Patyi András az ünnepségen elmondott beszédében azt kérte a megválasztott képviselőktől, hogy mindenkor az ország érdekét szem előtt tartva vegyenek részt az Országgyűlés munkájában. Az NVB vezetője azt kívánta a képviselőknek, hogy a rendkívül intenzív kampány és a fokozott választási jogorvoslati eljárások után több alkalmuk legyen a konszenzus megtalálására.

“Egyetértés esetén a kis országok is fejlődnek, széthúzás idején a nagyok is szétbomlanak”

– zárta beszédét a latinul is elmondott jelmondattal.

Az országgyűlési választás eredménye csütörtökön vált jogerőssé, miután a Kúrián az utolsó jogorvoslati eljárás is lezárult. Ez alapján öt szervezet, illetve szövetség szerzett összesen 92 országos listás mandátumot: a Fidesz-KDNP (42 mandátum), a Jobbik (25 mandátum), az MSZP-Párbeszéd (12 mandátum), az LMP (7 mandátum) és a DK (6 mandátum).

A rendezvényen elsőként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz-KDNP listavezetője vehette kézhez megbízólevelét. A kormánypárti pártszövetségből Novák Katalin, Balog Zoltán, Németh Zsolt, Szijjártó Péter, Bánki Erik, Soltész Miklós és Halász János jelezte, később veszi át megbízólevelét.

Vona Gábor, a Jobbik listavezetője lemondott listán szerzett mandátumáról, rajta kívül a Jobbik valamennyi listán képviselői helyet szerző politikusa átvette megbízólevelét.

Az MSZP-Párbeszéd listájáról Karácsony Gergely, Tóbiás József, Gurmai Zita, Korózs Lajos és Bangóné Borbély Ildikó később veszi át megbízólevelét, míg Gőgös Zoltán lemondott a parlamentbe kerülésről.

Az LMP-ből Hadházy Ákos és Gémesi György később veszi át megbízólevelét, hasonlóan a DK valamennyi parlamentbe készülő képviselőjéhez: Gyurcsány Ferenchez, Vadai Ágneshez, Székely Sándorhoz és Gréczy Zsolthoz. Az ellenzéki párt két EP-képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter nem veszi át megbízólevelét.

Az április választás eredményeként a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata részéről Ritter Imre kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe. Az örmény szószóló kivételével valamennyien átvették megbízóleveleiket; az örmény szószóló később veszi át az okmányt.

Az NVB április 27-én állapította meg az országos listás eredményt, miután minden országgyűlési egyéni választókerület, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozatai is jogerőre emelkedtek.

Az áprilisi országgyűlési választáson az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező választók egyéni választókerületük jelöltjére, valamint pártlistákra (illetve a nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra) szavazhattak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pártlistákra szavazhattak levélben.

Az országos listáról kiadható mandátumok meghatározásánál az országos listákra leadott voksokat és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat vették figyelembe. Töredékszavazatnak számított az olyan voks, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben; továbbá ennek minősült még a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Forrás: infostart.hu

“Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapjaiban”

– mondta el az MTI-nek L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője, a levéltár kutatója.

A forrásgyűjteményben a történelmi Magyarország különböző területeiről származó kortársak, köztük hivatalnokok, földműves, karnagy, rönktéri művezető, alispán-feleség, tanítónő, katonatiszt és ügyvédek az 1918 és 1920 közötti impériumváltások és a trianoni békeszerződés életükre gyakorolt hatásairól írt feljegyzései kaptak helyet. L. Balogh Béni hangsúlyozta: a lehető legteljesebb kép megrajzolásához a “nagyemberek”, politikusok, arisztokraták és egyházi méltóságok reflexióiból is válogattak a kötetbe.

A kutató felidézte, hogy a trianoni békeszerződés előzményeiről, okairól és következményeiről az 1980-as évek első felétől lehetett szabadabban beszélni és írni Magyarországon. A történészeknek először az alapkutatásokat kellett elvégezniük, ezért a témában írt történeti munkák többnyire a politika- és diplomáciatörténetre koncentrálnak. Emellett viszont

“Ezt próbáltuk ezzel a kötettel legalább részben pótolni” – fűzte hozzá L. Balogh Béni, aki szerint rendkívül hosszadalmas történészi munkára van még szükség, hiszen rengeteg elemzésre, feldolgozásra és publikálásra váró személyes és félhivatalos dokumentum maradt az utókorra. A kötet három szerkesztője – L. Balogh Béni mellett Kunt Gergely és Schmidt Anikó – célja az volt, hogy minél több forrást ismertessen meg az olvasókkal, ezért szinte kizárólag szemelvényeket közöltek az eredeti forrásokból.

A kötetben olvasható források közül a történész-levéltáros Ferencz József kolozsvári unitárius püspök évtizedekig vezetett naplófolyamának beválogatott részletét emelte ki, amelyben a 83 éves egyházi méltóság megható sorokkal festi le az erdélyi város 1918. karácsony estéjén bekövetkező román megszállását. Hozzátette: a többségükben mindeddig kiadatlan magyar nyelvű dokumentumok mellett a kötet két román és egy szerb forrást is közöl, igyekezve ezzel a kizárólagos nemzeti történelmi látószöget egy kelet-közép-európai látásmóddal meghaladni.

Forrás: infostart.hu