A parlamenti képviselő ígéri: még idén benyújtja az autonómiatervezetet. Illusztráció • Fotó: Veres Nándor
Tartja magát ígéretéhez, és még az év vége előtt benyújtja az autonómiatervezetet Kulcsár Terza József, aki azonban még egy kis időt kér.
A parlamenti képviselő ígéri: még idén benyújtja az autonómiatervezetet. Illusztráció • Fotó: Veres Nándor
Nem mondott le arról, hogy még ebben az évben benyújtja a parlamentbe a székelyföldi autonómiatervezetet Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselője, aki ugyanakkor még egy kevés türelmi időt kér, elvégre a szünidőig még két hét van hátra – nyilatkozta Kulcsár Terza portálunk kérdésére csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. A háromszéki politikus ugyanakkor arról számolt be: végre elkészült a parlament emberi jogi bizottságán belül megalakult, kifejezetten a magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság hivatalos jelentése a még május végén tartott székelyföldi találkozón elhangzottakról.
Ebben összegzik a civil szervezetek álláspontját, amely többek között kitér arra, hogy Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus akadályozza a szimbólum- és anyanyelvhasználatot, illetve még mindig nem valósult meg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, továbbá a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium máig tisztázatlan ügyére. Kulcsár Terza fontosnak tartja, hogy a jelentés a parlament hivatalos dokumentuma, amely összegzi a székelyföldi magyarok gondjait, ebből készítenek majd egy szintézist, amit eljuttatnak az EU-s tagállamok bukaresti nagykövetségére.
A háromszéki politikus arról is beszámolt: Bukarestben akadályozzák az albizottság munkáját. A szociáldemokrata (PSD) képviselők elmondása szerint bojkottálják a találkozókat: a nagyobbik kormánypárt például egyik tagját visszavonta az emberi jogi bizottságból. Kulcsár Terza rámutatott: emiatt az albizottság tervezett kolozsvári találkozója nem jöhetett létre, hiszen annak nincs értelme, hogy magyar képviselők rögzítsék a magyarok panaszait, amit ők jól ismernek. A képviselő leszögezte: a lényeg, hogy kialakuljon a románokkal a párbeszéd.
Kulcsár Terza ugyanakkor hivatalos levélben kérte Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektust, hogy vizsgálja ki a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) december elsejei sepsiszentgyörgyi felvonulását, szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy „Börtönbe az autonómiával!” jelmondatokat skandáltak.
A politikus úgy vélte: a nacionalista román fiatalokat a háttérből irányítják. Cucu egyébként még novemberben, amikor az Új Jobboldal bejelentette, hogy idén is Sepsiszentgyörgyön „ünneplik” a román nemzeti ünnepet, azt nyilatkozta: nem tűrik a szélsőséges megnyilvánulásokat, és a hatóságok intézkedni fognak a nacionalista megnyilvánulások ellen.
Nagy-izgatottan tettem ki a vágyam a jégvirágos ablakok mögé – : Talán ma győz a mese-hit, varázs, s ha csak egy nagyon kicsit is jó voltam, valami szépet hoz a Mikulás.
Kavargó pelyhek szitáltak az égből, mint kérdéseink fehér másai: lesz valaha jobb, lesz valaha más? – És kigyúlt szemmel, merengve susogtam. Régi kisgyerek… régi Mikulás…
Álmaim vannak, mind-mind olyan régi: tavasz várása, csókos szerelem, kevesebb küzdés, több boldogulás, örökös nóta csengése a számon – Elhozza holnap mind a Mikulás!
..és reggel, – reggel üres volt az ablak, hóval párnázott hideg, befagyott, – és megértettem: meghalt a varázs… A kisírt-szemű bús, nagy gyerekeknek semmit sem hoz a régi Mikulás.
Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar
Az Áeron kreációit Ázsiában is örömmel veszik
A nagyvilág is felfigyelt a közép- és kelet-európai fiatal divattervező-generációra. A The New York Times átfogó összeállítást közölt magyar, lengyel, román és grúz dizájnerekről és márkáikról. A cikkben kiemelten foglalkoznak a budapesti Áron Eszter vállalkozásával, amely Amerika, Európa nagy divatközpontjai mellett ismert és közkedvelt lett Japánban és több távol-keleti piacon is.
Új divatközpont? Kelet-Európa! – címmel jelent meg címlapsztori nemrég a The New York Times internetes kiadványában, amelynek borítóképén Áron Eszter magyar divattervező látható budapesti szalonjában. A cikk több kelet-közép-európai ország – hazánk mellett Lengyelország, Grúzia és Románia – sikeres fiatal dizájnvállalkozóit mutatja be, azt sejtetve, hogy ebben a térségben ezen a területen is új minőség van kialakulóban.
A cikkben Magda Butrym varsói divatdizájner, a bukaresti cipőtervező, Alexandru Adam, valamint a tbiliszi Demna Gvasalia és több társa mellett Áron Eszter divattervező és közgazdász szerepel. A magyar vállalkozó 2012-ben alapította az Áeron márkát három barátjával, Vekkel Lászlóval, Mártényi Zitával és Porkoláb Gergővel. Az alapítók filozófiája az volt, hogy az Áeron olyan márka legyen, amelyről a vásárlóknak világszerte Magyarország jusson az eszükbe, úgy mint ahogy az Acnéról Svédország.
Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar Az Áeron kreációit Ázsiában is örömmel veszik
Az Áeron jelentős üzleti sikereket ért el, 2013 óta minden évben megduplázódott az értékesítésük, ám a növekedés többsége egy váratlan régióból, Ázsiából származik. Japánban az Áeront az Isetan nagyáruházban, a Tomorrowland divatláncban, valamint a dél-koreai, kínai és hongkongi üzletekben kínálják.
Áron Eszter korábban elmondta, hogy egy-egy mintakollekció általában fix számú, hetven modellből áll, ezeket vonultatják fel a világ nagy divatbemutatóin. Egy tervező akkor tudja a maximumot kihozni magából, ha az ideje nagy részét a tervezéssel tudja tölteni, az alkotásra koncentrál. Tartalmas, átütő sikereket nem lehet egyedül elérni, csapat kell, amelynek tagjai a maguk területén nemcsak profik, hanem csapatjátékosok is.
Az Áeron sikersztorija is alátámasztja, hogy aktívan érdemes keresni az ígéretes hazai tervezőcsapatokat – mondta lapunk kérdésére Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Számos olyan divatcég indult el az elmúlt években vagy van épp alakulóban, amelyek néhány év múlva kiemelkedő bevételre és komoly nemzetközi sikerekre tudják fordítani a bennük rejlő potenciált. Örömteli, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) immár 22 milliárd forintos tőkekerettel folytathatja befektetői tevékenységét, ugyanis így lehetőség nyílik a magyar divat- és dizájnipar további támogatására.
A hazai kreatívipar az utóbbi néhány év egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a kreatívszektorok által megtermelt javak összességének növekedése többszörösen meghaladja a folyamatosan növekvő hazai GDP mértékét – ismertette Rákossy Balázs. Bár a kreatívipari cégek legnagyobb része még mindig csak a hazai piacra termel, jó hír, hogy exporttevékenységük folyamatosan bővül. A szektor növekedésének motorját mindenképpen azok a vállalkozások fogják alkotni, amelyek a helyi igények kiszolgálásán túl a globális piacon is megállják a helyüket.
Az SZTA avégett jött létre, hogy kisebbségi tulajdonostársként a növekedési potenciállal rendelkező hazai kis- és középvállalkozásoknak kockázati tőkét biztosítson. Célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait tőke oldalon támogassa. Az SZTA befektetési politikája ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, a leszakadó régiók felzárkózását, valamint az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását is szolgálja – fejtegette az államtitkár.
A tőkeinjekció mellett stratégiai szintű üzleti-pénzügyi tanácsadással is segíti a portfóliótársaságok növekedését, termékfejlesztését, piaci bővülését, exporttevékenységét, munkahelyteremtési céljait, illetve strukturális átalakulását. A SZTA elmúlt ötéves, sikeres és eredményes tevékenysége bebizonyította, hogy indokolt az állami alapkezelők jelenléte a kockázati tőkepiacon.
– A magyar dizájn- és divatipar legaktívabb befektetőjeként örömmel támogatjuk a hazai kreatív szektor fellendülését – nyilatkozta lapunknak Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnöke. A 2013-as első ágazati befektetés óta már több olyan hazai divattervező cégének piacbővítéséhez, stabil növekedési pályára állításához biztosítottak tőkeforrást, akik tehetségükkel, szakembergárdájukkal és jól kidolgozott üzleti tervükkel Kelet-Közép-Európából indulva is képesek lehetnek komoly nemzetközi eredményeket elérni.
Az SZTA öt év alatt összesen 89 kis- és középvállalkozásokba fektetett be mintegy 12,8 milliárd forint értékű kockázati tőkét. Bár a jellemzően három–öt éves befektetési időszakok miatt az exitek túlnyomó része 2018 után valósul meg, az alap 2017-ig már több mint 25 cégből lépett ki. Az exitekből visszaforgó forrásokat és a nyolcmilliárd forintos tőkeemelést is beleszámolva az alap 2025-ig várhatóan akár további húszmilliárd forint feletti tőkeösszeget helyezhet ki.
Ma azzal a kifejezéssel azaz szólással foglalkozunk melynek címe Színt vall. O. Nagy Gábor alapos utána nézése a szólás eredetét illetően megint csak meglepetést tart számunkra. Előadja Hargitai István a Mi fán terem című könyvből.
A szaloncukor az egyik kedvenc karácsonyi édesség Forrás: Shutterstock
A szaloncukor elengedhetetlen kelléke a karácsonynak, nem csak enni szeretjük, de karácsonyfadíszként is jól mutat. A boltban kapható szaloncukrok nem feltétlenül jó minőségűek, az íze is elég mű, ha pedig a „márkásat” választjuk, akkor nem is olcsó. Most megmutatunk három klasszikus ízű szaloncukrot, zseléset, kókuszosat és marcipánosat, amit akár otthon is könnyen elkészíthet.
A szaloncukor az egyik kedvenc karácsonyi édesség Forrás: Shutterstock
Zselés szaloncukor (kb. 15 db)
Hozzávalók:
2 dl 100%-os gyümölcslé (narancs, áfonya, vagy bármilyen más gyümölcsből lehet)
6 db lapzselatin
1-2 evőkanál cukor (ízlés szerint)
200g étcsokoládé (lehetőleg 60%-os)
Elkészítése:
A zselatinlapokat áztassuk be annyi hideg vízbe, amíg bőven ellepi és hagyjuk benne legalább 10 percet. Közben a gyümölcslevet a cukorral forraljuk össze egy edényben. A felpuhult zselatinlapokból nyomjuk ki a vizet és adjuk hozzá a gyümölcsléhez, keverjük el benne teljesen. Az így kapott levet öntsük bele egy hagyományos (szilikonból a legjobb) jégkockatartóba és tegyük be a hűtőbe 1-2 órára, vagy akár egy egész éjszakára.
jégkockatartóval könnyen szép formákat kapunk Fotó: Bujtás Merdzsán
Mielőtt a csokoládéba mártanánk a zselét, fontos, hogy ne legyen nagyon hideg, tehát várjuk meg, míg nagyjából szobahőmérsékletű lesz a zselénk.
A csokoládé 2/3-át olvasszuk fel egy tában vízgőz felett úgy, hogy a tál ne érjen a vízhez. Ha felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a maradék 1/3 csokoládét és keverjük addig, amíg teljesen el nem olvad. Ezután eléri a tökéletes hőfokot (ha túl meleg a csoki, a zselé el fog olvadni benne!), ekkor a zselékockát egy villára helyezve mártsuk bele a csokiba, hogy mindenhol befedje. Az így kapott szaloncukrot egy rácsra, vagy sütőpapírra helyezzük, hogy a csokoládé megdermedjen.
A jó minőségű csokoládé elengedhetelen a sikerhez Forrás: Shutterstock
Kókuszos kb. 20 db):
Hozzávalók:
10dkg kókuszreszelék
2 evőkanál cukor
1,5 dl kókusztej (habtejszínnel is lehet)
200g étcsokoládé (legalább 60%-os)
Elkészítés:
A kókusztejet egy edényben felforraljuk a cukorral, majd hozzáadjuk a kókuszreszeléket. Addig kavarjuk, amíg egy masszát nem kapunk. Hagyjuk kihűlni a masszát, akár a hűtőbe is betehetjük, majd nedves kézzel formázzuk.
A kókuszos töltelék Fotó: Bujtás Merdzsán
Ezután, a már zselés szaloncukornál leírt módszerrel mártjuk bele a tölteléket a csokoládéba. A csokoládé 2/3-át olvasszuk fel egy tában vízgőz felett úgy, hogy a tál ne érjen a vízhez. Ha felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a maradék 1/3 csokoládét és keverjük addig, amíg teljesen el nem olvad. Ezután eléri a tökéletes hőfokot (ha túl meleg a csoki, a zselé el fog olvadni benne!), lehet mártani bele a kókuszos tölteléket. Az így kapott szaloncukrot egy rácsra, vagy sütőpapírra helyezzük, hogy a csokoládé megdermedjen.
Kókuszos szaloncukor Forrás: Shutterstock
Csomagolás
A megdermedt, kész szaloncukrokat bármilyen korábbról megmaradt karácsonyi csomagolópapírba is tehetjük, vagy ízlésünknek, elképzelésünknek megfelelő papírt is beszerezhetünk.
Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek vége nincs. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehető akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet; Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!… Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevő: Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, Rajongás, hit, eszmény és szerető. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó: egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le! A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kínál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképpen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ő példájukat követtem, Ezután én is másképpen teszek, Lelkem, szivem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen… …De nincs erőm ily nyomorulttá válni, Óh, nincs erőm, én édes Istenem!…
Fotó: MTI
Évente legalább egyszer szűrés kell az érintetteknek
Riasztó ütemben terjed a járvány Európa keleti és északi felén
Európa északi és keleti felében drámaian emelkedett az elmúlt évben a HIV-fertőzöttek száma. Magyarország azonban továbbra is jó helyzetben van, nálunk még mindig kevesen érintettek. Nagyobb baj, hogy – hasonlóan Európa legtöbb országához – itthon is már csak az AIDS stádiumában fedezik fel a fertőzést.
Riasztó ütemben terjed a HIV-járvány Európában, ahol soha nem regisztráltak még olyan sok új megbetegedést, mint tavaly: több mint 160 ezret. Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója az egyetlen olyan térség, ahol emelkedik az új HIV-fertőzések száma.
A helyzet főleg a régió keleti és északi felében ad okot aggodalomra, itt jegyezték fel ugyanis az új esetek csaknem 80 százalékát – adta hírül az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája. A közlemény idézi Jakab Zsuzsannát, az utóbbi szervezet igazgatóját, aki arra figyelmeztet: ha ez a tendencia továbbra is fennáll, akkor nem fogjuk elérni a WHO azon célkitűzését, hogy 2030-ra felszámolják a világon a HIV-járványt.
Fotó: MTI Évente legalább egyszer szűrés kell az érintetteknek
A HIV-fertőzések számának emelkedése mellett az ECDC aggasztónak tartja azt is, hogy az esetek több mint felét a fertőzés késői stádiumában diagnosztizálják. A megfertőződéstől ma átlagosan három év telik el a HIV diagnózisáig, ami túl hosszú idő.
Nemcsak azért, mert hosszabb távon kedvezőtlenebb prognózist eredményez az érintettek számára, hiszen valószínűbb az AIDS-betegség kifejlődése, de azért is, mert jelentősen növeli a fertőzés továbbadásának kockázatát – hangsúlyozta Andrea Ammon, az ECDC igazgatója. A 2016-os HIV-/AIDS-adatok azt mutatják, hogy ezen a téren az ötven éven felüliek körében van igazán gond: 65 százalékuk későn tudja meg, hogy fertőzött.
Vytenis Andriukaitis európai egészségügyi biztos ezért a korai diagnózis, ennek érdekében pedig az anonim HIV-tesztek minél könnyebb elérhetőségére hívta fel a figyelmet, különösen a kockázati csoportok számára. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, bár a Szent László Kórház főorvosa nálunk is mérsékelt, 8-10 százalékos éves emelkedésről beszél.
Hazánkban az adatok gyűjtésének kezdete, 1985 óta összesen 3344 HIV-esetet és 892 AIDS-beteget vettek nyilvántartásba. Szlávik János szerint itthon is jellemző, hogy a fertőzöttek mintegy 25 százalékát már későn, akár végstádiumú AIDS-esként ismerik csak fel.
Ezért elengedhetetlen a rendszeres szűrések és a felvilágosító munka kiterjesztése – hangsúlyozza. A szakember azt is javasolja, hogy minden fiatal, valamint aki gyakran váltogatja a partnereit, évente legalább egyszer csináltasson HIV-tesztet, mert a gyermeket vállaló anyák például csak így lehetnek biztosak abban, hogy nem adják át a fertőzést gyermeküknek. Magyarországon az ismert HIV-fertőzöttek több mint 90 százaléka kezelésben részesül, és a cél az lenne, hogy a fertőzötteknek is legalább a 90 százalékát időben kiszűrjék.
A szakemberek becslése szerint azonban jelenleg csupán a HIV-vírust hordozók 30-50 százaléka részesül gyógyszeres terápiában, a többiek valószínűleg maguk sem tudnak arról, hogy fertőzöttek.
Ma azt szeretnénk kinyomozni Ki a ludas a dologban, azaz honnan ered az ilyen címet viselő közismert szólásunk. Szokás szerint O. Nagy Gábor analízisét fogjuk hallgatóink elé tárni a Mi fán terem című könyvből, melyet elmond kollégánk, Hargitai István.
A két étel ugyan önállóan is megállja a helyét, mégis együtt alkotnak olyan ízvilágot, amire képtelenség nemet mondani. Ezt a fogást akár az ünnepekre is elkészíthetjük.
Hozzávalók:
50 dkg túró
40 dkg harcsafilé
25 dkg fodros nagykocka
20 dkg füstölt szalonna
5 dl tejföl
1 paprika
1 paradicsom
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
liszt
só, bors, pirospaprika
Elkészítés menete:
A halat daraboljuk fel, alaposan sózzuk be, és forgassuk bele lisztbe. A szalonnát vágjuk apró kockákra, süssük meg, majd a pörcöket szedjük ki belőle. A halat ebben a szalonnazsírban süssük meg hirtelen. A harcsadarabokat szedjük ki, és tegyük félre őket.
A szalonnazsírt öntsük át egy nagyobb lábasba. A felaprított vöröshagymát dinszteljük meg benne, majd szórjunk rá kevés pirospaprikát. Ezután öntsük fel kevés vízzel, adjuk hozzá a paradicsomot, a fokhagymát, és tegyük bele a harcsadarabokat. Nagyjából 20-25 perc alatt főzzük készre.
A tejfölhöz tegyünk két evőkanálnyi lisztet, és keverjük csomómentesre. Újból vegyük ki a halszeleteket a paprikásból, hogy a habarást hozzá tudjuk keverni. Ezután a harcsadarabokat tegyük vissza, és főzzük fel így az egészet.
Mindeközben a tésztát sós vízben főzzük puhára. Amikor kész, szűrjük le, hagyjuk lecsepegni, majd keverjük össze a túróval. Ekkort szórjuk rá a pörcöt, amit félretettünk az elején, és már tálalhatjuk is a harcsapaprikással.
Jó étvágyat kívánunk hozzá egy pohár jóféle olaszrizlinggel.
