A Szabadkát képviselő Gulyás Szabolcs nyerte meg szombaton a hetedik alkalommal megrendezett Vajdasági Vágtát Kopra nevű lovával a Topolya melletti Andrásnépén (Zobnatica).

Második az adorjáni Szőke Tamás lett Londonnal, harmadikként pedig Cékus Noémi ért célba Bácsfeketehegy színeiben Fickó hátán.
Ismét megszervezték a Kishuszár Vágtát is, amelyen a 10-16 éves gyerekek vettek részt kisebb növésű, maximum 138 centiméter magas lovakon. A futamot Hoffmann Evelin nyerte meg Manó nevű lován Temerin lovasaként, ő már biztosan képviselheti Vajdaságot a Nemzeti Vágtán Budapesten.
A Nemzeti Vágta délvidéki előfutamára tizenhat délvidéki település nevezte be lovát és lovasát. Ez volt az idei Nemzeti Vágta első előfutama. A továbbjutók október 19-én és 20-án állhatnak rajthoz Budapesten. Mivel tavaly a Nemzeti Vágtát a dél-bácskai Temerin lovasa, Nagy Arnold nyerte meg, így az idei rendezvényen ő selejtező nélkül indulhat, vagyis a Vajdaságot ketten képviselik majd Budapesten.
A szabadkai Pannon RTV helyszíni jelentései szerint több ezren látogattak ki a lovas ünnepre, az esős napok után a szép idő és a kísérőrendezvények sokszínűsége rengeteg embert vonzott a kis településre. A futamok mellett lovasbemutatót, csikósbemutatót, néptánc-produkciókat, régi mesterségek vásárát és főzőversenyt is rendeztek, valamint széleskörű gasztronómiai és kézműves kínálat várta a látogatókat. A nap zárásaként a Budapesti Operettszínház művészei lépnek fel a vajdasági eseményen.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Vajdasági Vágta fővédnöke a helyszínen rámutatott arra, hogy a rendezvénynek közösségteremtő szerepe is van. “Ez a mai nap első pillantásra a lovasokról, a hajtókról, a lovakról és a zsokékról szól, de igazából számomra a közösség erejéről szól” – hangsúlyozta.
A Vajdaságban elsősorban az ügetősportnak van hagyománya, de egyre népszerűbb a fogathajtás és az akadályugratás is.

MTI / magyarszo.rs

Reklám

A Nagy Háborúban elesettekre emlékszik a mezőváros

A temerini Impressum Polgárok Egyesülete a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től nyert támogatásból, valamint Tóth György Torontóban élő, Temerinből elszármazott adományából készítette el az első világháborúban elesett, vagy más módon a hazáért életüket áldozott temerini emlékfalát a Tájház udvarában. Ezen 6 márványtáblára került fel a több mint 300 hősi halott neve és születésének éve megjelölésével. Felkerült a táblára 30 olyan külföldi és vidéki személy neve is, származási helyük megjelölésével, akik a temerini hadikórházban váltak áldozataivá a nemzeteket és országokat értelmetlenül egymással szemben állító öldöklésnek.

A névsor, amely Fúró Dénes fiatal történész nemrégiben kiadott monográfiája alapján készült, hűen tükrözi a 100 évvel ezelőtti, Temerin etnikai és felekezeti viszonyait. A nagyszámú római katolikus magyar mellett németeket, pravoszláv szerbet, izraelitát, evangélikust, református és nazarénust is találunk közöttük.

– Tulajdonképpen egy nagyobb lélegzetvételű projektumról van szó, amelynek most értünk a végére. Úgy gondolom, hogy száz év után a Nagy Háborúban hősi halált halt, helybeli honfitársaink megérdemlik azt, hogy méltó emléket állítsunk nekik. Életüket adták egy értelmetlen háborúban, éppen úgy, mint a második világháborúban szintén mintegy 300-an, temeriniek. Ezek az emberek a legjobb korban lévő férfiak voltak – mondta Gusztony András, az Impressum egyesület elnöke.

Az emlékfal 8,5 méter hosszú és 3,5 méter magas, erre került a hat márványtábla a hősi halottak nevével, azzal, hogy a nevek mellett nem az elhalálozás, hanem a születés éve szerepel – mivel mindannyian az első világháborúban 1914 és 1918 között estek el. Az emlékfal előtti területet parkosították.

Az első világháború temerini áldozatai emlékfalának felavatására május 21-én, kedden délután 5 órai kezdettel kerül sor a Tájház udvarában (JNH utca 126.) a Szirmai Károly MME dalárdájának részvételével. Beszédet Gusztony András, a VMDP körzeti szervezetének, és az Impressum egyesületnek az elnöke mond. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az avatásra.

Borítókép: Az emlékfal a Nagy Háborúban elesettek neveit megörökítő márványtáblákkal (Fotó: Góbor Béla)

Forrás: magyarszo.rs

Reklám

A szlovák parlament mai ülésén elfogadta és megszavazta a Most-Híd himnusztörvényhez benyújtott módosító javaslatát. Az elfogadott törvénymódosítás érelmében a fizikai és jogi személyek továbbra is lejátszhatják, illetve elénekelhetik egy másik ország himnuszát.

A vegyes párt által benyújtott törvénymódosító javaslat legfőbb hozadéka, hogy kikerült a „csak” szócska a törvényből. A ma elfogadott törvény kimondja, hogy a szlovák állami himnusz lejátszására vagy eléneklésére állami ünnepeken, emléknapokon, évfordulókon és más, országos vagy helyi jelentőségű események alkalmával kerül sor.

Más állam himnuszát akkor játsszák le, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége.

A módosítás ugyanakkor nem érinti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, mely lehetővé teszi, hogy lejátszhassák vagy elénekelhessék egy másik állam himnuszát. A törvény mindemellett a bírságok tekintetében is módosult.

MKP: Nemzeti jelképeink valódi védelmet érdemelnek

A Magyar Közösség Pártja üdvözli a parlament mai döntését, amellyel az állami szimbólumokról szóló törvényből törölte azt a korábbi módosítást, amely tiltja és bünteti a magyar himnusz éneklését.

Az azonban elfogadhatatlan, hogy a Most-Híd párt egy ideje már sikerként próbálja kommunikálni saját hibájuk kijavítását, amire nem is lett volna szükség, ha parlamenti képviselői rendesen végezték volna munkájukat.

Mint a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben olvasható: ez a cinikus sikerkommunikáció nem új jelenség a Most-Hídnál. 2015-ben a Híd képviselői észre sem vették, hogy Ficóék a parlamentben korlátozták a magyar nyelv bírósági használatának lehetőségét (fizetőssé tették a magyar fordításokat). Amikor az MKP figyelmeztetésére végül a parlament visszaállította a korábbi törvényi állapotot, a vegyes párt a saját sikeréről beszélt. 2017-ben pártjuk igazságügyi minisztere (Lucia Žitňanská) által Szlovákia a luxemburgi uniós bíróságon támadta meg a MinoritySafe Pack kisebbségvédelmi kezdeményezést. Mikor végül Szlovákia visszavonta ezt a lépését, azt a Most-Híd ismét sikerként kommunikálta.

Ezek után felmerül a kérdés: ha a vegyes párt szerint így néz ki a siker, mire számíthatunk, ha kudarcot vallanak? – emeli ki a közlemény.

A Magyar Közösség Pártja emlékezteti a Most-Híd pártot, hogy a parlament mai döntése után Szlovákiában továbbra is tiltják nemzeti jelképeink szabad használatát (például a sportrendezvényeken a magyar nemzeti zászló és a magyar nemzeti színek használatát).

Adófizető állampolgárként nincs annál megalázóbb helyzet, mint hogy az adóinkból eltartott képviselők és hivatalnokok tiltják és bírságolják identitásunk nyilvános megvallását.

A Magyar Közösség Pártja ennek a megalázó helyzetnek a megszüntetéséért petíciót indított. Kérünk minden jóérzésű polgárt, hogy támogassa petíciónkat aláírásával.

Felszólítjuk továbbá a Most-Híd pártot, hogy ha cinikus kommunikációs bűvészmutatványok helyett valódi sikert akar elérni, akkor minden erejével segítse a kisebbségek nyilvános jelképhasználatát tiltó összes rendelkezés eltörlését – fogalmazott a közlemény.

TASR, MKP, Felvidék.ma

Reklám

Fekete fóliával takarta le csütörtökön az Úzvölgyi Civil Akciócsoport nevű szervezet – amelynek tagjai nem fedték fel kilétüket – az úzvölgyi magyar katonatemetőben illegálisan elhelyezett román emlékművet és a névtelen román katonák emlékére állított betonkereszteket, az Úzvölgye Kezdeményező Bizottság felhívására őrt álló személyek azonban provokációnak tekintették és még aznap este leszedték a műanyag szemeteszsákokat, az Úzvölgye Facebook-csoportban pedig többen elítélték az „anonim aktivisták” tettét, mert úgy vélik, hogy az ilyen cselekedetekkel csak a román soviniszták alá adnak lovat. Az eset a román közvéleményt is felbolygatta.

Péntekre virradóra az úzvölgyi katonatemető előtt romániai magyar pártok és civil szervezetek képviselői virrasztottak attól tartva, hogy Dormánfalva önkormányzata mégis megpróbálja felavatni az osztrák-magyar sírkertben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját. Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom vezetője az MTI-nek elmondta: az éjszaka folyamán hosszabb-rövidebb időre 200-an is megfordultak a temető körül, de 70–80-an állandóan a bejáratnál tartózkodtak.

A dormánfalvi önkormányzat által péntek délelőttre meghirdetett, majd lemondott avatásra nem érkeztek Bákó megyei résztvevők, csupán a román karhatalomnak tulajdonított gépkocsik haladtak el többször is a temető előtt, amelyekből filmezték az őrt állókat – tette hozzá Bedő. A jelenlevők egy része újrafestett néhány régi fakeresztet, a leszakadt piros-fehér-zöld szalagokat pedig újakra cserélték.

Az őrállásról azonban már kevés szó esett pénteken, a fő téma a betonkeresztek becsomagolása volt. Ezek miatt a Bákó megyei rendőrség – a sajtóban megjelent fényképek alapján – hivatalból indított helyszíni vizsgálatot, ennek eredményétől függően az ügyészség dönti majd el, hogy lesz-e felelősségre vonás.

A zsákolás másik következménye, hogy a román sajtó – amelyben eddig egy szót sem vesztegettek az úzvölgyi temetőben történtekre – egyből felkapta a hírt. Elsőként a G4Media.ro portál számolt be a történtekről. Azt is közölte, hogy a román temető a művelődési minisztérium és az illetékes építési felügyelőség engedélye nélkül készült, törvényesen tehát nem is avatható fel. Az avatás halasztásának okául azonban azt jelölte meg, hogy Dormánfalva polgármestere nem akarta a választási kampány részévé tenni az eseményt. A portál szerint azonban az RMDSZ-nek érdeke a magyar választók mozgósítása, mert fennáll a veszélye annak, hogy nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt május 26-án.

Többek között ez olvasható a „zsákolást” végző Úzvölgyi Civil Akciócsoport nyilatkozatában is, amely megfogalmazói szerint nemsokára petícióként is elérhető és aláírható lesz. A nyilatkozat üdvözli, hogy Dormánfalva elállt az avatástól, ugyanakkor élesen bírálja az RMDSZ-t, amely „egy Községháza feliratot is képtelen megvédeni”. A civil akciócsoport reméli, hogy „Egyeduralkodó Pártunk” elöljárói május 26. után is éjjel-nappal őrködni fognak a temetőben, a pártfüggetlen erdélyi magyarok pedig nem nézik ölbe tett kézzel, „amint a politikum ismét elhasal”.

Provokáció, nem kell bedőlni

A Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) egyértelmű provokációnak tartja a dormánfalvi önkormányzat által felállított keresztek fekete zsákokkal történő letakarását, és elhatárolódik mind a személyektől, mind az akciótól – áll abban a közleményben, amelyet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a SZÖT elnöke adott ki pénteken. Az elöljáró szerint „az akció egyértelmű célja az volt, hogy megakadályozza a temetőrendezés folyamatát, hogy befeketítse a magyar közösséget és elterelje a figyelmet a dormánfalvi polgármester törvénytelenségeiről. A magyar közösségi vezetők sem ma, sem az elmúlt harminc évben nem folyamodtak olyan eszközökhöz, amelyek ellentmondanának a demokrácia alapelveinek, amelyek sértenék valamely közösség jogait vagy méltóságát” – írja, és határozottan visszautasítja azt a feltételezést, hogy az akcióhoz köze lett volna az RMDSZ-nek.

Antal Árpád arra kér „minden jóhiszemű magyar és román embert”, hogy ne dőljön be az uszításoknak, a dormánfalvi önkormányzatot felszólítja, hogy haladéktalanul állítsa vissza az úzvölgyi haditemető eredeti állapotát.

Rendezni kell a megyehatárt

A román állam intézményeinek sürgősen tisztázniuk kell, hogy hol húzódik a határ a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva között, és le kell zárniuk a határvitát – jelentette ki Liviu Dragnea pénteken. Az SZDP elnöke – aki egy dél-romániai kampánylátogatáson válaszolt újságírói kérdésre az úzvölgyi temetőről – szerint nem kell egymásnak ugrani a katonatemető miatt, hanem mértékletességre, megértésre van szükség a határvita lezárásához.

„Ne ugorjunk egymásnak. (…) Könnyű olajat önteni a tűzre, de én soha nem tettem ezt. Az állam intézményeinek, az építkezési felügyelőségnek, a prefektusoknak, az érintett polgármesteri hivataloknak, a kataszteri hivataloknak, a Belügyminisztériumnak, a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumnak egy asztalhoz kell ülni a következő napokban, hogy megállapítsák, hol a határ a szomszédos megyék és települések között. (…) Az egyik fél azt mondja, hogy a temetőben a létező sírokra mások kereszteket tettek, és ez sírgyalázás, a másik fél viszont azt állítja, hogy ez az ő területe. Ezek nagyon fontos szimbolikus ügyek, mértékletességre, megértésre van szükség a rendezésükhöz, és arra, hogy mindenki leüljön egy asztalhoz, és tisztázzuk, hogy hol van a határ” – nyilatkozta Dragnea.

A román hősöket siratják

Az SZDP (tolvaj) hazafiúi elárulják a román hősöket – ezzel a címmel adott ki közleményt az úzvölgyi történtekről Florin Roman, az NLP alelnöke, aki szerint Dormánfalva vezetői a (román) nemzet hősei iránti tiszteletből határozták el a temető rendbehozását, ám Dragnea pártja a csendőröket a békés tüntetők ellen veti be. Florin Roman úgy látja, hogy a szociáldemokraták saját hazájukban űznek csúfot a nemzet hőseiből, és azonnali lépéseket követel a román sírokat meggyalázó szélsőséges magyarok elfogására.

Uszító is került

Azt állítja egy, az EP-választáson függetlenként induló román képviselőjelölt, hogy magyar szélsőségesek verték meg az Úzvölgyében. A 32 éves, Focşani-i George Simion (aki írónak, aktivistának és vállalkozónak tartja magát, már a kampányvideójában is támadta a magyarokat, akik szerinte el akarják szakítani a régiót Romániától) úgy gondolta, hogy jó ötlet a kampánycsapatával együtt a helyszínre menni és számon kérni a temetőnél őrködőket, hogy miért takarták le a román kereszteket. Simion a Facebookon élőben közvetítette, amint a temető bejáratánál pár idősebb férfit a csütörtök esti incidensről kérdez, ők azonban visszautasítják a vádakat és azt kérik tőle, hogy ne készítsen felvételt róluk. A szóváltás hirtelen megszakadt, a következő pillanatban az ifjú politikus arra panaszkodik, hogy megütötték, és a sáros öltönynadrágjára mutat. Egy másik videóban már azt állítja, hogy megverték, majd elkergették a temetőből, és a követőit kérte, hogy szóljanak a rendőrségnek. Az esetről az Adevărul és a Főtér is beszámol.

A Székelyhonnak nyilatkozó László Antal csíkszentmártoni alpolgármester a helyszínen tartózkodott az összetűzés idején, és állítása szerint nem volt ütlegelés, annyi történt, hogy egyikük meglökte a fiatalembert. Az sem igaz, hogy üldözőbe vették volna őket: míg Simion elszaladt, a másik két stábtaggal békésen elbeszélgettek, megmutatták nekik azt a helyet, ahol egy román személy nyugszik. Eközben a harmadik férfi után mentek többen, hogy visszahívják annak reményében, hogy vele is meg tudják beszélni a történteket.

Simion történetére Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is reagált, aki ugyan nem volt jelen a filmezés időpontjában, de szemtanúktól értesült arról, hogy a film készítője (George Simion) nem verés miatt ejtette ki telefonját a kezéből, hanem mert hátrálás közben az árokba lépett, és elesett. Mezei elutasítja a provokációt, és azt is, hogy pártjának bármilyen köze lenne az esethez. Az MPP elnöke ugyanakkor síkra szállt a temető eredeti állapotának helyreállítása mellett.

Simion videójának hatására péntek este néhány bukaresti fociultra utcára vonult tiltakozásul a zsákos akció és az állítólagos romángyalázás ellen, a román hatóságok passzivitását is kifogásolva. (MTI/demeter)

Forrás: Háromszék

Reklám