Ha valamilyen fogás “jóasszony módra” van elkészítve, akkor azt a lassan készülő, házias, rusztikus fogások elnevezése, akárcsak a „háziasszony módra”, vagy a „parasztosan” is ugyanezt fejezi ki. A jóasszony módra készült ételeket gyakran tálalják ugyanabban az edényben, amelyben készültek.
Hozzávalók 4 személyre:
4 db egész csirkecomb
30 dkg császárszalonna
30 dkg gomba
30 dkg gyöngyhagyma (pótolható fehérhagymával)
40 dkg burgonya
egy kevés liszt
vaj
só bors és
petrezselyemzöld
A megtisztított csirkecombot sózzuk, lisztbe forgatjuk, kevés zsiradékon hirtelen magas lángon elősütjük, majd a sütőben saját levével locsolva ropogósra sütjük.
Közben elkészítjük a “Jóasszony” ragut –
A szalonnát, a hagymát, a gombát és a burgonyát kb. 1×1cm-es kockákra daraboljuk. A burgonyát bő zsírban megsütjük. Serpenyőben a szalonnát kissé kiolvassztjuk, hozzáadjuk a hagymát, és ha ez üvegesedni kezd, akkor a gombát is. Sóval, törött borssal és aprított petrezselyemmel fűszerezzük. Erős tűzön gyorsan pirítjuk. Ha megpuhult a gomba is, levesszük a tűzről és hozzákeverjük a sült krumplit. A csirkecombot ezzel a raguval tálaljuk.
Készíthető amúgy bármilyen más hússal is, azt ugyanúgy natúr elősütjük és a raguval tálaljuk. Egyszerű, gyors, finom és laktató étel.
2018. április 25-én az Amerikai-Magyar Koalíció Washington DC-i ernyő szervezet 14. alkalommal tartotta meg Gála ünnepségét. A Gálának két célja van: elsőként adománygyűjtő est, mellyel fenntartjak a szervezet Koalíció ösztöndíj programját, másodként elismerő díjakat oszt ki az amerikai-magyar illetve kárpát-medencei magánszemélyek és szervezetek kimagasló munkájáért a magyar közösségeken belül.
A gála program keretében a Koalíció volt elnöke Maximilian Teleki egy bejelentésben osztotta meg a vezető bizottság döntését, hogy az ösztöndíj program új névvel folytatja tevékenységét, és pedig a „John Lauer vezetőképző ösztöndíj program” elnevezéssel. „A néhai John Lauer nagy támogatója volt a koalíció programjának, ugyanakkor példamutató élete és vezető képessége sok fiatalt inspirált idáig” – mondta Maximilian Teleki beszédében, ezért szeretnék, hogy öröksége tovább folytatódjon az ösztöndíj programon keresztül.
Az idei Gála első kitüntetettje a clevelandi Dr. Jeanette Gecsy Grasselli Brown, aki pályafutása alatt remek karriert ért el, mint kutató és állandó támogatója volt a helyi nonprofit szervezeteknek úgy a magyar és amerikai közösségen belül.
A Koalíció második kitüntetettje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és annak rektora Dr. Orosz Ildikó volt. Sajnos Orosz Ildikó nem tudott részt venni a gála ünnepségen, így őt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrán parlament képviselője, vehette át helyette a díjat.
Az ünnepségen a magyar közösség vezetőinek kiemelkedő személyiségei voltak jelen, többek között köszöntő beszédet mondott a clevelandi Ted Horvát nyugdíjas ügyvéd, Susan Hutchison a Charles and Lisa Simonyi Fund for Arts and Sciences alapítvány egykori igazgatója, Csák János nagykövet és George Pataki New York volt kormányzója.
A továbbiakban megtekinthetik a gála ünnepség teljes videó felvételét:
Interjú Andrea Lauer Rice-al a koalíció elnökével:
2018. április 25-én az Amerikai-Magyar Koalíció Washington DC-i ernyő szervezet 14. alkalommal tartotta meg Gála ünnepségét. A Gálának két célja van: elsőként adománygyűjtő est, mellyel fenntartjak a szervezet Koalíció ösztöndíj programját, másodként elismerő díjakat oszt ki az amerikai-magyar illetve kárpátmedencei magánszemélyek és szervezetek kimagasló munkájáért a magyar közösségeken belől.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. április 27., péntek (MTI) – Washington hatékonyan léphet közbe a kárpátaljai magyarság jogainak biztosításáért – fogalmazott az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Washingtonban.
A politikus az amerikai magyarság egyik legnagyobb ernyőszervezete, a Magyar Amerikai Koalíció meghívására tartózkodik – hétfőtől szombatig – az amerikai fővárosban. Külügyminisztériumi tisztségviselőkkel és kongresszusi törvényhozókkal találkozott, tájékoztatta őket az ukrajnai magyarok helyzetéről és jogaik csorbításáról. Brenzovics László azt mondta: tárgyalópartnerei felkészültek voltak az Ukrajnában élő őshonos magyarok helyzetét illetően, és érdemleges eszmecsere folyt olyan kompromisszumok lehetőségeiről, amelyek megfelelnek a kárpátaljai magyarság érdekeinek is. “Nehéz jósolni, de a józan ész érvei hatnak az Egyesült Államok érdekeire is, hiszen Ukrajnában aligha lehet békességet és stabilitást teremteni a kisebbségi gondok megoldása nélkül” – fogalmazott. Hozzátette: “azt hiszem, ezen elgondolkodtak”. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: tájékoztatta tárgyalópartnereit arról is, hogy ukrán földön évek óta célzott magyarellenes kampány folyik. A központi sajtóban rendszeresen jelennek meg a magyarokat negatív színben feltüntető riportok, magyar emlékműveket rongálnak meg, magyarellenes felvonulásokat rendeznek és nemrégiben robbantásokat is elkövettek. “Nem lett volna szabad megengedni, hogy a dolgok eddig fajuljanak” – mondta el az amerikai külügyminisztériumban is. Felhívta a figyelmet arra a hogy a legújabb ukrán törvényjavaslatra is, amely a kettős állampolgárság büntetését helyezi kilátásba. “Ez több millió embert érint, és korántsem a megegyezést és a megbékélést szolgálja” – szögezte le Brenzovics László. A magyar politikus meglátása szerint Washingtonban az ukrajnai helyzet megítélésében a biztonságpolitikai megfontolások elsőbbséget élveznek, de – mint fogalmazott – nem lehet és nem szabad csakis ezt a szempontot figyelembe venni. “Ha hosszú távú békét akarunk a térségben, akkor nem lehet elsiklani a nemzetiségi, oktatási, nyelvi kérdések fölött” – hangsúlyozta az MTI-nek is. Brenzovics László elmondta: emlékeztette amerikai tárgyalópartnereit is arra, hogy az oktatási és nyelvhasználati jogok az ukrán alkotmányban is rögzített szerzett jogok. Hozzátette: a kettős állampolgárság sem zavart eddig senkit, ám az ukrán politikai vezetők, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról – például a gazdasági helyzetről vagy a burjánzó korrupcióról – álkonfliktusokat teremtenek. Brenzovics László az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság politikai súlya elég csekély Ukrajnában. “A lakosság 0,2 százalékát tesszük ki, de ami rajtunk múlik, mindent megtettünk, megteszünk és a jövőben is meg fogunk tenni” – fogalmazott. Sikerként említette, hogy ezeket a kérdéseket sikerült a nemzetközi színtérre kivinni, téma volt az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban is, ahol például határozat született, amelyhez a Fidesz-frakció segítségével román parlamenti képviselők egy része is csatlakozott. Mindez nemcsak magyar probléma – hívta fel a figyelmet -, hiszen más országoknak, például Romániának vagy Bulgáriának, szintén vannak kisebbségei Ukrajnában. “Egyértelmű, hogy ez nem magyar-ukrán ellentét vagy bilaterális kérdés, ez összeurópai ügy, sőt még a NATO ügye is, mert Ukrajna NATO-val aláírt együttműködési szerződésében szintén feketén-fehéren szerepel, hogy Kijev nem csökkenti a nemzeti kisebbségek szerzett jogait” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke. Leszögezte: a helyzet megoldásában az Egyesült Államok közbelépése hatékony lehet. Arra a kérdésre, hogy mit vár a kárpátaljai magyarság az európai őshonos kisebbségek érdekében indított Minority SafePack nevű kezdeményezéstől, Brenzovics László azt válaszolta: “azt, hogy ez a kérdés végre napirendre kerül Európában, és lesznek olyan fogódzók, olyan normák, amelyeket illik majd minden országban betartani”.
A képen: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Pintér Sándor, Varga Mihály, Benkő Tibor, Bártfai-Mager Andrea, Palkovics László, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Trócsányi László, Nagy István, Kásler Miklós, Szijjártó Péter, Süli János
Orbán Viktor miniszterelnök Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. A konzultációs folyamat lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatást adott a Fidesz és a KDNP elnökségének. Magyarország új kormánya az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel – olvasható Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek, Pintér Sándort belügyminiszternek, Varga Mihályt pénzügyminiszternek, Benkő Tibort honvédelmi miniszternek, Bártfai-Mager Andreát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja.
A kormányfő felkérte Palkovics Lászlót nemzeti innovációs és technológiai miniszternek, Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, Trócsányi Lászlót pedig igazságügyi miniszternek.
Nagy Istvánt agrár- és vidékfejlesztési miniszternek, Kásler Miklóst emberi erőforrásokért felelős miniszternek, Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszternek, Süli Jánost pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja Orbán Viktor.
A képen: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Pintér Sándor, Varga Mihály, Benkő Tibor, Bártfai-Mager Andrea, Palkovics László, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Trócsányi László, Nagy István, Kásler Miklós, Szijjártó Péter, Süli János
Semjén Zsolt
1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő. 2003-tól a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. 2006 és 2010 között a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2010-ben a második Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot kapott.
Pintér Sándor
Magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991-1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszteri tisztséget tölt be.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter.
Varga Mihály
1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától nemzetgazdasági miniszter. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
Trócsányi László
2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014. június 6-án Magyarország igazságügyi miniszterévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára.
Rogán Antal
1998 óta országgyűlési képviselő. 1998–2012 között a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának frakcióvezető helyettese, majd 2012–2015 között frakcióvezetője. 2001–2006 között az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának alapító elnöke, 2010-től a Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke. 2006–2014 között Budapest V. kerületének polgármestere. 2015-től miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Nagy István
2006 és 2010 között Mosonmagyaróvár alpolgármestere volt, majd 2010-ben a város polgármesterévé választották, és országgyűlési mandátumot is szerzett. Dolgozott a Számvevőszéki és költségvetési Bizottságban, és tagja volt a szocialista kormányok intézkedéseit vizsgáló albizottságnak is, s 2013-tól tagja lett a mezőgazdasági bizottságnak. A 2014-es választásokon szintén parlamenti mandátumot szerzett.
Kásler Miklós
Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, műkedvelő történész. Kásler Miklós 1986-ban lett az az orvostudomány kandidátusa. 1992-ben lett az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa. 1994-től egyetemi tanár, 1998-tól tanszékvezető.
Benkő Tibor
Benkő Tibor életrajza szerint a 90-es évek eleje óta magas beosztásban szolgál, végigjárta a katonai hierarchiát, 2010 óta ő a magyar honvédség vezérezredese, 2010. június 6-ától a Honvéd Vezérkar főnöke. Politiaki tisztséget eddig nem töltött be.
Palkovics László
Palkovics László 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. 2016. február 6-tól az EMMI oktatásért felelős államtitkára. 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.
Gulyás Gergely
Gulyás Gergely magyar jogász, szakpolitikus. Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője frakcióvezető-helyettese, majd 2017-től a Fidesz frakcióvezetője lett.
Süli János
Villamosmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Süli János Pakson egyéni mandátumot szerzett, a parlamenti KDNP-frakciónak lesz a tagja.
Bártfai-Mager Andrea
Bártfai-Mager 2001-től előbb a Magyar Nemzeti Banknál, később a Gazdasági Versenyhivatalnál, 2010 után pedig a Magyar Közlönynél dolgozott, később az MNB Monetáris Tanács tagja lett, mielőtt átvette volna a kormánybiztosi pozíciót a nyugdíjazott Németh Lászlónétól. Férje, Bártfai Béla az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt, most a vagyonkezelő felügyelő bizottságát is ő vezeti.
A magyar emberek döntésének megfelelően Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának – olvasható a közleményben.
Minél többet támadják Magyarországot az úgynevezett európai értékekre hivatkozva, annál inkább az a gondolata támad az itt élő emberek minősített többségének, hogy ilyenek nem léteznek. Már nem. Sajnos.
Különleges formája az ilyen támadásoknak, amikor a jogállamiságot és a demokráciát hiányolják a felbőszült kritikusok úgy, hogy esetünkben azonmód szembe is fordítják egymással a két dolgot. Ez zajlik évek óta az Európai Unió különféle szervezeteiben, és ez történt tegnap is az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában, ahol bemutatták a máris hírhedtté vált Sargentini-jelentést.
Az immáron harmadjára kétharmados felhatalmazást kapott magyar kormány migránspolitikájától hideglelést kapó liberális politikai kalandorok szerint ugyanis nálunk nincs demokrácia. Azért nincs, mert az csak liberális lehet, vagyis definíció szerint azoknak kellene a hatalomban ülni, akik hajlandóak gátlástalanul kiszolgálni a brüsszeli liberálisok önpusztító törekvéseit, amelyek szerint a migráció alapvető emberi jog, elősegítése, támogatása pedig a humánumból és az európai értékekből fakadó kötelesség.
Nehéz azonban a demokráciát letagadni ott, ahol szabad választáson, hetvenszázalékos részvétel mellett a győztes másfél millióval több szavazatot kapott, mint a második helyezett. A liberális és illiberális jelző értelmezési vitája sem érdekel már senkit az M0-s vonalát elhagyva, ezért igyekeznek jogi síkra terelni a problémát a támadássorozat zsoldosai.
Így lesz alapjogi probléma mindenből, ezért igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy hazánk nem jogállam, itt mindenkinek sérül minden joga, de különösen azoké, akik nem Orbán Viktorra szavaztak. Vagyis a többség, élve demokratikus jogaival, szerintük leszavazta a jogállamot. Ezt tudja szülni a liberális elme immár 2010 óta, mert merünk itt néhány millióan mást gondolni a világról, benne a saját helyünkről, mint amit a globalista háttérhatalom pénzéből kézivezérelt egyoldalú médiájuk torz agymosása előír számunkra.
Van viszont egy kis baj a joggal. Az bizony elég egzakt terület, még a legtrehányabb törvény sem engedi meg a valóság teljes kizárását annak eldöntése közben, hogy sérült-e valaki joga vagy sem. Ezért van tele a Sargentini-jelentés is nyilvánvaló hazugságokkal, már régen lezárt viták fölböfögésével, jogi köntösbe öltöztetett politikai támadásokkal, mert a valóság annyira más, hogy nemcsak az alapszerződés hetes cikke szerint nem lehetne jogállamisági eljárást kezdeményezni, ha csak a tényleges problémákat hoznák föl ellenünk, hanem például a külső határok hatékony megvédése miatt összeurópai dicséretben kellene részesíteni a magyar kormányt.
A legszomorúbb az egészben, hogy a jelentéstevő tudatlan természetvédő hülyeséggyűjteményéből sorról sorra visszaköszönnek a honi ellenzék unásig ismert ostobaságai, fényes bizonyítékául annak, hogy az egész nem szól másról, mint egy újabb kormánybuktatási törekvésről, amit most uniós színtéren próbálnak keresztülverni, ha már a választáson nem sikerült.
Az európai balliberálisok tényleg úgy viselkednek, mint az idióta várvédők, akik látva a hódítók tömegeit, bontani kezdik a falat, nem erősíteni. Pedig az ENSZ világélelmezésért felelős vezetője épp a minap ismerte el, hogy az eddigi invázió kirándulócsoportnak minősül ahhoz képest, amit az Iszlám Állam tervez ránk zúdítani Afrikából.
Szóval annyira európai lenne, annyira megfelelne a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás alapértékeinek, ha a Sargentini-félék felhagynának a mi vegzálásunkkal, és végre igazi megoldásokat keresnének Európa igazi problémáira. Mielőtt kalifátus váltaná föl a demokráciát, és a saría a jogállamot.
A Soros-jelentésnek egyértelműen az a célja, hogy megtörje hazánkat, és a bevándorlást ránk kényszerítse – mondta a kormánypártok nevében Hollik István a közmédiának.
A kereszténydemokrata politikus a kormánypártok nevében reagált az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés Brüsszelben ismertetett tervezetére. Hollik István szerint a bemutatott „Soros-jelentés” újabb erős nyomásgyakorlás Magyarországra.Úgy fogalmazott, hogy a hazugságokkal, tárgyi tévedésekkel teli jelentést az a Judith Sargentini zöldpárti képviselő készítette, aki Soros György legszorosabb szövetségese Brüsszelben.Hollik szerint egyértelműen az a céljuk, hogy megpróbálják a migránsokat, a bevándorlást Magyarországra kényszeríteni, és meg akarják törni Magyarországot, a magyar kormányt, hogy az elfogadja a kötelező betelepítési kvótát. De ez nem fog megtörténni, mert a magyar emberek április 8-án egyértelmű döntést hoztak: nem szeretnének bevándorlókat, és nem akarnak bevándorlóországban élni – jelentette ki a KDNP-s politikus.
Mi eszerint fogunk eljárni, és mindent meg fogunk tenni, Brüsszelben is, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlástól– hangsúlyozta Hollik István.
Megpróbálták Szijjártó Péterbe fojtani a szót a brüsszeli demokraták
Megírtuk, hogy Brüsszelben az úgynevezett Sargentini-jelentésről vitáztak, ahol Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az uniós jelentés hazugságok gyűjteménye, és a magyar kormány nem fogadja el a hazugságoktól hemzsegő jelentést.
A vita során egészen elképesztő jelenetnek lehetek szemtanúi az érdeklődők: elvette a szót Szijjártó Pétertől a LIBE-bizottság vezetője, mert szerinte a magyar külügyminiszter az Európai Parlament méltóságát sértette. Jelen állás szerint így működik a szólásszabadság Brüsszelben.
epa06696977 South Korean President Moon Jae-in (R) sees off North Korean leader Kim Jong-un as Kim returns to the North from the Peace House on the Joint Security Area (JSA) on the Demilitarized Zone (DMZ) in the border village of Panmunjom in Paju, South Korea, 27 April 2018. South Korean President Moon Jae-in and North Korean leader Kim Jong-un were meeting at the Peace House in Panmunjom for an inter-Korean summit. The event marks the first time a North Korean leader has crossed the border into South Korea sine the end of hostilities during the Korean War. EPA/KOREA SUMMIT PRESS / POOL
Minden lépésnek, kézmozdulatnak, szónak súlya van. Főleg akkor, ha az egész világ remegve figyel arra, hogy pontosan milyen arckifejezéssel néz egymásra a két Korea vezetője, milyen az a mosoly: színpadias, fölényes, barátságos vagy számító. Így aztán egy ügyes és lelkes kis csoport Phenjanban és Szöulban egyaránt kidolgozta az előadást, másodpercre pontosan, a rendkívül befolyásos színészek pedig előadták.
Nem játszotta túl egyik vezető sem, nem voltak túlságosan lelkesek, de láthatóan optimisták, derűsek, mint rég nem látott testvérek, akiket a körülmények szétválasztottak, de az érzelmekkel nem lehet játszani, azok előtörnek, és tessék, a vége összeborulás, béke, kiegyezés.
Egyértelmű, hogy történelmi találkozót rögzítettek a kamerák, amire méltán fog emlékezni az a sok iskolás, aki száz év múlva Koreából fog felelni. Elhozza-e a békét a nagy találkozó? Ez már jóval kevésbé valószínű, de persze kizárni ezt sem lehet.
Ahogy az emberi kapcsolatokban mindenhol, itt is a bizalom a kérdés, hisz-e abban a két Korea, hogy a másik őszintén akarja a kiegyezést, vagy azt feltételezi, hogy az a mosoly csak álságos trükk, a cél pedig a másik feletti győzelem. Ezt a bizalmat kell felépíteni, szívósan, kemény munkával, évtizedek alatt, kis lépésekkel.
Ezernyi kisebb-nagyobb érdek feszül egymásnak, amelyek egyedül is megakadályozhatják a legjobb szándékot is, és ezek egyike sem személyes jellegű.
A tegnapi találkozón kiderült, hogy Kim Dzsong Un képes a nagypolitika színpadán játszani, megvan benne a szükséges karizma, a történelmi kézfogás alkalmával nem egy véreskezű diktátor állt a határ északi oldalán, hanem egy dörzsölt politikus, aki meglátta a lehetőséget, és élni is kíván vele.
De ne feledjük: háború van, egyik Korea sem ismeri el a másik hivatalos létezését. Az ő szemükben egy Korea van, amely oszthatatlan, de a világ furcsasága azt eredményezte, hogy a haza egyik felét elfoglalta egy veszedelmes rablóbanda, amely egy szép napon beismeri, hogy hibázott, és lehajtott fejjel a törvényesség útjára lép.
Ebben Szöul és Phenjan is tökéletesen biztos, így nyilvánvaló, hogy egyiküknek csalódnia kell majd, ha valóban egyesül az ország. Azt viszont láthatjuk kívülről is, hogy egyik fél sem fog összeomlani a közeljövőben, hiszen roppant fegyelmezett rendszerekről van szó, okosan irányított stratégiával, tudatos, ezerszer átgondolt döntésekkel. A béke belengetése ugyanolyan veszélyes lehet, mint a háborúé, hiszen az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Phenjan és Szöul is úgy érzi, ő van jobb pozícióban, és a kézfogás közelebb hozhatja a kiegyezést. A békét? Az ebben az esetben egy nagyon elméleti, megfoghatatlan, körülírhatatlan fogalom.
A béke ugyanis kizárólag az ott élő embereknek jelentene változást, a nagyhatalmi sakkjátszmában kifejezetten káros lenne egy új, bivalyerős hatalom megjelenése a térképen. A megosztott Korea mindenkinek az érdeke, sokkal stabilabb így a félsziget, mint bármilyen változással, a fél évszázados törésvonal ad egyensúlyt a dinamikus rendszernek. Egyszerűbben fogalmazva: Korea megtanult egy lábon állni, megszokta a furcsa testtartást, és ma már nagyon szokatlan lenne mindenki számára, ha két lába érintené a talajt.
A kétoldalú bizalom nélkül nem lehet békét építeni. Márpedig nem a bizalmat jelzi a hidrogénbomba kifejlesztése, hanem a hatalmat, ezt pedig a legjobb indulat és a legjobb színészi teljesítmények se tudják megváltoztatni. Talán az iskolások, száz év múlva, amikor felelnek Koreából, ők majd egy más országról fognak beszámolni. Talán.
LIBE Committee - Exchange of views on the situation in Hungary
Vezető ellenzéki sajtóorgánumok a választások után arról írtak, hogy fiatalok százezrei készülnek kivándorolni az országból, sokan kerestek rá ugyanis az interneten a kivándorlás szóra és a közösségi oldalakon is sokan írták, hogy el akarják hagyni az országot. A statisztikai adatok szerint azonban valójában minimális azoknak a száma, akik teljes egészében felszámolva itteni egzisztenciájukat véglegesen más államba települnek át. A migrációs válság kezdete óta ugyanakkor nő azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik végső elkeseredésükben elhagyják szülőföldjüket, és a biztonságos jövő reményében Magyarországra költöznek. A Echo TV Terc című műsorának vendége volt Philippe Pellet és Almássy Ferenc, akik Franciaországban születtek, de már hosszú évek óta Magyarországon élnek.
Philippe Pellet arról beszélt, hogy a testvére elköltözött Marseille-ből, mert már nem érezte otthon magát a városban. A lányai iskolájában 30 százalék a muszlimok aránya, például folyamatosak a panaszok amiatt, ha sertéshúst adnak a menzán. Nyomasztónak nevezte az iszlám folyamatos jelenlétét, ami abban is látszódik, hogy az iskolában nem beszélhetnek Istenről – idézte fel.
Franciaországban sokan képmutatók, mindenhol azt hallani, hogy szükség van több bevándorlóra és hogy a sokszínűség az jó – idézte fel Almássy Ferenc. Hozzátette: ugyanakkor azt is mondják, hogy mindenki ugyanolyan, és nem szabad megkülönböztetni az embereket. Párizs megyében az újszülöttek 26 százaléka az, akinek mindkét szülője európai származású – hangsúlyozta.
Franciaországban nehezíti a helyzetet, hogy sok mindent nem szabad kimondani. Ami különbség, hogy nyugaton csupán egypólusú a sajtó, azaz mindegyik liberális – hívta fel rá a figyelmet Almássy Ferenc.
A megoldás a problémára az lehet, ha a muszlimok megtérnek. Ez pedig nekünk keresztényeknek a feladatunk, ez igazán nagy kihívás lesz – mondta Philippe Pellet. De ehhez az kell, hogy az európai őslakosok is visszatérjenek a kereszténységhez – tette hozzá Almássy Ferenc.
(dpa files) - A crucifix is removed from a classroom in Munich, 10 August 1995. On that day the German Federal Constitutional Court had ruled that the crucifixes be removed from the classrooms of state schools to ensure the liberty of religion. On Sunday, 26 October 2003, a judge from L'Aquila, Italy, caused outrage from the Alps to Sicily by ruling in favour of a radical Moslem leader and ordering that a crucifix be removed from the classroom of the state school where his children study. In Italy, the ruling has shocked a nation that is reluctant to abandon its Roman Catholic roots and has raised profound questions about a changing society which is becoming increasingly multiethnic.
Ezt is megértük.
Keddi ülésén úgy határozott a német tartomány kormánya, hogy június elsejétől az összes bajor állami hivatalban ki kell függeszteni a keresztet.
Az állami hivatalok működéséről szóló szabályzat módosításával bevezetik, hogy Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként keresztet kell elhelyezni a hivatali épületek bejáratánál, jól látható helyen”
– áll a kormány közleményében, mely hozzáteszi, hogy a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe.
Markus Söder miniszterelnök az ülés után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy a kereszt kifüggesztése nem ellentétes az állam vallási semlegességének elvével, mert a kereszt nem egyszerűen egy vallás, hanem a bajor kulturális identitás jelképe.
A keresztet azért kell a hivatalok előterében, és nem a termekben kifüggeszteni, hogy ne forduljon bírósághoz, akit zavar a jelkép”
– fogalmazott a CSU-s Söder.
Bajorországot jelenleg egyedül kormányozza a Keresztényszociális Unió, akkora támogatottsága van.
Joachim Herrmann belügyminiszter szerint ezzel megelőzhetőek az iskolai osztálytermekkel kapcsolatos vitákhoz hasonló ügyek, mert az előtérben elhelyezett keresztek miatt senkinek sem kell az egész napot egy kereszt alatt töltenie.
A Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a kormány az új szabállyal egyértelműen jelzi a keresztény hagyomány iránti elkötelezettségét. Az önkormányzatokra nem vonatkozik a rendelet, de a kormány javasolja, hogy vegyék át az állami hivatalok gyakorlatát.
Ukrajnában “példátlanul aljas és előre megtervezett” módon lépnek fel a nemzeti kisebbségekkel szemben, az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben egy nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be, és a nemzetközi jog betartóinak tüntetik fel – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján kedden.
A miniszter felidézte: a kisebbségi jogokra az “első csapás” az oktatási törvény volt, amelyben jelentősen korlátozták a nemzeti kisebbségek jogait a saját nyelvük tanulásában, és a nemzetközi nyomás ellenére a mai napig nem kezdett erről egyeztetést Ukrajna a magyar nemzeti közösséggel.
A “második csapásnak” a nyelvtörvény alkotmányellenessé minősítését nevezte, és ezzel kapcsolatban jelezte, jelenleg három új nyelvtörvény-javaslat van az ukrán parlament előtt, “egyik rosszabb a másiknál”. Példaként említette, hogy jelenleg 10 százalékos aránynál lehet használni a nemzetiségi nyelvet, ezt 33 százalékra emelnék, ami drámaian korlátozná a nemzeti kisebbségek jogait.
A “harmadik csapás” a miniszter szerint az, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását. Szijjártó Péter azt mondta: miközben Ukrajna a NATO-ba igyekszik, azt akarják elérni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot, mert a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
“A leghatározottabban kikérjük magunknak, hogy bármely kárpátaljai magyar nemzetbiztonsági kockázatot jelentene” – jelentette ki a miniszter.
Szólt arról is, hogy miközben Ukrajna a területi integritása megőrzése érdekében keleten harcban áll, 800-1000 katonát telepítenek az ország nyugati részébe, amely három NATO-tagországgal határos, miközben – mondta – egy NATO-tagország sem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Ukrajnára.
A miniszter kiemelte: Magyarország támogatta Ukrajna vízumliberalizációját, az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, és gázt adtak az országnak, amikor szüksége volt rá. Megjegyezte, Magyarországra komoly nemzetközi nyomás nehezedik, hogy oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését akadályozó vétóját, és ezt a nemzetközi nyomást Magyarország igazságtalannak és méltánytalannak érzi, mivel az ukrán fél a felelős a kialakult helyzetért.
Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy áldozza fel a kárpátaljai magyarság jogait a geopolitikai érdekek oltárán – mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait. Ha Magyarország engedne a nyomásnak és “elengedné” a vétót, eszköztelenné válna a kárpátaljai magyarok jogainak megvédésében – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője.
Kitért arra, a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha visszaadná a Kárpátalján élő magyarok szerzett jogait. Megjegyezte azt is, pénteken Brüsszelben a külügyminiszterek találkozóján is el fogja ezt mondani.
A Financial Times értesülésére reagálva, amely szerint a jövőben az uniós források folyósítását uniós alapértékek betartásához kötnék, a miniszter közölte: veszélyes humanitárius adományként beállítani a kohéziós forrásokat és újabb feltételeket szabni a lehívásukhoz.
Kijelentette, hazugság, hogy a fejlesztési források humanitárius adományként járnának a közép-európai országoknak, mivel azokat az európai szerződések szabályozzák. Hozzátette: a közép-európai országok teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket, megnyitották a gazdaságaikat a nyugat-európai országok előtt és a nyugat-európai vállalatok “óriási profitokat realizáltak” ezeken a piacokon. A szerződés szerint ugyanakkor a közép-európai országok jogosulttá váltak a fejlesztési forrásokra.
Az európai értékekkel és szerződésekkel ellentétes lenne pluszkötelezettségek előírása – jegyezte meg Szijjártó Péter. Hozzátette, “semmilyen módon nem indokolt olyan szubjektív feltételek beiktatása, amelyek a tárgyilagosság mindenfajta megjelenését mellőzik”.
Május 6. és 11. között ismét Erdélyben, Hargita megyében dolgoznak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai, akik kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint az önkéntes orvosi csoport évente kétszer utazik Hargita megyébe, ahol a szűrések mellett gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítenek a rászorulóknak.
Tavaly az önkéntesek közel 12 ezer vizsgálatot végeztek, 58 gyermek esetében javasoltak magyarországi kivizsgálást, gyógykezelést vagy műtétet, és 40 gyermek jutott ingyenesen szemüveghez, amelyek elkészíttetését a családok nehéz anyagi helyzete miatt a szolgálat magára vállalta.
A korábbi évekhez hasonlóan a gyermekmentő mozgó fogászati busza is csatlakozik az úthoz, a mobil rendelőben tavaly 6215 iskolás és óvodás gyermek fogait vizsgálták meg. Ebből Erdélyben 170 fogászati kezelést, szűrést és szaktanácsadást végeztek. A májusi úton a fogorvosok különösen nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a fogvédelemre és a helyes fogmosási technikák bemutatására.
A gyermekmentő szolgálat nőgyógyászati szűrőkamionja is csatlakozik az egyhetes körúthoz, az itteni mobil rendelőben dolgozó orvosok szűréseket, vizsgálatokat végeznek és tanácsadást tartanak. Tavaly közel 750 nőgyógyászati szűrést végeztek, 6 esetben ajánlottak műtéti beavatkozást, 30 páciensnél gyógykezelésre és 125 esetben gyógyszeres terápiára volt szükség.
Az orvosi csoport látogatásával egy időben idén is megrendezik a hagyományos Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupát Csíkszentdomokoson, május 10-11-én, amelyet a korábbi években a legendás Aranycsapat utolsó élő tagja, Buzánszky Jenő vezetett. Halála után az ő tiszteletére kapta meg a sportesemény a focista nevét. A korábbi évekhez hasonlóan a győztes csapatokat az NGYSZ vendégül látja a Fővárosi Önkormányzattal közösen szervezett budapesti Városligeti Gyermeknapon.
Több üzlet és szolgáltatás is segíti majd azt, hogy a betegek ne szakadjanak ki a hétköznapi környezetükből a Dél-budai Centrumkórházban – hangsúlyozta az Inforádiónak Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott. Az intézmény 4,5-5 év múlva kezdhet el működni.
A legmodernebb eszközökkel szerelik fel a dél-budai “szuperkórházat”, ahol minden igényt kielégítő, 21. századi közellátás folyik majd. Ilyen volumenű egészségügyi beruházás az elmúlt száz évben nemcsak Budapesten, de az egész országban sem volt. A dél-budai szuperkórház a főváros legjelentősebb kórházfejlesztésének, az Egészséges Budapest Programnak is a legnagyobb építkezése.
De milyen is egy szuperkórház? Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az InfoRádiónak elmondta: a szuperkórház elnevezést a közvélemény találta ki, és ugyan találó kifejezés, de mégsem fedi teljesen a valóságot.
21. századi műszerpark, ultramodern technika
Az orvosszakmai rész megfelel a legmodernebb elvárásoknak és a szakmai kihívásoknak, ahogy a gép- műszerpark, és technikai felszereltség is, de olyan szolgáltatások is lesznek a tömbkórházon belül, amelyek a betegek hétköznapjait segítik átvészelni, hogy az ott töltött idő kellemesebb legyen.
“Beszélhetünk postáról, étteremről, és egyéb más lehetőségekről is, amelyek a mindennapi élethez szorosan kapcsolódnak, vagy a betegek gyógyulását is segítik”
– fejtette ki Bedros Róbert. Hozzátette: az egészségcentrumban több MRI és CT készülék is lesz, tehát nem kell majd várakozni. Ezen kívül robotsebészeti műtők segítik majd a gyógyítást és a sürgősségi ellátást.
A robotsebészeti műtő pont olyan, amilyennek elképzeljük: az orvosok robotkarok segítségével végzik az emberi testen belül a műtéti beavatkozást egy monitor előtt ülve, ami óriási precizitást igényel.
A centrumkórház felépítése, kapacitása
A kórház két részből fog állni: egy felnőtt részből, ahol egyágyas kórtermekben helyezik el a betegeket, és egy 300 ágyas gyermekrészből, baba-mama centrummal, szülészettel egybekötve. Ezeknek a részlegeknek a felszereltsége is különálló lesz, külön lesznek gyermekellátáshoz szükséges műszerek, és a felnőtt ellátáshoz szükséges berendezések is.
Berdros Róbert elmondta, hogy az egészségcentrum egymillió kétszázezer lakos sürgősségi ellátását fogja végezni, és nem küldhet el betegeket.
“Mindenki a legmagasabb színvonalú ellátásban fog részesülni, nem lesz olyan, hogy nem fogjuk tudni ellátni a betegeket”
– mondta, hangsúlyozva, hogy a sürgősségi osztály megfelelő kialakításával és a betegellátás szervezésével nem fordulhat elő, hogy nem kapják meg a megfelelő ellátást az oda érkező betegek.
Helikopterleszálló
A miniszterelnöki megbízott szerint ez már egy modern kórház, teljesen más tervezéssel, teljesen más sürgősségi ellátással. Saját mentőállomással rendelkezik majd az intézmény, lesz helikopterleszálló a felnőtt- és a gyermekellátáshoz egyaránt, tehát még így sem fordulhat elő semmilyen fennakadás.
Humán erőforrás, munkakörülmények
Bedros Róbert elmondta, hogy az intézmény szakmai bázisát 70%-ban a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház adja majd, ahonnan az aktív osztályok költöznek át a Dél-budai Centrumba. Az új kórház iránt egyébként már most nagy az érdeklődés, hiszen külföldön dolgozó magyar egészségügyi szakemberek és orvosok figyelmét is felkeltette a kórház.
Bedros Róbert hozzátette: a dolgozók munkakörülményei is kitűnőek lesznek, hiszen egy százágyas nővérszálló, egy hatvanfős óvoda és egy szintén hatvanfős bölcsőde is a dolgozók rendelkezésére áll majd. “Minden olyan technikai eszközzel támogatjuk a munkavégzést, ami a betegellátást segíti” – mondta.
Pályázati kiírás
Május közepére kiírják a tervpályázatot, amelyre a pályázóknak augusztus végéig kell elkészíteniük terveiket. Ezeket egy bírálóbizottság véleményezi, és kiválasztja a nyertest október végén, aki megtervezheti a Dél-budai centrumot.
“Ha minden nagyon jól megy, akkor jövőre már szeretnénk az alapkőletételen túl lenni. Reméljük, hogy 4,5 év múlva, hogy átadható lesz az új kórház”
Megállapította az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), miután valamennyi országgyűlési egyéni választókerület eredménye, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett.
Az áprilisi országgyűlési választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az utolsó jogorvoslat pénteken zárult le.
Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazat egyrészt az, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabályként töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Nem szerezhetett mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ez 286 615 szavazatot jelentett), valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el (573 229 szavazat).
Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK lépte át, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.
Az országos listás mandátumok kiosztásához először a küszöböt elért párt listás szavazatainak számához hozzáadták az adott párt töredékszavazatait, ezután összeadták a pártlistákra jutó szavazatokat. A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 827 630 volt.
A Fidesz-KDNP-nek összesen 4 043 165 pártlistás szavazata volt,
a Jobbiknak 2 350 969,
az MSZP-Párbeszédnek 1 137 515,
az LMP-nek 697 127,
a DK-nak 598 854.
A nemzetiségi listákra összesen 37 532 szavazatot adtak le. Az NVB megállapította, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám 23 831 volt (a “normál” mandátumhoz szükséges voksok egynegyede), ezt a német nemzetiség listája (26 477 szavazattal) elérte, így a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egy kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe.
Ezek után az NVB a pártlisták között így 92 országos listás mandátumot osztott ki, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d,Hondt-módszer alapján. Ennek során előbb egy táblázatot készítettek, a táblázatnak 92 sora volt, mivel ennyi országos listás mandátumot kellett kiosztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntették fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább. A mandátumokat úgy osztották ki, hogy megkeresték a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez megtalálható volt, az a lista kapott egy mandátumot. Ezután megkeresték a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatták, amíg ki nem osztották az összes mandátumot.
Az NVB ezen módszer alapján
a Fidesz-KDNP-nek 42, a Jobbiknak 25, az MSZP-Párbeszédnek 12, az LMP-nek 7, a DK-nak 6 országos listás mandátumot tudott kiosztani.
Az NVB ezt követően összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).
Az NVB országos listás szavazás eredményéről szóló határozatát nem szavazta meg Avarkeszi Dezső, Fazekas Tamás, G. Szabó Dániel, Kakuk Zoltán, Kauka Norbert, Szijj-Sarkadi Zsuzsanna pártdelegált. Az NVB így 19:6 arányban hozta meg határozatát. Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.
Az országos listáról mandátumhoz jutó képviselők mandátumát a tervek szerint május 4-én adják át az Országházban.
A visegrádi országok közös szentje Adalbert püspök üzenete mai is aktuális Európában – mondta Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter a V4-ek közös miséjén a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában pénteken.
Hagyománynak számít Rómában, hogy Szent Adalbert vértanú püspök ünnepét Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország szentszéki nagykövetségei közösen tartják meg. A magyar V4-elnökség évében a szertartást a szentszéki magyar követség szervezésében a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában mutatták be.
A misét Paul Richard Gallagher a négy ország Rómában szolgáló papjaival koncelebrálta. Homíliájában Gallagher érsek kijelentette, Szent Adalbert tanítása a mai kor gyakran bizonytalansággal és megosztottsággal teli társadalmaiban is érvényes, ahogyan a harmadik évezred Európájában is, amely néha távolodni tűnik a közös Európát megteremtő emberi és keresztény értékektől.
Gallagher érsek a misét az Észak- és Dél-Korea közötti pénteki csúcstalálkozó sikeréért ajánlotta fel.
A misén többek között részt vettek a V4-országok szentszéki nagykövetei, köztük Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet. Utóbbi beszédében kiemelte, hogy a vatikáni magyar kápolna díszítései azokat a szenteket ábrázolják, akik Szent Adalberttel az élén szoros kapcsolatot teremtettek a közép-kelet-európai nemzetek között.
A Csehország keleti felében született Szent Adalbert vértanú püspök mind a négy visegrádi országhoz kötődik. Magyarországon 994-995-ben járt, ő keresztelte és bérmálta meg Szent Istvánt. Vértanú halált 997-ben szenvedett, amikot a Visztula torkolatának vidékén pogány poroszok megölték.
Hozzávalók 4 személyre:
