A magyarság az egyik legősibb legrégebbi kultúra amelyik a jelenben is áll és él annak ellenére hogy egy évszázada válogatott módszerekkel szipolyozzák.
Holnap van Június 4 ike , azaz 98 évvel ezelőtt szakították szét Magyarországot. A csúfosan békediktátumnak nevezett Trianoni szerződés nevében sok millió magyar került a saját országa határain túlra. Furcsa és egyben elfogadhatatlan helyzet ez ma is, nincs a világon még egy ilyen ország, vagyis csonka Magyarország az egyetlen olyan ország a világon amelyik minden irányban saját magával határos. Két év múlva kerek évforduló lesz, de már most készülnek a véresszájú, magyargyűlölő, a lopott holmit bitorlók részéről, végtelen hazugságokkal teletűzdelt propaganda filmek és újságcikkek. De a közösségi médiákban is megfigyelhetőek az ilyen irányultságú cikkek megosztása, mesterségesen keltett feszültségek a kommentekben. Mi ezekre méltósággal, a történelem könyörtelen igazságával kell megerősítenünk, felkészítenünk magunkat és a velünk hasonlóan gondolkodókat minden aljas és nemtelen támadásra. Olvassunk erről az időszakról minél többet, erről a szomorú és fájdalmas, a magyar történelem legnagyobb sebéről, hogy tudjunk kellőképpen bármikor hitelesen beszélni róla.
Aki magyar annak fáj Trianon, szól a mondás. Kérek mindenkit ezt a mondást jól jegyezze meg és holnap a gyásznapon gyújtson egy szál gyertyát és mondjon el egy imát Magyarországért és a magyar népért. Legszebben igazán Tompa Mihály idézete talál ide, amelyet 1849-ben írt és amely így szól: Az űzött vad a rengetegben kínjának hangot ad, magát az elnyomott magyarnak kisírni sem szabad.
Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélését a közmédiának szerdán Washingtonban.
Folyamatos az együttműködés a rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben
Mindkét ország elkötelezett a világ a keresztény közösségeinek védelmében
Felgyorsítják a magyar-amerikai védelmi együttműködés folyamatát
A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.
Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy
„Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”.
Mint mondta, Magyarország továbbra is „kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez.
A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják a saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.
Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá.
Hozzátette:
együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.
A külügyminiszter kitért rá: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásnak biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.
Kitért rá: az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket – közölte.
Hangsúlyozta: fontos a védelmi együttműködés megújítása is, ezért átadta amerikai kollégájának a leendő magyar-amerikai védelmi együttműködés megállapodásra vonatkozó magyar javaslatokat. Erről már két tárgyalási forduló lezajlott, egyértelmű politikai akarat van mindkét oldalról a megállapodás megújítására – mondta.
Hozzáfűzte: most abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják ezt a folyamatot.
Szijjártó Péter emlékeztetett: ugyan eddig is magyar katonák szolgáltak amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket.
Megjegyezte: a megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelni az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogadta Szijjártó Pétert Fotó: MTI
Arról is beszélt, hogy
Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.
A tárcavezető azt is mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a területeinek a 98 százalékát elveszítette azon nemzetközi koalíció tevékenységének köszönhetően, amelyet az Egyesült Államok vezet, és Magyarország is részt vesz benne. Az Iszlám Állam ezért taktikát váltott, és elkezdte a korábban külföldről érkezett harcosainak visszaküldését Európába és a világ más pontjaira, és ez ellen szigorú határvédelemmel lehet védekezni, ezért fenn kell tartani a határaink megvédésének képességét – vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető.
Elmondta: az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar-ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlamentben napirendjén van, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre.
Szijjártó Péter arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar-ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajnának, hogy a kisebbségek ügyek fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.
Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában.
A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, valamint szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról.
Szijjártó Péter később a Fehér Házban találkozik John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.
MAGYARORSZÁG NEM CSATLAKOZIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT BÍRÁLÓ EURÓPAI KÓRUSHOZ
A mai hivatalos washingtoni látogatással és az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléssel megerősítjük, hogy „Magyarország nem kíván az Egyesült Államokat hisztérikusan bíráló európai kórus tagjává válni” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban az MTI-nek, mielőtt amerikai kollégájával találkozott.
Tartalom:- Beszámoló a Tavaszi Táborról – interjú Szigeti Mátyással – Beszámoló a Központi Akadály Versenyről – interjú Balássy Alexandrával és a Nefelejcs örssel.- Beszámoló a Washingtoni Cserkészbálról – interjú a Fedor házaspárral- Véget ért a tanítás a Clevelandi Magyar Iskolában – interjú Szentkirályi Jucival az iskola igazgatójával.- Búcsúztunk Nt. Bernhardt Béla evangélikus lelkésztől – interjú Globits Lászlóval
Róma, 2018. február 27.
Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök, a Demokrata Párt (PD) fõtitkára és kormányfõjelöltje beszél egy választási kampányrendezvényen Rómában 2018. február 27-én. Olaszországban március 4-én rendeznek parlamenti választásokat. (MTI/EPA/Ettore Ferrari)
FÉLREÁLLÍTOTTAK EGY MEGVÁLASZTOTT KORMÁNYT, HOGY HELYÉRE EGY ILLEGITIM KÜLSŐ KABINET LÉPJEN
Róma, 2018. február 27. Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök, a Demokrata Párt (PD) fõtitkára és kormányfõjelöltje beszél egy választási kampányrendezvényen Rómában 2018. február 27-én. Olaszországban március 4-én rendeznek parlamenti választásokat. (MTI/EPA/Ettore Ferrari)
Miközben Brüsszelből rendszeresen azzal vádolják a magyar kormányt, hogy megsérti a demokratikus értékeket, Olaszországban a választások eredményét semmibe venni teljesen rendben lévő dolognak tartják a haladó nyugatiak. Az elképesztő kettős mérce mellett az olasz válság arra is rávilágít, hogy ma Európa legtöbb államában nem az emberek felhatalmazását elnyerő politikusok, hanem a tőkepiacok és a senki által demokratikusan meg nem választott technokrata elit kormányoz.
Szemmel látható, hogy a bukásban lévő balliberális politikai elit mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze hatalmát. Nem kell messze menni, elég csak visszagondolni a 2016-os osztrák elnökválasztásra.
A közvélemény-kutatások a választás előtti időszakban már jelezték, hogy az osztrákok többsége változást akar, folyamatosan erősödött a Brüsszellel és a bevándorlással szemben kritikus politikai erők társadalmi támogatottsága.
Majd a választás második fordulójában, amikor már csak a bevándorlásellenes Norbert Hofer és a bevándorláspárti Alexander Van der Bellen maradt talpon, szabálytalanságok tucatjait követték el az osztrák hatóságok. Az alkotmánybíróság döntése alapján csaknem nyolcvanezer szavazat tisztasága került veszélybe, miközben a szabadságpárti Norbert Hoferrel szemben Van der Bellen mindössze harmincezer szavazattal kapott többet.
Ezután folytatódott az osztrák demokrácia megcsúfolása, ugyanis a 2016 nyarán október 2-ra kiírt választást szeptember 21-én Wolfgang Sobotka belügyminiszter kérésére a parlament december 4-re tolta ki.
A hivatalos indok egészen elképesztő volt: állításuk szerint a levélszavazóknak szánt és már legyártott boríték nem ragadt, így a levélben leadandó szavazatok érvénytelenek lehettek volna. Csak a vak nem látta, hogy valójában arról volt szó: a muszlim bevándorlógyökerű szavazók nagy része csak szeptember elején tért vissza Ausztriába, és levélszavazói csatasorba állításukra kevésnek bizonyult a választásokig hátralévő három-négy hét.
A liberális sajtó és a brüsszeli elit által majd egy évig megdolgozott osztrák választók ezt követően – 74,2 százalékos részvétellel – Van der Bellent választották meg államfőnek.
Olaszországban most ennél is tovább mentek. A baloldali Demokrata Pártot – a helyi MSZP – megalapító, majd a megválasztásakor Matteo Renzi korábbi miniszterelnök által támogatott államfő a pénzpiacokra hivatkozva megvétózta az új olasz kormány létrehozását, és egy volt IMF-est bízott meg a kormányalakítással.
Ez az elképesztő jelenet az Európai Unió egyik alapító államában játszódott le, Brüsszel és Sargentini-féle hivatásos rettegők hallgatólagos támogatásával.
Sőt, titkon valószínűleg örülnek is neki, hogy sikerült megpuccsolni az olasz embereket, és az államfő a kormányalakítással azt a Carlo Cottarellit bízta meg, aki 1988 óta a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozik, ahol több magas tisztséget is betöltött. Az államfő ráadásul 2013-ban az Enrico Letta vezette balközép kormányban költségvetési revizorként dolgozott, ekkor ragadt rá a „Mister Megszorítás” gúnynév, és sokan ma is így ismerik Olaszországban.
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért puccsolják meg sorra ilyen látványosan a demokráciát a különböző pénzügyi köröknek befekvő balliberálisok. A válasz igen egyszerű: érzik, hogy recseg-ropog az általuk évtizedekig működtetett brüsszeli bevándorláspárti liberális világrend.
Európa-szerte folyamatosan gyengülnek ugyanis a baloldali pártok: tavaly szeptemberben Németországban történelmi vereséget szenvedett az SPD, de Hollandiában és Franciaországban is jelentősen visszaestek a szocialisták.
Ugyanebbe az európai trendbe illeszkedett bele Ausztria is, ahol a tavaly októberi választáson az Osztrák Szociáldemokrata Párt a 2013-as (26,8 százalékos) történelmi mélypontjáról nem tudott érdemben elmozdulni. Most márciusban pedig Olaszországban vált egyértelművé, hogy az emberek többsége nem kér a bevándorláspárti baloldalból. Az előzetes felméréseknek megfelelően az olasz baloldal minden eddigi leggyengébb szereplését hozta ez a választás.
Ez a lázadás az európai baloldal ellen egyértelműen annak a következménye, hogy ezek a pártok sem a migrációs, sem a gazdasági válságot nem tudták megfelelően kezelni, az európai polgárok helyett másokat – a bevándorlókat, a globális pénzügyi tőke elvárásait – igyekeztek képviselni. Az itáliai fordulat pedig azt üzente, hogy az olaszok többsége is nemet mond az európai identitás feladására.
Olaszország is felébredt abból a Hamupipőke-álomból, amely az elmúlt évek baloldali kormányzását jellemezte. Éppen itt volt az ideje, hiszen az olasz Demokrata Párt már nyíltan bevándorláspárttá vált: a szervezet a kampány során szavazásszakkört tartott muszlimoknak a milánói Iszlám Központban úgy, hogy a szavazólapon csak az ő pártjuk neve szerepelt! Jól jelzi, hogy milyen komoly népszerűségvesztésen ment keresztül a párt, hogy a 2014-es EP-választáson még a voksok több mint 40 százalékát kapta.
A választáson győztes pártok politikusai a kampányban sorra arról beszéltek, hogy példaértékű az, amit Orbán Viktor tett az elmúlt években. Így az osztrák után az olasz választási kampány is megmutatta, hogy már nem kínos Orbán Viktor mellett kiállni, hanem a magyar gondolkodás és megoldások átvételével választást lehet nyerni.
Ez mindenképpen fordulópontot jelentett a pár évvel ezelőtti világhoz képest, amikor a nyugati politikai elit még Magyarország szidalmazásából igyekezett politikai tőkét kovácsolni. Ennek egyre több országban vége, és már csak egy szűk balliberális szubkultúra szokása maradt ez a bevándorláspárti, önfeladó politika.
Ettől láthatóan megijedtek a balliberális elit képviselői, és már a nyíltan antidemokratikus beavatkozástól sem riadnak vissza. Mindez főként annak fényében félelmetes, hogy a napokban Soros György egyik véleménycikkében világossá tette, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül mindent megtesz azért, hogy a bukásban lévő balliberális világrend életben maradjon.
Mindezek tudatában arra kell felkészülni, hogy a senki által meg nem választott intézmények és a Soros-féle NGO-k még az eddigieknél is erőteljesebben fognak beavatkozni az egyes országok belpolitikai folyamataiba, a propagandafelületeik és pénzügyi befolyásuk segítségével igyekeznek ellehetetleníteni a nemzetállamokat előtérbe helyező, bevándorlásellenes politikai erőket.
Az olasz események tehát nekünk, magyaroknak is intő jelek. Hiába arattak a magyar nemzeti erők április 8-án elsöprő, kétharmados győzelmet, ha Olaszországban ezt meg merték tenni, akkor nálunk is bármikor megpróbálhatnak még az eddigieknél is erőteljesebben beavatkozni. Ezért rendkívül fontos a Stop, Soros! és a többi hasonló intézkedés, amelyekkel megakadályozható, hogy hazánkban is ekkora befolyásra tegyenek szert ezek az illegitim erőcsoportok.
A remény ugyanakkor még nem halt meg, a mostani események ellenére van lehetőség arra, hogy a magyarhoz hasonló álláspontot képviselő politikai pártok végül kormányt tudjanak alakítani Olaszországban is. Mivel a meghiúsult kormányalakítás után az Öt Csillag Mozgalom és a Liga minél előbbi választásokat sürget, akár már szeptemberben sikerülhet pontot tenni a mostani belpolitikai káosz végére.
A felmérések szerint mind az Öt Csillag Mozgalom, mind a Liga növelheti támogatottságát, az igazi nyertes azonban a Liga vezette jobboldal lehet, amely már márciusban is a legtöbb szavazatot kapta, 37 százalékot. Ha a mostani trend kitart, akkor az új választásokon a jobboldali koalíció akár önállóan is parlamenti többséghez juthat.
Árnyalja a képet, hogy a pénzpiacok és a hitelminősítők szintén nyíltan beavatkoznak az olasz politikai folyamatokba, és azt üzenik az olaszoknak, hogy ha nem a technokrata és Brüsszel-párti politikai erőket támogatják, akkor gazdasági összeomlás következik be Olaszországban. Az elkövetkezendő hónapok kérdése az lesz, hogy a demokrácia és a józan ész lesz erősebb a déli államban, vagy a balliberális politikai elit visszahódítja a bevándorlás és a brüsszeli gazdaságpolitika legnagyobb áldozatának számító országot.
Budapest, 2018. május 23.
Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt kampányfõnöke és vezetõ stratégája Trump ,,Amerika az elsõ politikája és hatása Közép-Európára címmel elõadást tart az Európa jövõje címû kétnapos nemzetközi konferencia elsõ napján a Várkert Bazárban 2018. május 23-án. A tanácskozást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány szervezte.
MTI Fotó: Soós Lajos
Magyarország két évvel az USA előtt jár, ha a migrációs politikáról és az értékek megőrzéséről beszélünk – jelentette ki Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi kampányfőnöke és vezető stratégája Budapesten, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte Európa jövője című nemzetközi konferencián. Donald Trump volt stratégiai tanácsadója, a Breitbart alapítója beszédében Orbán Viktort dicsérve kifejtette, a magyar miniszterelnök egy olyan ember, aki meg akarja védeni a népét és hozzájárul ahhoz, hogy ne tűnjön el a nyugati civilizáció. Bannon azt is kifejtette, nincs rosszabb a globális elitnél, akik nem hajlandóak elfogadni, ha veszítenek, hanem folyamatosan támadásokat indítanak azok ellen, akiknek fontos a határkerítés és elítélik az illegális migrációt. Bannon közölte, sok munka áll még a konzervatív oldal előtt. Úgy véli, nagy küzdelem jön, amit sajnos meg kell vívni.
Budapest, 2018. május 23. Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt kampányfõnöke és vezetõ stratégája Trump ,,Amerika az elsõ politikája és hatása Közép-Európára címmel elõadást tart az Európa jövõje címû kétnapos nemzetközi konferencia elsõ napján a Várkert Bazárban 2018. május 23-án. A tanácskozást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány szervezte. MTI Fotó: Soós Lajos
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte Steve Bannont szerda este a Várkert Bazárban, ahol Donald Trump volt stratégiai tanácsadója az Európa Jövője nevű konferencia keretein belül tartott előadást. Gulyás Gergely a beszéd előtt kifejtette, érdeklődéssel tekintünk mindenre, amit Donald Trump és Steve Bannon együtt csináltak, és Trump győzelme az egyetemes történelem fontos részeként tudható be. Gulyás elmondta, Amerika a szabadság hazája, ezért mindig is nagy vonzerőt gyakorolt Magyarországra. Bannont bátor embernek nevezte, aki időnként kimondja az igazságot.
Steve Bannon már az előadás elején állást foglalt Orbán Viktor mellett. Kiemelte a magyar kormány fontos tevékenységét és dicsérte a keresztény Magyarország felépítésére vonatkozó szándékot. Trump volt tanácsadója ezután egy huszáros vágással egy, a BBC-nek adott interjújáról kezdett mesélni. Elmondása szerint az interjú végén a magyar miniszterelnökről kérdezték, akit válaszában természetesen megvédett. Úgy véli a liberálisok nem tudnak veszíteni, ha ilyesmi előfordul azonnal kijátsszák a náci kártyát és mindenkit fasisztának neveznek, aki nem osztja a nézeteiket.
Az előadás során többször felbukkant Orbán Viktor neve, Bannon kifejtette, a magyar miniszterelnök érdemeit a határok megvédésével és a nyugati értékek megőrzésével kapcsolatban. Felemlegette azt, hogy a Trump-kampány során sokat tanultak az európai helyzetből, mert úgy gondolja, hogy ezen a téren Magyarország két évvel az USA előtt jár. Az este legerősebb mondata talán az volt, hogy véleménye szerint Orbán Viktor előbb volt Trump, mint Trump maga.
Beszédében szóba került a 2008-as gazdasági válság, ezzel kapcsolatban elmondta, a pénzügyi válság árát a dolgozó férfiak és a dolgozó nők fizették meg. Velük kapcsolatban azt is kifejtette, hogy az átlagembernek a közösségeik megvédése a legfontosabb, és ők azok, akik Donald Trumpot támogatták, akiket egyébként Hillary Clinton szánalmasnak nevezett. Kifejtette azt is, az ellenzék és a globális elit, akiket a világon a legaljasabbnak nevezett, nem szeretik a munkásosztályt, és velük kapcsolatban Donald Trump olyan dolgokra tapintott rá, amikre mások nem.
A globális elittel kapcsolatban elmondta, ők ugyanazok, akik nem szeretik az aktív partnereket, hanem olyan országokban érdekeltek, amelyek nem tudják megvédeni magukat, ez által pedig birodalomként tudják érvényesíteni felettük az érdekeiket.
Ők a legrosszabb emberek a világon, és minden eszközzel küzdök ellenük
– mondta.
Az előadás során többször szóba került a Nyugat és a zsidó-keresztény kultúra. Bannon kifejtette, szerinte a nyugati civilizáció az emberiség legnagyobb találmány, és éppen ez az oka, hogy a világ minden tájáról ide akarnak jönni az emberek. Szerinte korunk alapvető kérdése, hogy van-e bátorságunk megvédeni a civilizációnkat azoktól, akik elpusztítanák.
Mind egy kulturális háttérből jöttünk, amelyben az Isten saját képére teremtette az embert
– fogalmazott.
Trump volt tanácsadója a közel-keleti katonai jelenlétről is beszélt. Ezzel kapcsolatban úgy véli, Obamáék nem tettek semmit a helyzet rendezésére, amit eddig ez a konfliktus produkált az 15 ezer halott, 45 ezer sebesült és elképzelhetetlenül nagy anyagi veszteségek. Bannon dicsérte az amerikai elnök geopolitikai tevékenységét, mesélt a dél-kínai tengeri katonai jelenlétről, Észak-Koreáról, illetve a közel-keleti országok állapotáról. Hangsúlyozta, ha Egyiptom valamiért bedől, akkor Európa hatalmas nagy bajban találhatja magát.
A beszéd végén Bannon elmondta, sok munka még van a nyugati konzervatívok előtt, és hatalmas harcokat vizionált, amiket mindenképpen meg kell majd vívni.
Ha marad is a közéletben, a Jobbikban nem tudja elképzelni politikai pályafutását Dúró Dóra, aki csütörtökön Budapesten újságíróknak nyilatkozva beszélt erről. Mandátuma visszaadásáról még nem döntött.
Az országgyűlési képviselőt bizalomvesztés miatt kedden kizárták a Jobbik országgyűlési frakciójából, mert csatlakozott a Toroczkai László korábbi alelnök – a legutóbbi tisztújításon elnökjelölt – által alapított, de a párt elnöksége által el nem ismert “platformhoz”. A Jobbik elnöksége szerdán visszahívta mandátumából a képviselőt. (Minden jobbikos képviselő külön esküt tett az Országgyűlés megalakulásának napján, amelyben vállalta: ha az elnökség kétharmados döntése szerint alkalmatlanná válik, képviselői mandátumát visszaadja.)
Dúró Dóra értékelése szerint a Jobbik tisztújítása után most
politikai leszámolás zajlik azok ellen, akik nem állnak be a sorba.
Szerinte nem lenne bölcs a Jobbik részéről, ha folytatná ezt az utat, mert az pártszakadáshoz vezet.
Kitért arra, hogy tíz évvel ezelőtt szintén volt platform a Jobbikban, az semmilyen következménnyel nem járt a belépőkre nézve, ezért “joggal gondolta”, hogy most sem lesz ennek következménye.
Dúró Dóra a mandátuma visszaadásával kapcsolatban azt mondta, nem szeretné elhamarkodni a döntést, nagy várakozással tekint június 23-ra, a platform ásotthalmi zászlóbontó gyűlésére. Szeretné meghallgatni ott is az emberek véleményét – tette hozzá.
“Nagyon nehéz napjaim vannak most. Ezért az is felmerült bennem – egész komolyan -, hogy az egész közéleti pályafutásomat, szerepvállalásomat befejezem” – fogalmazott.
Az alaptörvény javasolt újabb módosításáról és a “Stop Soros” törvényjavaslatról kaptak tájékoztatást Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi minisztertől a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szerdán a Belügyminisztériumban.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az épület előtt várakozó újságíróknak az esemény után azt mondta, az indítványok az ország biztonságát növelik, és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet erősítik. Kijelentette, minden olyan képviselő támogatására számítanak, akinek fontos az ország biztonsága.
Az államtitkár közlése szerint egyetlen ellenzéki párt sem jelezte, hogy támogatná a javaslatokat, a Demokratikus Koalíció viszont bejelentette, hogy egyik törvényt sem fogja megszavazni. Hozzátette, ezt nem tartják meglepőnek, mert a Demokratikus Koalíció “korábban is bevándorláspárti álláspontot” képviselt.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nem tartja a törvényjavaslat “enyhítésének”, hogy az illegális bevándorlás szervezése büntetési tétel lesz.
Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy a korábbi népszavazás, a nemzeti konzultációk és az április 8-ai választás egyértelműen bizonyította: a magyarok biztonságra vágynak, és olyan törvényeket szeretnének látni, amelyek ezt megteremtik.
Hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt nemzetbiztonsági kérdésnek tartják, és ennek megfelelően támogatják is a két törvényjavaslatot.
A fideszes képviselő szerint az ellenzék semmit nem tanult az április 8-ai választási eredményből, mert egy részének továbbra sem fontos a magyar emberek biztonsága.
Az ellenzéknek ez a része, amelynek “vezérhajója” a Demokratikus Koalíció, világossá tette, sem ezt a két indítványt, sem más, hasonló törvényjavaslatot nem fog támogatni – fogalmazott a politikus.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) elöljáróban azt mondta, a Belügyminisztérium – a tárca korábbi gyakorlatának megfelelően – arra törekszik, hogy minél szélesebb konszenzussal fogadják el a fontos törvényeket.
Figyelembe veszik az ellenzéki kritikákat, próbálják a pártok vállalható észrevételeit beépíteni a jogszabályokba – tette hozzá.
A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának esetében fontos szempont a magántulajdon és a magánélet védelme. Ha garantálják, hogy ezzel nem lehet visszaélni, és nem politikai demonstrációk vagy performanszok ellen használják fel a jogszabályt, akkor “nem lesz ezzel semmi gond”, bár “most, jelen formájában ez még így nem látszik” – közölte Mirkóczki Ádám.
A Jobbik nem zárkózik el zsigerileg a törvénycsomag támogatásától,
de arról majd csak a jövő héten kezdődik a parlamenti vita, amelynek végén kialakul a végső szöveg, és “meglátjuk, mi sül ki belőle” – fogalmazott a képviselő.
Molnár Zsolt (MSZP) az alaptörvény javasolt módosítását felháborítónak és vállalhatatlannak nevezte, mert azzal alapvető jogokat korlátoznának.
Az MSZP a Btk. módosítását sem tudja ebben a formában támogatni – szögezte le.
A szocialista politikus úgy látta, mindkét törvény esetében “erős politikai prekoncepció és a szokásos fideszes pártpropaganda érződik”.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta, a kormány a gyülekezési jog korlátozásával kizárólag a politikusokat szeretné megvédeni. Azt is kiemelte, hogy a távoltartás intézményével alkotmányos alapjogot sértve lehetne korlátozni azoknak a szabad mozgását, akiket a hatóságok meggyanúsítanak, mert az érintettek nem közelíthetnék meg az országhatárt.
A DK alelnöke megismételte, hogy pártja nem támogatja az indítványokat.
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke hangsúlyozta, hogy a párt elnöksége és frakciója csak később hozza meg közös állásfoglalását a két törvényjavaslatról. Hozzátette, hogy mindkét indítvánnyal szemben nagyon komoly aggályaik vannak. Példaként említette, hogy a gyülekezési jogot súlyosan korlátozhatják a törvényalkotók.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, hogy semmilyen fontos kérdésre nem kapott választ, és az aggályait sem sikerült eloszlatni a megbeszélésen.
A törvénymódosítással a kormány el akarja terelni a figyelmet az ország valós problémáiról – vélekedett. Szerinte a bevándorlás szigorításának “látszatát keltő módosítások mögé a valódi aljasságokat” akarják elrejteni, azt, hogy a kormány új bírósági testületet akar létrehozni, és korlátozni szeretné a gyülekezési jogot. A képviselő hangsúlyozta, hogy frakciójuk egyik módosítást sem tudja elfogadni.
Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, “alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
“Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapjaiban”
– mondta el az MTI-nek L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője, a levéltár kutatója.
A forrásgyűjteményben a történelmi Magyarország különböző területeiről származó kortársak, köztük hivatalnokok, földműves, karnagy, rönktéri művezető, alispán-feleség, tanítónő, katonatiszt és ügyvédek az 1918 és 1920 közötti impériumváltások és a trianoni békeszerződés életükre gyakorolt hatásairól írt feljegyzései kaptak helyet. L. Balogh Béni hangsúlyozta: a lehető legteljesebb kép megrajzolásához a “nagyemberek”, politikusok, arisztokraták és egyházi méltóságok reflexióiból is válogattak a kötetbe.
A kutató felidézte, hogy a trianoni békeszerződés előzményeiről, okairól és következményeiről az 1980-as évek első felétől lehetett szabadabban beszélni és írni Magyarországon. A történészeknek először az alapkutatásokat kellett elvégezniük, ezért a témában írt történeti munkák többnyire a politika- és diplomáciatörténetre koncentrálnak. Emellett viszont
háttérbe szorult a társadalom reagálásának kutatása, az, hogy miként élték meg a határok megváltoztatását és hárommillió magyar kisebbségi sorba kerülését az egyszerű emberek.
“Ezt próbáltuk ezzel a kötettel legalább részben pótolni” – fűzte hozzá L. Balogh Béni, aki szerint rendkívül hosszadalmas történészi munkára van még szükség, hiszen rengeteg elemzésre, feldolgozásra és publikálásra váró személyes és félhivatalos dokumentum maradt az utókorra. A kötet három szerkesztője – L. Balogh Béni mellett Kunt Gergely és Schmidt Anikó – célja az volt, hogy minél több forrást ismertessen meg az olvasókkal, ezért szinte kizárólag szemelvényeket közöltek az eredeti forrásokból.
A kötetben olvasható források közül a történész-levéltáros Ferencz József kolozsvári unitárius püspök évtizedekig vezetett naplófolyamának beválogatott részletét emelte ki, amelyben a 83 éves egyházi méltóság megható sorokkal festi le az erdélyi város 1918. karácsony estéjén bekövetkező román megszállását. Hozzátette: a többségükben mindeddig kiadatlan magyar nyelvű dokumentumok mellett a kötet két román és egy szerb forrást is közöl, igyekezve ezzel a kizárólagos nemzeti történelmi látószöget egy kelet-közép-európai látásmóddal meghaladni.
Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet! Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet! Nézzétek urak: idestova ötven esztendeje már, hogy belerángattatok ebbe a játékba. Játszottatok az én bőrömön háborút és országosztást, ideoda ajándékozgattatok engem s a hegyeimet, mint ahogy gyermekek ajándékozzák a játékszereket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomatást, üldöztetést nyelvem és fajtám miatt, fölszabadulást és katonásdit. Játszottam háborút. Lelkesedést és halálfélelmet, rámenős bátorságot és fejvesztett menekülést, játszottam kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, elvesztett háborút. Játszottam elvesztett otthont és elvesztett családot, csikorgó fogú bosszúvágyat és hadifogságot, játszottam hontalan bujdosást, magányos, kóborló farkassorsot az emberi rengetegben… urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én negyeimet! És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok azt sem, hogy van, aki többet vesztett, senki sem vesztett annyit, mint én. Nekem nem volt Palotám, amit fölépíthetnétek valahol a föld másik oldalán. Nekem nem volt vagyonom, amit bankjaitok visszafizethetnének, ha megszállná őket a jótékonyság láza. Állásom sem volt, hivatalom sem, ami helyett újat adhatnátok. Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én. Adjátok vissza a hegyeimet! Urak, én alázatosan elhiszem, hogy nagyok vagytok és hatalmasok. Hogy kisujjatok egyetlen mozdulatára milliók halnak meg, országok cserélnek gazdát és földrészek süllyednek el a tengerek mélységeibe. De mindezeken túl hinni szeretném azt is, hogy tisztelitek az igazságot és a törvényt, amit Isten a világnak adott, és hogy a szívetekben jószándék szűri át még a kisujjatok mozdulatát is. De ezt csak akkor hihetem el, ha eltörlitek a rontást, ami játékaitok nyomán erre a világra rászabadult, és visszaadjátok a hegyeimet. …Urak, elmondom nektek az életemet. A játékot, amit játszanom kellett, mert így írtátok meg számomra a szerepet. Nem egyik, vagy másik közületek, nem ez vagy amaz. Ennek a szerepnek a megírásában nincsen közöttetek bűnösebb és bűntelenebb. Mind együtt vagytok felelősek ezért a rettenetes játékért. Valamennyien, kik a világ dolgait intéztétek, határokon és drótsövényeken, és világrészeken innen és túl. Elvettétek a hegyeimet. S az életemet elrontottátok, mint ahogy a vásott gyermek elrontja a játékszert, amit már megunt, s aztán szemétre löki.
Talán kicsit furcsának hangzik a cím, hiszen egy növény locsolásához, tényleg nem kell egyetemet végezni. De talán akad egy-két jó tanács a kezdő kertbarátok számára, amelyeket érdemes betartani és megfontolni a növények locsolása során.
Azt, hogy a növényeknek vízre van szükségük a növekedéshez, mindenki tudja, de azt hogy a vízből mikor és mennyit juttassunk ki a talajra, azt már kevesebben. Szerencsére a növények többsége beéri a sima vezetékes csapvízzel is, bár jól tudjuk, hogy ez erősen tisztított és klórozott, így vannak olyan érzékeny kis mimózák, amelyek ezt nem tűrik olyan jól, ilyen pl. az azálea.
Nekik és a legtöbb növénynek a legjobb a locsoláshoz a természetes esővíz.
Egy 100 nm-es kert öntözéséhez kb. 200 db tízliteres vödör vizet kell kilocsolnunk ahhoz, hogy a növények szépen fejlődjenek. Mivel az időjárásunk is igen változékony lett, májusban nagy esőzések vannak, majd nyáron hetekig egy csepp eső sem esik, így a locsolást csak esővízből megoldani elég nehéz feladat. A növényeket mindig csak kora reggel vagy késő este locsoljuk meg, mert ha napközben a melegben locsoljuk meg őket, ráadásul hideg vízzel könnyen kiégethetjük a leveleket, és a növény sokkot kaphat. Ha a legmelegebb órákban kezdünk el locsolni, a víz nagy részre elpárolog, és nem jut le a gyökerekig.
Ha van rá lehetőségünk, a legjobb megoldás, ha kertünkben furatunk egy kutat, de ha erre nincs lehetőségünk, a kerti csapra kérjünk a vízműtől egy kedvezményes elszámolást, ebben az esetben egy külön vízórát kell felszerelni a kerti csapra, és a vízműtől egy szakembert kell kihívni aki ezt hitelesíti. Ha kerti fúrt kutat szeretnénk, ebben az esetben is hatósági engedélyre lesz szükségünk, ezt a helyi önkormányzattól tudjuk beszerezni.
Az esővizet érdemes összegyűjteni, főleg a mostani időjárási viszonyok miatt, erre a célra megfelel egy üres nagy méretű műanyag hordó, de szaküzletekben többféle méretben kapható esővízgyűjtő tartály, amelyek árai igen széles skálán mozognak.
Ha nem szeretnénk túl sokat költeni a locsolásra, de a virágos vagy a zöldséges kertről sem szeretnénk lemondani, alkalmazzunk talajtakarást, amely meggátolja a talaj kiszáradását. Erre a célra használhatunk mulcsot, szalmát, fűnyesedéket, vagy talajtakaró növényeket is ültethetünk. A növényeket érdemes rendszeres időközönként jó alaposan megöntözni, mert ha túl kevés vizet locsolunk ki, az a gyökerekig el sem jut. A zöldségeknél a túl kevés víz is okozhat gondot, a paradicsom héja pl. felreped, ha nem kap egyenletesen vizet. Az erkélyre ültetett egynyári és évelő növények még érzékenyebbek a locsolásra, hiszen itt a kis cserép méret miatt a föld akár egy nap alatt is kiszáradhat. Így ezeket a növényeket, nyáron érdemes naponta kétszer is meglocsolni, kora reggel és késő este.
Ha nem tudjuk meddig érdemes egy cserepes növényt locsolni, engedjünk egy vödörbe vizet, majd merítsük bele a cserepet a vízbe, addig, amíg buborékok szállnak fel. Így a földet jó alaposan át tudjuk nedvesíteni, és ezt hetente többször is megtehetjük.
A locsolás mennyiségét mindig igazítsuk hozzá az időjáráshoz, ha a hőmérséklet kissé lehűlt kevesebb vízre lesz szükségük a növényeknek, míg a melegebb napokon akár többször is kell locsolni. Nagy kerttel rendelkezőknek érdemes egy öntöző rendszert kiépíteni, főleg ha a kert nagy részén zöldségeket termesztünk, vagy zöld gyep felület található. Ha az erkélyen vagy teraszon sok kis cserepes növényünk van, de épp szeretnénk elutazni pár napra, itt is érdemes házilag barkácsolni egy öntöző berendezést, vagy ma már készen is vásárolhatunk ilyen kis ügyes szerkezetet a szaküzletekben.
Már a kert beültetésénél gondoljunk arra, hogy a locsolás bizony pénzbe kerül, ha nem szeretnénk magas vízszámlákat fizetni, de szeretnénk szép kertet, válasszunk örökzöldeket, vagy szárazság tűrő növényeket, pl. levendula, rozmaring, kövirózsa, amelyeket elég csak ritkán locsolni.
“Sz.-Mihálylyal szemben a Szépviz balparti magaslatán fekszik Sz.-Miklós, mely 1332-ben e néven már mint önálló egyházközség jön elő, az 1567-ik évi regestumban 22 kapuval szerepel. Temploma magaslatot koronáz, hanem hiába kerestük azon Gyarmathi állitólagos hun feliratát, fájdalom, nyomtalanul eltünt az. De fennmaradt emléke még a nép között is azon hős Judithnak, ki az 1694-ki tatárjáráskor a történelemben páratlan hősiességgel harczolt a tatárok ellen; Cserey Farkas* felemliti az esetet, melyet hallgatással mellőzni véteknek tartatnám. Az episodszerü eset ez: A tatárok 1694-ben bőjtelő havában beütvén Felcsíkba, Szt.-Miklóson egy nemes lófő házára rohantak, s azt feleségével együtt elfogták; de Judith nevü igen szép hajadon leányuk nem akarta magát ez undok emberrablók kezeibe adni, hanem leragadván atyja ős szablyáját, hősies önvédelemben kilencz tatárt sujtott le; azonban a támadók ezzel nem fogytak, sőt ezek vészkiáltására csak szaporodtak, mit látva rabszijra füzött szülői, kérve kérték, hogy adja meg magát s ne áldozza fel szép életét sikertelen küzdelemben, de ő sem a szülői kérésnek, sem az ellen iszonyu fenyegetéseinek nem engedve, oltalmazta magát, midőn végre a sok csapástól és csapásfelfogástól lankadt jobb karját leszelték, balkezébe kapva át a szablyát, azzal oszta halálos csapásokat, midőn ezt is használhatatlanná tették, akkor hóna alá szoritott szablyával rohant elleneinek, mig nem átdöfetve holtan rogyott össze. Tud-e a történelem ily amazonszerü hősiességet másutt felmutatni; csak ezen egy hadjáratban (az 1694-ki tatár beütéskor) mennyi nagyszerü hősies önfeláldozás, mennyi magasztos jelenet, mennyi dicső, hős jellem merült fel, s csudálnom kell, hogy mindeddig nem találkozott egy költői toll, mely ezen eposzra érdemes tárgyakat feldolgozta volna; költő, ki ezen Székely Judithot, Nizetet, e székely Kapistránt és Csomortányit, e székely H. Coclest megénekelte volna, dalnok, ki ezeknek dicsőség fénykörébe burkolt emlékét méltó alakban adná át az utókornak. Én, kire a költészet muzsája nem mosolygott, legfelebb átmenetileg, felemlitem ezen eseményeket, kiemelem e hősies jellemeket s néhány buzditó szóval adom át a történelemnek és az azok megörökitésére hivatott költészetnek. Szt.-Miklós és Delne közt fekszik Borsova*, a mely falucskáról legfelebb azt mondhatjuk, hogy borvizzel (savanyuviz) bővelkedik; de az elvégre is Csíkban nem nevezetesség, mert alig van falu itten, melynek határán több-kevesebb ásványos forrás ne buzogna fel; a tudomány azokat észlelni és vegybontani nem érkezett még, nagyrészüknek üdvös gyógyhatása jelöli csak, hogy azok között sok jeles és kitünő lehet.”
rengeteg füstölt kolbász (amennyit csak a fentiek közé el tudsz rejteni)
tejföl
sajt
Elkészítés:
Először is pucolunk és vagdosunk: a cukkinit és a krumplit megtisztítjuk, előbbit centis cikkekre, utóbbit feleakkorára szeleteljük. A kolbásznak is ez a sorsa, itt méretet direkt nem írok – aki férfi, az pontosan tudja, milyen hosszú és vastag kolbász a mérete. Apropó, alig van pár cucc ebben a kajában, az a kevés alapanyag viszont legyen igazi – a filléres bolti kolbász ide nem jó, rendes jó magyaros kolbászt próbáljatok beszerezni, ne a zsugorfóliás, állományjavítós álkolbásszal dolgozzatok! Egy tepsi alját bőven beborítjuk kolbászdarabkákkal (nem finomkodó, vékonyka karikák, hanem rusztikus darabok, nagyvonalúan vagdosva), itt lesz elrejtve a legnagyobb adag a koleszterinbombából, itt fog sercegni a belőle kisülő zsír. Betakarjuk cukkinivel és krumplival, sózzuk és borsozzuk meg kicsit, ha úgy tetszik. Ekkor jön megint egy rend kolbász, majd megint krumpli és cukkini, váltakozva, míg el nem fogynak a cuccok. Összekeverünk egy doboz tejfölt a reszelt sajt háromnegyedével (itt sincsenek egzakt mértékegységek, tegyél bele annyit, amennyit gondolsz). Ez megy a rétegzett tepsis cucc tetejére, majd lefedjük az egészet alufóliával, és előmelegített sütőbe rakjuk, ahol kábé 4ooF fokon sütjük.
Negyven perc után levesszük az alufóliát, megszórjuk a maradék sajttal, majd még jó húsz percre visszatesszük sülni. Akkor jó, ha a szélén kicsit odakapta a kolbászt, a krumpli omlik, a cukkini pedig engedelmes, puha, édes. Ha maradt egy kis tejföl (elfelejtettem az elején szólni, hogy maradjon), akkor a forró, gőzölgő, fűszeres halomra tegyünk egy kis hűvös, krémes teljföldombot!
Nagyon egyszerű, nagyon finom, nagyon egészségtelen – de a tájékozatlanabb fitneszgurukat bármikor megvezeted a „rakott cukkini” névvel: azt hiszik, hogy valami nyúlkaja. És tudjátok, mi a legjobb? Hogy ugyanígy készül a szintén ártatlan nevű rakott patisszon is. Csak a cukkinit kell lecserélni.
