Két hete, amikor zajlottak az 1956-os események tiszteletére szervezett programok, egy kis lelkes csapat hosszú utat téve meg Magyarországról, konktéran az MTVA Hazajáró, illetve a Kárpát Expressz műsorainak szerkesztő csapata, Berényi Zsuzsa, Schödl Dávid, Farkas Zoltán, érkezett Cleveland városába, hogy kis összeállítást készíthessen a itt élő magyar közösségről és az ‘56-os események 60. évfordulója kapcsán a clevelandi közösség megemlékezéseiről is készítsen felvételeket. A forgatócsoport a Nemzeti Táncegyüttest kísérte az észak-amerikai “Spirit of Hungary” turnéjuk során és egy kis kitérőt tettek Clevelandbe is, ahol a fent említett műsorokon kívül az Öt kontinens, egy nemzet adásának is forgattak.
Két rövid összeállítás is készült a clevelandi tartózkodásból. Az első kis képanyagban néhány, kiemelkedő magyar szervezet munkásságát mutatták röviden be a szerkesztők, így például a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat és a Bocskai Rádió munkásságát is, amelyek munkáját a Kőrösi Csoma Sándor Programon keresztül Pethő Krisztina ösztöndíjas is segíti. De emellett kis történelmi áttekintésben is része lehet a nézőnek, mely során megtudhatja, hogy Clevelandbe mikor is érkeztek a magyarok, hogyan is maradt fenn a közösség.
Mindkét összeállítás, tehát a közösségről és a clevelandi magyarság 1956 kapcsán tartott megemlékezéseiről szóló kisfilm is 2016. november 13-án volt látható az M1 Kárpát Expressz műsorában, ismétlésben pedig szerdán látható magyarországi idő szerint 13:35-kor ugyancsak az M1 csatornán. De interneten is bármikor megtekinthetőek.
Ez úton köszönjük meg a clevelandi magyarság nevében, hogy a magyarság megtartásáért immáron évtizedek óta zajló tevékenységet és a clevelandi diaszpóra-közösség életét az otthoni és széles a világban élő magyar közösségek is megismerhették néhány perc ízelítő során.
A clevelandi magyar közösségről készült videó alább tekinthető meg:
Az 1956-os eseményeknek emléket állító összeállítás pedig itt található:
A Magyar Társaság hagyományához hűen idén is megtartja kongresszusát, melyre 56. alkalommal kerül sor november 25-27 között. Helyszínül a Hilton Garden Inn Downtown Cleveland szolgál.
A múlt vasárnap, 2016. november 13-án, a Magyar Társaság által szervezendő Kongresszusal kapcsolatban a Magyar Társaság részéről Dömötörffy Zsolt volt stúdiónk vendége és Simon-Benedek Zsuzsa, a Bocskai Rádió munkatársa, akik egy rövid interjú keretében bemutatták az idei programokat.
A beszélgetés során megtudhattuk, hogy pénteken délelőtt 10 órakor már kezdetét veszi a programsorozat a hivatalos megnyitóval, majd a borkóstolókon át a különböző történelmi előadások következnek, illetve a művészeti kiállítás is pénteken veszi kezdetét, majd ugyancsak aznap kerül sor a “Ki Mit Tud” vetélkedőre, de még az “Irodalmi Művészestre” is ekkor látogathatnak el az érdeklődők. Az előadók közt Dömötörffy Zsolt, Mezei András atya, dr. B. Stenge Csaba (Mikes Kelemen Program) is megoszt néhány értékes gondolatot a szakterületéről.
A szombati nappal kapcsolatban a szervezők azt árulták el, hogy változatos, több témakört is érintő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők, a pszichológia egyes területeit érintő témákban merülhetnek el vagy a cserkészettel kapcsolatban szerezhetnek információkat vagy éppen a Pilvax Színtársulat előadásán vehetnek részt a kisebbek. A szombaton az előadók közül, csak, hogy néhányat említsünk jelen lesz több Calasanctius ösztöndíjas diák is, de dr. Fogarasi Miklós, dr. Papp Klára, dr. Buvár Ágnes, illetve dr. Nádas János is, aki a Magyar Társaság elnöke.
Ugyancsak szombaton kerül sor a Szent László Rend évi közgyűlésére is. A késő délután folyamán lesz a bálra hangoló pohárköszöntő, amit majd a Magyar Bál követ melyen az Árpád Akadémia kitüntetettjeinek bemutatására is sor kerül.
A nap kiemelkedő meghívottja dr. Bencze Izabella, aki Magyarországról érkezik és a Közszolgálati Közalapítvány kutatója.
Vasárnap is folytatódik a konferencia további történelmi és egyházi témákat érintő előadásokkal. Majd 10:30-kor sor kerül a konferencia hivatalos bezárására.
Szombaton, 2016. november 12-én került sor a Clevelandi Magyar Múzeum előadássorozatának legutóbbi előadására melynek címe „Az Európai Unió a változó világban: beteljesült/beteljesületlen ígéret és lehetőség?”
Az előadás elején dr. Papp Klára köszöntötte az egybegyűlteket, akik mintegy harmincan is jelen voltak, majd Ország Éva – az előadó egyik tanítványa bemutatta és méltatta dr. Gabriella Paar-Jaklit, aki előadásával betekintést engedett az Európai Unió működésébe.
Dr. Gabriella Paar-Jakli
Dr. Gabriella Paar-Jakli jelenleg a Kent State Universityn a Politikatudományok tanszéken előadótanár. Több nyelvet is folyékonyan beszél, európai kapcsolatok szakértő és tanácsadó.
A múzeumban tartott előadása során a szakértő előbb röviden bemutatta, hogy milyen célokkal, hogyan jött létre az Európai Unió, hogy előbb csak egy kisebb egyezményként indult el, majd lassan bővült ki egy uniós közösséggé. Röviden áttekintette a történelmét, majd a működési elveiről beszélt a jelenlevőknek. Ezt követően pedig a jelenlegi helyzetét vizsgálta meg az Európai Uniónak a Brexitet követően és a migránsválság hatása alatt.
A jövőbe tekintően is szólt pár szót a szakember.
Majd miután általánosan átvizsgálta az EU helyzetét Magyarország viszonyát is vizsgálta az EU tagság előtt és alatt. Összehasonlításokat tárt röviden a hallgatóság elé és az országban történt változásokat, fejlődéseket is bemutatta, amik az uniós csatlakozásból fakadtak.
Az előadás végén a hallgatóságnak lehetősége volt kérdéseket feltenni, illetve hozzászólásokat megosztani az előadóval, mely alkalom során még mélyebben is válaszokat kaphattak az EU és Magyarország viszonyáról.
Az előadás után pedig rövid fogadásra került sor, mely alatt egy-egy finom sütemény vagy innivaló mellett tovább lehetett vinni a már megkezdett gondolatmeneteket.
A csirkemellfiléket sózzuk, borsozzuk, és fele vaj, fele olaj keverékében a szeletek mindkét oldalát 5-5 percig sütjük.
Az aszalt gyümölcsöket – mazsolát, szilvát, barackot – lábosba tesszük, megszórjuk a keményítővel, majd felöntjük annyi borral, hogy ellepje. Addig rotyogtatjuk, míg a leve besűrűsödik. Amikor a bor elpárolgott, hozzáadjuk a juharszirupot, s összefőzzük.
A rizst kevés olajon lepirítjuk, sózzuk, majd felöntjük a rizs mennyiségéhez képest kétszeres forró vízzel, s készre pároljuk. Még forrón elkeverjük a megreszelt sajttal, s kevés tejszínt is löttyintünk hozzá.
Tálaláskor a hússzeletekre szedjük az aszalt gyümölcsös szószt.
Úgy hiszem, mindenki ismeri azt a nótát mely így szól: Részeg vagyok rózsám, mint a csap, Nem aludtam három éjjel, három nap. Talán már többször eltünődtünk, hogyan lehet a csap részeg, azaz miért személyesítjük meg, mikor azt is mondjuk az ittas emberre, részeg mint a csap. Ennek az eredetére hatolunk az elkövetkező percekben a Mi fán terem című könyvből merítve. Elmondja Hargitai István.
2016. november 6-án ünnepi szentmisére került sor a Szent Imre templomban, hiszen ezen a napon volt az egyházközség búcsúja, melyet dr. Márfi Gyula veszprémi érsek is megtisztelt jelenlétével.
Az ünnepi szentmise elején a cserkészekkel és a vendég lelkipásztorokkal vonult be ünnepélyesen a Magyarországról érkezett érsek. A szentmise kezdetén előbb Mezei András atya köszöntötte az érseket, a vendég lelkipásztorokat, a jelenlévő vendégeket a Századvég Alapítvány részéről, illetve az ünneplő híveket. Majd megköszönte az érsek atyának, hogy elfogadta a clevelandi egyházközség ünnepére a meghívást. Ezt követően Peller Ildikó, a helyi egyháztanács képviseletében szólt pár köszöntő szót és háláját fejezte ki az érsek fele, hogy immáron több mint egy éve Mezei András atyát megbízta a clevelandi katolikus magyarok lelki vezetésével. Beszédében köszönetet mondott az érseknek azért, hogy elődjéhez, Mindszenti bíboroshoz hasonlóan, ő is fontosnak tartotta, hogy személyesen is ellátogasson a clevelandi magyarsághoz. Peller Ildikó beszédében a nagy püspök szavait is idézte, amit 1974-ben tett clevelandi látogatása során mondott a híveknek: “Szent István király hagyott nekünk 4 szentélyt: a magyar templomot a magyarok közösségével, magyar iskolával, magyar temetővel és a családi szentéllyel. Keressük ezeket! … Lehet, hogy közelebb van egy másik szentmise, de ha kétszer, ötször, vagy tízszer messzebb is van a … magyar szentmise, arra kell nekünk mennünk.”
A köszöntő beszéd után az érseket egy csokor virággal is meglepte két cserkész kislány a közösség nevében, majd ezt követően kezdetét vette az ünnepi mise Szent Imre tiszteletére.
A mise ünnepi szónoka természetesen maga a vendég, dr. Márfi Gyula érsek úr volt, aki a szentbeszédében főképp a jövő zálogaihoz, a fiatalokhoz szólott. Szent Imre tiszta életének példáján, az erények és az igaz értékek mentén megélt rövid, de példamutató életén keresztül buzdította a fiatalokat, hogy az élet különböző területein a tisztaság erényét megtartva haladjanak, még akkor is, ha a világ zaja ettől el próbálja tántorítani őket. Buzdította a jelenlévőket a társadalom és a keresztény élet kulcsfontosságú elemének, alappillérének, a családnak a védelmére, a családi fészek melegének megtartására függetlenül attól, hogy valaki magyar családban vagy vegyes házasságban éli mindennapjait.
Az életből és az irodalmi alkotásokból kiragadott pozitív és negatív példák mentén az érsek buzdította a jelenlévőket arra, hogy úgy éljenek, hogy majd ha eljutnak az elszámolás napjára érdemes legyen végignézniük az életük “filmjét”. Pozitív példaként Szent Imre és más fiatalon elhunyt szentek életét hozta fel, akik bár években mérve keveset éltek, de tartalmas és nemes tettekben gazdag életük volt. Negatív példának többek közt a Római Birodalom önmagával való meghasonlását hozta fel, mint hogy egy erős birodalom is el tud bukni és szertefoszlani, ha belül meghasonlik önmagával.
A homiliája során az érsek kitért arra, hogy nagy megtiszteltés számára, hogy egy olyan neves magyar ember egyházi utóda lehet, mint Mindszenty bíboros. Ugyanakkor dicséretével is illette a clevelandi magyar közösséget, hogy fontosnak tartotta lelki ügyeinek ápolását és örömmel támogatta ebben a clevelandi közösséget az által, hogy András atyát elengedte az egyházközség szolgálatára.
A szentmise végén örömét fejezte ki, hogy együtt ünnepelhetett a hívekkel, hálás volt a szép zenei szolgálatért, melyet a kántor, Peller Miklós, a Szent Imre templom kórusa és az ifjúsági kórus biztosított. Megköszönte András atyának a meghívást és a hívek szíves fogadtatását, majd ünnepi áldást adott. Ezt követően felcsendült a Pápai himnusz, a Magyar himnusz és a Székely himnusz is.
A szentmisét követően, miután felszentelték a Mindszenty termet; a templom dísztermében ünnepi, búcsús ebédre került sor, ahol a finom falatok ízlelgetése előtt a vendégek a regös cserkészek moldvai táncainak bemutatójában gyönyörködhettek, majd hozzá is láthattak a tyúkhúsleves és a paprikás csirke fogyasztásához. Desszertként pedig almás és túrós rétes dukált.
Ez úton is köszönetét fejezi ki a Szent Imre plébánia vezetősége minden jó szándékú segítségért és adományért, amely hozzájárult az ünnep igazán méltó megüléséhez. Fáradtságuk és áldozatuk többszörösen forduljon vissza!
Az érsek atyával a clevelandi tartózkodása alatt alkalom nyílott egy interjú készítésére melyben Csibi Lóránd kollégánk kérdéseire készségesen válaszolt.
A beszélgetés során többek közt szó került arról, hogy az érsek úr mennyire szívén viseli a diaszpóra magyarságának lelki gondozását; hogy milyen most a viszony a protestánsok és a katolikusok közt; illetve a jelenleg is tartó keresztényüldözésről is esett szó vagy éppen a család értékéről és Szent Imre példájának követéséről is szó volt, amit a vasárnapi búcsús szentbeszédében hangsúlyozott is.
Vasárnap, 2016. november 6-án a búcsús szentmisét követően dr. Márfi Gyula veszprémi érsek felavatta a Szent Imre templom mellett található Mindszenty termet.
Amint már korábban is sokan hallhatták, Mezei András atya tervei közt már régebbről szerepelt a Mindszenty terem kialakítása a templom sekrestyéje mellett, mely múzeumi szobaként is szolgálva bármikor látogatható az épp arra járók számára. De emellett használati célra is készülnek fordítani, különböző kisebb tanácskozások, rendezvények helyszíneként.
Ez a terv valósulhatott meg az ősz folyamán, amikor is a plébániai munkatársak segítségével és a hívek adományainak köszönhetően felújították a templom melletti termet, ahol a falakat újrafestették, a padlót újracsiszolták és szoba a képeknek és a benne a kiállított tárgyaknak köszönhetően lassan új arcot kapott és élettel telt meg.
A teremben kiállított plakettek, fotó-tablók, könyvek és liturgiában használatos tárgyak a tiszteletnek méltán örvendő neves püspök, Mindszenty József nagyságának kívánnak emléket állítani.
A püspök életének különböző szakaszaiból készült képösszeállítások közül helyi vonatkozásban a legkiemelkedőbb a clevelandi látogatásának emléket állító fotósorozat.
A neves magyar püspök Clevelandbe 1974. május 27-én tett látogatást. Erről több fotó is tanúskodik, amelyeken a püspök clevelandi útjai vannak megörökítve a különböző egyházaknál, így az evangélikusoknál vagy épp a reformátusoknál tett látogatása is, vagy az, hogy a Szent János katedrálisban misézett, illetve a Szent Margit templomban és a Szent Erzsébet templomban is bemutatott szentmisét.
A terembe bárki tehet egy kis történelmi sétát amikor ideje engedi és a templom nyitva található. Érdemes néhány perc erejéig kicsit ismerkedni eképp is az egyik jeles magyar személyiség életével és életművével, hiszen jeles példaképként jár előttünk nem csak hitvallás, hanem érték megtartó és átadó magyarként is.
A Szent Imre plébánia vezetősége ez úton köszönetét fejezi ki minden kedves hívének és munkatársának, akik segítsége által megvalósulhatott ez a terv és a közösség egy újabb szellemi és tárgyi értékkel gazdagodhatott.
A Republikánus Párt jelöltje, a 70 éves Donald Trump ingatlanmágnás, milliárdos üzletember nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ezzel ő lesz az Egyesült Államok 45. elnöke. Hillary Clinton demokrata párti amerikai elnökjelölt elismerte választási vereségét, és helyi idő szerint szerda hajnali háromnegyed háromkor telefonon gratulált republikánus párti vetélytársának, Donald Trumpnak a választási győzelemhez.
1946. június 14-én született New Yorkban, nagyszülei a németországi Baden-Badenből vándoroltak ki Amerikába. Anyja skóciai születésű, apja házépítésből és ingatlanügyekből lett milliomos, három testvére van. A már kisgyermekként nehezen kezelhető Trumpot szülei tizenhárom éves korában, amikor az iskolában már nem bírtak vele, katonai akadémiára íratták be. Az egyetemen közgazdasági diplomát szerzett, majd apja cégénél kezdett dolgozni, a legalacsonyabb beosztásoktól jutott el odáig, hogy 1971-ben teljesen átvegye a vállalkozás vezetését. Az ingatlanüzletbe az apjától kapott egymillió dolláros kölcsönnel szállt be, brooklyni és queensi ingatlanfejlesztésekkel kezdte üzleti pályafutását.
Első igazi nagy üzletét 1974-ben kötötte, amikor tízmillió dollárért megszerezte a rendkívül jó fekvésű, de leromlott Hotel Commodore-t, amelyet a Hyatt szállodalánccal együttműködve 1980-ra fényűző és rendkívül jövedelmező hotellé alakított át. A sikeren felbuzdulva tovább építette palotáit, felhőkarcolóit, New Yorkban egész negyedeket rehabilitált, lakóházakat építtetett és luxusszállodákat hozott rendbe, 1994-ben megszerezte az Empire State Building 50 százalékos tulajdonát is. Amerika-szerte szórakoztatóipari központokra, kaszinókra, sportpályákra tett szert, néhány évig saját légitársaságot is működtetett, miután felvásárolta a csődben lévő Eastern Airlines repülőgépeit, de ez a vállalkozása balul ütött ki.
Ő birtokolja az évente megrendezett amerikai szépségkirálynő-választás jogait, hosszú évekig televíziós valóságshow-ja volt, saját divat- és bútormárkája van, számtalan önéletrajzi könyvet írt, és a világ egyik legjobban fizetett szónoka. A rendkívüli méretű egóval megáldott milliárdos előszeretettel nevezi el a tulajdonában álló épületeket, vállalkozásokat magáról. Otthona is a New York-i Ötödik sugárúton magasodó, 68 emeletes Trump Toronyban van, a legfelső öt emeletet a versailles-i kastély mintájára rendezte be, és a szó szoros értelmében bearanyoztatta. Persze nagy kudarcokat is el kellett könyvelnie, az 1990-es években csődbe mentek New Jersey-i kaszinói, szállodái, négy csődeljárást folytattak le ellene, és számos alkalommal vizsgálódtak vállalkozásánál az adóhivatal emberei. Vagyona saját bevallása szerint tízmilliárd, a Forbes magazin becslése szerint 4,5 milliárd dollárra tehető.
Háromszor nősült. Első feleségétől, a sportoló és modell cseh Ivana Zelnickovától három gyermeke született, 1990-es válásuk bőséges témával szolgált a bulvársajtónak. 1993-ban Marla Maples színésznőt vette el, aki egy gyermeket szült neki, 1999-ben ez a házasság is válással végződött. 2005-ben a nála húsz évvel fiatalabb Melania Knauss szlovén topmodellt vette feleségül, egy közös gyermekük van.
Donald Trump még sohasem viselt politikai hivatalt, igaz, 2000-ben a Reformpárt színeiben elindult a kaliforniai előválasztáson. A politikába kívülről érkezett újoncként provokatív oldalvágásokat engedett meg magának ellenfeleivel szemben. Az extravagáns és jellegzetes frizurájú Trump heves, a durvaságig szókimondó stílusa, kíméletlen és lekezelő magatartása ellenére lett rendkívül népszerű. Az elnökválasztási küzdelemben nem sok sikert jósoltak neki, de a “Tegyük ismét naggyá Amerikát!” jelszóval kampányoló milliárdosnak előbb a pártján belüli elitet, majd Hillary Clintont is sikerült legyőznie – sikerének titka, hogy meg tudta szólítani azokat, akik megcsömörlöttek a politikától, és igazi változást akarnak. Személyében a legidősebb és az egyik legelutasítottabb elnök lép hivatalba.
Budapest, 2016. november 8.
Az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás eredménye egy kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselõ szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthetõ be.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nem fogadta el az Országgyűlés a miniszterelnök által, a kvótanépszavazás nyomán benyújtott alaptörvény-módosítást.
Budapest, 2016. november 8. Az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás eredménye egy kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselõ szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthetõ be. MTI Fotó: Kovács Tamás
A javaslatra a 131 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a kétharmados többséghez 133 voksra lett volna szükség. Három ellenzéki honatya – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – voksolt nemmel, tartózkodó szavazat nem érkezett. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, az LMP frakciója nem nyomott gombot, ahogy a Jobbik sem, amely a letelepedési kötvények kivezetéséhez kötötte korábban az előterjesztés támogatását. A jobbikosok a szavazáskor több méter hosszú molinót tartottak fel, amelyre azt írták: “az a hazaáruló aki pénzért a terroristát is beengedi”.
A módosítás kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
A Fidesz részéről Kósa Lajos, a képviselőcsoport vezetője hétfőn arra a kérdésre, hogy van-e tervük erre az esetre, ha nem fogadja el a Ház az alaptörvény-módosítást, azt mondta: a frakció a szavazás után értékeli a helyzetet, ám a betelepítési kvóta ellen a kormánypártoknak akkor is vannak teendői, ha a módosítás nem kapja meg a kétharmados többséget.
További döntések
A parlament kedden elfogadta a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. A tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel. A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.
A Ház elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövői évi költségvetését. Eszerint a szervezet 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz.
A parlament megszavazta a sporttörvény módosítását. Ennek értelmében átalakul a sportirányítás és az ágazat finanszírozása. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz.
A közművezetékek üzemeltetőinek hiányos adatszolgáltatása indokolja az elektronikus hírközlési törvény kétharmados támogatást igénylő, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítását, amelyet elfogadott a Ház. A sarkalatos rendelkezéseket 155 igen, 41 nem szavazattal, az egyszerű többséget igénylő passzusokat 155 igen és 38 nem szavazattal fogadták el.
A parlament elfogadta az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről szóló jogszabályt, amelynek értelmében 2018. január 1-jétől az állami szerveknek és a nagy közüzemi szolgáltatóknak kötelező ezt az ügyintézési módot biztosítani. Ahol a feltételek korábban adottak és a szerv vállalja, ott egy évvel korábban elindítható a rendszer.
A Ház átültette az utas adatokkal kapcsolatos uniós szabályozást és több módosítást elfogadott a szabálysértésekre, a közfoglalkoztatásra és a katasztrófavédelemre vonatkozóan.
A keresztényüldözés és a közel-keleti valamint afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról szóló határozati javaslat vitájával zárta munkáját a parlament.
Az előterjesztőként felszólaló Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy az Iszlám Állam terroristái népirtást hajtanak végre a Közel-Keleten élő keresztényekkel szemben. Szavai szerint a terrorszervezet brutalitását már egyetlen politikai erő sem tagadhatja le, de a nyugati mainstream média jórészt elhallgatja a keresztényüldözésről szóló híreket. 2014-ben 4344 keresztényt végeztek ki a hitük miatt, ez a szám tavaly 7100-ra emelkedett – mondta a politikus. A keresztény templomok, imaházak, intézmények elleni támadások száma pedig a 2014-es 1062-höz képest 2406-ra emelkedett – sorolta az adatokat.
Az Iszlám Állam az iraki Moszulban felgyújtott egy 1800 éves templomot, a keresztények pedig ultimátumot kaptak, hogy vagy kifizetik a havi 450 dolláros fejadót, vagy áttérnek az iszlám hitre vagy megölik őket – említett egy példát. A legújabb kori keresztényüldözés százezer ember halálához és közel 130 millió keresztény állandó üldözéséhez vezetett – mondta a képviselő. Napjainkban a keresztények a világ legüldözöttebb vallási csoportjai közé tartoznak, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a hitük megvallása miatt üldözik a keresztényeket, a nyugati világban pedig az eluralkodott „krisztofóbia” okán – fogalmazott.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásról biztosította a javaslatot. Szavai szerint világszerte legalább 80 ország van, ahol üldözik a keresztényeket, akár egy Biblia birtoklása miatt börtönbe kerülhetnek, szélsőséges erők falvakat gyújtanak fel, elüldözik vagy megölik az ott élőket. Kiemelte: hite miatt öt percenként meghal egy keresztény ember.
Az államtitkár elítélte a templomok elleni támadásokat és az állami propagandával történő „kereszténytelenítést” is, továbbá szólt a más vallásról áttérőket halállal büntetők és a nők jogait korlátozók ellen. Rétvári Bence beszámolt arról, hogy Magyarország számos helyen humanitárius szerepet vállal, az iraki Erbilben például iskolát épít, és 3 millió euróval járult hozzá ahhoz az uniós alaphoz, amelyet Szíria újjáépítéséhez hoztak létre. Ez a nagyságrend egyezik a francia, a spanyol és a belga felajánlással – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a migrációs válságban több karitatív szervezettel átfogó megállapodást kötöttek a határon várakozók ellátása érdekében.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az Iszlám Állam tetteit az unió parlamentje, az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa, valamint az Egyesült Királyság is népirtásnak minősítette, s a javaslattal Magyarország is csatlakozik hozzájuk. Ezen is túlmutat az előterjesztés abban, hogy felhívják a megfelelő szerveket arra, minél előbb vonják felelősségre az elkövetőket a nemzetközi büntetőbíróságok előtt – mondta. Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka időszerűnek ítélte, hogy a parlament felhívja a figyelmet arra, hogy a legüldözöttebb vallás a kereszténység.
Felvetette, hogy Európán kívül mindennaposak a támadások a keresztények ellen, ugyanakkor joggal rázta meg a kontinenst, amikor egy francia pap torkát elvágták az Iszlám Államra hivatkozva. A kormánypárti politikus szerint évente 120-130 millió ember van kitéve üldöztetésnek hite miatt, s számos országban – például Észak-Koreában, Irakban, Pakisztánban – akasztással, testi brutalitással büntetik az érintetteket.
Ma a dzsihadisták egyértelműen fogalmaznak: a keresztények vagy áttérnek az ő hitükre, vagy meg kell őket semmisíteni – mondta, hozzátéve: ez intő jel Európának, amely ezt nem hagyhatja szó nélkül. A politikus helyeselte a magyar kiállást, és üdvözölte, hogy az Emmiben önálló helyettes államtitkárság jött létre az üldözött keresztények megsegítéséért.
Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy évszázadok óta jelen van a keresztényüldözés, s ma is 200 millió ember van közvetlen életveszélyben. Elítélte, hogy sok államban törvények tiltják a keresztény vallásra áttérést, és tilos a Biblia vagy más keresztény kiadványok birtoklása.
Fontosnak nevezte, hogy Magyarország együttérzését fejezze ki az összes vallási alapon üldözött kisebbség felé és elítélje a kivégzéseket, továbbá az Iszlám Állam terroristáinak bűncselekményeit. A kormánypárti politikus történelminek nevezte, hogy az európai parlament is állást foglalt a népirtásokról.
Nemkívánatossá vált Bugár Béla kormánypártja, a Híd a szlovák jobboldal számára. A november 17-i ún. csehszlovák bársonyos forradalomról való megemlékezés előtt a jobboldali ellenzéki pártok kijelentették, nem szeretnének együtt mutatkozni Bugárral és pártja képviselőivel az emelvényen, noha hosszú éveken át egymást váltva szónokoltak a kommunista rezsim hatalomátadásáról szóló pozsonyi megemlékezésen.
Nemkívánatossá vált Bugár Béla kormánypártja, a Híd a szlovák jobboldal számára. A november 17-i ún. csehszlovák bársonyos forradalomról való megemlékezés előtt a jobboldali ellenzéki pártok kijelentették, nem szeretnének együtt mutatkozni Bugárral és pártja képviselőivel az emelvényen, noha hosszú éveken át egymást váltva szónokoltak a kommunista rezsim hatalomátadásáról szóló pozsonyi megemlékezésen.
A korábbi években a szlovák jobboldali pártok szónokai közösen emlékeztek meg ´89 november 17-éről, amely azóta is nemzeti ünnep Szlovákiában. Idén azonban más a helyzet. A jobboldali vezetők kijelentették, azok után, hogy Bugár Béla a tavaszi parlamenti választásokat követően belépett a harmadik Fico-kormányba, persona non gratává vált számukra a pozsonyi megemlékezésen. „A Híd úgy döntött, hogy felégeti a hidakat” – indokolta Alojz Hlina, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke azt, hogy Bugár pártja miért nemkívánatos a volt jobboldali partnerei számára. Szerinte Bugár ebben a pillanatban segédkezik az állami rablásban, ezt pedig az emberek biztosan nem akarták 1989 novemberében.
A Szlovák Nemzeti Felkelés terén zajló idei ünnepség pódiumán jelen lesznek a Szabadság és Szolidaritás, valamint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű mozgalom vezetői, velük együtt a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom szónokai, illetve két független parlamenti képviselő, Miroslav Beblavý és az a Simon Zsolt, aki a Híd egyik megalapítója volt, ám mikor eldőlt, hogy Bugár Béla koalícióra lép Robert Ficóval, kilépett a pártból.
Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek vezetője arról tájékoztatott, hogy a téren idén is fel akarják idézni a 27 évvel ezelőtt ott, illetve Szlovákia más városaiban tett ígéreteket. Hozzátette, emiatt a Híd nem vesz részt ezen a rendezvényen. „Bugár Béla morális bukfencet vetett. Megmutatta, hogy képes a harmadik Fico-kormány tolvajainak fedezésére. Ezzel elárulta ´89 novemberének üzenetét, és nincs erkölcsi joga arra, hogy közénk álljon“ – szögezte le Matovič.
A megemlékezésen a politikusokon kívül a civil szektor képviselői is felszólalnak.