Igét hirdet Nt. Tóth Péter a Lorain-i Református Templom lelkipásztora.
Dominik Tarczynski
Marosán Csaba kincses Kolozsvár legfiatalabb színésze járt városunkban két hete. Az evangélikus egyház szervezésében került sor egy igazán színvonalas irodalmi estre, amelynek első részében Arany Jánosról készült rövid dokumentum filmet láthattak az érdeklődök majd a színművész Dzsida Jenő erdélyi magyar költő verseiből készült sajátos összeállítását adta elő. Énekhangját is bemutatta az előadása végén, amelyet álló tapssal jutalmazott a mintegy 35-40 művészet iránt érdeklődő clevelandi magyar.
A fiatal, tehetséges művésszel másnap reggel készítettünk egy hosszabb interjút, ez hallgatható meg az alábbi lejátszó segítségével.
![]()
A zászló félárbócra engedéséről szóló, Trump által aláírt proklamációban az elnök hangsúlyozta: “politikai nézeteink és politikánk különbözőségei ellenére is nagy tisztelettel adózom John McCain szenátor haza érdekében tett szolgálatai előtt”. Hozzátette: a tisztelet jeleként rendelte el, hogy a zászló félárbocon maradjon a néhai szenátor temetéséig, amelyre vasárnap kerül sor a marylandi Annapolis haditengerészeti akadémiájának sírkertjében.
A Bloomberg hírügynökség munkatársa kommentárra kérte a Fehér Házat, amely azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. A hírügynökség megjegyezte: gyakran fordul elő, hogy az amerikai elnökök proklamációban rendelik el a Fehér Ház nemzeti lobogójának félárbócra engedését. Donald Trump elődje, Barack Obama négy alkalommal írt alá ilyen értelmű nyilatkozatot: Daniel Inouye hawaii, Robert Byrd nyugat-virginiai, Arlen Specter pennsylvaniai és Edward Kennedy massachusettsi szenátorok halála után.
A nyilatkozatban Donald Trump tudatta: felkérte Mike Pence alelnököt, hogy ő búcsúztassa pénteken a néhai szenátort a washingtoni törvényhozásban felállítandó ravatalnál, illetve megbízta John Kelly kabinetfőnököt, James Mattis védelmi minisztert és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót a kormányzat képviseletével a kongresszusi ravatalnál és a washingtoni katedrálisban szombaton sorra kerülő gyászszertartáson.
A McCain család szóvivője hétfőn közölte: tudomása szerint az elnök nem vesz részt a temetésen.
John McCaint előtte szerdán, születése napján az arizonai szenátus épületében ravatalozzák fel.
Hétfőn délután a szenátusban is megemlékeztek a 81. életévében elhunyt szenátorról.
A múlt héten a német kancellár még magánvéleménynek nevezte külügyminisztere európai elképzelését, azonban hétfőn Heiko Maas Berlinben, majd a délután folyamán Bukarestben is mint kormánya javaslatát ismertette azt a tervet, amelyet az Európai Unió válaszként adhat az Egyesült Államok elnökének, aki ismételten hangoztatta, hogy politikáját az „Amerika az első”-alapelv szabja meg.
A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a berlini kormány a transzatlanti szövetségben Washington részvételét nélkülözhetetlennek tekinti, de
új egyensúlyt akar teremteni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatban.Ezt azonban csakis az egyesült Európa révén lehet megvalósítani, mert az amerikai elnök kihívásaira egyetlen európai állam sem képes egyedül megfelelő választ adni. Heiko Maas szerint nemzetállami szuverenitást mindenekelőtt a biztonságpolitikában és a védelempolitikában kell a közösségi, európai szintre helyezni. A katonai együttműködés erősítése mellett azonban a fegyveres erő nélküli válságkezelésben is össze kell fogni, ezért a német kormány kezdeményezi egy európai civil stabilizációs erő létrehozását, amelyet egy Berlinben alapítandó, úgynevezett polgári válságkezelési kompetenciaközpont koordinálna.
A német külügyminiszter alighanem azért választotta Bukarestet az Európai Unió által követendő elképzeléseinek további részletezésére, mert január elsejével Románia veszi át az EU soros elnökségét. Heiko Maas tárgyalt a román külügyminiszterrel is, akit a berlini kormány támogatásáról biztosított a jogállamiság megerősítéséhez és az elharapózott korrupcióra utalva úgy vélte, hogy nemzetközi szakértőket is be lehet vonni a társadalmi feszültséget kiváltó politika rendezésére.
A német külügyminiszter méltatta Románia azon törekvését, hogy féléves uniós elnökségének mottójául a közös értékek védelmezését választotta, ami Heiko Maas szerint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi alapjogok és a sajtószabadság feltétel nélküli megvalósítását jelenti.
Amerikai tisztviselők közölték, hogy a jövő héten folytatják a megbeszéléseket kanadai kollégáikkal.
Pénteken járt le a Trump-kormányzat által megadott határidő a 24 évvel ezelőtt életbe lépett, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó gazdaságát összefűző Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalására, korszerűsítésére. Donald Trump amerikai elnök ennek megfelelően értesítette az amerikai kongresszust, hogy szándékában áll aláírni a Mexikóval hétfőn létrejött kétoldalú megállapodást. Kanadának azonban négy nap tárgyalás után pénteken sem sikerült megegyezésre jutni Washingtonnal. A kétoldalú egyezmény szövegét októberre dolgozzák ki.
Mexikóváros beleegyezett, hogy bizonyos mennyiség fölött Washington 25 százalékos vámot vessen ki a mexikói gyártmányú személyszállító járművekre és alkatrészekre. Amerikai iparági források szerint a Trump-kormányzat az évi 2,4 millió darab gépjármű feletti többletre vetné ki a 25 százalékos vámot.
Ottawa és Washington között az egyik vitás pont az, hogy az amerikai kormányzat nagyobb hozzáférést követel Kanada zárt tejpiacához, míg a kanadaiak azt akarják, hogy Washington szándékaival ellentétben maradjon a hatályos rendszer a kereskedelmi viták rendezésére.
Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter a hét elején megszakította európai útját, hogy Washingtonba utazzon a NAFTA újratárgyalásának ügyében. Beszámolók szerint a tárgyalások menete bizakodásra adott okot Ottawának, egészen addig, amíg nyilvánosságra nem került Trump álláspontja egy, a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújából. Ebben az amerikai elnök ugyanis leszögezte, hogy bármilyen egyezmény Kanadával csakis Washington feltételei alapján jöhet létre.
Emellett egy észak-karolinai beszédében Trump kijelentette, hogy szerinte Kanada évek óta kihasználja az Egyesült Államokat.
Egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a végső sorsa a háromoldalú szabadkereskedelmi egyezménynek, amely több mint évi ezermilliárd dollár értékű kereskedelmet érint. Amerikai lapértesülések szerint Trump utalt arra, hogy Kanada esetleg később csatlakozhat a Mexikóval kötendő kétoldalú egyezményhez.
Nyitókép: Evan Vucci

A magyar miniszterelnök azt mondta Salviniről, hogy „ő az én hősöm, sorstársam is, (…) és van néhány tapasztalatom, amit meg tudok vele osztani”.
A magyar-olasz viszonnyal összefüggésben a kormányfő azt mondta, a gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatok jók, de az előző kormányokkal való együttműködés nagyon rossz volt, mert állandóan sértegették a magyarokat.
Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdOrbán Viktor hangsúlyozta:
Magyarországot azért támadják, mert bebizonyította, hogy a határokat meg lehet védeni, eközben pedig Brüsszel azt mondta, nem lehet a migránsokat megállítani, ezért be kell őket engedni.
Hozzátette:
Matteo Salvini küldetése, hogy bebizonyítsa, nem csak szárazföldön, de a tengeren is meg lehet állítani a bevándorlókat. Ebben Magyarország támogatja, és azt fogja javasolni az olasz belügyminiszternek, hogy „tartson ki”, mert gyalázzák az embert és „borzalmas dolgokat mondanak róla”, de ha kitart, akkor be lehet bizonyítani, hogy meg lehet védeni a határokat.
Orbán Viktor kiemelte: Brüsszel, illetve a németek, franciák, spanyolok politikája arról szól, hogy jobban menedzseljék a migrációt. A V4-ek viszont nem jobban menedzselni, hanem megállítani szeretnék azt.
Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdA már Európában lévő migránsokkal nem az a feladat, hogy szétosszák, hanem az, hogy hazavigyék őket – jelentette ki, hozzátéve: ha szétosztják őket, az azt jelenti, hogy győztek az embercsempészek, és újabb hullámokban érkeznek majd bevándorlók. Csak úgy lehet őket megmenteni a vízbe fulladástól, ha meggyőzik őket, hogy el se induljanak.
Ez viszont csak úgy lehetséges, ha bizonyítékát adják annak, hogy nem tudnak Európába bejutni – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdAz AFP francia hírügynökség jelentésében emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor kedden Milánóban tárgyalva hősnek nevezte az olasz belügyminisztert, és fő európai vetélytársának minősítette a francia elnököt. „Az Európai Néppártban (EPP) két tábor van: az egyiket Emmanuel Macron francia elnök vezeti, ő ”fel akarja robbantani„ az EPP-t, ő vezeti azt a politikai erőt Európában, amely a migrációt támogatja” – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szavaira dániai látogatásán reagált Emmanuel Macron.
„ Ha engem akarnak látni a fő ellenzéküknek, igazuk van” – erősítette meg Orbán Viktor kijelentését Macron, aki ugyanakkor „természetesen” nem fukarkodott a minősítő jelzőkkel.
„Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak” – fogalmazott.
A magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter előző napi találkozójára reagálva úgy fogalmazott: „Ha úgy ítélik meg, hogy Franciaország ellensége a nacionalizmusnak és a gyűlöletpolitikának, annak az Európának, amely (…) nem kényszerít ránk semmilyen felelősséget és szolidaritást, akkor igazuk van” – mondta Emmanuel Macron.
A francia elnök ismételten egyértelművé tette, hogy a migráció pártján áll.
„A következő napokban és hónapokban mélyreható döntéseket kell hoznunk arról, hogyan kezeljük a bevándorlás kérdését, ez komolyságot és felelős szellemiséget feltételez, kitartva az olyan értékeink mellett, mint a menedékhez való jog, mindezt őszinte politikával mind a származási országokra, mind az európaiakra vonatkozóan. Orbán Viktor és Matteo Salvini nem ezt javasolják” – fejtette ki a francia elnök.
Szeptember 20-án Salzburgban európai uniós csúcstalálkozót tartanak, ennek fő témája lesz a 27 tagállamot megosztó bevándorlás kérdése. Ez az egyik fő témája a jövő tavaszi EP-választásnak is.
„Éles ellentét van Európában a nacionalisták és haladáspártiak között” – szögezte le ismét minősítgetve politikai ellenfeleit Emmanuel Macron, aki jelenleg Dániában és Finnországban tesz körutat, hogy az általa „haladáspártinak” nevezett európai szövetségeseket keressen a nacionalista és populista kormányokkal szemben.
Magyarországot azért támadják, mert bebizonyította, hogy a határokat meg lehet védeni. Matteo Salvini küldetése, hogy bebizonyítsa, nem csak szárazföldön, de a tengeren is meg lehet állítani a bevándorlókat – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Milánóban, miután az olasz belügyminiszterrel tárgyalt. A két politikus egyetértett: ma Európában a legfontosabb kérdés a migráció, Róma és Budapest pedig szövetségesre talált egymásban.
Az elemző szerint az ellenzéki pártok várhatóan megint az utolsó pillanatig egyezkedni fognak arról, hogy milyen formában induljanak az európai parlamenti választásokon.
A Figyelő főmunkatársa az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a kilenc hónap múlva esedékes európai parlamenti választás kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az ellenzéki pártok várhatóan az utolsó hónapokban, hetekben is arról egyeztetnek majd, milyen formában vágjanak neki a választásnak.
Ráadásul mivel kevés elnyerhető mandátumról van szó, összefogás esetén például az MSZP-nek több mandátumról kellene lemondania – tette hozzá.
Az MSZP is 10 százalék alatt van, és egy ilyen eredmény a választáson komoly vereség lenne a pártnak – értékelt.
Az elemző megjegyezte, az összefogás általában “kudarcos”, mivel a szavazókat nem lehet összeadni, egy meglebegtetett LMP-Jobbik együttműködés például inkább taszítaná a választókat.
Deák Dániel úgy látja, a Jobbik van a “legnagyobb bajban”, a párt több százezer szavazót veszített az elmúlt időszakban, továbbá vezetési válságban van.
Nincs egységes ideológia, identitásvesztett párt lett a Jobbik, nem tudja melyik irányban kellene kommunikálnia és milyen stratégiával fusson neki az EP-választásnak – fejtette ki az elemző.
A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa.
Mindig sietett, állandóan dolga volt: megtanítani a szakma rejtelmeit, megalkuvás nélküli magyar színházat csinálni, eljuttatni kultúránkat minden magyar emberhez határon innen és túl – emlékezett Orbán Viktor.
Mint hozzátette, Kerényi Imre nemcsak tudta és hirdette, hogy a kultúránk tart meg minket magyarnak, hanem művelte is ezt a kultúrát.
“Kerényi Imre keresztény magyar férfi volt, és tisztában volt azzal, micsoda becsületbéli kötelességekkel jár mindez” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte: 2002-ben “négy szép, alkotó és felemelő év után” visszatértek a hatalomba a “merjünk kicsik lenni” magyarok.
Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött ekkor döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz – emlékeztetett, hozzátéve: “így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban”.
Mint elmondta, Kerényi Imre felemelt fejjel, és csak rá jellemző humorral viselte a támadásokat; bármihez fogott, mindenből derű, fegyelem, hit és a hozzáértés magabiztossága áradt.
Azt tanította, hogy egy előadás, egy könyv, de még egy ország is csak akkor ér valamit, ha alkotói egész személyiségüket hozzáadják. Csak így maradhat meg az ország annak a magyar világnak, amelyért még betegsége idején is küzdött és dolgozott – idézte fel Orbán Viktor.
Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz – búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök.



Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett, az MTI-hez kedden eljuttatott felhívásban a tanács olyan egységes megmozdulást hirdet, amilyen öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy menetelése volt. Ezen a száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, valamint az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra kívánnak emlékezni, és azt a tizenöt évet is át szeretnék tekinteni, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el.
A centenáriumi nagygyűlés – a felhívás szerint – egy olyan, jövőnek szóló rendezvény is lesz, amely új lendületet ad az autonómiaküzdelemnek.
Az SZNT a felhívásban a szabadság intézményének, és a saját oktatási, gazdasági, kulturális intézmények keretének nevezi az autonómiát. Állítása szerint ezen a kereten belül oldódhat meg méltányosan és véglegesen a Református Székely Mikó Kollégium, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium helyzete. Ezért Sepsiszentgyörgyre hívja mindazokat, akik ezeket az intézményeket akarják.
„Akik szabadon, a hatalom fenyegetése nélkül akarják használni a székelység jelképeit, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre! Várjuk Székelyföld és Erdély ifjúságát! Az autonómiaküzdelem a jövőjükért folyik, sikert elérni tevékeny, célratörő részvételükkel lehet. Ha azt akarják, hogy legyen jobb itthon, mint bárhol a nagyvilágban, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!” – áll a felhívásban.
Hozzáteszik, a nagygyűlés arra is alkalmat teremt, hogy a 20. század legnagyobb székelyének tekintett Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspökre emlékezzenek.
„Üzenjük meg Bukarestnek: a székelyek nem mondanak le autonómiaigényükről! Az egymással harcban álló román közhatóságoknak pedig üzenjük meg: Románia vagy demokratikus jogállam lesz, vagy nem éri meg fennállásának kétszázadik évfordulóját! A székelység alkotmányos rendet, jogállamiságot, ezen belül területi autonómiát követel. Székelyföld területi autonómiája a román-magyar megbékélés előfeltétele és a térség stabilitásának záloga. Adjunk hangot ennek az üzenetnek 2018. november 18-án, Sepsiszentgyörgyön!” – fogalmazta meg a kedden közzétett felhívásában a Székely Nemzeti Tanács.
Foglalkoztatott és foglalkoztat, hogy polgármester-jelöltnek álljak – jelentette ki Bölöni László a Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett pódiumbeszélgetésen.
Foglalkoztatja a marosvásárhelyi polgármester-jelöltség gondolata Bölöni Lászlót, a legendás labdarúgót és sikeres edzőt. Erről Bölöni László kérdésre válaszolva beszélt hétfőn délután, a Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett pódiumbeszélgetésen, amelynek a szintén Marosvásárhelyről elszármazott Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselővel együtt voltak a meghívottjai. A beszélgetést az egyik közösségi portálon élőben közvetítették.
„Ez olyan dolog, ami nem idegen tőlem, ami foglalkoztatott és foglalkoztat” – jelentette ki a polgármester-jelöltségre vonatkozó kérdésre. Hozzátette azonban, hogy semmiképpen sem valaki ellen szállna a versenybe. „Ha egy ilyen dologba belevágnék, akkor mindenféleképpen azért tenném, hogy egy csapatba vonjam a különböző embereket, a különböző érdekeket” – jelentette ki Bölöni László.
Azt is hozzátette azonban, hogy ehhez nem lenne elég három hónappal a választások előtt Marosvásárhelyre érkezni. Ahhoz, hogy meggyőzze az embereket, Marosvásárhelyen kellene lenni, az emberek szemébe kellene nézni, és el kellene mondani nekik, hogy pontosan mit is akar. Úgy vélte, hogy képes lenne az emberek összefogására és az újításra. Ehhez fiatalokból kellene csapatot építeni, amit érdekes feladatnak tekintene. Megemlítette: egy vasárnapi rendezvényen is az volt az élménye, hogy mennyi jó ötlet van, és milyen dinamika van a marosvásárhelyi fiatalokban, csak éppen az ötletek gyakorlatba ültetésénél jelentkeznek a nehézségek.
Bölöni László hozzátette, hogy két éve felújította marosvásárhelyi lakását, hogy jól érezze magát, ha hazaérkezik. Azt is megjegyezte azonban, hogy amikor korábban felmerült a hazaköltözés gondolata, mindig hiányzott az a cél, amiért érdemes lenne ezt a nagy lépést megtenni. A 64 éves sportszakember a beszélgetés egy másik szakaszában azt is megemlítette, hogy nem akar már sokáig edzősködni.
A Marosvásárhelyen született, fogorvosi végzettséggel is rendelkező 108-szoros román válogatott Bölöni László tagja volt a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (a BL elődje) 1986-ban megnyerő bukaresti Steaua labdarúgó csapatának. A lisszaboni Sporting edzőjeként ő fedezte fel és hívta meg a felnőtt csapatba az akkor 16 éves Cristiano Ronaldót. Jelenleg a belga bajnokságban játszó Royal Antwerp FC vezetőedzője, ahová 2017 júniusában két szezonra szerződött.
(MTI)

Az akadozó brexittárgyalások miatt fokozatosan csökken a Theresa May vezette konzervatív kormány iránti bizalom, miközben az ellenzéki Munkáspárt népszerűsége nő. Sőt, ha a baloldali alakulaton belüli hatalmi harcok lecsendesednének, s a párt határozott álláspontot képviselne a brexittel kapcsolatban, a bizonytalan szavazók 59 százaléka szavazna rájuk – derül ki a YouGov közvélemény-kutató intézet hét végén közzétett felméréséből.
Az előre hozott választások esélye pedig növekszik, hiszen egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy a kormány megállapodást tud kötni Brüsszellel márciusig. Nem véletlen, hogy erre a lehetséges vészforgatókönyvre készülve kampányt indított a kabinet, hogy tájékoztassa a lakosságot a lehetséges élelmiszer- és gyógyszerhiányra, illetve a határok lezárásával keletkező forgalmi fennakadásokra.
Ebben a rendkívül bizonytalan helyzetben megbízható alternatívának tűnik a Munkáspárt, amely a 69 éves Jeremy Corbyn vezetésével tíz százalékponttal, 30-ról 40 százalékra tudta növelni támogatottságát 2017-ben a két évvel korábban tartott választásokhoz képest. A jelenlegi felmérések szerint is fej fej mellett állnak a konzervatívokkal.
Jeremy Corbyn Munkáspártja növelte népszerűségétTovábbra sem világos azonban, hogy a brexittel kapcsolatban mi az álláspontja Corbynnak, hiszen sosem volt elkötelezett EU-párti politikus, Nagy-Britannia 1973-as csatlakozását is ellenezte. Az utóbbi években mégis azt mondta, hogy a szigetországnak érdekében áll az EU-ban maradnia, hiszen a tagság beruházásokkal, munkahelyekkel járt.
A Munkáspárt következő kongresszusa szeptember 23-án lesz, és a párttagság addigra szeretné tisztázni a brexittel kapcsolatos viszonyt. Sajtóértesülések szerint a People’s Vote nevű, a brit kilépést ellenző kampánycsoport arra próbálja rávenni a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy hivatalosan is támogassa az újabb népszavazás kiírását – ezúttal nem magáról az EU-tagságról, hanem arról, hogy a választópolgárok is mondhassanak véleményt a végső brexitalkuról. A csoport szerint ugyanis a munkáspárti szavazók többsége ezt szeretné.
A brit vállalatvezetők többsége azonban aggódik a Munkáspárt esetleges kormányra kerülése miatt – derül ki a Financial Times által közölt felmérésből. A megkérdezettek az üzleti szférára veszélyt jelentő tényezők közül a munkáspárti kormányt tették a második helyre a brexit után. Előbbit 38, utóbbit 51 százaléka nevezte fenyegetésnek. Jeremy Corbyn ugyanis a vasutat, a vízműveket és a postai szolgáltatást is államosítaná, miközben növelné a vállalatok és a gazdagok adóterheit.
Dominik Tarczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt parlamenti képviselője a Breitbart Londonnak beszélt a burkatilalomról. No meg arról, hogy mikor épülhet mecset Varsóban.
Azóta Tarczynski mintha ráérzett volna az európai politika ízére, és most az egyre több európai országban megjelenő burkatilalom kapcsán fejtette ki vaskos, de annál józanabb véleményét. Mint a Breitbart London című angol nyelvű lapnak taglalta: nem érti, miért volt az felhajtás, ami a volt brit külügyminiszter, Boris Johnson nikábbal kapcsolatos kijelentései miatt robbant ki Európában.
Úgy kellene az arcot eltakaró fátylakat tiltani az európai országokban, mint ahogy a keresztek kihelyezését tiltják Szaúd-Arábiában”
– fogalmazott Tarczynski.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország és Dánia már betiltotta a burka viselését. Ezeknek az országoknak – lakosság számarányait figyelembe véve – jóval nagyobb muszlim kisebbségük van, mint Lengyelországnak. S bár itt is élnek muszlimok (ők a lipekek, más elnevezéssel lipek, litván vagy belaursz tatárok), ők a hosszú évszázadok alatt mégis nagyon jól tudtak integrálódni a lengyel társadalomba – emlékeztetett a PiS képviselője.
Lengyelországnak tanulnia kell Belgiumtól, Franciaországtól, Németországtól és a többi országtól. Mi nem másolhatjuk le a hibáikat!”
– fogalmazott Tarczynski.
Végezetül a lengyel parlamenti képviselő az interjúban azt is kifejtette: érthetetlen, miért borult fel Európában a keresztény és az iszlám világ közötti balansz. Hogy ezt szemléltesse, Tarczynski megemlítette: sajtóhírek szerint a szaúdi kormányzat mecsetet akar építtetni a lengyel fővárosban, Varsóban, ugyanakkor, ha a lengyel kormány szeretne templomot felhúzni az olajmonarchia fővárosában, Rijádban, annak nemhogy a kivitelezésére, de még az elfogadására sincs esély.
Örülnénk, ha felépülne a mecset, de csak akkor, ha Lengyelország is felhúzhatna egy katedrálist Szaúd-Arábiában”
– mondta a PiS képviselője.
Csehország összeurópai megoldást akar a migráció megoldására – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök kedd reggel a prágai repülőtéren, mielőtt elutazott volna Rómába, ahol Giuseppe Conte olasz kormányfővel tárgyal majd a témáról.
Babis úgy vélte: a migránskvótákról folytatott vitával Európa feleslegesen vesztegetett el négy évet, és ez idő alatt a kontinensen megváltozott a közhangulat, amely ma már bevándorlásellenes.
Csehország javaslatot fog előterjeszteni nemcsak Olaszország, de egész Európa számára. A migrációt meg kell állítanunk”
– hangsúlyozta a cseh kormányfő.
Úgy látja: Görögországnak, Olaszországnak, Máltának és Spanyolországnak világosan ki kell mondania, hogy nem fogadnak be menekülteket. Ezután Marokkóval, Algériával, Tunéziával, Líbiával és Egyiptommal kell tárgyalni, hogy a határaikon állítsák meg a migrációt.
Szükségünk van egy Afrika-tervre minden egyes ország számára, ahonnan a migránsok érkeznek. Ezek gazdasági migránsok, nem a háború elől menekülnek”
– fejtette ki Babis.
A római látogatás előzményeihez tartozik, hogy a cseh miniszterelnök július közepén nyilvánosan elutasította olasz partnere, Giuseppe Conte kérését, hogy Csehország is fogadjon be néhányat az illegálisan Olaszországba érkezett migránsok közül. Conte ezt követően megbeszélésre hívta Babist.
Római megbeszélései után Babis Máltára látogat. Azt mondta, hogy nem vár konkrét eredményeket a római tárgyalásaitól, elsősorban tájékozódásról és konzultációról van szó.
A kormányfő augusztus közepén közölte, hogy Csehország mindkét országnak pilóta nélküli repülőgépeket ajánl fel, amelyekkel hatékonyabbá lehetne tenni a határok ellenőrzését, és felderíteni azokat a helyeket, ahonnan elindulnak a migránsokkal teli hajók.
Babis újságírókkal közölte, hogy hétfőn telefonon beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel, aki kedden Milánóban Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel tárgyal a migrációról – írja az MTI.
“Ezt követően a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) találkoznak” – tette hozzá a cseh kormányfő. Az Orbán Viktorral folytatott beszélgetéséről részleteket nem árult el.