Az európai uniós tagság az ország alapvető érdeke, és nem az uniós támogatások miatt – hangsúlyozta a budapesti német nagykövetségen tartott kedd esti pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, aki Stephan Löwensteinnel, a konzervatív német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) magyarországi és ausztriai politikai tudósítójával, valamint Szabados Krisztiánnal, a Political Capital politikai elemző intézet igazgatójával folytatott vitát a magyar-német kapcsolatokról, továbbá az EU jelenéről és jövőjéről.

A moderátor, Prőhle Gergely, volt német nagykövet, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a beszélgetés elején a közelgő németországi, illetve magyarországi választásokra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a politikai helyzet egyre feszültebbé válik, a kampány idején nem szabad leegyszerűsíteni a kommunikációt, mert az – mint fogalmazott – nem csak a tartalomnak árt, hanem a kétoldalú viszonynak is. A kérdéskör kapcsán Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy jobban meg kellene érteni egymás belpolitikáját. Ezzel összefüggésben arra a különbségre utalt, hogy míg a német politikára a kompromisszumkeresés jellemző, a magyar politika sokkal inkább konfliktusos.

Szabados Krisztián ezzel szemben úgy értékelt, hogy a politikai kommunikáció az érzelmeket manipulálja, szavai szerint az győz, aki „hangosabban kiabál”. Stepan Löwenstein azt emelte ki, hogy az újságírónak minden körülmények között informálni, tájékoztatni kell. Olyan kihívásról beszélt, amelyet vállalni kell.

A német-magyar viszonnyal kapcsolatban Gulyás Gergely utalt arra, hogy Európa jövőjével, egyebek között a menekültpolitikával, a kvótákkal kapcsolatban vannak ugyan viták, a kétoldalú kapcsolatokat azonban a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jellemzi. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németország és a visegrádi csoport közötti gazdasági együttműködés nagysága felülmúlja a német-francia gazdasági együttműködés volumenét. A német vezető szereppel – mint hangsúlyozta – Európa jár a legjobban.

Szabados Krisztián szerint Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bajorországi, a bajor CSU elnökénél, Horst Seehofernél tett látogatásával beavatkozott a német belpolitikába. Gulyás Gergely ezzel nem értett egyet, mint hangsúlyozta: „a CDU/CSU a szövetségesünk, más szövetségesünk nem is lehet”.

A beszélgetésen szó esett a migrációról, illetve a menekültválságról, ennek kapcsán a 2015 szeptember elején történtekről, amikor Németország befogadta a Magyarország felől érkezett menekülteket. Egy újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely nem értett egyet Angela Merkel kancellárnak egy hétvégi német lapban megjelent kijelentésével, amely szerint ezeket az embereket Magyarországon „megtévesztették” volna.

A menekültettek kapcsolatos akkori magyar döntéseket helyesnek nevezte a vita többi résztvevője is, Szabados Krisztián szerint a magyar kormány politikája jogszerű volt, ugyanakkor kifogásolta, hogy a politikai kommunikáció „a gyűlöletre épült”.

Európa jövőjét illetően – újságírói kérdésekre – szó esett a többsebességes, illetve „mag-Európával” kapcsolatos felvetésekről, amelyeket az Országgyűlés alelnöke felületesnek nevezett, és úgy értékelte, hogy Európa jövőjét „a megerősített együttműködések” jelenthetik.

A német kancellárnak azzal a keddi berlini kijelentésével kapcsolatban, hogy Európa nem teljesítette házi feladatait, az MTI kérdésére Stephan Löwenstein hatalmas feladatokról beszélt. Ezek közül is kiemelte a szubszidiaritás erősítésének szükségességét, továbbá annak tudatosítását, hogy Európa nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is.

A pódiumbeszélgetés keretében mutatták be Volkmar Wenzelt, Németország új budapesti nagykövetét.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

EU-S SZABÁLYOKBA ÜTKÖZIK A JOBBIK KAMPÁNYTERVE

Nincs hatásköre az Európai Uniónak meghatározni a tagállamok bérpolitikáját – közölte a Magyar Időkkel az Európai Bizottság. Így az egységes bérpolitika, tehát többek közt a Jobbik által a kampány központi céljaként megfogalmazott bérunió kialakítása ellentétes az európai uniós jogszabályokkal. Kérdésünkre Brüsszel azt hangsúlyozta: az unió mindössze irányelveket fogalmazhat meg a munkavállalók érdekében a tagállamok közötti különbségek lebontására.

Az áprilisban a közösség számára közzétett 20 pontos iránymutatás – amely elsősorban az eurózóna tagországait érinti – szerint nemzeti szinten kell meghatározni a minimálbéreket úgy, hogy azok garantálják a munkavállalók megélhetését és meggátolják az elszegényedésüket. A bizottság válaszában kitért arra is: az iránymutatás szerint a bérpolitikát minden esetben a nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani, figyelembe véve a szociális partnerek, tehát a munkaadói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek autonómiáját.

– Brüsszel állásfoglalása egyértelmű: a Jobbik elképzelésével szemben az unió­nak nincs hatásköre a bérezési mechanizmusok kialakításában – mondta a Magyar Időknek ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász kiemelte: a Jobbik béruniós elképzelése mind jogilag, mind közgazdaságilag megalapozatlan, hiszen alapvetően eltér az egyes tagállamok gazdasági-társadalmi szerkezete, sőt a fizetőeszköze is. Az alkotmányjogász kérdésünkre kifejtette: jogi szempontból Vonáék terve szembemenne az uniós szabályozással, hiszen az intézkedés korlátozhatná a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását. Konkrét béruniós elképzelésnek tehát nincs jogi alapja, ugyanakkor a béreket jelenleg is átlátható és jól kiszámítható módon kell meghatározni a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően, és tiszteletben kell tartani a szociá­lis partnerek autonómiáját.

Lomnici felidézte: 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak. ­Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, a bizottság ezt akkor azzal indokolta, hogy a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül. Jelenleg 22 uniós tagországban rögzíti törvény a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára. Magyarországon a minimálbér 2018-ra 138 ezer forint, a szakmunkás-minimálbér 180 500 forint lesz. A mostani emelésekkel a minimálbér 2010-hez képest így 88 százalékkal nő, a szakmunkás-minimálbér megduplázódik, vagyis Magyarország a korábbi nehéz gazdasági helyzet után felzárkózni igyekszik annak érdekében, hogy munkavállalók méltó életkörülményei, alapvető szükségleteinek kielégítése biztosított legyen.

A Jobbik a 2018-as országgyűlési választási kampányában a fő hangsúlyt egy európai uniós szintű bérunió kialakítására helyezi, céljuk az lenne, hogy uniós szinten határozzák meg azokat az elveket, amelyek alapján a kelet-európai tagállamok munkavállalói ugyanannyi fizetésért dolgozzanak, mint a nyugat-európai tagországok állampolgárai. A pártnak az Euró­pai Polgári Kezdeményezés mechanizmusában 1 millió aláírást kell összegyűjtenie az EU-ban, ezt ­követően vizsgálja csak meg az Európai Bizottság, hogy a kezdeményezés nem ütközik-e az uniós jogszabályokba, így a kezdeményezés befogadása még nem jelenti azt, hogy az jogalkotási fázisba léphet.
Ifj. Lomnici Zoltán azt is hangsúlyozta: a bizottság a „Csökkentsük az EU-t szétszakító bér- és gazdasági különbségeket!” kezdeményezést befogadó határozatában is utal arra, hogy a bérunió megvalósíthatatlan.

A befogadó nyilatkozat szerint az uniós jogi aktusok nem fogadhatók el a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozóan, mint ahogy az egyesülési jog, a sztrájkjog vagy a kizárás joga sem. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a Jobbik kezdeményezését – amely elvi szinten elsődlegesen az unión belüli bérkülönbségek csökkentésére irányult – bár nyilvántartásba vételre javasolja a bizottság, a leglényegesebb tartalmi elemét tekintve mégsem sikeres.

A bizottság természetesen támogatja a munkafeltételek javítására, a munkavállalók szociális biztonságára és szociális védelmére irányuló hatékonyabb kohéziót, kollektív védelmüket és érdekképviseletüket, valamint – ami különösen pikáns a korábban élesen cigányellenes kirohanásai­ról elhíresült párt esetében – külön kiemeli a bizottsági határozat a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet – figyelmeztetett Lomnici.

A bizottság honlapján hozzáférhető „Csökkentsük az EU-t szétszakító bér- és gazdasági különbségeket!” elnevezésű kezdeményezésben egyébként olyan elvek vannak megfogalmazva, amelyek az Európai Unió idén áprilisban elfogadott irányelvei­ben már szerepelnek, vagyis újdonságot nem tartalmaznak. Ráadásul a kezdeményezés szövegében nem szereplenek a fizetésekre vonatkozó részek, mindössze olyan általános munkajogi irányelvek, mint a munkavállalók védelme a munkaviszony megszűnésekor, a könnyebb beilleszkedés a munkaerőpiacra, a megfelelő tájékoztatás vagy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Aranyérmet nyert egy magyar diáklány a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Versenyen. A 16 éves Szegedi Melinda 500 részvevő között érte el a rangos elismerést egy gyógyításhoz kapcsolódó újítással.

A Magyar Innovációs Szövetség több mint 25 éve rendezi meg az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt, ami az európai döntőre, a világbajnokságra és más hasonló nemzetközi versenyekre való kijutást biztosítja a fiatalok számára – közölte a verseny zsűritagja.

Ivánka Gábor hozzátette: hamarosan meghirdetik a következő Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt.

„Óriási dolog, hogy valaki eljut Kínába.

Itt hasonló érdeklődésű diákokkal találkoznak a világ minden tájáról a fiatalok, és nagyon komoly tapasztalatot szereznek ilyenkor. Ezen a döntőn például több mint 20 ország képviselői voltak jelen” – közölte a magyar delegáció vezetője.

„Az pedig, hogy aranyérmet nyert Melinda, külön öröm és büszkeség”

– tette hozzá.

Ivánka Gábor elmondta, hogy Melinda innovációja a gyógyításban, az orvoslásban nyújthat majd segítséget. Egy e-fáslival indult a versenyen, egy olyan fáslival, amit fűteni és hűteni is lehet, és a módszerével a test hőmérsékletét nagyon könnyen lehet változtatni.

Így működik

“A termoelektronikai készülék biológiai elv szerint fűti, illetve hűti a problémás bőrfelületet. Különböző bőrbetegségek, bőr alatti elváltozások, fekélyek gyógyítását segíti” – mondta Szegedi Melinda.

A fiatal feltaláló az InfoRádióban elmondta, kiskora óta problémás a bokaízülete, többször “ki is ment”, 2016-ban súlyosabban is. Egyedül kellett cserélnie a borogatást, amihez lépcsőznie kellett, ekkor kezdett el gondolkozni azon, hogyan lehetne ezt elektronikus módszerrel megoldani.

“Az e-fáslinak van egy tápja, amin az elektromosságot kapja, a soros port pedig a géppel kommunikál, amin be lehet állítani a kívánt hőmérsékletet. A készülék agya egy mikrokontroller, a hűtést és a fűtést pedig egy thermoelectronic cooler névre hallgató készülék biztosítja. Egy hővezető lapot kell elképzelni, ami gyurmához hasonlító anyagból készült, amit processzorok hűtésénél, illetve hőkiegyenlítésénél szoktak használni.”

Szegedi Melinda a könnyen kezelhető, termoterápiára alkalmas készüléket sorozatgyártásra, patikai forgalmazásra tervezte.

A magyar delegáció vezetője elmondta, hogy szeptember végén indulnak a következő generációval az Európa-bajnokságra Tallinnba, Észtországba. Itt három projekttel indulnak, és három fiatal vesz részt az európai döntőn.

Forrás: inforadio.hu

Reklám

BERND STORCK SZERETNE ÖRÖMET SZEREZNI A SZURKOLÓKNAK A LETTEK ELLEN

Jó érzésekkel várja a Lettország elleni csütörtöki és a Portugália elleni vasárnapi világbajnoki selejtezőt Bernd Storck. A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Klein­heisler László után a vasárnap megsérült Botka Endrére sem számíthat, s noha nem játszhat Gera Zoltán sem, ő mégis egész héten együtt lesz a csapattal.

A Gerával kapcsolatos döntést Storck külön meg is indokolta. Szerinte hiába nem léphet pályára, jelenlétével sokat segíthet társainak, ráadásul, mivel karrierje után edzői pályát tervez, neki is hasznos, hogy bepillanthat a kulisszák mögé. Ez mind szép és igaz, kérdés, a Ferencvárosnál mit szólnak mindehhez. Nyilván a zöld-fehérek is örülnek annak, hogy Gera a jelenlétével hozzájárul a jó hangulathoz Telkiben, ám az ő érdekük mégiscsak az, hogy a játékos a felépülését a lehető legjobban szolgáló rehabilitációs programot végezzen, s minél hamarabb bevethető legyen, hiszen Gera még nem edző, nem mentor, hanem profi futballista.

Óhatatlanul szóba került az andorrai vereség. Storck úgy fogalmazott, négyszemközti beszélgetésekkel lezárták a múltat, az a legfontosabb, hogy tudják, miért történt a kínos kudarc (ennek részleteit nem fedte fel). Elárulta, pozitív visszajelzéseket kap a folytatást illetően. A támogatást olvassa ki abból is, hogy minden bizonnyal már a lettek elleni találkozón is telt ház lesz, amit senki nem gondolt volna az elmúlt két meccs után. A kapitány tehát jó érzéssel tekint a két vb-selejtező elé, s nem is tagadja, hogy az egy évvel ezelőtti, az Európa-bajnokságot megelőző hangulatot szeretné visszacsempészni. Éppen ezért ki is emelte: „A legutóbbi két találkozón mindössze hét játékos volt a keretben, aki szerepelt az Európa-bajnokságon, most hét olyan van, aki nem volt ott tavaly Franciaországban.”

A kapitány kicsit szakmázott is, kitérve arra, hogy a lettek védekezésben 5-3-2-es felállásban játszanak, ami támadásban 3-5-2-re módosul. Storck szerint más játékra lesz szükség, mint Rigában, amikor 2-0-ra győztünk, noha az ígérete szerint a válogatott játékstílusa megmarad. Úgy vélte, a labdavesztések után egységesebbnek kell lennie a csapatnak, mint az elmúlt időszakban. Labdabirtoklásra kell törekedni, nem a kontrára várni, mert a lettek ellen szeretnék megörvendeztetni a szurkolókat. Az Európa-bajnok portugálok elleni vasárnapi meccsről viszont addig nem akar beszélni, amíg nem játszottunk a lettekkel.

Storck nem akar számolgatni a selejtezőcsoportot illetően, de abból azért érthetünk, miszerint nemcsak a közeli célokat kell nézni, hanem a távolabbiakat is, mint például a jövő ősszel rajtoló Európa-bajnoki selejtezőket.

A magyar keret. Kapusok: Gulácsi, Kovácsik, hátvédek: Bese Barnabás,
Fiola, Guzmics, Kádár, Hangya, Korhut, Pintér; középpályások: Dzsudzsák, Elek, Gera, Lovrencsics Gergő, Márkvárt, Nagy Ádám, Nagy Dániel, Pátkai, Stieber; csatárok: Varga Roland, Böde, Eppel, Priskin Tamás, Szalai.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Meglepő kijelentéseket tett Kálmán Olga műsorvezető a HírTV Egyenesen című, pénteken reggel sugárzott műsorában.

Úgy fogalmazott: az, amit a bevándorló szülők gyerekei a magyar határnál vagy a Keleti pályaudvaron „végigéltek”, a „melegágya” lehet a jövőbeni terrorizmusnak, a sokadgenerációs bevándorlók fanatizálódásának. Galló Béla politológus szerint azonban nem csak tényszerűségét, de a logikát tekintve is hibádzik a műsorvezető véleménye.

A valamikori KDNP-s Lukácsi Katalinnal beszélgetett pénteken reggel Kálmán Olga a Hír TV Egyenesen című műsorában. A beszélgetés közben a műsorvezető úgy fogalmazott: mindaz, amin a magyar határon a migránsok gyermekeinek keresztül kellett menniük, az a kereszténységgel kapcsolatos rossz tapasztalatként rögzül bennük. Azt mondta, „ezeket az embereket lehet majd fanatizálni valamikor”, és hogy ez a sok rossz tapasztalat lehet egyszer a jövőbeni terrorizmus melegágya. (A műsorvezető szavai keretes írásunkban olvashatók, a kapcsolódó videó a fenti linken indul – a szerk.)

GALLÓ: EZ A PROBLÉMA ELFOGULT MÓDON NEM OLDHATÓ MEG

„Nagyon veszélyes hozzáállásnak tartom azt, ha nagyon komoly civilizációs problémákat valamiféle párt- vagy kampánylogika mentén próbálunk meg értelmezni, és ahhoz képest nyilvánítunk erről véleményt, hogy éppen milyen megfelelési kényszer alatt állunk” – kommentálta általánosságban Kálmán Olga szavait a hirado.hu megkeresésére Galló Béla politológus, aki úgy látja: a terrorizmus és az azzal összefüggő problémarendszer nem olyan dolog, amit elfogultan meg lehet oldani. „Ehhez itt, Európában kollektív bölcsességre van szükség mindenekelőtt” – fogalmazott.

TÉNYSZERŰTLEN, LOGIKÁTLAN

A politológus szerint a műsorvezető megnyilvánulásában általánosított és nem létező összefüggéseket keresett ok-okozati kapcsolatban nem álló események között. Ezenfelül – fűzte hozzá – Kálmán Olga tényszerűen is téved, amikor a határnál „történtekről” beszél. „Úgy tudom – legalábbis ezzel ellenkező hírt nem olvastam –, a magyar rendőrség és a katonaság nem alkalmazott erőszakot a migránsok ellen”, a szakértő szerint a dolog éppen fordítva történt: ők támadták meg a magyar határon tevékenykedő embereket.

Galló Béla szerint nem csak tényszerűségét, de a logikát tekintve is hibádzik a műsorvezető véleménye. Ha a migránsok Kálmán Olga szerint a magyar rendőrök miatt válnak olyanokká, amilyenekké, akkor hogy lehet az, hogy Németországban, ahol „az állam, jelesül Angela Merkel kancellár tárt karokkal fogadta őket és együtt szelfizett velük”, mégis vannak migránsok által elkövetett erőszakos cselekmények és atrocitások? – tette fel a kérdést.

magyaridok.hu

Reklám