A világon egyedülálló, hogy a magyar kormány 140 ezer diáknak alanyi jogon biztosítja a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulás lehetőségét – közölte a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos csütörtökön az M1-en.
Bartos Mónika azt mondta, a teljes program kerete évi 90 milliárd forint, ez tanulónként kétezer eurót jelent.
A program célja, hogy a 9. és 11. osztályos diákok az elsőként tanult idegen nyelvben nagyobb jártasságot szerezhessenek. Emellett barátságokat köthetnek és megismerhetik az adott ország kultúráját is – ismertette.
Hozzátette, a tanulók Kínába, az európai uniós tagállamok közül pedig az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Franciaországba, Németországba és Ausztriába mehetnek.
A program jövőre indul, jelentkezni szeptembertől lehet. Pályázni egyénileg és csoportosan is van lehetőség. Egyénileg nyelviskolába lehet jelentkezni, az iskolai csoportoknak pedig a magyar és a külföldi iskolák állítanak össze egy szakmai képzést – mondta.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy a program részletei még kidolgozás alatt állnak. A munka során a Francia Intézettel, a British Councillel, a Goethe Intézettel, nyelviskolákkal és szakemberekkel is egyeztetnek, hogy minél színvonalasabb kínálatot tudjanak nyújtani a fiataloknak.
Bartos Mónika a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi álláspont szerint minimális nyelvtudás szükségesmajd a programban való részvételhez.
Csakis a megroggyant, de még valamennyire működőképes hatóságok éberségén múlik, hogy nem hetente rázzák meg kontinensünket véres merényletek.
Nézi az ember a Srí Lanka-i merényletek képsorait, és felidézi a régi időket, amikor a terrorista még pontosan körülhatárolható, politikailag motivált célokért harcolt, és kímélte a civileket.
A régi idők terrormerényletei mögött mindig felsejlett a racionalitás, a kézzelfogható érdek. A végrehajtók magukat katonának, hadseregnek tekintették, és kerülték a civilek elleni hadviselést. Ez a motívum az etnikai és ideológiai terrorizmus képviselőit egyaránt jellemezte. A német Vörös Hadsereg Frakció ideológusa, Ulrike Meinhof ezért mondta 1975-ben, hogy a városi gerillák akciói soha nem irányulnak a nép ellen, ők az állam ellen harcolnak. Az északír polgárháború három évtizede alatt a különféle paramilitáris csoportok leginkább egymásban és a rendfenntartókban, a helyi rendőrség és a brit hadsereg tagjaiban tettek kárt. Igaz, előfordult, hogy az unionisták a gyűlölt ellenség hátországában, Dublinban robbantottak, ahogyan az IRA gerillái is rátámadtak londoni célpontokra. Hasonlóan korlátozta saját erőszakgépezetét a baszk ETA is. A régi idők terroristái illedelmesek voltak a szó szoros értelmében, például értesítették a hatóságokat, hogy legyen idő kiüríteni a detonáció előtt a szóban forgó területet, nehogy emberéletben essen kár. Esztelen alkalmi pusztításra mindig akkor került sor, amikor a szakadárok a főáramhoz képest kíméletlenségüket, könyörtelenségüket akarták felmutatni.
Amióta az iszlamista erőszak rászabadult a világra, a civil társadalom védettségének vége. A politikai logika csődöt mondott. A mintegy két évtizede felbukkant, új típusú erőszakhullám legfőbb jellemzője éppen az, hogy nem konkrét, racionális célrendszert szolgál, hanem vallási túlbuzgóság működteti. A különböző elnevezések alatt támadó muszlim terroristák egyetlen célja, hogy az egész világot meghódítsák, alávessék a szerintük eredeti, egyetlen vallásnak, az iszlámnak. Ennek a megfoghatatlan, utópisztikus álomnak abban áll a fő veszélye, hogy miután elérhetetlen, megvalósíthatatlan, a terrornak mindig lesz utánpótlása, fűtőereje újabb és újabb borzalmak elkövetésére. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az iszlamista erőszak képviselőivel nem lehet békét kötni. Vagy ők győznek, vagy mi.
Régebben is mondogattuk, hogy a terrortámadások miatt mindenki veszélyben van, aki megfordul az adott országban, területen. Néhány szórványos bombamerénylet miatt a hetvenes évek elején úgy tűnhetett, London veszélyes hely. Belfast lakói is tudnának mesélni arról, negyven éven át hogyan kerülték el városukat a befektetők, a turisták. Utólag azonban úgy tűnik, valódi, mindennapos veszély nem fenyegette az odalátogatókat. Igazi veszély 2019-ben van, jellemzően azokban az országokban, amelyek valamilyen módon kötődnek az iszlámhoz. Vagy maguk is muszlim államok, amelyek vezetőit a terroristák ellenségnek tekintik, vagy nyugati országok, amelyeket ellenséges területként (dár al-harb) számítanak eleve hadszíntérnek a muszlim fanatikusok szemében. Ez a fajta megosztás, a fekete-fehér világszemlélet, valamint az, hogy a katonai és civil célpontok között immáron semmiféle különbség nincs, kétségtelenül a legfontosabb vonása az új keletű terrorizmusnak. És emiatt nincs a világ biztonságban. Bárhol bármi megtörténhet, ahova az iszlamista vírus bekúszik. Ezért nincs biztonságban az egyszerű járókelő Londonban, Brüsszelben, Párizsban, és ezért halnak meg vakációzó dán kislányok a tíz százalékban muszlimok lakta Srí Lankán.
Béke és nyugalom a nyugati világban csak ott van, ahol a multikulturális métely még nem egyeduralkodó, ahol az emberek felismerik az ellenséget, van némi önismeretük, és nem lúgozták ki teljesen az agyukat. Mint például Magyarországon. De nem élhetünk izolációban, minden mindennel összefügg, fel kell készülnünk a legrosszabbra.
A világ azon részeinek, ahol paroláznak a muszlimokkal, nem sok jót ígérhetünk. Én személyes ismerőseimmel is gyakran vitázom, mert hiszek abban, hogy önmagában az iszlám ugyanúgy az igazság egyik dialektusa, mint bármelyik más világvallás: de csakis keletkezési helyén, a Közel-Keleten, illetve ott, ahol nincsen versenytársa. Mindenütt másutt, ahol az erőszakos motívumokat hordozó iszlám egyezkedni vagy osztozni kénytelen, elkerülhetetlenek az összecsapások. Hiába békés, adott esetben jogkövető a helyi muszlim közösség többsége, a terrorizmusra mindig is lesz igény köreikben. Bármilyen gesztusokat mutat fel a jóléti, nyugati állam, ha az adott közösség mondjuk húsz százaléka érzelmileg, vallási képzeteiben, erkölcsileg teljesen más szinten áll.
Az ő roppant egyszerű, ámde koherens világképük középpontjában a győzelem vagy halál kérdése áll, a véres misszió túlvilági jutalmának ígérete, ez fűti az iszlám katonáit. Az elmúlt néhány esztendő bebizonyította, hogy a bevándorlással újabb muníciót kapnak a fanatikusok. Ha az idejében megakadályozott, csírájában elfojtott terrorcselekményeket lajstromozzuk, és hozzávesszük, hogy nem mindenről számolnak be a titkosszolgálatok, akkor nem nehéz levonni a következtetést. Csakis a megroggyant, de még valamennyire működőképes hatóságok éberségén múlik, hogy nem hetente rázzák meg kontinensünket véres merényletek. Az Európán kívüli, kevésbé ellenőrzött világ pedig még védtelenebb, amint azt a Srí Lanka-i események is bizonyítják.
Hogy háborúban vagy békében élünk-e, éppen ezért nehéz megválaszolni. De már önmagában az, hogy a kérdést feltesszük, és nem találunk rá egyértelmű választ, meglehetősen beszédes tény.
Vannak, akik már okostelefonjukkal mérik a szarvasmarha tömegét, ezzel pénzt és időt takarítanak meg. Az agrárium jövőjét az ehhez hasonló innovációk biztosíthatják Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint. A hazai agrárinnovációt nagyszabású versenyekkel, mentorálással és anyagi támogatással is segíti a kamara. Interjúnkból kiderül, hogyan gondolták újra a hazai mezőgazdaságot a kreatív magyar fiatalok.
Mit nyújt ma az agrárium a kreatív, fiatal magyar vállalkozóknak?
A közelmúltban megrendezett ötletversenyünk egyik fő célkitűzése volt megmutatni a fiataloknak, hogy az agráriumban mennyi innovációs lehetőség rejlik, olyanok számára is, akiknek korábban nem volt kötődésük az ágazathoz. Hogy ebben a szektorban is érdemes elképzelni a jövőjüket, itt is érdemes vállalkozásba kezdeniük.
Az agráriumban sok a kiaknázatlan lehetőség, az ágazatban megvalósuló projektek ráadásul kiemelt társadalmi hatással rendelkeznek, és kézzelfogható változásokat tudnak előidézni.
Örömmel töltött el, hogy a verseny a várakozásokat felülmúlva mozgatta meg a fiatalokat, a csapatok között ráadásul többségben voltak a nem agrár háttérrel rendelkezők.
Hogyan tudják segíteni a startupok a hazai mezőgazdaság fejlődését?
A hazai mezőgazdaságban az elmúlt években megjelentek az első sikeres startupok. Ezek várhatóan gyorsan növekednek majd, termékük, szolgáltatásuk technológiai alapú, és nemzetközi piacot céloznak meg. Ezek a vállalkozások a gépek programozott tanulását, azaz a mesterséges intelligenciát a gazdaságok hétköznapi problémáinak megoldására alkalmazzák.
Az Agroninja applikációja például okostelefonnal készített fotó alapján számítja ki a szarvasmarha tömegét,
95% pontossággal. Ezzel pénz és idő takarítható meg. A Serket-Tech gépi látással monitorozza a haszonállatok viselkedését és jelez, ha betegségek vagy sérülés tüneteit érzékeli.
A magyar gazdaság a startupok és az innovatív ötletek felkarolásával léphet a következő szintre. Ennek feltétele azonban az, hogy kiépüljenek az agráripari innovációkat több technológiai szakterületről összekapcsoló, a tehetséges fiatalokat a szakterületre vonzó és az induló üzleti kezdeményezéseket az agrárvállalkozásokkal összekötő folyamatok. Ezek élére kíván állni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Milyen élmény volt az első magyar agrárinnovációs ötletverseny a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon”, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal közös versenye?
A zsűri tagjaként azt gondolom, hogy mindannyian óriási élménnyel gazdagodtunk. Még úgy is, hogy a döntőn mi csak ízelítőt kaptunk azokból az impulzusokból, amiket a kollegáim, akik a csapatokat 24 órán keresztül mentorálták, sokkal mélyebben át tudtak élni. Nagyon izgalmas volt, hogy mit tudtak a résztvevők a rendelkezésükre álló négy percbe belesűríteni, amikor bemutatták a zsűrinek, hogy mire jutottak.
Azt elmondhatjuk, hogy az ötletek zöme abszolút díjazásra méltó lett volna, úgyhogy nehéz feladatunk volt.
Végül milyen megoldásokat díjazott a zsűri?
A versenyen a csapatok a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére kerestek megoldásokat. A résztvevőket a Design Terminal és a NAK szakemberei segítették ötletük kidolgozásában, több olyan csapat is volt, akik a 24 óra alatt teljesen más megoldással álltak elő, mint amivel a versenybe belevágtak.
A különdíjas TRIME például egy olyan
többlépcsős képfeldolgozó szoftverrel szeretné védeni a halastavakat, amely felismeri a különböző madarakat, vezérli a hangágyút
és vadásztatást is tud javasolni, bár eredetileg egy fagykárral foglalkozó megoldással jelentkeztek.
Számunkra is meglepő volt, hogy a csapatok mennyire akut, a hazai agrárium jelenlegi kihívásaira rezonáló megoldásokat fejlesztettek. Jó példa erre a győztes BeeNet ötlete, mely egy interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra. A méhészeti ágazat jelentősége óriási. A növényfajok 84 százaléka, az élelmiszer-előállítás 76 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért fontos az érintett szereplők közvetlen és gyors kommunikációjának biztosítása, melyre jó megoldás lehet az ötlet megvalósítása.
A 2019-es NAK Agrotech Hackathon verseny győztese, a BeeNet
A versenyen látott megoldások, víziók megállják a helyüket a nemzetközi porondon?
Az előbb említett ötleteken kívül a csapatok fejlesztettek egyebek mellett mesterséges intelligenciát alkalmazó vadkárelhárítási megoldást; automatizált rendszert a fekete katonalégy lárváinak tenyésztésére és takarmányozási célú feldolgozására; mezőgazdasági bérmunka-közvetítést támogató alkalmazást; új öntözési technológiát, amely csökkenti a felszíni öntözés veszteségeit, de volt a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő ötlet is.
Ezek az innovációk további fejlesztés, az ötletek elmélyítése és a részletek kidolgozása után akár nemzetközi színtéren is megállhatják a helyüket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik minden segítséget megadni a csapatoknak, hogy ötletükből piacképes termékek születhessenek.
Miért született meg ez az innovatív kezdeményezés és lesz folytatása?
A NAK innovációs törekvéseinek hosszú távú célja a magyar gazdák versenyképességének növelése, a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának megteremtése, valamint az agrárszakemberek utánpótlásának biztosítása.
Kiterjedt tagságunknak köszönhetően a mezőgazdasági és élelmiszeripari startupoknak egyaránt képesek vagyunk szakmai támogatást és fejlődést ösztönző visszajelzést adni. Az ötletverseny azt tűzte ki célul, hogy az egyetemisták, pályakezdők és startupok megszólításával felhívja a figyelmet az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre.
A NAK és a Design Terminal közös célja egy olyan hosszú távon működő, összetett agrárinnovációs program kialakítása a Kárpát-medencében, amely a leghatékonyabban segíti az agrár témájú ötletek megvalósulását.
A most lezárult ötletverseny ennek az első lépése volt. A NAK a szektorba való beágyazottságának és kiterjedt szakmai hálózatának köszönhetően hozzásegíti a csapatokat, hogy élesben, működő gazdaságokban próbálják ki termékeiket, valamint a NAK közvetítésével gazdasági szereplőktől kapjanak visszacsatolást. A kamara szakmai csapata mindemellett támogatja a validációt is, de a program részeként kiemelt szerepet kap az újszerű megoldások gazdákhoz való eljuttattatása is. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Öt mérkőzésből öt győzelmet aratott Románia válogatottja az észtországi Tallinnban megrendezett divízió 1/B csoportú jégkorong-világbajnokságon, és ezzel megnyerte csoportját, feljutott a divízió 1/A csoportba. A székelyföldi játékosokra épített együttes szombaton délután 3–1-re nyert Hollandia ellen.
Románia célja a tisztes helytállás volt. Magasan túlteljesítették • Fotó: Eesti Hoki
Az utolsó meccsen Romániának három pont kellet, és ezt nagy csatában, de magabiztosan szerezték meg a fiúk. Az első harmad elején Bíró Gergő ütötte a mérkőzés első találatát, majd a második harmad elején Góga Attila is betalált (2–0). Mindkét gólt emberelőnyben lőtte a romániai együttes.
A középső játékrész utolsó perceiben a hollandok szépítettek (2–1), majd az utolsó játékrész végén, két és fél perccel a rendes játékidő vége előtt, az egyenlítés reményében kapusuk helyett is mezőnyjátékost küldtek a jégre.
• Fotó: Eesti Hoki
A romániai csapat korongot szerzett, és a csíksomlyói, klubszinten a Brassói Coronát erősítő Péter Balázs saját harmadából az üresen hagyott holland kapuba lőtt (3–1).
Ezzel eldőlt, hogy Románia feljutott a második vonalba, a divízió 1/A jelű csoportba, Hollandia pedig kiesett a divízió 2-be.
HIRDETÉS
Divízió 1/B csoportú jégkorong-vb, 5. forduló: Románia–Hollandia 3–1 (1–0, 1–1, 1–0). Gólszerzők: Bíró Gergő (4. perc), Góga Attila (21.) és Péter Balázs (59.), illetve Levi Boer (38.). Kapura lövések: 31–15. Büntetőpercek: 10–22 (ebből a holland Steven Massonnak 10 perc fegyelmi).
Lengyelország–Japán – később Észtország–Ukrajna – később
Korábbi eredmények: Észtország–Románia 3–4 (szétlövés után), Japán–Ukrajna 3–2 és Lengyelország–Hollandia 8–1; Japán–Románia 2–3, Lengyelország–Ukrajna 7–3 és Észtország–Hollandia 4–1; Lengyelország–Románia 2–3 (hosszabbítás után), Ukrajna–Hollandia 8–1 és Japán–Észtország 5–2; Ukrajna–Románia 1–5, Japán–Hollandia 2–3 és Észtország–Lengyelország 2–3.
• Fotó: Eesti Hoki
A romániai keret
Kapusok
: Patrik Polc, Tőke Zoltán László (mindketten Brassói Corona). Hátvédek: Bors Huba Ferenc, Pavlo Boriszenko, Mihály Ede (mindhárman Brassói Corona), Györfy Tihamér László, Salló Alpár, Farkas Tamás (mindhárman Csíkszeredai Sportklub), Góga Attila (Gyergyói HK), Jevgenyij Jemeljanenko (Galaci CSM). Csatárok: Bíró Gergő, Roberto Gliga, Molnár Zsombor, Péter Balázs Szabolcs, Trancă Dániel (mind Brassói Corona), Eduard Cășăneanu, Részegh Tamás, Rokaly Szilárd (mindhárman Csíkszeredai Sportklub), Anton Butocsnov, Adrian Irimia (mindketten Galaci CSM), Csergő Hunor és Mircea Cristian Constantin (mindketten Gyergyói HK). Szövetségi kapitány: Julius Penzes. Másodedző: Marius Trandafir.
Újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén a nyugat-bácskai Doroszlón.
Az elnöki tisztségre ő volt az egyetlen jelölt. A jelen lévő 330 küldött közül 324-en szavaztak, közülük 323-an támogatták Pásztor Istvánt.
Pásztor István először 2007 májusában választották meg a VMSZ élére, miután az addigi elnök, Kasza József bejelentette visszavonulását. A 63 éves politikusnak ez a negyedik pártelnöki mandátuma.
A politikus sikeresnek értékelte a párt utóbbi négy évét. Kijelentette, a VMSZ most erősebb, mint négy éve volt, kompakt, bizakodó, munkára kész és jól szervezett – fogalmazott a régi-új pártelnök. Köszönetet mondott a VMSZ partnereinek és szövetségeseinek, a Fidesz-KDNP-nek, a magyar kormánynak, a Szerb Haladó Pártnak és a szerb kormánynak.
Pásztor István a megválasztását követően a sajtónak elmondta: a következő négy év legfontosabb célkitűzése is az lesz, hogy magyarként lehessen megmaradni és boldogulni a szülőföldön.
Szerbia fejlődése is elemi érdeke a vajdasági magyarságnak, és az ország európai uniós csatlakozása is kiemelt helyen szerepel a célok között. Hangsúlyozta: az egyetemes magyar nemzet részeként a vajdasági magyarságnak is elemi érdeke az anyaország felemelkedése.
Mint mondta: a következő négy évben a célok megvalósítása érdekében közelebb kell menni az emberekhez, a családok szintjéről kell megfogalmazni a közösség érdekeit. Véleménye szerint Szerbia élhető ország, viszont minden korábbinál szorosabb közösségi összefogásra van szükség a lehetőségek kiaknázása érdekében.
A VMSZ doroszlói tisztújításán a 128 jelölt közül megválasztották a párt 50 fős tanácsának tagjait. A párt 21 tagú elnökségét és három alelnökét a tanács következő ülésén választják meg.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti. A negyedmilliós magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él. A közgyűlésen elhangzott, hogy a VMSZ-nek már valamivel több mint 12 ezer tagja van.
Kelemen Hunor szerint a román politikusok és közvélemény-formálók diverziókeltés céljával kezdtek riogatni azzal, hogy az erdélyi magyarok a román és a magyar állampolgárságuk alapján is szavazni készülnek a május 26-i európai parlamenti választásokon.
A politikus az MTI-nek pénteken elmondta: az Európai Unió szabályai, valamint Magyarország és Románia törvényei is egyértelműen tisztázzák, hogy mindegy, kinek hány állampolgársága van, mindenki csak ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye van. Kelemen Hunor pontosította: a magyar állam az EP-választáson nem biztosítja a levélszavazás vagy a konzulátusi szavazás lehetőségét az Erdélyben élő magyar állampolgároknak, azt pedig elképzelhetetlennek tartotta, hogy aki Magyarországra költözött, de a romániai iratait is megőrizte, útra keljen, hogy mindkét országban szavazzon.
“Arra biztatjuk az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak itthon és szavazzanak az RMDSZ-re. De nem is lehet, és nem is szoktak másként tenni” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a kettős állampolgárság intézménye már a 2014-es EP-választáson vizsgázott, és kiállta a próbát.
Korábban a Traian Basescu volt elnök által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke Eugen Tomac szólította fel a román kormányt, hogy akadályozza meg az erdélyi magyarok kettős szavazását. Az ellenzéki pártvezér tudni vélte, hogy a mintegy félmillió magyar állampolgársággal is rendelkező romániai magyar – a Romániában leadott szavazata után – a magyarországi pártlistákra is voksol a romániai magyar külképviseleteken, vagy akár úgy, hogy május 26-án “átszállítják” őket e célból Magyarországra.
A magyarországi Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint eddig 10 357-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, 946-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (763), Münchenben (586), Bernben (473), Berlinben (457), Stuttgartban (453), Hágában (390), Bécsben (343), Csíkszeredában (335) is. A többi külképviseleten háromszáznál kevesebb jelentkező van. (mti)
Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? – konferencia Budapesten
A kijevi parlament április 25-én hatalmas többséggel második olvasatban is elfogadta Az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról című törvényt, azt a nyelvtörvényt, amely az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – számára kirekesztő, hátrányosan érinti az ország lakosságának nagy hányadát.
A kárpátaljai magyarság a nyelvtörvény elfogadása után is tovább fogja védeni nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, az ukrán Legfelső Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke egy Ukrajna jövőjéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten április 25-én, csütörtökön. A politikus szerint felfoghatatlan az, hogy egy ilyen nagyarányú győzelem után, mint amilyet Volodimir Zelenszkij aratott az elnökválasztáson, a regnáló hatalom ilyen jogszabályokat fogad el.
A törvény tartalmával a képviselők sem voltak pontosan tisztában – csakúgy, mint a másfél éve elfogadott oktatási törvény esetében –, hiszen a végleges szöveget a szavazás előtt 15 perccel osztották szét – nyilatkozta Brenzovics László, s hozzátette: „Lényeges eleme azonban az, hogy annak ellenére, hogy azt mondja a törvény, hogy ez az államnyelvről szól, valójában betilt a közéletben valamennyi nyelvet az ukránon kívül, sőt, aki fel meri vetni azt, hogy a két- vagy többnyelvűséget kellene visszahelyezni jogaiba, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat, ami meglepő, hiszen a gondolatszabadságnak, az emberi jogok egy alapvető formájának a tiltásáról van szó.”
A törvényben az összes olyan rész benne maradt, amely a kisebbségi sajtó és a televízió működésének ellehetetlenítéséről szól, a színházi előadásokat vagy más kulturális rendezvényeket csak szinkrontolmácsolás kíséretében lehetne megszervezni és előadni, tulajdonképpen felszámolják az összes nyelvi jogot – fogalmazott a politikus. „Bizakodjunk abban, hogy a következő parlamenti választásokon a parlament összetétele megváltozik, és egy kiegyensúlyozottabb, a kisebbségi jogokat is figyelembe vevő nyelvtörvény születik majd” – fűzte hozzá.
A konferencián részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is, aki aláhúzta: „Magyarország számára elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, mely beleilleszkedik abba a sorba, amelybe már az oktatási törvény is illeszkedett, vagyis egy nacionalista, intoleráns identitáspolitikának a megvalósításába.” Ezután hozzátette: Sajnálatos módon Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök kívülről is és a kijevi parlament részéről is destabilizációs kísérletekkel kell, hogy szembesüljön. Ezért Magyarország arra szólítja fel Petro Porosenko még hatalmon lévő államfőt, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt: „Felszólítjuk Ukrajna még fungáló elnökét, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt, és hogy forduljon a Velencei Bizottsághoz, mint ahogy egyébként erre vonatkozóan számos ukrán vezető ígéretet tett. A Velencei Bizottságnak a vizsgálata a nyelvtörvényről az előfeltétele annak, hogy egy európai normákat figyelembe vevő jogszabály szülessen.”
A Danube Institute nevű konzervatív intézet által szervezett Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? címet viselő budapesti konferencia vendége volt Kurt Volker, az amerikai kormány ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja, valamint Damon Wilson, az Atlanti Tanács ügyvezető alelnöke. Brenzovics László figyelmeztette a nyugatiakat és az ukrán politikusokat egyaránt, hogy a geopolitikát és az identitást szét kell választani: „Nem oroszpárti, aki meg akarja őrizni a nyelvét, és az etnicista ukrán törekvések nem számítanak nyugatos politikának” – mondta a KMKSZ elnöke.
Kurt Volker hangsúlyozta, hogy az USA méltányolja, hogy Magyarországnak fontos az ukrajnai magyarok védelme, ebben támogatják is Magyarországot, de ezt a vitát nem kellene bevinni a NATO-ba, mert az másról szól. Volker reméli, hogy az új ukrán elnök megválasztásával sikerül új fejezetet nyitni ebben az ügyben.
„A kisebbségi kérdések fontosak, például az, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön tudjanak beszélni, az oktatás anyanyelven is működhessen, ugyanakkor az is normális, hogy egy ország azt akarja, hogy lakossága szintén beszélje az államnyelvet” – mondta az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, majd kitért arra, hogyan lehetne mindezt egyszerre érvényesíteni, hiszen ez egy gyakorlati és nem elvi kérdés, amelyet két demokratikus országnak kell megtárgyalni – fogalmazott.
Kurt Volker azon kijelentésére, hogy a magyar kormány miért kötötte össze a kisebbségi vitát a NATO-s kapcsolatokkal Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a NATO értékközösség is, s ebben a szövetségben alapvető a jogállamiság és az emberi jogok védelme, ezért a kisebbségi jogok megsértése a NATO ügye is.
Az államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény erősen szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag minden téren kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Petro Porosenko még hivatalban lévő elnök korábban jelezte, hogy elfogadása után kész ellátni kézjegyével a jogszabályt. Volodimir Zelenszkij április 21-én megválasztott ukrán elnök ugyanakkor azt közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
Szerbia Európa tíz vezető gazdasága között van, így az ország már nem csak a régió országaival versenyez, jelentette ki ma Siniša Mali pénzügyminiszter.
„A negatív GDP-növekedéstől elérkeztünk odáig, hogy 2018-ban gazdaságunk 4,3 százalékos növekedést produkált, ami Európa tíz vezető gazdasága közé juttatta e tekintetben. A növekedési arány tekintetében többé nemcsak a régióbeli országokkal hasonlítjuk össze magunkat és versenyzünk, hanem az európai országokkal is” – mondta a pénzügyminiszter fiataloknak tartott előadásában.
Mali arról is beszélt, hogy 2014-ben a szerbiai költségvetésben hiányt könyveltek el, ma pedig többletet jegyeznek, ami áprilisban 5,5 milliárd dinárt tett ki.
Hozzátette, a jelenlegi hatalom gazdaságpolitikája lehetővé tette az államadósság csökkenését, a külföldi beruházók érkezése és a gyárak megnyitása hozzájárult a munkanélküliség csökkenéséhez, a pénzügyi konszolidáció, vagyis a bér- és nyugdíjcsökkentés pedig a csőd előtt álló szerb gazdaság javulását segítette elő.
Leszögezte, a cél a minimál- és az átlagbér összegének emelése, hogy jobb legyen a polgárok életszínvonala, a kormánypolitika pedig arra törekszik, hogy a fiatalokat Szerbiában tartsa. (FoNet, Tanjug)
Megfeleződhet az evangélikus és a katolikus egyház híveinek száma Németországban 2060-ig egy csütörtökön bemutatott előrejelzés szerint.
A freiburgi egyetem, a németországi evangélikus egyház (EKD) tanácsa és a német katolikus püspöki konferencia (DBK) közös kutatása szerint a hívek száma a 2017-ben regisztrált 44,8 millióról 2035-re 34,8 millióra, 2060-ra pedig 22,7 millióra süllyedhet, ha a folyamatot alakító hatások tartósak és változatlanok maradnak. A hívők által fizetendő egyházi adó is nagyjából megfeleződhet az előrejelzés szerint.
A katolikusok száma a 2017-es 23,3 millióról 12,2 millióra süllyedhet 2060-ig, az evangélikusoké 21,5 millióról 10,5 millióra. A katolikus egyház így az arányokat tekintve némileg kisebb veszteséget szenvedhet el, mint az evangélikusok közössége, ami a tanulmány szerzői szerint annak tulajdonítható, hogy a keresztény vallású bevándorlók többnyire katolikusok.
A két legnagyobb németországi keresztény felekezet összesített taglétszámának 2060-ra várható 49 százalékos csökkenése csak kisebb részben tulajdonítható a német társadalom elöregedésének. A demográfiai tényezőknél fontosabbak az úgynevezett egyházi belső tényezők, legfőképpen a keresztelések és a kilépések számának alakulása.
„A kilépési valószínűség annyira meghatározó jelentőségű, hogy az egyházi belső tényezők magyarázó ereje a taglétszám csökkenésében valószínűleg 50 és 66 százalék közötti, a demográfiáé pedig legfeljebb egyharmad és 50 százalék közötti” – mondta az ARD országos köztelevíziónak Bernd Raffelhüschen kutatásvezető.
Ez a felismerés azt jelenti, hogy taglétszám visszaesése nem elkerülhetetlen, hanem befolyásolható, megváltoztatható folyamat. Ezért „a kutatás számomra felszólítás is a hit terjesztésére” – emelte ki Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke, a DBK elnöke.
A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš exkluzív interjút adotta V4NA nemzetközi hírügynökségnek, amelynek pénteken közöltük egy rövidebb változatát, most viszont részletesebben beszámolunk az elhangzottakról. A kormányfő beszélt – többek között – a Visegrádi Együttműködésről (V4), továbbá Brüsszel felelőtlen bevándorláspárti politikája elutasításának a fontosságáról, a nyugat-európai politikusok és a baloldali sajtó kettős mércéjéről, illetve a közelgő európai parlamenti (EP-) választások tétjéről is.
Néhány napja azt mondta egy ZDF-es (német közszolgálati televízió) riporttal kapcsolatban fogalmazta meg, hogy Nyugat-Európa elfogult Európa keleti felével szemben. Miért gondolja ezt?
Úgy látom, hogy az EP-választások közeledtével felerősödött azoknak az érdekcsoportoknak a hangja, akik szeretnék újra egymással szembe fordítani Európát, illetve a V4-országokat. A V4-csoport országai közt nagyon jó az együttműködés, azonos az álláspontjuk a migráció, a költségvetés a közös piac kérdésében, és a gazdaságaik is kifejezetten jól működnek. Az említett riport kimondottan tendenciózus képet alakított ki ezekben a témákban, ezért reagáltam rá. A média a nyugat-európai országokban is ugyanúgy működik, mint nálunk, vagyis semmi sem jelenik meg véletlenül. Gyakran megesik az is, hogy a hazai sajtó folyamatosan hazugságokkal támad, és ezt a nyugat-európai média összehangoltnak tűnő időzítéssel egyszer csak átveszi és közli anélkül, hogy az állítások igazságtartalmát ellenőrizné.
Andrej BabišFORRÁS: NURPHOTO/DOMINIKA ZARZYCKA/NURPHOTO/DOMINIKA ZARZYCKA
Azt gondolja, hogy kettős mérce működik Nyugat- és Kelet-Európa között?
Mi itt, Kelet-Európában negyvenegy évig egy olyan rendszerben éltünk, amelynek nagyon jelentős negatív hatása volt a fejlődésünkre. A kommunizmus évtizedei előtt, az első köztársaság idején Csehország Európa és a világ élvonalába tartozott, nagyon erős iparral, világszerte elismert ipari termékekkel és márkákkal.
Sajnos ma újra előtérbe kerültek olyan politikai irányzatok, amelyek háttérbe szorítanák Kelet-Európát és benne a V4 országait, és egyáltalán nem akarják meghallani a hangunkat. Ez azonban szerencsére nem igaz minden nyugat-európai országra vagy pártra. Elmondhatom, hogy pénzügyminiszterként rendkívül jó kapcsolatot ápoltam az akkori német pénzügyminiszterrel, aki ismerte a történelmünket és a viszonyainkat, értette a kelet-európai emberek mentalitását. Szóval nem állítható, hogy ez általánosan érvényes lenne Nyugat-Európára.
Ettől függetlenül egyértelműen azonosítható egy olyan tendencia, hogy egyre durvábban támadják a V4-ek kormányait, kormányfőit. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnököt, Lengyelországban Kaczinskyt és a kormányzó PiS pártot, Szlovákiában egy újságíró meggyilkolása miatt került össztűz alá a kormány és a kormányfő, engem pedig összeférhetetlenség miatt támadnak.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Prágában 2018. november 30-ánFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Nekem viszont meggyőződésem, hogy az említett országokban demokratikus rendszer és szabad választások vannak, és a választók Kelet-Európában sem buták – különbséget tudnak tenni igazság és hazugság, információ és dezinformáció közt. Ha úgy éreznék, a politikusok miatt újra veszélybe kerül a demokrácia és a szabadság, az ilyen politikusokat nem engednék hatalomhoz jutni.
Egyre többen és egyre többet beszélnek az Egyesült Európai Államokról, közeledvén a májusi választásokhoz. Hogyan vélekednek erről itt, Prágában? Különös tekintett arra, hogy az interjúra készülve kezembe került egy Projekt 28 című kutatás, ami szerint a legeuroszkeptikusabbak a csehek.
Úgy gondolom, hogy nekem is köszönhetően a cseh közvélemény változott, mivel, ahol csak tudom, hangsúlyozom a közös Európa előnyeit. Az Európa-projektnek köszönhető, hogy 74 éve nincs háború a kontinensen, vagy a schengeni övezet kialakítása, és ezek hatalmas pozitívumok. Tehát ez egy sikeres projekt, de még mindig nem értük el a négy alapvető piaci szabadságot: a szabad munkaerő-áramlást, a szabad tőkeáramlást, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását és a határok nélküli, közös belső piacot. Tehát a közös Európa egy hasznos projekt, de a szorosabb integrációt hangoztatni értelmetlen.
Nekünk egy erős államokból álló Európára van szükségünk, amelyek együttműködnek, és amelyek világos, közös stratégiával rendelkeznek például a biztonságpolitika területén. Ugyanígy közös stratégiára van szükség a migráció kérdésében is, hiszen elfogadhatatlan, hogy embercsempész bandák döntsék el, ki jön ide – olyan bandák, amelyek az Europol-jelentés szerint 2016-ban 6 milliárd eurót kerestek ezen. Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész Európai Unióban. Mindenki, aki hozzánk érkezik, munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Kommunikálnunk kell a bevándorlás problémájáról, meg kell értenünk egymás álláspontját, de az integráció további mélyítése, amiről egyes politikusok beszélnek, elfogadhatatlan.
Az Európai Bizottságnak alapjaiban kell megváltoznia, politikamentessé kell válnia, hiszen az valójában a tagállamok számára egy háttérhivatal, ahol hivatalnokok dolgoznak. Most azonban politikusokat delegálunk oda, ami véleményem szerint hiba, mert ott menedzserekre lenne szükség. Közelednek a választások, és ez egyben válaszút lesz Európa számára. Emellett itt van a brexit, ami számunkra hátrányos – én bízom benne, hogy lesz még egy népszavazás, vagy előre hozott választások, és Nagy-Britannia bent marad az unióban.
Ezért meg kell reformálnunk Európát, kevesebb rendeletre és direktívára van szükség, inkább nyíltan kell kommunikálnunk és megvitatnunk az egyes álláspontokat. Európának együtt kell erősnek lennie, hiszen rengeteg kihívás áll előttünk: például kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína közt, miközben a külpolitikánk teljesen fogatlan, és nem is egységes, ezért elvesztettük a befolyásunkat Szíriában, a Közel-Keleten, gyengül a pozíciónk Észak-Afrikában.
Igazi vezetőre lenne szükségünk, valakire, akit tiszteletben tartana minden tagállam, és aki nem a saját országát képviselné, akivel mindannyian azonosulni tudunk, aki mögött fel tudunk sorakozni. Találkoztam már ilyen politikussal, pénzügyminiszterként az ECOFIN-ben Wolfgang Schäuble köztiszteletben álló személy volt. Persze az EU döntéshozási mechanizmusa nagyon lassú, sok tagállam képviselője vesz részt benne, de ez végeredményben az embereken múlik. Ők döntik el, kik álljanak a tagállamok élén, ők döntik el, ki álljon Európa élén, és ezen áll vagy bukik az EU jövője.
Az látszik, hogy két pólus van az unióban, és ez nem is politikai, hanem vannak a bevándorláspártiak és migrációt ellenzők. Tavaly augusztusban előállt egy tervvel a migráció megoldásával kapcsolatban. Ez kaphat-e új lendületet a májusi választások után?
Amikor 2015-ben az EU előállt a teljesen értelmetlen kvótarendszerrel, ezzel megosztotta a tagállamokat. Azóta egyes országokban változott a migráció kérdésének a megítélése. Például Ausztriában először pozitívan álltak a migránsokhoz, azóta pedig Sebastian Kurz gyakorlatilag migránsellenes kampánnyal nyerte meg a választásokat.
Migránsok Európában. A kép illusztrációFORRÁS: ORIGO
Azóta több országban is megváltozott a hozzáállás, megtapasztalták, mennyi illegális bevándorló érkezett, akik nem kaptak menekültstátuszt, de itt maradtak. Emiatt is romlott a közbiztonság, terrorista akciókra került sor. Intenzíven foglalkoztam ezzel a kérdéssel, én voltam az egyedüli kormányfő, aki személyesen vett részt a FRONTEX-en Varsóban, én voltam az egyedüli kormányfő, aki személyesen követte az embercsempészek elleni, Sofia elnevezésű akciót, részt vettem a palermói konferencián, tárgyalásokat folytattam erről a témáról az arab országokban, Marokkóban.
A migráció megoldása egyszerű, hiszen megoldják Ausztráliában is, az Egyesült Államokban is, sőt, annak idején a mi elődeink is tömegesen vándoroltak az Egyesült Államokba – nekünk egyszerűen ugyanazokat a bevált recepteket kell alkalmaznunk. Ma vagy hatmillió migráns van Törökország területén. Mi Törökországnak hatmilliárd eurót fizettünk, mert nem tudtuk kezelni a migrációt. Törökországban, Libanonban, Jordániában hatmillió ember van, akik vissza akarnak térni Szíriába. Akkor vissza kell őket juttatunk Szíriába. Asszad nem Kadhafi. Mi pedig sajnos elvesztettük ott a befolyásunkat. Nekünk egy Marshall-tervet kell biztosítanunk Szíria számára, és elérni, hogy visszatérhessenek.
És ott van még Afrika, ahonnét gazdasági okokból vándorolnak el, ezek az emberek ötezer dollárt fizetnek a reményért, az embercsempészek ígéreteiért. Ott az egyes országok számára gazdasági segítséget kell nyújtanunk, hogy ott helyben segítsünk, és ezek az emberek otthon maradjanak. Hiszen Európa nem tudja megváltani az egész világot, nem tudunk milliós vagy százmilliós tömegeket befogadni.
Csehországban jelenleg 560 ezer külföldi él (nagyrészt szlovákok), és évente mintegy ötvenezren érkeznek. A mi vállalataink és a mi intézményeink döntik el, ki dolgozhat, és ki telepedhet le nálunk, és nem egy brüsszeli hivatalnok, vagy egy másik tagállam képviselői. Ez a mi szuverén jogunk. Él nálunk több mint 200 ezer ukrán, vagy 50 ezer vietnámi és még sok más nemzetiség, de erről mi magunk döntöttünk. A kvótarendszer az elejétől fogva egy értelmetlen kezdeményezés volt, ezért fulladt kudarcba, de ez egy alapvető ellentét a V4-ek és néhány másik tagállam közt. Ám egyre több országban gondolkodnak úgy, ahogy mi.
Mit gondol, a májusi választás mit old meg? Milyen eredménye és következménye lesz? Milyen új csoportosulások, frakciók jöhetnek létre? Európa-Oroszország viszonyát sikerülhet-e rendezni?
Számomra a legfontosabb intézmény az Európai Tanács. Ennek 28 kormányfő a tagja – reméljük, ennyi is marad, bár lehet, hogy a brexit miatt 27 lesz. Ez a legfontosabb döntéshozó szerv, ennek kéne megszabnia az Európai Bizottság feladatait.
Az Európai Bizottság épülete BrüsszelbenFORRÁS: AFP/ANADOLU AGENCY/DURSUN AYDEMIR
A legfontosabb, hogy az európai parlamenti választások után legyen egy világos stratégiánk, például a schengeni határokkal kapcsolatban. Döntsük el, hogy bevesszük-e Romániát, Bulgáriát, hiszen évek óta várnak erre. Döntsük el, hogy a Nyugat-Balkánt bevesszük Európába, vagy hagyjuk, hogy Kína, Oroszország vagy Törökország befolyási övezetévé váljon. Döntsük el és jelöljük ki a határainkat, amit aztán védeni tudunk a tengereken is, én azt szoktam mondani, hogy úgy, mint Aszterix és Obelix a faluját.
Hasonló a helyzet az eurózónával. Állandóan ezt emlegetjük, miközben az eurózóna némelyik tagja tanulhatna tőlünk, hogyan kell a közpénzeket hatékonyan és felelősen felhasználni. Szintén fontos, hogy legyen stratégiánk a klímavédelem kérdésében is. Természetesen mindent el kell követnünk a bolygó megmentéséért. De nem úgy, hogy közben tönkretesszük Európa iparát. A globális piacon a versenytársaink nem tartják be a környezetvédelmi vállalásokat. Európa globálisan az emisszió 9,8 százalékáért felelős. Stratégia híján ezen a területen is rengeteg értelmetlen dolgot teszünk. Először a bioüzemanyagokat, majd a napelemek telepítését támogattuk.
Az európai gyártók nem győzték gyártani a napelemeket, így elkezdtük Kínából importálni. Rövidesen a hazai gyártók becsődöltek, most már szinte az összes napelem Kínából érkezik. Most az elektromos gépkocsik az új divat. Aki ért hozzá, az tudja, hogy ez is veszteséges lesz. Ha rákérdezünk, hogy honnan lesznek akkumulátorok ezekbe az autókba – aha, Dél-Korea, Kína… Vagy megkérdezzük, hogy mekkora káros kibocsátással jár az akkumulátorok gyártása – nincs válasz. A V4-ek és Németország is nagyon jelentős járműiparral rendelkezik. Nehogy úgy járjunk, mint a napelemek esetében, hogy rövidesen az összes elektromos autót Kínában fogják gyártani, és nagyon komoly gazdasági problémával szembesülünk.
A következő terület az energetikai mix. Mi atomenergiát akarunk. Miért akarja nekünk valaki kívülről megszabni, milyen legyen az energiapolitikánk? Ha Németország attól tart, hogy jöhet egy cunami, és ezért bezárják az atom- és szénerőműveket, így még inkább függővé válnak az orosz gáztól, az az ő döntésük. Ezek mind olyan problémák, amelyeket meg kell vitatnunk, és reális célokat kell kitűznünk. Nekünk fontos a bolygó, és mindent elkövetünk, hogy megmentsük. A kérdés az, hogyan tudjuk rákényszeríteni a versenytársainkat – és néhány esetben a szövetségeseinket –, hogy ugyanígy cselekedjenek.
Két nagy francia közvélemény-kutató intézet is azon a véleményen van, hogy Marine Le Pen pártja, az RN (az egykori Nemzeti Front) megnyeri a május 26-ai európai uniós választást Franciaországban. Ez súlyos vereség lenne a Macron vezette bevándorláspárti és ultraliberális mozgalomnak.
Az IFOP/Fiducial közvélemény-kutató cég szerint a radikális jobboldali RN, Marine Le Pen pártja 22,5%-ot szerezne, és egy százalékkal megelőzné Macron mozgalmát, az LREM-et. A harmadik helyen Nicolas Sarkozy egykori pártja, a jobboldali Republikánusok végeznének, 15%-kal. Mindez két szempontból is érdekes: a Republikánusok (LR) három hónap alatt csaknem megkétszerezték támogatóikat, Laurent Wauquiez kemény és határozottan bevándorlásellenes programja sikeres. Nagyon jól választott EP-listavezetőt, a 34 éves, konzervatív filozófus, Francois-Xavier Bellamy hitelesen képviseli a jobboldali értékeket. Bellamy jelöléséről január végén az Origo részletesen beszámolt, cikkünket itt olvashatja. Így fogalmazott: előbb kell nemzetinek lenni, és csak utána európainak. Ezzel egyértelműen utalt Macron koppenhágai provokációjára: néhány hónappal korábban dán egyetemisták egy vele szimpatizáló fórumon azt mondták, hogy “Önök először is európaiak, és csak utána dánok” – és gondolatmenetét úgy folytatta, hogy ez a franciákra is igaz.
Az IFOP szerint három párt jut még az Európai Parlamentbe. A zöldek (9%), a Jean-Luc Melanchon vezette szélsőbaloldaliak (FI) 8,5%-on állnak, és a bejutási küszöbre zuhant Francois Mitterrand, a nyolcvanas-kilencvenes évek elnökének egykor sikeres szocialista pártja. 5%-ot kapnának, ha most lennének a választások. A szintén radikális jobboldali Debout La France meg éppen nem jutna be (4,5%), de erősödik, és könnyen lehet, hogy a hiányzó fél százalékot május 26-ára megszerzi.
Az Opinion Way egyébként még nagyobb RN-fölényt mért, szerintük Marine Le Pen pártja 24%-ot kapna, Macronék LREM-je pedig csak 21%-ot.
Hozzávalók: 1 csokor zöld spárga 1 kis csokor friss bazsalikom 1 kis csokor friss petrezselyem 1 ek olaj 1 ek citromlé só, bors 1 gerezd fokhagyma olaj a sütéshez
A csirkéhez:
500 g csirkemell 300 g liszt+3 ek liszt 1 tk sütőpor 2 db tojás 100 ml víz 100 ml tej 1 tk só 200 g gouda sajt 200 g füstölt sajt 50 g parmezán
Elkészítés módja: A csirkemellet 4 szeletbe vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és megforgatjuk 3 evőkanál lisztben. Egy nagy tálban elkeverjük a tojást, vizet, tejet, sót. Csomómentesre keverjük benne a lisztet és a sütőport. Apró lyukú reszelővel belereszeljük a sajtokat. Óvatosan beleforgatjuk a húsokat, ha kell, kézzel rásegítünk, hogy teljesen rátapadjon. Közepes hőfokú bő olajban aranybarnára sütjük, majd egy papírtörlőre szedjük.
A spárga fás végeit letörjük, a többit nagyobb darabokra vágjuk, és forró lobogó vízbe dobjuk 3-4 percre. Leszűrjük, és hideg vízben kihűtjük. Egy tálban az olajat összekeverjük egy kevés sóval, borssal, reszelt fokhagymával, citromlével és az apróra vágott friss zöldfűszerekkel. Ebbe forgatjuk bele a spárgát, és a hús mellé tálaljuk.
“A régi templom romjai által koronázott domb déli aljában kies völgy közepén van a Feneketlen tó. Ezen 70 lépés kerületü viztükör egyike legdusabb és legszebb forrásainknak, közepén buja tenyészetü vizinövényekkel s apró égerfákkal benőtt uszó szigetecske van, mely a szél fuvalmára most ide, majd oda uszkál, forog és lengedez csudás bokrétaként gazdag szinezetü virágcsokraival. A tónak már széle is 2–3 öl mély, de mondják, hogy közepén 50 öles kötéllel sem érték el fenekét. E szép tavacskából a Hőviznek nevezett patak foly ki (bár belé csak kis vizér szakad) s ezen patak oly vizdús, hogy az innen negyed órára lévő faluban már malmot hajt, s oly hévmérsékletü, hogy télen sem fagy be soha. A Szt.-Domokoson-túli Geréczesen (innen félórányira) van egy Emésztőnek nevezett föld alá tünő patakocska, a néphit szerint az ott eltünő csermely itt fakadna fel, sőt azt is mondják, hogy az ott bedobott récze, itt a Feneketlen tóban jött ki. A tó keletkezését következő regével kötik össze: A közeli templomból elveszett a harang ütője, az előljáróság keresésére indulván, betért a harangozóhoz, kinek háza e tó helyén állott. A harangütőt a harangozó lopta volt el, ágya alá rejtvén; midőn a keresők mondanák, hogy adja elő, ő azt felelte: Sülyedjek el, ha láttam, de alig mondák ajkai ki a szemtelen hazugságot és átkot, hogy a talaj azonnal inogni kezdett, s alig menekültek el az előljárók, hogy a harangozó és háza elsülyedvén, e tó keletkezett helyén; sőt még most is lehet a hamis eskü miatt lelki nyugalmat nem található harangozó jajvaszéklését éjelenként hallani.”
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
A székely legenda meghallgatható a legendarium.ro oldalon: IDE KATTINTVA
