Befejeződött csütörtök este az európai parlamenti választás Nagy-Britanniában. A választók brit idő szerint 7 és 22 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között adhatták le szavazataikat.
A brit EP-választások eredményét vasárnap este ismertetik, miután az összes többi EU-tagállamban is befejeződik a szavazás.
A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy ha a brit parlament május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.
Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna.
A brit EU-tagság ugyanakkor az október 31-i határidő előtt is megszűnhet rendezett módon, ha a londoni parlament addig ratifikálja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben Nagy-Britannia a ratifikációt követő hónap első napján kiléphet az EU-ból.
Erre azonban jelenleg rendkívül csekélynek tűnik az esély, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány az eredeti tervekkel ellentétben nem terjeszti az alsóház elé vitára és törvényalkotási célú szavazásra június első hetében a Brexit-tervezetet.
Mark Spencer, az alsóházi ügymenet szervezéséért felelős kabinettag a következő időszak menetrendjét ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a tervezet június eleji beterjesztéséhez, vitájához és szavazásához nem sikerült „a szokásos csatornákon” konszenzust teremteni.
Theresa May miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.
Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lenne a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a tervezet jogszabályalkotó célú indítvány, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.
Az 586 oldalas joganyag második olvasatban – vagyis részletes vita és szavazás céljával – június 7-én került volna a képviselők elé.
Mark Spencer azonban csütörtöki felszólalásában közölte: a kormány a jövő héten kezdődő tavaszi szünet után, vagyis június első hetében tájékoztatja a parlamentet a Brexit-törvénytervezet beterjesztésének menetrendjéről.
Csütörtökön bejelentések érkeztek arról, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok közül sokan nem tudták leadni szavazatukat, mivel nevük nem szerepelt a választói listán.
A brit választási bizottság közleményében ezt azzal magyarázta, hogy a kormány csak nagyon rövid idővel a csütörtöki szavazás előtt jelentette be Nagy-Britannia részvételét az EP-választáson. A testület megfogalmazása szerint ez „befolyásolta azt az időszakot, amely alatt az (EU)-állampolgárokban tudatosodott”, hogy ha a brit EP-választásokon akarnak részt venni, akkor egy megszabott jogi eljárással át kell jelentkezniük a brit választói névjegyzékbe.
A The3Million nevű kampánycsoport, amely a Nagy-Britanniában élő mintegy 3 millió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére alakult, csütörtök esti közleményében felháborítónak nevezte a történteket, és teljes körű vizsgálat megindítását követelte.
A The Guardian című baloldali brit napilapnak egy jogi szakértő, aki uniós jogi kérdésekre szakosodott, azt mondta, hogy a brit kormány diszkrimináció címén perelhető.
Anneli Howard szerint már az is tiltott megkülönböztetést jelent, hogy a külföldi EU-állampolgároknak szavazati joguk nagy-britanniai gyakorlásához formanyomtatványokat kellett kitölteniük, jóllehet a brit állampolgárok esetében erre nem volt szükség.
Forrás: magyarnemzet.hu
