, a rezsim ellen hozott szankciók visszavonása érdekében, akkor a teheráni vezetés kudarcot fog vallani. Pence közölte, hogy Mike Pompeo még a nap folymán Szaúd-Arábiába indul. Donald Trump amerikai elnök hétfőn – a bahreini koronaherceggel közös tájékoztatóján a Fehér Házban – azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem akar háborút Iránnal, bár felkészül, és megvan erre a katonai képessége. „A mienk a legerősebb haderő a világon” – szögezte le, hozzátéve, hogy „nem akar” új konfliktusokat, bár szerinte ez “néha elengedhetetlen”. Az elnök úgy fogalmazott: „úgy tűnik”, hogy Irán áll a támadás hátterében, de tartózkodott attól, hogy egyértelműen Teheránt nevezze meg felelősnek. Mint mondta: “nagyon közel állnak” annak egyértelmű megállapításához, hogy ki követte el és honnan indította a támadást. Hogan Gidley, a Fehér Ház helyettes szóvivője kedden újságíróknak megerősítette: a kormányzat „nem tudja bizonyossággal kimondani”, hogy a támadás hátterében Irán állt. Ennek megítélésében Trump elnök „óvatos” – mondta a helyette szóvivő, és hozzáfűzte, hogy ha egyértelmű bizonyítékok nélkül neveznék meg Iránt, akkor „az amerikaiak azt mondanák, hogy (az elnök) háborús uszító”. Az amerikai sajtóban közben egyre több információ jelenik meg a támadás feltételezett hátteréről. A The New York Times című lap például – amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy a szakértők vizsgálják a Szaúd-Arábiában talált dróndarabokat és az irányítási szerkezetet, amelyből következtethetnek a drón indítási helyére és repülési irányára. Az elemzők vizsgálják a dróntámadás helyszínéről készült a műholdas felvételeket is, s eddig arra a következtetésre jutottak, hogy legalább egy, de lehet, hogy több, alacsonyan repülő drón követte el a támadást. Sajtóértesülések szerint Mark Esper védelmi miniszter és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy sor „katonai megoldást” vázolt Donald Trumpnak, ennek részleteiről azonban csak feltételezések láttak napvilágot. Ezek szerint szóba került a drón, vagy drónok felbocsátási helyének bombázása és olyan titkos kiberhadműveletek végrehajtása, amellyel ellehetetlenítenék Irán olajipari infrastruktúráját.
Varsó, 2019. szeptember 18.
Kövér Lászlót, az Országgyûlés elnökét a Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki Elzbieta Witek, a lengyel parlamenti alsóház, a szejm elnöke Varsóban 2019. szeptember 18-án.
MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak
A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
Witek a szejm dísztermében megtartott kitüntetésátadási ünnepségen elmondta: a kitüntetéssel Lengyelország megköszöni „a szellem, a gondolat, valamint a tett közösségét”. Kiemelte:
„Kövér László Magyarország szabadságáért és szuverenitásáért folytatott harc minden fázisában a magyar politikai élet jeles résztvevője és alkotója volt”.
A magyar házelnöknél „mindig észlelhető volt olyan gondolkodás, mely szoros összefüggést lát Magyarország szabadsága és szuverenitása, valamint Európa és a térségünk stabilitása, biztonsága között” – húzta alá Witek, megemlítve e kapcsán többek között Kövérnek az európai integrációért, valamint a visegrádi együttműködésért tett erőfeszítéseit.
Witek méltatta Kövér László, valamint az ünnepségen szintén részt vevő, augusztusban lemondott lengyel házelnök, Marek Kuchcinski közös, a lengyel-magyar parlamenti és társadalmi kapcsolatokat mélyítő számos közös kezdeményezését.
Megköszönte az Országgyűlés tavaly februárban elfogadott határozatát, mely arra szólítja fel a kormányt, hogy az álljon ki Varsó mellett a Lengyelország ellen indított, 7. cikkely szerinti uniós eljárásban.
Kövér László beszédében hangsúlyozta:
az érdemrend elfogadása a jövőre szóló, rajta keresztül az egész nemzedékét is „terhelő kötelezettségvállalás” arra, hogy „megpróbáljunk méltóak maradni a történelmi örökséghez, amit a lengyel-magyar barátság ezer éve jelent”.
Kövér Lászlót a Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki Elzbieta Witek, a lengyel parlamenti alsóház, a szejm elnöke. Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak
Utalva a két nemzet történetének döntő pillanataiban megnyilvánuló szolidaritásra, többek között arra, hogy Teleki Pál magyar miniszterelnök pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember 18-án nyitotta meg Magyarország határait a második világháborús lengyel menekültek előtt, Kövér leszögezte: a magyarok és a lengyelek „a legnehezebb huszadik századi körülmények között is mindig tanúbizonyságát adták annak, hogy a magyar-lengyel barátság nem mítosz, hanem valóságformáló erő (…), jelent és jövőt alakító bizonyosság.”
A magyarokon és lengyeleken kívül „nem ismerünk Európában másik két államalkotó nemzetet”, amelyeknek egymáshoz való viszonyát „ezer esztendőn keresztül oly mértékben meghatározná az egymás iránt érzett töretlen rokonszenv, barátság és a kölcsönös segítő szándék, mint a mi esetünkben” – jelentette ki Kövér.
Hangsúlyozta:
a mai világban „csak a hűség tarthatja meg országainkat és nemzeteinket”, magyarok és lengyelek „hűsége Istenhez, hazához, családhoz és egymáshoz”.
A két házelnök a kitüntetés átadását megelőzően hivatalos kétoldalú egyeztetést is folytatott. A lengyel parlamenti iroda közleménye szerint a tárgyalások elején Witek átadta Kövérnek azt, a lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet kezdeményezésére augusztus 30-án elfogadott alsóházi határozatot, amelyben a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából megemlékeztek a lengyel menekülteket segítő magyarokról.
Délután Kövér László még találkozik Stanislaw Karczewskivel, a szenátus elnökével, majd részt vesz a magyarországi lengyel menekültek megsegítését szervező Henryk Slawiknak és idősebb Antall József varsói emlékművének ünnepi megkoszorúzásán.
Szeptember 6-8 között rendezték meg Székelyudvarhelyen a nagymúltú, ám hosszú évekre betiltott Siculus zenei fesztivált.
A Siculust 1970-1973 között rendezték meg először Székelyudvarhelyen, Erdélyben. Latin neve magyarul székelyt jelent.
Fiatal együttesek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, mint például az Amerikában is bemutatkozott Metropol együttes, amely tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját.
Sajnos a fesztivált 1973-ban betiltották. Bár a kilencvenes években volt egy próbálkozás a városvezetés részéről, csak 2018-ban sikerült a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak ismét életre kelteni, egyúttal ismételten lehetőséget teremtve, a zenekarok hazai bemutatkozásának.
Szakmai zsűri előtt három-három saját szerzeménnyel mutatkozhattak be az együttesek, zenekarok.
A nyertesek nagy fesztiválok fellépési lehetőségét és pénzjutalmat is bezsebelhettek.
A részletekről Lőrincz Ildikó, a Hagyományőrzési Forrásközpont program szervezője beszélt telefonos interjú keretén belül a Bocskai Rádiónak.
Játszóklubként indult 2016-ban, 2019-ben pedig 66 beiratkozott diákkal kezdte meg az új tanévet a kaliforniai Walnut Creek Magyar Iskola.
Bár a térségben évek óta működik magyar cserkészet és iskola, a sokak számára több mint két órás autóút egyre nagyobb kihívást jelentett hétről-hétre szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Vállalkozó kedvű anyukák fogtak össze, kezdetben közös játékteret keresve gyermekeiknek, mígnem a következő tanévre nemcsak a gyereklétszám haladta meg egy játszószoba befogadókészségét, hanem az igény is nőtt, hogy a kisiskolások is csatlakozhassanak és magyar nyelvű képzésben részesüljenek, közös magyar nyelvű programokon vehessenek részt szüleikkel, barátaikkal együtt.
Az iskolához a magyar nyelv, történelem és kutúra iránt érdeklődő amerikai fiatalok is csatlakoztak az elmúlt két évben. Három év alatt igazi közösséggé forott össze az amerikai diaszpóra legfiatalabb hétvégi magyar iskolájának csapata. A mindegyre felbukkanó nehézségek (megfelelő épület keresése, anyagi források előteremtése) nem szegték a kedvüket, hanem még összetartóbbá kovácsolták a csapatot.
Az iskola igazgatója, Rachidi Mária szavait idézve:
“A számunkra legfontosabbakról, a saját gyerekeinkről van szó és az anyanyelvünkről, a magyar nyelvről. Így, nem ismerünk lehetetlent!”
A Walnut Creek Magyar Iskola szép példája a nemzeti öntudatnak, az anyanyelv szeretetének, az összetartásnak, illetve a szülői felelősségnek és annak, hogy nem szabad elégedetten hátradőlni, mindennap tenni kell egy kicsit saját magunkért, de legfőképpen a következő generációért, magyarságunkért.
Az iskola igazgatójával, vezető tanárával és a Kőrösi Csoma Sándor Program 2019-es ösztöndíjasával a témában interjú is készült, amelyben részletesen beszélnek indulásról, kihívásokról, jövőbeni terveikről.
