Főoldal Blog Page 698

Folyamatosan énekelték, hogy döglött magyar a jó magyar

Folyamatosan ment a trianonozás, töméntelen hanggránátot dobáltak – mondta az Indexnek a Budapesti Honvéd biztonsági vezetője, aki a magyar csapat szektorában töltötte a káoszba fulladt romániai Craiova–Honvéd meccset. Szerinte a román hatóságok nagyon nem voltak a helyzet magaslatán, ilyet még nem látott.

Tóth Csaba elmondása szerint kezdettől fogva érezni lehetett, hogy ez az út nem lesz könnyű történet, de arra, amit tapasztalt, ő sem számított.

Előző este már balhé volt

Mint elmondta, már a mérkőzés előtti estén történt szurkolói balhé is azért következhetett be, mert a helyi rendőrség, illetve a mérkőzés biztosításába bevont csendőrség a minimális, ilyenkor elvárható megelőző intézkedéseket sem tette meg. Hiába tájékoztatta előre a helyi biztonsági szolgálat vezetőit, illetve a rendőrség képviselőit, hogy hol fognak megszállni a csapatot kísérő szurkolók, szerinte semmilyen intézkedés nem történt annak megelőzésére, hogy craiovai ultrák harminc méterre megközelítsék a magyarok szállását, rongálni próbálják a magyarok járműveit, őket pedig megdobálják.

„Egy Honvéd-szurkoló sérült csak meg, akit egy üveg talált el a fején. Amikor a honvédosok nem elmenekültek, hanem elindultak a románok felé, azok rögtön futni kezdtek, és addigra a rendőrök is kiérkeztek, így nem lett nagy összecsapás” – foglalta össze röviden az eseményeket Tóth.

Se öv, se büfé

A mérkőzésnél már a beléptetésnél elkezdődtek a problémák, illetve folytatódtak az egész túra hangulatát meghatározó provokációk a hazaiak részéről. És itt nemcsak a román szurkolókról van szó, hanem az eseményeket mosolyogva és teljesen tétlenül figyelő rendőrökről, vagy a magyar szektor előtt állandó erődemonstrációs jelleggel felvonulgató csendőrökről.

„Már a beléptetésnél elkezdődtek a provokációk, például azzal, hogy minden szurkolótól el akarták venni az övét. Nekünk kellett közbelépnünk, hogy csak azokat vehetik el, amiknek a csatja tényleg alkalmas fegyvernek egy verekedésnél. Az UEFA-ellenőr odahívásával kellett fenyegetőzni, hogy végül csak veszélyes öveket kelljen a szurkolóknak kint hagyniuk.”

Miután a magyar szurkolók bejutottak a helyükre, azzal szembesültek, hogy a rendezők közölték, nekik nem biztosítottak semmiféle büfét. „Azt mondták nekik, hogy akik akarnak venni valamit enni vagy inni, azokat átkísérik a hazai szektoroknál lévő büféhez. Egyesével. Ekkor megint közbe kellett lépnünk, és végül sikerült elérni, hogy legalább egy asztalt odahoztak, ahol árultak valami csipszet meg kétféle üdítőt” – mondta Tóth az este legkicsinyesebb epizódjáról, hozzátéve, hogy nála még talán ezek a húzások is belefértek volna, ami viszont a későbbiekben történt, az teljességgel elfogadhatatlan.

A hazai szurkolók a folyamatos szóbeli inzultálás mellett piróval, hanggránátokkal dobálták a magyarokat, váltakozó sikerrel.

Folyamatosan ment a trianonozás, töméntelen hanggránátot dobáltak a Honvéd-szurkolók szektorába az álldogáló, tétlenül nézelődő rendezők közül. A rendőrök meg csak nevetgéltek, és nem csináltak semmit. Valakit, aki egy fáklyát akart a magyarok közé dobni, 20 méterre odaengedték a szektorhoz. Szerencsére még ezt a távolságot sem tudta átdobni

– sorolta az eseményeket Tóth, aki a magyar szurkolók között tartózkodott a mérkőzésen. A Honvéd biztonsági szolgálatát ellátó cégtől ketten kísérték el a szurkolókat, hogy segítsenek a koordinációban és kommunikációban, de ebből végül egy kétfős biztonsági szolgálat lett, hogy közvetlenül be tudjanak avatkozni minden olyan helyzetben, amikor a provokációkra rosszul reagáló vendégszurkolók komoly veszélybe sodorhatták volna magukat.

Egyértelmű üzenet a magyaroknak.

A fekete pólókon ott volt nagy betűkkel: Trianon

Az első félidőben a Honvéd szurkolók részéről történt rendbontást Tóth elmondása alapján szintén komoly és céltudatos provokáció előzte meg.

„Összeálltak a honvédosokkal szemben egymás mellett, és a fekete pólókon ott volt nagy betűkkel, hogy Trianon. A rendezők, rendőrök részéről mindenki csak tétlenül nézte, senki sem avatkozott közbe. Ekkor a magyarok megindultak, és kiléptek a szektor melletti lépcsőre, amiről nekünk azt mondták a mérkőzés előtt, hogy le lesznek zárva. De simán kiengedték a szurkolókat, aztán viszont, amint kint voltak, rögtön megindult feléjük vagy 80 csuklyás csendőr. Majd elkezdték befelé szorítani a magyarokat a saját szektorukban. Ekkor avatkoztunk közbe.”

Tóth Csaba szerint a Honvéd szurkolói a körülményekhez képest nagyon jól vizsgáztak a mérkőzésen, nem volt semmilyen provokatív felirat vagy zászló a szektorban, és az őket ért sérelmeket is a maximálisan elvárható türelemmel viselték.

Folyamatosan szólt például a hazai szurkolók kórusa a honvédosoknak, azt énekelve hogy »Döglött magyar a jó magyar!«

„Van olyan, hogy látod a szurkolókon, akiket kísérsz, hogy alig várják a provokációt, amire reagálva támadhatnak. De itt nem ez volt a helyzet.

Itt volt 200 szurkolónk, akik arra vártak, hogy mikor verik őket agyon– írta le a hangulatot a biztonsági vezetőként több mint két évtizedes gyakorlattal rendelkező szakember. Bár egy kollégájával azért mentek a mérkőzésre, hogy a kommunikációt segítsék a rendezőkkel és rendvédelmi szervekkel, végül szóltak a helyi rendezőknek, hogy inkább beállnak a magyar szurkolók közé biztonságinak, hogy lehetőleg ne legyen nagyobb gond.

A bíró sérülése sem hatotta meg a román szervezőket

Tóth szerint az volt a legdöbbenetesebb, hogy még akkor sem kezdték el normálisan végezni a feladataikat a rendezésért felelős erők, amikor a szituáció már egyértelműen veszélyessé kezdett válni. Ráadásul nem is a magyar szurkolók szenvedték meg igazán az estét, hanem a játékvezető, akinek a lába mellett robbant fel egy neki szánt hanggránát. Ezt követően ápolni kellett, és később már nem is tudta folyatni a feladatát.

Tóth szerint egyértelmű, hogy ennél az esetnél a helyi rendőrségi vezető irreális helyzetet teremtett, amikor közölte a mérkőzés folytatásáról vagy félbeszakításáról döntő illetékesekkel, hogy amennyiben véget vetnek a meccsnek idő előtt, akkor nem fogják tudni megakadályozni, hogy a húszezer szurkoló berohanjon a pályára.

A craiovai élménybeszámoló végén még elmesélt egy rövid történetet a mérkőzéssel kapcsolatban. „A meccs előtt együtt mentem a lépcsőn a Honvéd egyik légiósával. Mondtam neki a várható hangulatra utalva, hogy »ez nem lesz játék«. Amire ő azt mondta, hogy a futball mindig játék. Aztán meccs után, amikor megint látott, csak annyit mondott: »Ez nem játék volt«.”

[Forrás: index.hu]

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Az egész világra komoly fenyegetést jelentenek az északi tüzek

Alig másfél év alatt százezer hektárnál is nagyobb területen pusztult ki az erdő Németországban a meleg és száraz időjárás miatt. Oroszországban azonban az elmúlt hetekben már 3 millió hektár erdő veszett oda a tomboló erdőtüzekben.

A német erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervezetének felmérése alapján 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró, azaz 690 milliárd forint, az újraerdősítés további 660 millió euróba kerül. Julia Klöckner mezőgazdasági és élelmezési miniszter gyors állami segítséget ígért: az újraerdősítést 500 millió euró közpénzzel támogatják majd a klímaváltozás elleni védekezést szolgáló alapból.

Az erdőpusztulás több tényező hatására alakult ki.

Hőség idején erdőtüzek, a hőséghullámok végén heves viharok tizedelik az állományt, és a tavalyi nagy aszály miatt az idei szárazság és hőség a legyengült és a kártevőknek kiszolgáltatott fákból álló erdőkre sújtott le.

Treuenbrietzen, 2019. augusztus 1.
Erdőtűzben megégett törzsű fák 2019. július 31-én a Brandenburg tartományban lévő Treuenbrietzenben, ahol a rendkívüli hőség és szárazság miatt 400 hektárnyi területet puszítottak el a lángok az elmúlt időszakban.
MTI/EPA/Omer Messinger
Erdőtűzben megégett törzsű fák 2019. július 31-én a Brandenburg tartományban lévő Treuenbrietzenben, ahol a rendkívüli hőség és szárazság miatt 400 hektárnyi területet puszítottak el a lángok az elmúlt időszakban. MTI/EPA/Omer Messinger

A fenyők a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen, a tölgyes, cseres erdőkben pedig több régióban robbanásszerűen szaporodik a gyapjaslepke és a búcsújáró lepke hernyója, amelyek kopaszra rágták a lombos fákat.

Magyarországon is megfigyelhető már évek óta – egyebek mellett – a lucfenyő erdők pusztulása a klímaváltozás hatása miatt – mondta az InfoRádiónak Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. “Sokat lehetett hallani a lucosoknak a pusztulásáról, elsősorban Nyugat-Magyarországon, ami a szúkárra vezethető, ami összefügg azzal, hogy a fák ellenállóképessége lecsökkent a bogarakkal szemben. Rosszabb a gyantatermelése, a klímaváltozás miatt kevésbé képesek ellenállni ezeknek a patogéneknek” – fogalmazott a szakember.

Szintén nagyrészt fenyő és nyír fákból álló erdők égnek Oroszországban. Már majd kétszer akkora területet emésztettek fel a lángok, mint a teljes magyar erdőállomány. A több mint 3 millió hektáron lángoló erdő füstjét az űrből is látni és a lángoktól távol eső településeken is egészségügyi problémákat okoz.

De globális hatása is van az északi erdőtűznek, mondta az InfoRádiónak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programfelelőse.

Krasznojarszk, 2019. július 31.
A Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2019. július 31-én közreadott műholdfelvétel a Krasznojarszki területen pusztító erdőtűz füstjéről július 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a hadsereg bevezetését a Szibériában és a Távol-Keleten pusztító erdőtüzek ellen. Oroszországban mintegy 3 millió hektáron ég a növényzet, 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem.
MTI/AP/Roszkozmosz orosz űrügynökség
A Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2019. július 31-én közreadott műholdfelvétel a Krasznojarszki területen pusztító erdőtűz füstjéről július 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a hadsereg bevezetését a Szibériában és a Távol-Keleten pusztító erdőtüzek ellen. Oroszországban mintegy 3 millió hektáron ég a növényzet, 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem. MTI/AP/Roszkozmosz orosz űrügynökség

“Az a faanyag, ami 2 millió hektár területen van, az abban tárolt szén szén-dioxid formájában a légkörünket terheli, de nemcsak a faanyagról van szó, a tűz hatalmas hője a talajból is fel tudja szabadítani az ott tárolt szenet. Gondoljunk a nedves lápterületekre, amelyek, ha kiszáradnak, majd utána lángra kapnak, akár több méter vastagságból a szén ugyancsak a levegőbe kerül. Tehát óriási kárt jelent a jelenség” – emelte ki.

Segítséget ajánlott fel a szibériai erdőtüzek elleni küzdelemben Vlagyimir Putyinnak Donald Trump elnök. Putyin a moszkvai tájékoztatás szerint megköszönte a figyelmességet, mint mondta, szükség esetén élni fog a felajánlással. Arról tájékoztatta amerikai hivatali partnerét, hogy Szibériában “erős” repülőegységet hoztak létre a természeti csapás elleni küzdelemre. Putyin azt mondta, hogy nehézségek adódtak a repülőgépek utántöltésénél és elhelyezésénél. Közel 150 erdőtűz ellen folyik a küzdelem Szibériában, ebből több mint 300 nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak.

Dimitri Medvegyev miniszterelnök azonban elrendelte annak a 2015-ben bevezetett szabályozásnak a felülvizsgálatát, amely felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek az oltástól. Ugyanis a szibériai és távol-keleti erőtüzek azért terjedtek el, mert helyi szinten nem tették meg idejében a szükséges erőfeszítéseket.

Nyitókép: MTI/EPA
Forrás: infostart.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

El: ezért nem szakította félbe a Honvéd meccsét a bíró

Megdöbbentő okok miatt döntöttek a folytatás mellett az Universitatea Craiova–Budapest Honvéd Európa-liga-selejtezőmérkőzés játékvezetői, amikor a találkozó 119. percében egy hanggránát robbant fel Arnold Hunter játékvezető mellett – számolt be róla az m4sport.hu.

Mint ismert, óriási botrány zavarta meg az U. Craiova–Bp. Honvéd Európa-liga-selejtezőmérkőzést, a találkozó 119. percében a játékosok közötti csetepaté csillapítása közben egy hanggránát landolt az intézkedő játékvezető mögött jó másfél méterrel, majd miután az felrobbant, még egy öngyújtónak látszó tárggyal is megdobták a bírót, Arnold Huntert.

Az északír sportember a gránát felrobbanása után csak jó egy másodperccel később terült el a földön, miután a lelátóról bedobott tárgy eltalálta. Hunter hosszú percekig tartó ápolása után még hosszabb perceken át tartó egyeztetések kezdődtek a játékvezetők, az UEFA illetékesei s vélhetően a mérkőzést rendező román klub és a helyi csendőrség illetékesei között.

A mérkőzést közvetítő M4 Sport tv-csatorna értesülései szerint a helyi csendőrség illetékesei közölték, nem tudják garantálni a mérkőzés résztvevőinek biztonságos távozását abban az esetben, ha a találkozó félbeszakad.

A sport.ro is az M4 Sportra hivatkozott a mérkőzésről szóló beszámolójában, kiegészítve azzal, hogy a helyi rendfenntartók attól tartottak, hogy ha félbeszakad a meccs, akkor a pályára berohanó szurkolóktól nem tudják megvédeni a játékvezetői stáb tagjait és a klubok játékosait.

A prosport.ro a korábbi román FIFA-bírót, Ion Craciunescut szólaltatta meg, aki szerint az UEFA könnyedén kizárhatja a Craiovát, s a mérkőzést 3–0-ra a Honvéd javára írhatja jóvá. Ráadásul Craciunescu szerint a mérkőzés játékvezetője nem kérhet cserét, hacsak nem sérült meg olyan mértékben, hogy nem tudja tovább folytatni a találkozó dirigálását.

Súlyos sérülésről nem beszélhetünk Hunter esetében, mivel miután eltalálta az öngyújtó és ápolták, még jó húsz percig járt-kelt a stadionban, kiosztott két sárga lapot, s tárgyalt az illetékesekkel a mérkőzés folytatásáról, majd átadta a helyét Jamie Robinson negyedik játékvezetőnek.

A találkozó lefújása után a Honvéd hivatalos honlapján bejelentette, hogy megóvja a mérkőzést.

EURÓPA-LIGA
SELEJTEZŐ, 2. KÖR, VISSZAVÁGÓ
UNIVERSITATEA CRAIOVA (román)–BUDAPEST HONVÉD 0–0 – 11-esekkel: 3–1
Craiova, Ion Oblemenco Stadion. Vezette: Hunter (Eakin, Argyropoulos – északírek)
U. Craiova: Pigliacelli – Martic (Briceag, 13.), Kelic, Acka, Bancu – Mateiu – Barbut, Cicaldau, Ivanov (Qaka, 75.), Vatajelu (Ionita, 63.) – Roman (Fortes, 94.). Vezetőedző: Corneliu Papura
Bp. Honvéd: Lefkovits (Berla, 40.) – Batik, Kamber, Lovric – Ikenne-King, Kesztyűs, Moretti (Uzoma, 73.), Banó-Szabó, Kukoc (Niba, 92.) – Moutari, Kulacs (N’Gog, 78.). Vezetőedző: Giuseppe Sannino
Továbbjutott:
 az Universitatea Craiova 11-esekkel

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Cserkész Rádió / TV – 2019. augusztus 4-i adása

A tartalomból:

  • Beszámoló a New Brunswick-i 41 sz. Lorántffy Zsuzsanna és az 5 sz. Bornemissza Gergely cserkészcsapatok táboráról.
  • Beszámoló az 52. Iskolatáborról
  • Beszámoló a 24. Cserkész Világdzsemboriról
  • Interjú Tóth Bencével, a Világdzsemborin résztvevő magyar kontingens parancsnokával
  • Hírek, hirdetések

Cserkész Rádió / TV – 2019. augusztus 4-i adása

A tartalomból:· Beszámoló a New Brunswick-i 41 sz. Lorántffy Zsuzsanna és az 5 sz. Bornemissza Gergely cserkészcsapatok táboráról.· Beszámoló az 52. KMCsSz Nyári Magyar Iskolatáborról· Beszámoló a 24. Cserkész Világdzsemboriról· Interjú @Tóth Bencével, a Világdzsemborin résztvevő magyar kontingens parancsnokával· Hírek, hirdetések

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, August 4, 2019

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Református felekezet 2019. augusztus 4-i adása

The Hungarian Reformed Church of Lorain OH

Igét hirdet: Nt. Tóth Péter, a Lorain-i Református Templom lelkipásztora.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ismerik a hortobágyi Kilenclyukú híd legendáját?

185 esztendős lett idén a híres hortobágyi Kilenclyukú híd. A végtelennek tűnő magyar pusztán kimagaslik a híres-neves építmény, amely kilenc boltívvel kapaszkodik a földhöz. A Kilenclyukú-hidat szinte mindenki látta már, mégis nagyon keveset tudunk róla. A következő összeállításból sok érdekesség kiderül erről az ismeretlen ismerősről.

„Mi az a hortobágyi puszta? – Egy ismeretlen sziget a szárazföldön. Sziget, mert körül van véve a civilizált világ tengere által: partjai népes városok, tanyákkal megrakott, jól művelt gabonaosztó földek, dohánytelepek, ültetett erdők, kertek; maga pedig egy ősi puszta, amit ekevas föl nem hasogatott soha.” – írja Jókai Mór.

Ismerik a hortobágyi Kilenclyukú híd legendáját? – videóval

A puszta legnagyobb magaslata a kőhíd, a hortobágyi kilenclyukú, aminek csodájára jár ország-világ. Bár ez nem a velencei Sóhajok hídja, de sokunk szívét megdobogtatja a látvány.

– Aki mindennap láthatja, annak teljesen természetes, akik pedig ideérkeznek, akár ezer vagy több ezer kilométer utazás után, azok viszont meg vannak babonázva a látványától – hallhattuk Gencsi Zoltánt, Hortobágy alpolgármesterét.

185 esztendeje már, hogy Hortobágyon áll a robusztus építmény, amelyet gyakran a legendák hídjaként emlegetnek. De miért is van éppen kilenc ív a híd alatt? Ki máshoz is kötnénk az egyik erről szóló mondát, mint az egyik leghíresebb betyárhoz, Rózsa Sándorhoz.

A legenda szerint Rózsa Sándor a csárdában mulatott, amikor a hír jött, hogy a zsandárok közelítenek. Valahogyan át kellett kelni a Hortobágy folyón, híd híján pedig a kilenc szeretője borult egymás nyakába, rajtuk keresztül tudott a Hortobágy egyik oldaláról, a másikra menekülni.

Egy másik monda szerint ez a Hortobágy kilenc betűjéhez köthető. A híd a maga 167 méterével Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. A két ellenfal között 92 méter ível át, ide számlálták ki annak idején, a 9 méterként kialakított boltíveket. Az 1833-ban átadott híd tervezője a pusztai állattartásra is gondolt.

– Egy egri építőmester, Povolny Ferenc nyerte meg a pályázatot, mégpedig azzal az ötlettel, hogy nem csak a kilenc boltív van, ami a 92 méter folyószakaszt átíveli, hanem az óriási felhajtótölcsérekkel az állatok áthaladását is segítik – mondta a település alpolgármestere.

Most nemcsak a 33-as főutat szolgálja ki a híd, hanem azoknak az állatoknak az áthajtását is, melyek a környéken telelnek, és onnan jönnek ki a legelőre. A kihajtás tavasszal, Szent György-napján van, és valamikor Dömötör, vagy Szent Mihály-napján térnek vissza. Ahogy a környékbeli népi nyelv mondta: amikor a jószág havat hoz a hátán, akkor már a legelőt nem tudja fölvenni.

Ehhez kapcsolódnak a hortobágyi nevezetes rendezvények is. Az ünnepkört az áprilisi kihajtás nyitja, és az októberi behajtási zárja. De a leghíresebb a Hortobágyi Hídivásár. Augusztus 20-ához közel eső hétvégén évről-évre mintegy 2000 árus igyekszik eladni portékáit az ideérkező emberseregnek.

– A hídivásár alapvetően állatvásár volt régen, majd idetelepültek azok a debreceni és környékbeli kézművesek, akik segítették a legeltető állattartást a termékeikkel. A jó kalapos, botkészítő, kolompkészítő, csizmadia, pitykekészítő, viseletkészítő mind itt gyűlt össze – tette hozzá Gencsi Zoltán.

Híres dalok is kötődnek a hídhoz: a Debrecennek van egy vize kezdetűt bizonyára minden helybéli ismeri.

1999-ben a Hortobágyi puszta a Kilenclyukú híddal, a hortobágyi nagy csárdával, és a szekérállással a világörökség részévé vált. A híd minden oldalról gyönyörű, megcsodálhatjuk lentről, fentről, és messzebbről is, ahogy egy lovasszekér nyargal át az immáron csaknem két évszázados hídon, aminek csodájára érkezik ide ország és világ.

Forrás: dehir.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Szapulj Kati kútja

“A székelyföld középpontjához, legérdekesebb, legclassicusabb helyéhez értünk, az anyaszéknek anyavárosához háromszorosan anya nékem, mint kedves szülőföldem. És ki ne érezte volna azon kedves, azon szivmelegítő érzetet, mely minden romlatlan lelket (főként magyart) meglep, midőn a helyet megközelíti, hol először pillantá meg a világosságot, s lenne bár e hely rút és kietlen, az mégis mindig a föld legkedveltebb pontja leend; kiindulási pontja gyakran egy szenvedés-, küzdelemteljes életnek; de azért mindig vonzó, mindig kedves, mert a kezdődő élet ártatlan örömei, a boldog gyerekkornak édes visszaemlékezései által van az kiszépítve, felékítve. És én egy oly embertől, ki szülőföldjének látásánál örömre nem gerjed, fel nem lelkesül, félni tudnék; mert abból kihalt minden gyöngéd érzelem, minden hazaszeretet, minek hiányával az egyén lelépett az emberi hivatás pályaköréről s ördöggé változott át.

Kedves és kegyelt nekem e pont, a székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert itt végeztem tanulmányaimat, lelkem kiképződésének, a szellem ébredésének itt van kiindulási pontja, itt szívtam lelkembe azon lángérzelmet, melyet emberi nyelven honszeretetnek, a lélek legdicsőbb irányeszméjének neveznek, itt tanultam meg honom multját, itt ismerkedtem meg annak magához ragadó nagyszerü történelmével, itt fogamzott meg az eszmélettel egyidejüleg a hon- és szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső érzete.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Forrás: legendarium.ro

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Székely almás-hús

Hozzávalók:

  • 2 font kicsontozott rövid karaj
  • 4 alma
  • vaj
  • liszt
  • Só, bors
  • tárkony

Elkészítés módja:

A vajat megforrósítjuk, megforgatjuk benne az egész darab húst amíg minden oldalán kérget húz. Ekkor megsózzuk, borsozzuk, rászórjuk az apróra vágott tárkonyt, öntünk egy kevés vizet alája és lefedve puhára pároljuk. Mikor már puha, körülrakjuk a megtisztított, cikkekre vágott almával és lefedve, az alma fajtájától függően még 5 – 10 percig pároljuk.

Ezután a húst kiszedjük, vékonyra fölszeleteljük, tálra rakjuk.

A lisztet egy kevés vízzel simára keverjük, beleöntjük a hús levébe, mártás sűrűségűre forraljuk az almával együtt és leöntjük vele az hússzeleteket.

Sóba főtt burgonyával vagy párolt rizzsel körítjük.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Sikeres volt az 52. nyári Magyar Iskolatábor

Július 6 és 20.-a között zajlott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség nyári Magyar Iskolatáborja a Filmore-i Sík Sándor Cserkészparkban. Immáron az idén 52. alkalommal került megrendezésre ez a tábor a magyar nyelvet tanuló gyermekek számára. Az elmúlt 8 évben Tóthné Kollár Katalin volt a tábor oktatási igazgatója, aki a San Francisco-i Magyar Iskola igazgatója is. A tábor végén a Bocskai Rádió nyári ösztöndíjasa Pfeifer Anita készített vele egy interjút.

Sikeres volt az 52. nyári Magyar Iskolatábor

Július 6 és 20.-a között zajlott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség nyári Magyar Iskolatáborja a Filmore-i Sík Sándor Cserkészparkban. Immáron az idén 52. alkalommal került megrendezésre ez a tábor a magyar nyelvet tanuló gyermekek számára. Az elmúlt 8 évben Tóthné Kollár Katalin volt a tábor oktatási igazgatója, aki a San Francisco-i Magyar Iskola igazgatója is. A tábor végén a Bocskai Rádió nyári ösztöndíjasa Pfeifer Anita készített vele egy interjút.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Monday, July 29, 2019

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Az Iskolatábor mintájára indult a Diaszpóra Iskolatábor

KMCsSz Nyári Magyar Iskolatábor alkalmával találkoztunk Lendvai Lintner Imrével a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) elnökével, akit az éppen zajló Iskolatáborról és az azt támogató Kárpát-medencei ösztöndíjról kérdeztük. Az elnök úr beszámolt a Kmcssz új projektjéről a Diaszpóra Iskolatáborról, mely az Iskolatábor mintájára indult útjára. Az interjú végén a Sík Sándor Cserkészparkban végzett fejlesztésekről is beszámolt a rádió hallgatói és nézői számára.

Az Iskolatábor mintájára indult a Diaszpóra Iskolatábor

A KMCsSz Nyári Magyar Iskolatábor alkalmával találkoztunk Lendvai Lintner Imrével a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) elnökével, akit az éppen zajló Iskolatáborról és az azt támogató Kárpát-medencei ösztöndíjról kérdeztük. Az elnök úr beszámolt a Kmcssz új projektjéről a Diaszpóra Iskolatáborról, mely az Iskolatábor mintájára indult útjára. Az interjú végén a Sík Sándor Cserkészparkban végzett fejlesztésekről is beszámolt a rádió hallgatói és nézői számára.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Monday, July 29, 2019

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Sikeresen lépett fel a PTE Pannon Gyermekkar Clevelandben

Június 27-én Clevelandben lépett fel a Pécsi Tudományegyetem Pannon Gyermekkara a Nyugati Oldali Református Templomban. A kórus a Montana állambeli Missoulában megszervezett kórusfesztiváljára kapott meghívást, s ehhez kapcsolták a többi állomást, ahol a magyar közösségeknek is énekelnek. A koncert után a gyermekkar két karmesterét, Schóber Tamást és Rébék-Nagy Andrást kértük, hogy a rádió hallgatóknak és nézőknek is mutassák be kórusukat és amerikai-kanadai turnénak részleteiről is beszéljenek.

Sikeresen lépett fel a PTE Pannon Gyermekkar Clevelandben is

Június 27-én Clevelandben lépett fel a Pécsi Tudományegyetem Pannon Gyermekkara a Nyugati Oldali Református Templomban. A kórus a Montana állambeli Missoulában megszervezett kórusfesztiváljára kapott meghívást, s ehhez kapcsolták a többi állomást, ahol a magyar közösségeknek is énekelnek. A koncert után a gyermekkar két karmesterét, Schóber Tamást és Rébék-Nagy Andrást kértük, hogy a rádió hallgatóinak és nézőinek is mutassák be kórusukat és az amerikai-kanadai turnénak részleteiről is beszéljenek.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, July 28, 2019

 

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Tapolyai Péter egy kisgéppel repült Clevelandtől Nyíregyházáig

Szenzációs hírek számít, hogy Tapolyai Péter honfitársunk, egymotoros kisgépével Clevelandtől Nyíregyházáig repült, hogy meglátogassa édesanyját. Csütörtök, július 25-én érkezett vissza az egy hónapos kalandútjáról. Közben átrepülte a grönlandi gleccsereket, a németek lefoglalták repülőgépjét, és Izlandon tudta meg, hogy megszületett a második unokája.

Molnár Zsolt a Bocskai Rádió munkatársa elment az elyriai reptérre, hogy hazaérkezésének a pillanatát megörökítse, ugyanakkor Péterrel készített egy interjút.

Clevelandtől Nyíregyházáig egy kisgéppel

SZENZÁCIÓ!!! Topolyai Péter egymotoros kisgépével Clevelandtól Nyíregyházáig repült, hogy meglátogassa édesanyját. Csütörtök, július 25-én érkezett vissza az egy hónapos kalandútjáról. Közben átrepülte a grönlandi gleccsereket, a németek lefoglalták repülőgépjét, és Izlandon tudta meg, hogy megszületett a második unokája. Részletes beszámoló hallható és nézhető a Bocskai Rádióban, július 28-án, vasárnap du. 3 órától. Vagy itt a Facebookon du. 5-től. Öszd meg a hírt barátaiddal és szólj nekünk, ha indulsz te is. 🙂

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, July 28, 2019

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A HARANG

A harangról bármikor lehet beszélni. Főként nekünk, magyaroknak, hiszen a déli harangszó a mi nándorfehérvári győzelmünket hirdeti szerte a világban. De kezdjük máshonnan. A harang használható zenéhez és jelzőeszközként, például veszély esetén. Ilyenkor csak a harang egyik oldalát ütik, vagyis félreverik.A legfinomabb hangú harang egy lélek teremtőjéhez való megtérését kíséri. Az éjszakai csendrendeletet notóriusan megszegőket büntetésül beültették a zúgó harang alá, és valamikor haranggal hívták össze az embereket vallási szertartásokra.

A középkorban az egyházi jelleg mellett világi üzenete is volt: jelezte a különböző hivatali gyűléseket, ítélethirdetéseket. Krisztus feltámadása előtt pedig elhallgatnak, mert Rómába mennek. Manapság harangjátékok szórakoztatják a járókelőket, vagy éppen jól hallhatóan jelzik az időt. Megszólalhatnak felül- és alulütősen, eltérő hangzással, hisz a hangképzés a harang belsejének más-más helyén történik. Szakértők szerint a Kárpát-medencében majdnem mindegyik harang alulütős, mert ez a megszólalási mód magyar találmány. Ettől fémesebb a hangja.

Vajon Pozsonyban hogy zenélnek a trinitárius, a református, a kapucinus templomok vagy a Szent Márton-székesegyház harangjai? Hogy miért érdekesek a pozsonyi harangok? Azért, mert 1844-ben, amikor a Nemzeti Színház pályázatot írt ki Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros századairól szóló Hymnusának megzenésítésére, az egyik pályázó, Erkel Ferenc a következőket írta: „Csend van. Ülök és gondolkodom: hát, hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így gondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz.”

Nem tudom, hány honfitársunk van tisztában azzal, hogy Erkel győztes pályaművében az énekelhető taktusokat bevezető elő- és utójáték alatt harang szól, hazaszerető, fémes, varázslatos hangzással és üzenettel. Azzal az üzenettel, hogy a magyar himnusz minden alkalommal történelmünk egyik leghősiesebb tettére, Hunyadi nándorfehérvári győzelmének tiszteletére szólít fel. A magyar hősiesség ünneplésére buzdít, a kereszténység muszlimok feletti diadalát hirdeti. 1456. július 22. örökre beírta magát a magyar történelem lapjaiba. III. Kallixtusz és VI. Sándor pápa rendelte el, hogy a harangszó minden délben hívjon imára, a kereszténység védelmének kötelezettségét hirdetve. A déli harangozás így már 563 éve zúgja az üzenetet, valamint Szi­lá­gyi Mihály és várvédői, Hunyadi János és tízezer katonája, a szerzetes Kapisztrán János és 35 ezer keresztes lovagja világra szóló hősiességét, az iszlám hódítás hosszú időre történő megállítását. Bármilyen nehézségek értek is minket ebben az elmúlt 563 évben, a harang szól, magyar módra fémesen zúg az egész keresztény világban. Figyelmeztet dolgainkra, amíg van templom, és él a kereszténység.

Robert Schumann, az Európai Unió egyik alapító atyja elhíresült gondolatának kimondása óta tudjuk, „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”. Konrád Adenauer, volt német szövetségi kancellár, gyakorló keresztény, az unió másik atyja pedig így fogalmazott: „Kereszténynek lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami nagyon nehéz… Erőfeszítéseinkkel igyekszünk keresztényként élni, és ezen az úton haladva szeretnénk lassan a tökéletesség egyre magasabb fokait elérni.” Hol vagyunk ma, 2019-ben ezektől a gondolatoktól? Hol vagyunk a kereszténység folytonos védelmétől, a tökéletesség egyre magasabb fokára törekvéstől? Pedig komolyan kellene venni gondolataikat, mert saját jól felfogott védelmünk és megmaradásunk ezt kívánja. Vajon mit tehetünk túlélésünk érdekében? Legegyszerűbben azt, hogy értékeinket, történelmünket és azokat a hőseinket, akik a kereszténység és a magyarság fennmaradásáért tettek is valamit, megbecsüljük, emlékezünk rájuk, és megmentjük a déli harangszót a jövő számára. Igen, visszatérek a harangszóhoz, mert úgy tűnik, ez a csodás hang az a hatalom, amely mágikus képességével évszázadokat köt össze, és hirdeti azt az erőt, amit a keresztény magyarság képvisel. Hunyaditól Erkelen keresztül éri el lelkünket, és buzdít arra, amire int: a keresztény világ védelmére. Soha máskor nem volt nagyobb szükség a harangszóra, mint a mai globalizálódó, értékvesztő, fékevesztett, a kereszténységet lassan feladó világban.

Kaphatunk-e ehhez nagyobb kapaszkodót, mint a magyar zenei géniusz, Erkel Ferenc harangzúgás ihlette zenéjének újbóli felfedezését? 175 év után. Szinte hallom a fanyalgókat, hogy nem ezt szoktuk meg. Hallom a lélekharangra mint magyar sorsra asszociáló utalást, a „mindenhez is” értő, azonban semmiben el nem mélyedő okoskodókat. Nincs igazuk. Erkel Hymnusra komponált zenéje ugyanis nem gyászzene. Verbunkos, így kissé ütemesebb, mint ahogy ma ismerjük. Felemelő, hitet adó. Egyszóval: magyarosabb. Szász Emese elsőként, egyedül és pazarul, tízmilliók előtt énekelte a harangszóval kiegészített, Erkel szépunokája, Somogyvári Ákos karnagy által áthangszerelt, a nemzetközi standard időbeli korlátainak megfelelő „sportváltozatot” 2016-ban Rióban, amikor átvette olimpiai aranyérmét. Ő átérezte, hogy Kölcsey szövegének aláfestése nem szomorú könyörgés, hanem ima, a történelmi igazság kimondása, amelyet csakis felemelkedés követhet. Erkel eredeti zenéjének ritmusa erőt sugall, a harangok ünneplik a magyar hősöket, a magyar sors dicsőséges napjait.

A szent zene Trianon századik évfordulóján különös üzenet lenne a világ számára: elérkezett a mi víg esztendőinknek korszaka, mint ahogy valóban arrafelé menetelünk dolgaink jelenlegi állása szerint. És különben is. Jogászként nem mondhatok mást, csak azt, hogy 2011 óta létező Alaptörvényünk I. cikkének (3) bekezdése szerint: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Márpedig a törvény az törvény. Alaptörvényünk sérthetetlen. Ideje minden betűjét betartanunk.

Az általunk most ismert változat a nagyszerű magyar muzsikus, Dohnányi Ernő által 1938-ban áthangszerelt variáció, amely vélhetően a trianoni tragédia és a közelgő II. világháború előszele miatt gyászosabb hangvételűvé vált, és kimaradt a győzedelmes harangszó. Vagyis amit ma játszunk nemzeti és más ünnepeinken, egy áthangszerelt, módosított változat, amely sem ritmusában, sem egyes hangszerelési megoldásaiban nem azonos Erkel zenéjével.

Úgy vélem, az elmúlt kilenc év magyar eredményei alapján eljött az ideje, hogy fel­emeljük a fejünket, és bizakodóan ünnepeljünk. Ideje, hogy a századik évforduló alkalmából megüzenjük a kétkedőknek, a minket támadóknak régi-új, de eredeti himnuszunkkal, hogy keresztény nemzetünk él és élni fog. Erkel magyar módra fémesen csengő harangszava hirdesse szerte a világon: a magyarok többé nem gyászolnak. A harangszó összeköti évszázadainkat, és egybeforrasztja a magyar nemzet elszakított részeit és tagjait. Végérvényesen.

Bencze Izabella 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,432FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe