A magyar kormányfő a tanácskozás után a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani.
Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.
Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.
Ezzel számban mások, köztük Magyarország, úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.
Egy kérdésre úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ. “Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt (…) védjük meg Magyarország déli határát” – fejtette ki.
Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.
Közölte azt is: Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között.
A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután “a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja”, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia “szégyentelenül kis összegekhez” jut. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak elegendő forrást. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezte, hogy a múlt heti pozsonyi EU-s csúcstalálkozón Szófiának megígért pénzügyi segítségből “még semmi nem érkezett meg” oda.
Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem – és ez a költségvetésben nem tervezett extra kiadásként folyamatosan megjelenik -, egyetlen eurót nem kért most sem az EU-tól.
Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy “a kvóta egy értelmes dolog”. Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt, a már megépített kerítést pedig meg kell erősíteni. Megjegyezte, néhány héten belül Magyarország képes lesz arra, hogy ha egyszerre több ezer vagy tízezer migráns érkezik a határához, akkor feltartóztassa őket fizikai eszközökkel.
A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében a miniszterelnök úgy nyilatkozott: egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben.
Úgy fogalmazott, “rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim”. Hangsúlyozta, az Európai Tanács “késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.
“Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer” – mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, október 2-án el kell menni voksolni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. “Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli” – mondta, majd kifejtette, az uniónak ez alapján a területén kívül létre kell hoznia hotspotokat, a migránsoknak ott kell benyújtani a kérelmüket, azokat ott kell elbírálni, és csak utána léphetnek be Európába. Kiemelte: ha ez megvalósul, akkor nincs szükség kvótára, a magyar álláspont pedig az, hogy addig nem lehet befogadni senkit.
Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után “megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben “egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”.
Egy másik kérdésre a miniszterelnök azt is mondta: a szolidaritás azt jelenti, hogy mindenki azzal járul hozzá a közös teherviseléshez, amivel tud. “Magyarország kvótával nem tud hozzájárulni, ezért (…) határőrizettel járul hozzá”, megvédve ezzel Ausztriát és Németországot is – jelentette ki.
“A hagyományos humanitárius eszközökkel kell átvészelni a telet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi várhat a Magyarország és Görögország között rekedt migránsokra a következő időszakban.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, “akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.
A kormányfő beszélt arról is, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van, miután több mint egymillió ember lépett a területükre illegálisan. De “nem tartom azt egy helyes gondolatnak, hogy úgy oldják meg ezt a problémát, hogy akkor mindenkinek adnak belőle” – fogalmazott, majd aláhúzta: ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket “vigyük ki” az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását – folytatta Orbán Viktor, aki Líbia partjait említette lehetséges helyszínként.
Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és “egyben tartását” is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a “gigantikus menekültvárost”, ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat.
Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának – jelentette ki a miniszterelnök.
Líbiáról többen is faggatták a kormányfőt, aki elmondta: bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy “ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.
Ha ezt nem vállalják – folytatta -, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort.
“A kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások” – összegzett.
A tervezett EU-török vízummentességre kitérve azt mondta, a betarthatóságra vonatkozó kérdésekre ma még nincs válasz, bár a többség Bécsben optimista volt, “mindig vannak persze huhogók, ez esetben ez éppen én voltam”.
Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára kérdésre úgy reagált: fel kell menni az internetre és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova “nem kellene” menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.
A tájékoztatón azt is kiemelte, hogy Christian Kern osztrák kancellár budapesti látogatása óta sikerült új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban, Ausztria valóban együttműködésre és a régi barátság helyreállítására törekszik Magyarországgal, és “ez a szándék a legkevésbé sem viszonzatlan”. “Mi mindig is azt tartottuk a világ helyes rendjének, ha (…) a sógorok jóban vannak egymással” – fogalmazott.
Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya – mondta, hozzátéve, ők úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. “Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek – ahogy írva van – a saját fügefája alatt van a helye” – emelte ki a miniszterelnök aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, “mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született”, és “nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba” és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a “huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani”. “Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni” – mondta, leszögezve, “senki nem akar háborút, áldozatokat”. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.
További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. “Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott.
Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.
