Hálaadás hosszú hétvégéjén pénteken és szombaton egész napos programmal, érdekes előadásokkal zajlott az 57. Magyar Kongresszus a belvárosi Hilton Garden hotel előadó termeiben.

Az idei magyar kongresszus fő témája a „Magyar Értékek, Magyar Összefogás” volt. E téma-körökkel kapcsolatosan tartottak színvonalas, érdekes, értékes előadásokat különböző szemszögből megvilágítva, különböző felkészültségű előadók.

Kezdődött mindez pénteken reggel Dr. Nádas János elnök köszöntőjével, aki rövid beszédében a magyar kultúra ápolásának és annak a jövő nemzedéknek való átadásának fontosságát hangsúlyozta. Ezek után elkezdődtek az előadások.

Elsőnek Szabó Noémi a buffaloi Calasanctius program ösztöndíjasa tartotta meg előadását: „Található-e érdekellentét a magyar kultúraápolás, illetve az Isten iránti hit ápolása között. Más szóval: mi az amerikai magyar Református egyház elsődleges funkciója ma?” címmel. Majd Dr. Pereszlényi P. Márta lépett a mikrofon mögé, aki: „A Kozmetika királynője: Estee Lauder, a magyar származású nő a márka mögött” címmel tartott előadást. Következett Nagy Katalin Budapestről aki: „Konzerválás vs. megélés: Gondolatok és tapasztalatok a táncház-módszer lényegéről” beszélt. Egy rövid szünet után következett az Árpád Akadémia előadása dr. Hargitai Péter író, költő, műfordítóé volt a főszerep. Témája: „Arany János Shakespeare fordítása jobb-e, mint az eredeti?” A Magyar Társaság ebédfogadására került sor Erőssy Simon Ilona, háziasszony hathatós közreműködésével, ahol egyik gasztronómiai büszkeségünk, a körözött volt a kiemelt ételkülönlegesség. Bálint László Erdélyből hozta el az: „Egy falatnyi Erdély” című világkörüli kulturális vándorrendezvényt melyből kiderül mire képes a közösség ereje, ha ez megvalósulhat úgy a képzőművészet, mint az irodalom és más ágazatokban is. Ezek után ünnepélyes megnyitásra került a művészkiállítás, amelyet a két nap alatt bármikor meglehetett tekinteni. Könyvek, festmények, népművészeti tárgyak és sok-sok érdekességet lehetett megtekinteni és meg is lehetett őket vásárolni.

A délutáni előadásokat egy csoportos vetélkedővel kezdték, melynek témája a “Magyar értékek: zene, művészet” volt. Következett Németh Iván, aki Budapesten született, de most  Erieben lakik és egy nagyon érdekes előadást tartott a Seuso kincsek történetéről azoknak viszontagságairól és visszavásárlásukról. Az esti művészest előtt Toldy Ágnes és Simon Benedek Zsuzsánna rendezésében sor került az  „Erdélyi találkozóra” amelyen Dr. habil. Dani Erzsébet erdélyi származású, most Debrecenben élő és a debreceni egyetemen adjunktus professzorasszonya „Székelyföldi kulturális autonómia” témáját boncolgatta majd  Simon-Benedek Zsuzsanna „Magyar értékek megtartása a kisebbségben” címmel tartott előadást. A pénteki nap záróakkordjaira az Irodalmi és Művészest keretében került sor, ahol tehetséges fiatalok szavaltak magyar verseket, Balla Zsuzsanna marosvásárhelyi származású Detroitban lakó zongoraművész és Völner Eszter budapesti szoprán énekes mutatták be nagyszerű tehetségüket Liszt és Kodályt váltogatva. Legvégén pedig Dr. Hargitai Péter költő, műfordító egyedi módon elszavalta Arany János “A walesi bárdokat”.

A szombati napot azaz a Kongresszus második napjának előadásait Szentes Kunigunda kezdte aki a  „A Notre Dame és a Pázmány összefog: gondolatolvasás a jobb életminőségért, életek mentéséért” címmel tartott előadást. Majd Dr. habil. Dani Erzsébet második előadása következett melynek címe: „Népmozgások és nemzeti önazonosság, Trianon után, az újabb időkben” A professzorasszony a mai világ kihívásait és a múlt tanulságait állította egymás mellé, ezzel is rámutatva a közös párbeszéd fontosságára.  Nádas Zsolt amerikai magyar  Chicágóból költözött Budapestre a GE nagyvállalat budapesti irodájának igazgatójaként, aki szombaton délelőtt a: „Tábortűztől a globális gazdaságig: Generációs szövetek a nagyvilágban” címmel beszélt magyarországi tapasztalatairól és a két ország közötti különbségekről, hasonlóságokról.

Következett egy kerekasztal beszélgetés Lieszkovszky Ida moderálásával melynek témája: magyarországi ösztöndíjasok benyomásai: Magyarország / Amerika: kulturális, gazdasági, társadalmi, oktatási szempontokból: Előnyök, hátrányok és lehetőségek. Mit vártál és mit találtál? Mennyire tükrözi ez a diaszpórában élők véleményét? Erre a két órás beszélgetésre hét különböző korú, különböző hátterű és különböző területről érkező, többnyire fiatalok közt került sor. Nagyon érdekes volt hallani a különböző városokban és élethelyzetekben megélt élmények hasonlóságát és különbségét elmesélők tapasztalatait és az azokból levont következtetéseketá

Ezek után a résztvevők egy társas ebéden vettek részt, amelyen az ünnepi szónok dr. Turai Zoltán Honvédelmi Minisztérium – Védelempolitikai Főosztály Ügyintézője volt. Aki az “Orosz befolyásolási törekvések Magyarország, illetve az Egyesült Államok információs terében”  címmel tartott előadást. Előadásában nyílt források alapján mutatta be Magyarország, illetve az Egyesült Államok információs terében zajló feltételezett orosz befolyásolási törekvéseket és próbált rávilágítani az orosz módszerekben fellelhető esetleges hasonlóságokra, illetve különbségekre.

Egy 53 perces dokumentumfilm vetítésre került sor az ebéd után, amelynek létrejöttét volt kolléganőnknek Tálas Tündének köszönhetjük, aki Dr. Hargitai Péterrel közösen a Forradalom lánya című könyv alapján készítették el ezt az 1956 os forradalom és szabadságharcban fogant történetet. A film után Dr. Hargitai mesélt a film létrejöttéről, a film különböző elismeréseiről és a film rádiójátékká való átalakításának lehetőségéről is.

Megtartotta a Szent László Rend éves közgyűlését v. Falk Viktor Törzsszéktartó, helyettes főkapitány elnökletével majd dr. Tápay Miklós előadására került sor melynek címe: „Történelmi visszapillantás ’56-ra és esélyeire” Ezek után Dr. Hargitai István DDS, MS, aki Washingtonból érkezett és egy angol nyelvű előadáson beszélt a: “Management of common sleep disorders”  azaz az alvászavarokkal küzdőknek adott hasznos és jó tanácsokat. Itt már csupán a zárónyilatkozatra, a Kongresszus ünnepélyes bezárására maradt idő.

Este fél hét környékén sorban érkeztek a vendégek, szebbnél-szebb ruhákban, öltönyökben az esti bálra, amely egy rövid pohárköszöntővel kezdődött. Ezen a hagyományos díszvacsorán és magyar bálon a clevelandi Magyar Cserkész Regös Palotás tánca a leglátványosabb mozzanat, igaz ugyan, hogy az idén Pigniczky Keve Kodály Pontozón legényes kategóriában első díjas táncos, egy igazi csemegével, egy legényes tánccal kápráztatta el a tisztelt vendégsereget. Kiosztásra került az Árpád Akadémia érem, a Dr. Ladányi Imre Alapítvány Művészeti Pályázat eredményhirdetésére is sor került. Majd az egész esti szórakoztató zenéjét a Harmonia együttesre bízták.

Kíváncsian várjuk a rendezők értékelését az idei 57. clevelandi Magyar Kongresszus sikerességét illetően.

További képek megtekinthetőek a konferenciáról a Bocskai Rádió Facebook oldalán ITT és ITT

Reklám

Népmozgások és nemzeti önazonosság, Trianon után, az újabb időkben

Dr. habil. Dani Erzsébet professzor asszony két előadást tartott az idei 57. Magyar Kongresszuson. Erdélyben, Székelyudvarhelyen született, 1990 óta él Magyarországon. Tanulmányait Egerben és Budapesten végezte, jelenleg a Debreceni Egyetem adjunktusa. Két könyv és számos tanulmány szerzője. Kiemelt kutatási területei: székelyföldi kulturális intézménytörténet – kulturális autonómia, a Trianon utáni kisebbségi sors ábrázolása az irodalomban, minden esetben a magyar nemzeti identitás összefüggéseiben.

A pénteki előadásában székelyföld kulturális autonómiájával kapcsolatosan beszélt a majdnem telt házas közönségnek, ahol a lehetséges jövőbeli forgatókönyvet is fölvázolta. Az út az mindenképpen a párbeszéd, egy határozott, tisztán kidolgozott elképzelés mentén, amelyben a politikának és a politikusoknak kell a legfontosabb szerepük lenniük.  A professzor asszony így fogalmazott „A 21. század Európai Uniójában egyre inkább előtérbe kerül a többségi-kisebbségi kérdés, a nemzeti identitás, az interkulturális kommunikáció különböző formái. A magyar identitás önmagában is igen összetett kérdés, többek között azért, mert a két világháborút követő világpolitikai döntések nyomán a magyarságot súlyos történelmi traumák érték: a korábban viszonylag egységes kárpát-medencei magyar kultúrát széttördelték, és kétharmad részben beletagolták más kultúrákba, tehát az erdélyi magyarság (is) határokon túlra került.  Különösen izgalmas kérdés ilyen körülmények között az a népcsoport, a székelymagyarság, mely Erdélyen belül mindig is saját azonosságtudattal rendelkezett. A Trianon utáni helyzet viszont annyiban más, hogy míg a székelység korábban nemzet-azonos kultúrán belül fogalmazta meg magát és önrendelkezési törekvéseit, addig Trianont követően egy többkultúrájú világban találja magát, amelyben a mai fogalmaink szerinti, megengedő multikulturalitásnak nyoma sincs. A székelymagyar kiélezett interkulturális helyzetbe kerül. Megváltoznak a határok körülötte, úgy, hogy szülőföldjének elhagyása nélkül, határon túlivá válik. Ennek az interkulturális kommunikációs és identitásmenedzselési küzdelemnek kortörténeti jelentőségű dokumentumsorozata a Trianon utáni székelymagyar irodalom, mely mindezt széles spektrumú változatokban vonultatja fel.”

Trianonra a szombati előadása során fektetett nagyobb hangsúlyt, megemlítve a mostani migrációs válságot is, hangsúlyozva a magyar kormány cselekedeteit és annak leendő hatásait.

Dr. habil. Dani Erzsébet a szombati gálaesten állt a mikrofonunk és kameránk elé ahol röviden elmondta az előadásai főbb témáit, kihangsúlyozva a mindenkori párbeszéd fontosságát, legyen az bármilyen megoldásra váró probléma a társadalom bármelyik szegmensében.

További képek megtekinthetőek a konferenciáról a Bocskai Rádió Facebook oldalán ITT és ITT

Reklám

Nagy Katalin Budapestről érkezett  2016-2017 évben KCSP ösztöndíjasként Chicagóba, ahol részt vett a chicagoi magyar közösség életében. Gyermekkora óta aktív tagja a táncházmozgalomnak, felnőttként hivatásos táncos volt a mai Magyar Nemzeti Táncegyüttesben. Szociológiai és design menedzsment tanulmányait követően projekt menedzserként és szakmai tanácsadóként részt vett az Országház Látogatóközpont, országimázst érintő szegmensének kialakításában. Tanulmányai és munkái során mindvégig a magyar kultúrában rejlő értékeket és azok hiteles bemutatását tartja szem előtt.

Az 57. Magyar Kongresszusi előadásában néhány kérdésre kereste a választ.   Miért annyira érdekes és különleges a magyar néptánc a világ számára? És nekünk, magyaroknak? Mi az oka annak, hogy éljenek bárhol a világban, a magyar közösségek mindenütt szívesen szerveződnek táncegyüttesekbe? Hogyan alakult át a táncházmozgalom az 1970-es évekből indulva egy szubkultúrából világhírű és az UNESCO által elismert kulturális jó gyakorlattá? Többek között ezekről a kérdésekre válaszolt, miközben arról is beszélt, hogy milyen kockázatos vállalkozás volt Erdélybe gyűjtőútra menni. Végig kísérte a mozgalom legmeghatározóbb személyiségeit útjukon, majd eljutott napjainkba és a jövőt is érintette. Szó volt táncosokról, zenészekről, fotósokról, költőkről és mindarról az értékrendről, világról, amit a táncházmozgalom megtestesít. Az elmúlt 45 évnek köszönhetően mára biztosan tudjuk, hogy „a betonon is kinő a fű”.

Egy rövid interjúban, amelyet a Bocskai Rádiónak adott, a fentebb említett témákról kérdeztük Katát azért,  hogy azokhoz is eljuthassanak gondolatai, akik valamilyen oknál fogva nem voltak jelen az előadásán.

További képek megtekinthetőek a konferenciáról a Bocskai Rádió Facebook oldalán ITT és ITT

Reklám

A chicagói főkonzulátus konzulja Pálmai Zsuzsánna és munkatársa Budaházi Ágnes két naposra tervezett kihelyezett konzuli napokat tartottak Clevelandbe, az itt és a környéken élő magyarok számára. Az egyszerűsített honosítási kérelmek kitöltésében és az azzal kapcsolatos mindenfajta kérdésre adtak válaszokat az ügyfeleknek.

Ünnepi keretek között állampolgársági eskü-tételre is sor került, ezzel is növekedve a magyar állampolgárok száma világszerte. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítottak tartózkodásukat, péntek és szombat után hétfőn is teljesen betelt a fogadólistájuk.

Természetesen minden választópolgárnak felhívták a figyelmét a jövő áprilisi választásokon való részvételre. Ha valaki szeretne eleget tenni állampolgársági kötelezettségének és szavazni szeretne jövő áprilisban, annak regisztrálnia kell a választási iroda honlapján. Az ezzel kapcsolatos információt osztották meg minden érdeklődővel, de mindezt ugyanakkor megtalálja mindenki a www.valasztas.hu weboldalon.

Pálmai Zsuzsanna konzulasszonyt kérdeztük erről a háromnaposra nyúlt kihelyezett konzuli napokról.

Reklám

A Magyar Társaság, már több mint fél évszázados szokásához híven, ebben az éveben is megtartotta a nagy hagyományra visszatekintő Művészestet. Idén is arra törekedtek, hogy a kedves közönségüknek egy gazdag és értékekben bővelkedő, kulturális élményt biztosíthassanak. Az est során többek között egy olyan kiváló művész, mint Völner Eszter mutatta meg újfent tehetségét, aki Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokból és Kacsóh Pongrác, János Vitéz c. darabjából is énekelt.

Völner Eszter a budapesti Zeneakadémia klasszikus ének előadóművész szakán Pászthy Júlia növendékeként diplomázott 2016-ban. Népdaléneket Szvorák Katalintól tanult, amely tudást hasznosítva több népdaléneklési versenyen arany minősítést nyert el. Budapesten rendszeresen fellép Ökrös Csaba zenekarával. A 2016/2017-es tanévben Amerikában, Washington DC-ben a Kőrösi program ösztöndíjasa is volt.

Lovaglási tudását felhasználva a komáromi Lovas Színházban az István a király című darabban Réka, a Trója című musicalben Briszeisz, az Utolsó Betyár c. darabban Hajnal szerepét énekelte. 2017-augusztusában Toszkánában, háromhetes opera mesterkurzuson vett részt ahol a színészet, hangképzés és a korrepeticó volt hangsúlyozva. 2018 tavaszán a MÜPA- Fesztivál Színház termében a Simplicissimus Kamaraegyüttessel Purcell: Dido és Aeneas-ban a főszerepet fogja énekelni.

Ezek után mondanunk sem kell, hogy micsoda nagyszerű előadásban volt részük a clevelandi nagyérdemű közönségnek a művészesten, amely után Völner Eszterrel beszélgettünk.

További képek megtekinthetőek a konferenciáról a Bocskai Rádió Facebook oldalán ITT és ITT

Reklám

A szombati 57. Magyar Kongresszusi előadássorozatnak egy kerekasztal beszélgetés volt az egyik érdekes pontja. Lieszkovszky Ida moderálta ezt a beszélgetést, amelyre különböző korú, különböző hátterű és különböző területről érkező, többnyire fiatalok közt került sor. A téma pedig: Magyarország / Amerika: kulturális, gazdasági, társadalmi, oktatási szempontok. Előnyök, hátrányok és lehetőségek. Mit vártál és mit találtál? Mennyire tükrözi ez a diaszpórában élők véleményét?

Két órás volt ez a beszélgetés, amelybe a hallgatóság is bele-bele kapcsolódott, egy-egy rövidebb megjegyzéssel. Az egyik résztvevője Nógrádi Katalin volt, aki Budapestről érkezett Buffalóba, ahol pszichológiát tanult a Medaille egyetemen. A kongresszus szervezőinek a meghívására érkezett városunkba és miután meghallgattuk a közös beszélgetésüket felfigyeltünk tárgyilagos, világos és őszinte gondolataira, ami ritkaság a mai beszédvilágban.

Ezért hívtuk be Katát a Bocskai Rádió stúdiójába vasárnap az élő adásunk alatt,  hogy azok is hallhassák gondolatait, tapasztalatait magyarként az amerikai társadalom általa fontosnak tartott problémáiról, akiknek nem volt lehetőségük jelen lenni a közös asztali beszélgetésükön.

Köszönjük szépen, hogy befáradt a stúdióba és kívánunk neki erőt és kitartást a további életéhez, munkájához. Az alábbi linken hallgassák meg a beszélgetést és ha tetszett osszák is meg.

Reklám