Kormorán koncerttel méltatta a nemzeti összetartozás napját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet június 4-én Beregszászban.
– Identitásunktól, kultúránktól, nemzeti érzelmünktől törvények parancsára megszabadulni nem lehet – hangsúlyozta megnyitó beszédében Orosz Ildikó háziasszony, a Rákóczi-főiskola rektora, aki szerint él a bizodalom, hogy a gyászos békediktátum, a folyamatos beolvasztási kísérletek ellenére is van jövője a magyar kultúrának Kárpátalján.
Magyarország Beregszászi Konzulátusának közreműködésével harminc kárpátaljai oktatási intézmény gazdagodott Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes monográfiasorozat hasonmásával. Az átvételt igazoló tanúsítványokat Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul adta át a tanintézmények képviselőinek, majd Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntötte a jelenlévőket.
Ezután három harang szólt, magyar rapszódia csendült, megérintett az Isten ujja és feljött a holdvilág is a Kormorán együttes színpadra lépését követően. A zsúfolásig megtelt teremben a közönség egy emberként énekelte a zenekarral a jól ismert slágereket, büszkén szólt a Nemzeti dal; és a könnybe lábadt tekintetek bizonyították, hogy az összetartozás élménye nem mítosz, és a Kárpát-medence minden pontján van létjogosultsága a Kormorán megállapításának: nem lehetünk idegenek a szülőföldünkön.
A tíz nap során közel 300 ezer résztvevője volt az idén jubileumi, tizedik kiadásához érkezett Kolozsvári Magyar Napoknak. A Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjén több száz programmal és programhelyszínnel várták a kolozsváriakat és a kincses városba érkezőket.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok ismételten rekordokat döntött: a rendezvény ez évi kiadása – a jubileumi évfordulóra való tekintettel – 10 napig tartott és a 630 rendezvénynek közel 300 ezer résztvevője volt. A szervezők összegzései alapján így a különböző programpontokon való jelentős, szimultán részvétel az idei Magyar Napok egyik jellemzőjévé vált.
A 133 programhelyszínen zajló gazdag rendezvénysorozat gerincét a Kincses Kolozsvár Egyesület és a KMN Egyesület, valamint velük karöltve 156 partnerszervezet szervezet. Augusztus 14-25. között 25 kiállítás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, közel 100 gyermekprogramon vehettek részt a legkisebbek, 50 különböző filmet vetítettek és közel 40 városismereti séta várta a Kolozsvár rejtett terei és épített öröksége iránt érdeklődőket.
A Magyar Állami Operaház a Kolozsvári Magyar Napok keretében indította el a Gördülő Opera elnevezésű erdélyi turnéját, mely a KMN első szabadtéri operaelőadása volt. Természetesen idén sem maradhattak ki a színes, zenei események – közel 1000 fellépő előadó és művész közreműködésével: 14 klasszikus zenei és 44 könnyűzenei koncerten vehettek részt a magyarnapozók, utóbbiak közül pedig a Neoton Família Sztárjainak produkcióján vettek részt a legtöbben, ugyanis szombat este hozzávetőlegesen 30 ezren voltak a legendás magyar együttes koncertjén.
A Farkas utca idén is a Kolozsvári Magyar Napok kiemelt helyszíne volt, mely helyet adott a kézműves vásárnak, a tematikus programsátraknak, a Múzeumok sétányának, ahol az erdélyi és magyarországi múzeumok színe-java képviseltette magát – szám szerint 15-en –, valamint a könyvvásárnak, ahol 16 kiadó ajánlotta kiadványait. Idén is a Farkas utcai templom Romkertjében kapott helyett – az Emese Park hagyományőrzőinek közreműködésével – a gyermekprogramoknak helyet biztosító középkori falu, valamint itt szervezték meg első alkalommal a Magyar Pásztorkutyák Napját is.
A Fogoly utca idén is Borutcává alakult, melyet a Kárpát-medence borkultúrája iránt érdeklődő nagyszámú tömeg látogatott, a Bánffy-palota udvarán pedig délutántól koncertekre, az esti (főtéri) koncertek után pedig bulikra várták a résztvevőket. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán újra megszervezték a nagy népszerűségnek örvendő örömfőzést – 8 csapat részvételével –, valamint az immár hagyományosnak számító ökörsütést – Szomor Dezső szürkemarha-tenyésztő jóvoltából. Szombat délelőtt újra elrajtolt a 2. KMN-Donaton futóverseny is, melyre ez alkalommal 530 résztvevő nevezett be.
A 10. Kolozsvári Magyar Napok az online térben is tömegeket szólított meg: a rendezvény közösségi oldalán (www.facebook.com/magyarnapok) található tartalmak 628.000 személyt értek el, a KMN honlapját (www.magyarnapok.ro) pedig 53.000 felhasználó kereste fel.
A vasárnapi – főtéri – zárókoncert előtt a városvezetés nevében Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, valamint a szervezők nevében Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszönt el a résztvevőktől.
Oláh Emese beszédében rámutatott: a Kolozsvári Magyar Napok szervezői – tíz évvel ezelőtt – az újítók bátorságával léptek fel, terveztek és cselekedtek, mert hittek abban, hogy az álomból megvalósulhat az a csoda, melynek immár tizedik évfordulóját ünnepeljük. Az alpolgármester emlékeztetett: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala kiemelt rendezvényként tekint a Kolozsvári Magyar Napokra, valamint megköszönte a szervezőknek egész éves munkájukat.
„Ha három szóval kellene leírnom Kolozsvárt, azok a következők lennének: tehetség, technológia és tolerancia. Fiataljaink itt szereznek tudást, melyet aztán itt is kamatoztatnak, a különböző technikai újításokkal mindennapjainkat tesszük élhetőbbé, s együtt éljük meg ezeket a napokat – a tolerancia jegyében” – mondta Emil Boc, majd hozzátette: ahhoz, hogy Kolozsvár példaértékű hellyé vált, a Kolozsvári Magyar Napok is hozzájárul, melynek megszervezéséhez gratulált a város polgármestere.
Gergely Balázs megköszönte annak a 130 szervezőnek és 150 önkéntesnek a munkáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre a 10. KMN. „Bízom benne, hogy a tíznapnyi tartalmas együttlét során mindenki jól szórakozott, művelődött és a megfelelő mértékben feltöltődve nézhetünk az előttünk álló hétköznapok elé. Köszönet illeti a lelkes szervezőcsapatot, önkénteseinket, partnerszervezeteinket és támogatóinkat is. Kiemelt köszönet Magyarország kormányának, Kolozsvár Polgármesteri Hivatalának, valamint az önzetlen, kolozsvári vállalkozói rétegnek, amiért lehetővé tették e színes programkavalkád megszervezését. A mostani, tizedik alkalom jó lehetőséget teremtett ahhoz, hogy értékeljük a mögöttünk lévő időszakot, s úgy hiszem, e közös ünnepünkre, a Kolozsvári Magyar Napokra, még hosszú jövő vár. Rendezvényünk erősíti abbéli reményünket, hogy évtizedek múlva is összegyűlnek majd utódaink ezen a téren, a Szent Mihály-templom és Mátyás király szobra előtt” – mondta Gergely Balázs.
A 10. Kolozsvári Magyar Napok – eseményekre lebontott – fotó- és videógalériáját, csakúgy, mint a KMN-Press által készített beszámolókat bárki megtalálhatja és elolvashatja a www.magyarnapok.ro oldalon, valamint további érdekességekért felkereshető a rendezvény közösségi oldala is a www.facebook.com/magyarnapok címen.
A Kolozsvár Magyar Napok jövő évi kiadására 2020. augusztus 17-23. között kerül sor.
AIM-120 AMRAAM air-to-air intercept missiles are wheeled past fighter jets on the deck of the USS Kitty Hawk in the northern Persian Gulf March 10, 2003. U.S. and British navies are more worried about al Qaeda strikes on ships in the event of war with Iraq than anything [Saddam Hussein] could throw at them, the deputy allied sea commander said on Monday. - PBEAHUORFCP
WASHINGTON FÉLMILLIÁRD DOLLÁROS RAKÉTAÜZLETET ENGEDÉLYEZETT HAZÁNKNAK
A norvég—amerikai közös gyártású NASAMS légvédelmi rendszerhez szükséges AMRAAM rakéták Magyarország részére történő eladására adta áldását Washington. Az 500 millió dolláros üzlet megvalósulásával jelentősen erősödne a Magyar Honvédség légvédelmi képessége.
Száznyolcvan AIM–120C-7 AMRAAM közepes hatótávolságú rakéta értékesítését hagyta jóvá Magyarország számára az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma (State Department), a döntésről a Kongresszust is értesítették.
Az USA Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége által magyar idő szerint kedd este bejelentett ügylet értéke 500 millió dollár, mintegy 148 milliárd forint. A közlemény szerint a magyar fél – amennyiben él a vásárlás jogával – nemcsak a Raytheon Missile Systems által gyártott 180 éles rakétát, hanem többek között a hozzájuk tartozó gyakorlóeszközöket, tárolókonténereket, pótalkatrészeket, javítókészleteket, kommunikációs és navigációs berendezéseket, valamint a fegyverek dokumentációját, kiképzést, logisztikai támogatást is kap.
A közepes hatótávolságú AMRAAM rakéta nem ismeretlen Magyarországon, a C–5-ös változata a Magyar Honvédség Gripen vadászgépeinek fő légiharc-fegyverzete. Azonban a mostani beszerzés a földi telepítésű légvédelem korszerűsítésének része. A közlemény szerint a fegyverek kalibrálása során olyan szoftvereket használnak, amelyek a szintén a Raytheon által gyártott AN/MPQ-64F1 Sentinel radarral való együttműködést teszik lehetővé.
A célfelderítő radarokat Magyarország közvetlenül a gyártótól szerezheti be, azok nem részei a félmilliárd dolláros üzletnek. A rakéták és a Sentinel radarok az úgynevezett NASAMS légvédelmi rendszer részei, amelyet az amerikai Raytheon a norvég Kongsberg céggel közösen fejlesztett ki és gyárt.
A hálózati alapú hadviselésre tervezett légvédelmi rendszer elemei – radarok, parancsnoki és kommunikációs központok, rakétaindító járművek – egymástól nagyobb távolságra is széttelepíthetők, ami nagyobb védelmezett területet és nagyobb harci túlélőképességet jelent.
Az ügynökség által az eladáshoz csatolt indoklás szerint „az európai politikai és gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó, NATO-tag, szövetséges állammal kötött szerződésnek köszönhetően erősödik az USA külpolitikai helyzete és nemzetbiztonsága”.
A dokumentum leszögezi: az eladás összhangban van az Egyesült Államok azon tervével, miszerint az egyes térségekben kulcsfontosságú partnerállamoknak fejlett hadászati és biztonsági technológiákat nyújtanak.
Az augusztus 27-i bejelentés kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy ez még nem a vételi megállapodás, egyelőre az exporthoz szükséges engedélyt adta ki az amerikai külügy.
A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program része a légvédelmi rakétaegységek megerősítése, új eszközökkel való ellátása is. A magyar és az amerikai fél az utóbbi időben már többször is kifejezte szándékát a hadiipari együttműködésre, sőt Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos vezetésével magyar delegáció is járt a Raytheon gyárában.
A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt, és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.
Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található “négyezetben” találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt.
“Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait” – fogalmazott Langó Péter. Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. Egyelőre a templom területének csak azt a részét – mintegy tíz százalékát – kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették.
Langó Péter hozzátette: a királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.
Búzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója az MTI-nek elmondta: a két síralapozás a templom első építési korszakához tartozó szentély diadalívének az indítópillére mellett fekszik. Hozzátette: az ásatási területen néhány olyan vörösmárvány faragványt is találtak, amelyekről feltételezhető, hogy a nagyon reprezentatív királyi síremlékekhez tartoztak.
A múzeumigazgató kiemelte: az első templom egy háromhajós, közel húsz méter széles és majdnem ötven méter hosszú bazilika volt, amelyet egy későbbi periódusban, valószínűleg a tatárjárás után nagyon jelentősen átépítettek és kibővítettek. A templomot szélesebbre építették, és egy nagy, több hajós új szentélyt is építettek hozzá. Úgy vélte, még egy évtizedbe is telhet, míg a templom teljes területét és a mellette álló kolostor területét is sikerül feltárni. Erre azonban lehetőség van, hiszen a terület nincsen beépítve.
A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, melynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt.
II. András ábrázolása a Thuróczi-krónikában FORRÁS: WIKIPÉDIA
Idén a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával, az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű ásatás három hónapon keresztül. A munkában a romániai és magyarországi régészek mellett folyamatosan részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 10-15 magyarországi, illetve vendégdiákja is. Az ásatás során 160 négyzetméter nagyságú területet sikerült megkutatni az egykori apátsági templomban és annak déli részén. Amint Langó Péter elmondta: kerámiaedények, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, bronzveretek, kódexveretek kerültek elő. Uralkodói jelvényeket azonban egyelőre nem találtak.
A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön bejelentette, hogy öt magyar egyetem részvételével létrejött az Európai Egyetemek szövetsége. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen bemutatták az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát, amelynek célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.
A tárcavezető kifejtette: a magyar kormány ösztönzi a hazai és európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét és nemzetközi versenyképességét javító intézkedéseket. Közölte, hogy a most elinduló kezdeményezéssela közös munka érdemben segítheti Magyarország, a magyar felsőoktatás kapcsolódását az európai kutatási és innovációs folyamatokhoz.Palkovics László úgy vélte, hogy az egyik legnagyobb kihívás az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban, hogy növeljék a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködési készségét.E tekintetben fel kell zárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, és ezt felismerve indult meg a mostani kezdeményezés is- magyarázta a miniszter.
Palkovics azt mondta, hogy a 2021-től induló Horizont Európa keretprogram költségvetése százmilliárd euró is lehet. Azonban a 2004 után csatlakozott tagállamok nagyon elmaradnak a közös kasszából lehívott források tekintetében, a 13 ország a jelenleg futó Horizont 2020 program eddig odaítélt keretének csak 5 százalékát nyerte el, ami nemcsak a 15 másik tagállamnak jutó több mint 86 százalék töredéke, de még az EU-n kívüli országok 8,5 százalékos mutatóját is alulmúlja – közölte. Megjegyezte ugyanakkor, hogyMagyarország mintegy ezer sikeres pályázati részvétellel a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött.
A miniszter kitért arra is, hogy a most induló Európai Egyetemek programban az ELTE a CHARM-EU elnevezésű összefogásban vesz részt, a betűszó a kihívás-vezérelt, elérhető, kutatásközpontú és mobil szavak angol megfelelőiből áll össze, jól summázva az együttműködés fő irányait.
Palkovics László közölte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonysága az egyetemi-kutatóintézeti és vállalati szféra közötti élénkebb együttműködéssel, a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésével növelhető.A magyar kormány egyetemközpontú innovációs rendszer kialakítására törekszik a versenyképesség fokozása, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében- jelentette ki.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Patrick Caron, a Montpellier-i Egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese és Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora (b-j)FORRÁS: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a kezdeményezés új korszakot nyit az európai felsőoktatásban, mivel a korábbiaknál jóval szélesebb körű lehetőségeket kínál az európai egyetemek számára az együttműködésre. Az ELTE számára megtiszteltetés az együttműködés ilyen elismert intézményekkel, és a projekt kiváló lehetőség az felsőoktatás jövőjének alakítására – vélekedett.
A szervezők tájékoztatása szerint 54 jelentkezőből 17 európai egyetemet támogatott a bizottság, köztük a CHARM-EU összefogást, amelyben az ELTE mellett részt vesz a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem is.
A projektben a 2021-2022-es akadémiai évben egy mesterképzés tesztüzeme zajlik majd száz hallgató részvételével. A modell célja, hogy alkalmazkodjon a 21. századi a multidiszciplináris helyzethez, túllépve a klasszikus kereteken egy olyan egyedi és innovatív akadémiai programmal, amely a fenntartható fejlődési célokra alapoz.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. augusztus 29., csütörtök (MTI) – Ron DeSantis floridai kormányzó is rendkívüli állapotot hirdetett ki a közelgő Dorian hurrikán miatt szerdán este. Puerto Rico szigetén már keddtől rendkívüli állapot van érvényben.
Szerdán este a miami székhelyű Országos Hurrikán Központ bejelentette: a Dorian várhatóan veszélyes hurrikánná erősödik, miután eléri az Egyesült Államok délkeleti partvidékén az Atlanti-óceán felmelegedett vizeit. A vihar helyi idő szerint szerdán este óránkénti 130 kilométeres széllökésekkel haladt az amerikai partok felé.
Ron DeSantis kormányzó elővigyázatosságra intette a floridaiakat, elsősorban az állam keleti partvidékén élőket, és Twitter-üzenetében azt sürgette, hogy legalább egyheti élelemről és ivóvízről gondoskodjanak maguknak, és készüljenek fel arra is, hogy akár kényszerűen el kell hagyniuk otthonaikat. A megyei kormányzati hivatalok szerdán este megkezdték a homokzsákok kiosztását, és az amerikai sajtó helyszíni tudósításai szerint már hosszú sorok kígyóztak az élelmiszer áruházak és a patikák előtt.
Sajtóinformációk szerint a turisták tömegesen mondják le szobafoglalásaikat, a floridai szállodák telítettsége alig 50 százalékos. Az Orlandóban lévő Disneyworld csütörtökön nyitná meg a csillagháború témájának szentelt új témaparkját, a megnyitó egyes sajtójelentések szerint elmaradhat.
A meteorológusok előrejelzései szerint Florida óceáni partvidékén már csütörtöktől heves esőzésekre lehet számítani, bár egyelőre nem tudni, hogy a vihar hol ér partot. A Miami Herald című lap részletes összeállításokat közölt a hurrikánnal kapcsolatos teendőkről, köztük arról, hogy hol lehet vizet, élelmiszert, elsősorban konzerveket kapni. A Miami-Dade megyében élők számára a hatóságok szerdától külön teherautókat biztosítanak a szemét elszállítására még a hurrikán megérkezte előtt.
Puerto Ricóban Wanda Vázquez Garced kormányzó már hétfő este rendkívüli állapotot hirdetett ki a sziget egész területére, és felszólított mindenkit, hogy készüljön fel a viharra, és ahol szükséges, erősítsék meg a házakat. A sziget oktatási intézményei szerdától zárva tartanak.
Carmen Yulin Cruz, a Puerto Rico-i főváros, San Juan polgármestere szerdán bejelentette: a szövetségi katasztrófa-elhárítási hivatal (FEMA) közreműködésével már megkezdték élelmiszer- és gyógyszercsomagok, valamint vízpalackok kiszállítását a menedékhelyekre, készenlétben állnak a mentők és a Nemzeti Gárda tagjai is. Mintegy 360 menedékhelyen valamivel több mint 48 ezer embert tudnak majd szükség esetén elhelyezni.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. augusztus 30., péntek (MTI) – Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Ház Rózsakertjében tartott ünnepség keretében hivatalosan is létrehozta az Egyesült Államok űrparancsnokságát.
Az ünnepségen – amelyen részt vett Mike Pence alelnök és Mark Esper védelmi miniszter is – miután kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászlaját, az elnök rövid beszédében méltatta az űrparancsnokság jelentőségét. Mint mondta: “történelmi nap” ez az amerikai haderő számára, mert ezzel “elismerjük a világűr elsődleges fontosságát az amerikai nemzetbiztonságban és nemzetvédelemben”.
Az elnök bejelentette, hogy az űrparancsnokságot a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Raymond vezeti majd, akinek kinevezését a szenátus júniusban már jóváhagyta. Elsődleges feladata – Trump szavai szerint – annak biztosítása lesz, hogy “senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölényét a világűrben’. Donald Trump kifejtette, hogy a parancsnokság az Egyesült Államok által létfontosságúnak nevezett érdekeit védelmezi majd a világűrben, amelyet a következő háborúk színhelyének nevezett. “Azt hiszem, ez mindenki számára nyilvánvaló” – fűzte hozzá.
A védelmi minisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. A Fehér Háznak még meg kell győznie a kongresszust az űrparancsnokság haderejének költségvetéséről. Amerikai sajtóértesülések szerint egyes részletkérdésekben egyelőre eltér a kormányzat és a törvényhozók álláspontja.
Űrparancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de a parancsnokságot 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után átszervezték a Pentagont. Donald Trump 2018 márciusában vetette fel az újbóli létrehozását, kifejtve, hogy a légierő nem képes maradéktalanul ellátni az űrbiztonsági feladatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását. Az elnök Oroszország és Kína térnyerését említette az űrfegyverzetek kiépítésében. Az űrparancsnokság az amerikai haderő tizenegyedik harci parancsnoksága lesz. A többi parancsnokságot az általuk felügyelt térségekről nevezték el. Az új szervezetnek nem lesz feladata a Földön kívüli élet kutatása.
Több ezren vettek részt azon az ökumenikus istentiszteleten, melyet az Erdély és Moldva határán fekvő Úzvölgye egykori – a román szélsőségesek által meggyalázott – első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében tartottak. A völgyben ezúttal a második világháború során, pont ezelőtt 75 éve vívott csata áldozataira emlékeztek, ahol a szembenálló felek egyik oldalon a magyarok és a németek, a másik oldalon pedig a románok és a szovjetek voltak. A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki többek között elmondta, hogy szerinte a székely zászlónak ott lenne a helye a bukaresti parlament épületén.
A Székelyhon közlése alapján, az előzetesen összeállított forgatókönyv szerint a megemlékezés délután három órakor a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar félórás előadásával kezdődött, majd azt követően a hagyományőrző csoportok bevonultak a katonai temetőbe.
Az esemény fő programpontja az ünnepi szentmise volt, amelynek főcelebránsa Tamás József római-katolikus püspök, a meghívott szónoka pedig Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője volt.
Böjte Csaba a rendezvényen az igazság és a szeretet szükségességéről beszélt. Úgy vélte,a szeretetet igazságba kell öltöztetni, és Úzvölgye ügyében is győzedelmeskednie kell az igazságnak.A ferences rendi szerzetes szerint a románoknak és a magyaroknak nem olyan „apró-cseprő dolgokon” kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot.
Böjte véleménye alapján a valós problémákra kell fókuszálni, amik elsősorban nem nemzetiségi, hanem gazdasági jellegűek.
Felszólalásában arra biztatta a hallgatóságát:imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló.
Ha ennek az országnak jó a mi adóként befizetett pénzünk, a verejtékes munkánk, akkor legyen jó a mi zászlónk is, himnuszunk és a nyelvünk is- jelentette ki.
A ferences rendi szerzetes szerint azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra Romániában, tehát legyen egyenjogúság a helyi nemzetiségek között.
Ahogy az Origo arról már többször is beszámolt, még tavasszal a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi magyar katonai sírkertben.
Június 6-án pedigtöbb ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen annak (román) ortodox szertartás szerinti felszentelésén,miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni azt.
Az Origo azt is megírta, hogy noha Dormánfalva román önkormányzata 52 betonkeresztet emeltetett a nemzettársaiknak vélt katonáknak, azonban a legújabb rendelkezésre álló dokumentumok alapján kiderült, hogy egy, maximum két román katona nyugodhat ott.
Számos eltemetett katona nevét ugyanis utólag románosították, így nehéz megállapítani a nemzetiségüket, etnikai eredetüket.
Szijjártó Péter külügyminiszter interjú. 2019.07.25 Fotó: Csudai Sándor
A jövőben is minden döntésünk mozgatórugója a magyar érdek lesz – mondta Szijjártó Péter hétfőn Budapesten, a nagyköveti értekezleten tartott nyitóelőadásában.
A külügyminiszter hozzátette: a választási kampány miatt a következő másfél hónapban a Magyarországra gyakorolt nyomás nőni fog, a belpolitikai ellenfelek külföldi segítségre várnak és vágynak.
A hazánkra gyakorolt nyomás „jogállami köntösbe bújtatva” nőni fog, de továbbra is ki kell állnunk a magyar érdekekért – hangsúlyozta a miniszter.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a világban zajló kereskedelmi viták újabb feladatot rónak a magyar külpolitikára. Az elmúlt öt évben mindig sikerült az exportrekordot megdönteni, a kivitel értéke tavaly meghaladta a 105 milliárd eurót, az export, illetve a Magyarországra érkező beruházások lendületének fenntartása kulcskérdés a gazdasági növekedés szempontjából – mondta.
A miniszter kiemelte: a magyar cél továbbra is az, hogy a gazdasági növekedés legalább két százalékkal meghaladja az uniós átlagot, és ebben kulcsszerepük van a külgazdasági eredményeknek.
Éppen ezért a kormány a beruházásösztönzési rendszert átalakította – mondta Szijjártó Péter -, azok a vállalkozások is kaphatnak támogatást, amelyek nem hoznak létre új munkahelyet, de fejlesztik a már meglévő állások technológiai színvonalát, hozzáadott értékét.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a világgazdasági, világpolitikai változások és a nyomásgyakorlás növekedése miatt a visegrádi együttműködés jelentősége tovább fog nőni.
A clevelandi magyar közösség augusztus 17-én egy fesztivál keretében ünnepelte meg Szent István Király napját, az államalapítást és az új kenyér megszentelését. A DunaTV Öt kontinens egy nemzet című műsora mutatta be a Bocskai Rádió összeálítását a jeles ünnepről.
Clevelandben harmadik alkalommal került sor államalapításunk megünneplésére, a III. Szent István Napi Fesztivál keretében, amelyet az idén augusztus 17 és 18-ikán tartottak a Szent Imre római katolikus templomot körülölelő területen. Már napokkal előtte elkezdődött a készülődés, szombaton kora reggel pedig már szorgos hangyák módjára minden segítő kéz tudta, hogy mit kell csinálnia. Délre, kapunyitásra minden készen állt, a látványos színpadról szólt a magyar zene, sült a lángos meg a kolbász, a hatalmas bográcsban fortyogott a gulyás. Piros fehér zöldben pompázott a fesztivál területe, az árusok portékáikat kínálták, a vendégek kellemes asztali társaságokba verődve beszélgettek, ettek-ittak.
A kora délutáni ünnepi szentmise bemutatása után, Mezei András atya megáldotta az új kenyeret amelyet az ünneplő magyarok és a résztvevő vendégek, annak megvágása után, mindannyian meg is kóstolhattak. Az atya elmondása szerint ennek szimbolikus jelentése van, miszerint mindannyiunk tápláléka az élő kenyér, vagyis maga Jézus Krisztus. Kovács Tamás, a chicagói magyar főkonzulátus vezető konzulja, aki szintén részt vett a fesztiválon, ünnepi beszédében azt hangoztatta: “a legfontosabb üzenet az, hogy összegyűlnek itt a magyarok, ápolják a magyar tradíciókat”.
A fesztivál színes programokban bővelkedett, részt vettek a Cserkész-Regösök, akik több alkalommal is különböző magyar régiók táncaiból adtak ízelítőt, elbűvölve tudásukkal a vendégeket. Egész délután jelen volt a Harmónia Zenekar, akik hagyományos magyar muzsikával emelték a fesztivál hangulatát, voltak akik még táncra is perdültek.
A Török Testvérek neve nem ismeretlen a Clevelandiek előtt, jártak már városunkban és már akkor megcsodálhattuk zenei és ének tehetségüket. Az idei koncertjük érdekessége számunkra az volt, hogy első alkalommal láthattuk őket teljes felállásban, a teljes zenekar itt volt. Az este 8 órakor kezdődő koncerten a Török Tilla Folk Experience együttesét láthattuk, akiket most is álló tapssal jutalmazott a közönség. Ők másnap, vasárnap már a chicagói magyar közösség ünnepségén szólaltatták meg a csodálatos magyar népzenénket. Béres Anikó és Pigniczky Bendegúz vezetésével táncházzal záródott a szombati nap.
Vasárnap ünnepi szentmisére került sor a szokásos időpontban 11 órakor a Szent Imre templomban, amelyen most is szép számban vettek részt ünneplő magyarok.
A szentmise után egy agapé keretében lezárták a fesztivált, Mezei atya megköszönte mindenkinek a segítségét, hiszen ezt a rendezvényt 150 önkéntes segítette, ezzel is jelentősen hozzájárulva a fesztivál sikeres lebonyolításához. Külön köszönetet mondott az atya a támogatóknak, akik segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ilyen magas színvonalon ez a III. Szent István Fesztivál. Isten áldja és jutalmazza mindenkinek a nemes munkáját, amely által őrizni tudjuk magyarságunkat! – mondta Mezei András atya.
A Szent István Napi Magyar Fesztivál megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával
Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden Budapesten.
Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából – demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság – valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.
Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (b) a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen, ahol felvonták Magyarország lobogóját 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket – mondta az államfő.
Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni – tette hozzá.
A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik, hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen.
Közölte: az ünnepnapok arra is intenek minket, ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk.
A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: a magyarokat “mély szabadságvágyuk” teszi értékessé Európa számára. Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra – idézte Helmut Kohlt az államfő, hozzátéve: ez ma sincs másként.
Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik – jelentette ki Áder János. Az államfő azt mondta: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az ’56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át.
1989-ben olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk, jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait – jelentette ki a köztársasági elnök. 1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse – fogalmazott.
Áder János szerint harminc év után joggal lehetünk büszkék “az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyén polgári demokráciát építsünk”.
Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j) a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen, ahol felvonták Magyarország lobogóját 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát “fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál”. Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a “Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött” – közölte.
Katonai esküjük arról szól, hogy a hazát az életük árán is megvédik – tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy az élet árán is vállalt hűség a ragaszkodás végső bizonyítéka.
Áder János felidézte, hogy a tisztjelöltek elődei közül sokan vállalták Vörösmarty Szózatának parancsát az elmúlt századok során: “Itt élned, halnod kell”.
Hozzátette, hogy a Szózatban a “jobb kor” bizodalma is ott van. Azé a koré, amikor már nem kell meghalni a szabadságért, de élni és dolgozni annál inkább kell érte – jelentette ki az államfő, kiemelve: “ezért a jobb korért küzdöttünk 1989-ben, ennek feltételeit teremtettük meg az elmúlt harminc esztendőben”.
Ennek a megőrzését kérjük most önöktől – szólt a honvédtisztjelöltekhez az államfő, hozzátéve: a “jobb kor”, a szabadság kora, közös életünk biztonsága az ő munkájától is függ.
Áder János hangsúlyozta: hála első királyunknak és az őt követőknek, hála mindazoknak a magyaroknak, akik szabadságot és biztonságot teremtettek ebben a hazában.
Az államfő Deák Ferenc szavaival zárva beszédét úgy fogalmazott: “csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani”, (…) “a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei”.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a liberális demokrácia veszélyeire figyelmeztetett Washingtonban kedden, a helyi amerikai magyar közösség augusztus 20-i ünnepi szentmiséjén.
A Magyar Örökség Háza a washingtoni katolikus bazilikától az arlingtoni Marymount katolikus egyetemig tartó, zarándoklatnak nevezett közös sétával, szentmisével, majd magyar piknikkel ünnepelte a magyar államalapítást.
A misét az egyetem kápolnájában Kiss-Rigó László celebrálta népes magyar közösség jelenlétében.
A püspök lelki és erkölcsi útravalókat is megfogalmazott, mint mondta, nemcsak a Washingtonban és környékén élő magyaroknak, hanem az összmagyarságnak.Példaként Jézus hasonlatát idézte a sziklára és a homokra épített ház sorsának különbözőségéről.“A ház akkor erős és minden próbát kiálló, ha megvannak az alapjai” – fogalmazott. Majd kifejtette: manapság egy harmadik alternatívát is próbálnak javasolni az építkezéshez, amely – mint fogalmazott – “a saját életünk, jövőnk, családjaink, a társadalom jövőjének építését jelenti”. Ezt a harmadik alternatívát Kiss-Rigó László a liberális demokrácia ajánlatának nevezte.
Kifejtette: “Sajátos technika ez, amely – azzal a jelszóval, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden értéktől – azt javasolja, úgy építkezzünk, hogy megássuk az alapot, a szükséges anyagokat, az értékeket viszont jó messzire, körben helyezzük el, de az alapot hagyjuk üresen, és arra építsünk”.
A püspök hangsúlyozta:az így épített ház, vagyis az ilyen társadalom kínálta jövő egyértelműen destruktív és önpusztító, ez ellen, bizony, védekeznünk kell.Hozzáfűzte, hogy ez a minden értéktől való egyenlő távolságot hirdető ideológia lényegében nem más, mint a nihilizmus.
A mise után az MTI kérdésére Kiss-Rigó László kifejtette:nem lehet megkerülni Szent István értékeit, amelyek alapvető, örök, egyetemes keresztény értékek.“Az egyén személyes hitétől függetlenül a nemzet esetében adottság a keresztény alap, a keresztény gyökerek, a keresztény kulturális hagyomány. Lehet erről nem tudomást venni, lehet tagadni, de akkor az ember saját magát teszi tönkre, és ha egy társadalomban sok ilyen ember van, akkor sajnos a társadalom tömeggé silányul”– fűzte hozzá.
A szeged-csanádi püspök kiemelte:manapság, szerencsére, annak a folyamatnak vagyunk a tanúi, hogy a magyar nemzet tagjai – személyes hitüktől függetlenül – egyre jobban ráébrednek a valódi identitásukra.“Úgy fest, hogy ma a magyar nemzet nem tömeggé silányul, hanem sokkal inkább közösséggé nemesedik” – hangsúlyozta.
“Az Amerikában és az óhazában élő magyarok számára örök üzenet, hogy tudatosítani kell értékeinket, gyökereinket – a nemzet esetében ez a keresztény gyökereket jelenti -, és meg kell erősítenünk identitásunkat, hogy megküzdhessünk a kor negatív veszélyeivel” – szögezte le Kiss-Rigó László.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. augusztus 22., csütörtök (MTI) – Jay Inslee, Washington állam kormányzója személyében szerdán este újabb demokrata párti politikus jelentette be, hogy kiszáll az amerikai elnökjelöltségért folyó küzdelemből.
Az északnyugati tagállam kormányzója az MSNBC televízió egyik esti vitaműsorának vendége volt, amikor – láthatóan a műsorvezetőt is meglepve – közölte, hogy visszalép a versenyből. Úgy fogalmazott, “világossá vált” számára, hogy nincs esélye pártja elnökjelöltségének elnyerésére.
Bár Inslee Washington államban népszerű, országos elismertséget nem sikerült kivívnia. Kevesen adományoztak a választási kampányára, és a közvélemény-kutatási adatok alapján nem érte el azt a támogatottságot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy részt vehessen a demokrata elnökjelölt-aspiránsok szeptemberi televíziós vitájában.
A 68 éves Inslee márciusban indította kampányát, és szinte kizárólag a környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkozott. A klímaváltozást “korunk legsürgetőbb kihívásának” nevezte, tízéves tervet vázolt fel arról, hogyan lehetne az Egyesült Államokat “átállítani” az úgynevezett tiszta energiára. Felszólította még a Demokrata Országos Bizottságot (DNC, a párt vezető testülete) is, hogy szervezzen országos vitát e kérdésről.
Több elnökjelölt-aspiráns, köztük Elizabeth Warren massachusettsi, Bernie Sanders vermonti, valamint Kamala Harris kaliforniai szenátor szerdán éjjel Twitteren gratulált a washingtoni kormányzónak ahhoz, hogy a klímavédelmet a választási kampány egyik fontos témájává tette.
Július elején Eric Swalwell kaliforniai képviselő, augusztusban pedig John Hickenlooper, Colorado korábbi kormányzója jelentette be, hogy nem harcol tovább a demokraták elnökjelöltségéért. Jelenleg 22 politikus van versenyben a pozícióért.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Amellett, hogy Szent István király napja, a keresztény magyar államalapításra is emlékezünk ilyenkor, de volt idő, amikor az aratást, az új kenyeret, vagy éppen a szocialista alkotmányt ünnepeltük. Hát akkor hogy is van ez?
Miért István királyhoz kötődik az ünnep?
István király Magyarország első keresztény uralkodója volt, aki 997-től fejedelemként, majd 1000-től királyként egészen 1038-ig ült a trónon. Különleges rátermettsége révén egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
Miért augusztus 20-án ünneplünk?
István király eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját nyilvánította ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. De az ünnep dátumát Szent László király áttette augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami akkoriban a szentté avatásával volt egyenértékű.
Mi történt István halálakor?
Közvetlenül augusztus 20-a előtt, augusztus 15-én is jeles napra emlékezik Magyarország. István király élete végén, nagybetegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg, hatvankilenc éves korában. „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
Hogyan lett ereklye a Szent Jobb?
István ereklyéjének legendáját sokféle történet őrzi. Az egyik ilyen szerint az épen maradt jobb kezet az 1083-as szentté emelésekor találták meg a halott koporsójában. Akkor ezt leválasztották, mert csodás erőt tulajdonítottak neki, innentől Szent István királyunk jobb kezének különleges helye van a magyar történelemben, olyannyira, hogy már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét! Az ereklye élete során hihetetlenül kalandos utazást tett meg Európában. Ezer év, és végtelen sokféle szándék, érdek és bánásmód mellett nemcsak az a csodás, hogy épen maradt, hanem maga a tény is, hogy egyáltalán megmaradt! Boszniától a mai Dubrovnikig, Bécstől Biharig, Esztergomtól Budáig lopták, mentették és őrizték, de tisztelete és csodálata mindvégig élt.
Miért járunk Szent Jobb körmenetet?
Nem újkeletű a Szent Jobb körmenetben való tisztelete. 1771-től Mária Terézia parancsára augusztus 20-án körmenetben vitték végig a városon a Szent Jobbot. Első apostoli királyunk halálának 900. évfordulójára, 1938-ra meghirdették a Szent István jubileumi évet. Elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen megemlékeznek Szent István királyról, és ez alkalomból körülhordozzák a Szent Jobbot az országban.
Miért lapult az ereklye olyan sokáig?
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el, itt talált rá az amerikai hadsereg. 1945 augusztusában hozták vissza Ausztriából Budapestre, 1950-ig az angolkisasszonyok őrizték. A rend feloszlatása után a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében lapult egészen 1987-ig, ez alatt az idő alatt nem volt szabad nyilvános körmenetben tisztelni. 1987-től a Bazilika Szent Jobb kápolnájában mindenki számára látható az ereklye. 1989-től ismét elindult a könyörgő körmenet: minden év augusztus 20-án az ünneplő tömeg énekkel és imával kíséri a dicső Jobb-ot.
Mindig ünnepeltük augusztus 20-át?
Szent István kultusza Európa-szerte már a kezdetekben elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről. Mária Terézia különlegesen nagy jelentőséget tulajdonított a nagy magyar királyra való emlékezésnek – hosszas diplomáciai tárgyalások után sikerült hazahozatnia az ereklyét a raguzai domonkos szerzetesektől. Elrendelte a Szent István nap megtartását, sőt, nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami az adott körülmények között valóságos nemzeti tüntetéssé vált.
Augusztus 20, mint munkaszüneti nap?
Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. Sőt, egy tizenkilencedik század végi belügyminiszteri rendeletben már szerepel a középületek címeres zászlóval való fellobogózásának fontossága a nagy napra. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i – Trianon előtti – Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Miből lett az új kenyér ünnepe?
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését, vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint szocialista államalapítást, erre a napra időzítették. Így augusztus 20-át 1949-től negyven évig az alkotmány napjaként ünnepelték, és a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánították.
Feléleszteni egy ünnepet?
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az Országgyűlés a három nemzeti ünnep közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Isten éltessen, Magyarország!
Ma az ünnep elmaradhatatlan része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, a legrangosabb állami kitüntetések átadása, a Mesterségek Ünnepe a Várban, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.
Milyen ízű az ország tortája?
2007 óta ízlelhetjük meg minden év augusztus 20-án az ország újabb születésnapi tortáját. Idén a nevező 31 torta közül a dunaföldvári Tóth Cukrászda finomsága, a rózsaszínű Boldogasszony csipkéje nyerte el a rangos elismerést, hogy egy ország nevezze sajátjának. A Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztese pedig aszegedi Kicsi Gesztenye torta lett. Jó étvágyat hozzájuk!
