Igét hirdet Márton Marius lelkipásztor.
Reklám
Evangélikus felekezet 2016. szeptember 25.-i adása
Igét hirdet Nt. Tamásy Éva evangélikus lelkipásztor.
Reklám
Együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban tartott csúcstalálkozót
Egyetértésről és az együttműködésre való törekvésről számolt be a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozóról Angela Merkel német kancellár és Beata Szydlo lengyel kormányfő. A találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről.
Merkel: az együttműködés szelleme jellemezte a találkozót
Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után. Pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közösen beterjesztett álláspontját is, és hangoztatta, hogy minden tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjanak a bevándorlási hullám csökkentésére.
Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.
A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését. A pozsonyi találkozó a kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának – szögezte le.
A két vezető találkozóját szimbolikusnak szánták arra, hogy az unió az Egyesült Királyság várható kilépése miatt sem torpan meg, a 27 megmaradó ország között tovább kell fejleszteni az együttműködést. Hangoztatták, hogy mindkét ország fokozza az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az unió sikertörténet legyen. Hozzátették, hogy ebben a többi tagországnak is felelőssége van.
Merkel a sajtótájékoztatón pozitív hozzájárulásként, jó kiindulópontként értékelte a visegrádi országok közös előterjesztését. Hozzátette ugyanakkor, hogy még részleteiben is tisztázni kell, az abban foglaltak mit jelentenek.
A visegrádi négyek egyebek között “rugalmas szolidaritást” szorgalmaztak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Hangsúlyozták a biztonsági együttműködés és az EU-n belüli védelmi együttműködés fontosságát is.
Merkel a téma kapcsán kitért arra is, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.
Francois Hollande francia köztársasági elnök a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére. Hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az unióban méltó módon fogadhassák a menekülteket.
Kritikus helyzet
Angela Merkel már a csúcstalálkozó előtt nyilatkozott arról, hogy az Európai Unió “kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát.
“Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni” – fogalmazott, utalva a kidolgozandó menetrendre, amely a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági növekedést szolgáló lépéseket is tartalmaz.
Szydlo: egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az európai migrációs politikán
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő péntek este Pozsonyban, a csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten.
A lengyel közszolgálati televízió által közvetített sajtótájékoztatón Szydlo sikerként értékelte, hogy a csúcstalálkozón megállapodás jött létre arról: el kell indítani az Európai Unió (EU) megváltoztatására irányuló folyamatot. E folyamat elején “semmi sem lehet tabutéma” – húzta alá a lengyel kormányfő, hozzátéve, hagy tabuként nem lehet kezelni az európai alapszerződés lehetséges megváltoztatását sem.
“Az EU reformjának mélyrehatónak kell lennie” – húzta alá Szydlo, hozzátéve, hogy csak alapos reformok révén lehet megőrizni a közösség egységét, biztosítani ennek fejlődését, legyőzni a válságokat.
Arra az álláspontra utalva, mellyel Pozsonyban a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) fellépett, a soros elnöki tisztséget betöltő Lengyelország kormányfője utalt arra: közös dokumentumukban a Brexithez vezető folyamat, valamint az Európa jövőjét is fenyegető többi válság egyik fő okaként a rosszul kezelt migrációt tüntetik fel. E probléma megoldásáért az Európai Unióban közös nevezőket kell kereseni – húzta alá Szydlo.
A V4 országcsoport által Pozsonyban javasolt, a migrációs politikát illető megegyezés a humanitárius segítségnyújtásra, az EU külső határainak védelmére, valamint arra összpontosít, hogy a migráció problémáját annak forrásánál kezeljék – emlékeztetett Szydlo.
A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be – közölte Szydlo. Mint elmondta, megegyezés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését, lépéseket kell tenni a konfliktusok sújtotta segítség növelésére. Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is – közölte.
Fico: siker, hogy megegyezés született a külső határok védelméről
Sikeres volt a pozsonyi csúcstalálkozó abban a tekintetben, hogy sikerült megegyezni abban, hogy abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatón pénteken.
Erről a soros EU-elnök Szlovákia kormányfője a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt.
Robert Fico elmondta: nagyon őszinte véleménycserét folytattak az unió helyzetéről, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU projektjének megvalósítása során “nem lehet hátramenetbe kapcsolni”, és abban is, hogy csak az unió az, ami biztosíthatja az európai lakosság számára a prosperitást és a biztonságot.
A szlovák kormányfő szerint a pozsonyi csúcstalálkozó – amelyen mint mondta “rossz dolgokkal is szembe kellett nézni” – egyik hozadéka az volt, hogy rámutatott a 27 uniós tagország azon akaratára, hogy folytatni kívánják az uniós projektet.
“Kimondtuk, hogy ennél jobb nincs” – fogalmazott Fico.
A sajtótájékoztatón Donald Tusk a pénteki pozsonyi uniós csúcstalálkozó egyik fő kérdése – a hol van és merre halad az unió – kapcsán azt mondta: ki kell küszöbölni az unióban eddig elkövetett hibákat, és az európai 27 állam jövőjére kell tekinteni.
“Ha előre akarjuk mozdítani Európát, nem lehet úgy folytatni, ahogy eddig” – mondta Tusk.
Rámutatott: az Európai Unió “előremozdításának” céljából megegyezés született az úgynevezett pozsonyi útitervről, amely azokat a célokat tartalmazza, amelyeket az EU az elkövetkező hónapokban el akar érni. A konkrét célokat ismertetve kifejtette: be kell biztosítani a schengeni és külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez.
Donald Tusk a tagországok biztonsága kapcsán leszögezte: a külső határok védelmének fontossága egyértelmű, nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön a 2015-ben a migráció miatt elszabadult káosz.
“Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy képesek vagyunk megújítani a határok védelmét” – mutatott rá az ET elnöke. Megjegyezte: a találkozón az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel összefüggésben minden uniós tagország támogatni fogja Bulgáriát határai védelmében.
Jean-Claude Juncker a bolgár-török határ védelmének szükségessége kapcsán elmondta, az unió erre a célra 108 millió eurós összeget különített el, amelyet jövőre újabb 116 millióval egészítenek ki.
“Nem hagyjuk magára Bulgáriát” – jegyezte meg Juncker.
Robert Fico, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker. Fotó: EPA/Olivier HosletTusk: ki kell küszöbölni a múltban elkövetett hibákat és az unió jövőjére kell tekinteni
Ki kell küszöbölni az Európai Unióban eddig elkövetett hibákat és az unió jövőjére kell tekinteni. Ha előre akarjuk mozdítani Európát, nem lehet úgy folytatni, ahogy eddig tettük – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón.
Donald Tusk elmondta: a pozsonyi csúcson az Európai Unió “előremozdításának” céljából megegyezés született az úgynevezett Pozsonyi útitervről, amely azokat a célokat tartalmazza, amelyeket az EU az elkövetkező hónapokban el akar érni.
A konkrét célokat ismertetve kiemelte: biztosítani kell a schengeni és külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez.
Forrás: hirado.hu
Reklám
Balog Zoltán: nemcsak a jövőnk, a múltunk, a kultúránk a tét
A kvótareferendum nemcsak “a mi életünket, hanem a gyermekeinkét, unokáinkét” is meghatározhatja, sőt ennél is nagyobb a tétje: az elmúlt ezer év kulturális, hitbeli alapjait tehetjük kockára, ha nem vigyázunk – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere péntek este a Pest megyei Törtelen, lakossági fórumon.
Balog Zoltán hangsúlyozta: október 2-án nem a kormánynak, nem a Fidesznek, nem Orbán Viktornak, hanem Magyarországnak, sőt, Európának kell segíteni. Fontos, hogy határozott és minél egyértelműbb üzenetet küldjünk: “nincs kőből a szívünk, keresztények és befogadóak vagyunk, de nem ostobák”.
Azt mondta: a Brüsszel által erőltetett kényszerbetelepítés törvénytelen, és ha egyszer elkezdődik, nem lesz vége. Éppen ezért idegen kultúrájú, vallású, a befogadó ország jogait és szokásait nem tisztelő gazdasági bevándorlók betelepítése helyett Magyarországnak “fontosabb a cigányság integrációjába pénzt és energiát fektetnie” – tette hozzá a miniszter.
Emlékeztetett: egy illegális bevándorló havi ellátása 130 ezer forintba kerül, miközben Magyarországon számos roma közösség rosszabbul él a migránsok többségénél. Először az ő integrációjukra, megélhetésükre kell megoldást találnunk – jelentette ki.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlás utánpótlásai szinte korlátlanok.
Szerinte a népszavazás lényege egyszerű és világos: “ne brüsszeli bürokraták, hanem mi magunk dönthessünk arról, hogy kivel éljünk egy hazában”.
Balog Zoltán arról is beszélt: ez az álláspont egyre több európai politikus és polgár véleményével találkozik. Példaként említette a visegrádi országok összefogását, amelynek hátterében szerinte érzékelhető, hogy azok, akik “megszenvedték a kommunizmust”, jobban értik egymást, mert tudják, hogy a kultúrájuk és hitük megőrzésének ára van, “ezért érzékenyebbek vagyunk a biztonságra, nagyobb a veszélyérzetünk”.
A népszavazást bíráló baloldali pártokról azt mondta: vezetőik “össze-vissza beszélnek, mert tudják, hogy szavazóik egy része a kormány álláspontját támogatja, miközben ők a Brüsszel által előírt kottából játszanak”.
A fórum végén kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy a kormány egyértelműen állást foglalt az unió mellett. Egy jól működő EU-ra szükségünk van, és azzal, hogy Magyarország javítani próbál az unión, a legkevésbé sem a közösség ellensége – hangsúlyozta.
Földi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a rendezvényen arra figyelmeztetett: számos európai példa igazolja, hogy a betelepítettek nem tisztelik befogadóikat. Október 2-án éppen ezért arra kell választ adni: akarunk-e együtt élni olyan emberekkel, akik nem az ajtón kopognak, hanem az ablakon jönnek be.
Reklám
FM: a kormány lezárja a földárveréseket
A kormány lezárja a földárveréseket, az azokból várható 270 milliárd forint bevételt az államadósság csökkentésére fordítja, ezt tartalmazza az a törvénycsomag, amelyet Földművelésügyi Minisztérium (FM) a parlament elé terjeszt – közölte a szaktárca.
A tájékoztatás szerint a törvényjavaslatok értelmében a kormány lezárja a földárverési eljárásokat, de a Földet a gazdáknak programon belül a 3 hektár alatti földek értékesítése és a haszonbérbe adások tovább folytatódnak. “A földárverésekből az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származik, amelyet a kormány a baloldal által felhalmozott államadósság csökkentésére fordít” – áll a közleményben, amely szerint a magyar államadósság a balliberális kormányzás alatt a GDP 53 százalékról 82 százalékra nőtt. A tárca kiemeli: “a polgári kormányzás óta az államadósság csökkenő pályán van, a devizaadóság aránya 52 százalékról 30 százalék közelébe csökkent, és cél, hogy az államadósság 2019-re 70 százalék süllyedjen”.
A minisztérium hangsúlyozza: a Földet a gazdáknak program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz, hogy a családi, kis és középbirtokok aránya jelentősen nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra.
A program garantálja, hogy a magyar föld a helyben lakó magyar földműveseké legyen, külföldi spekulánsok ne juthassanak földhöz. A Földet a gazdáknak program keretében tartott nyilvános árverések útján minden harmadik magyar gazda – mintegy 30 ezer földműves – juthat piaci áron földtulajdonhoz, köztük több mint 1200 fiatal gazdálkodó. A 290 ezer hektár meghirdetett földterület mintegy 70 százaléka így talál gazdára, a nem értékesített földek az állam tulajdonában maradnak.Az árverési vevők 99 százaléka 150 hektár alatti területre licitált sikeresen, ez több mint 8600 földterületet érint, a vevők 65 százaléka 50 hektár alatt, 50 százaléka 20 hektár alatti földtulajdonra licitált, és mindössze 9 százalék az, aki több, mint 100 hektár feletti földtulajdont szerezhet.
A gazdák tisztességes piaci áron – hektáronként 1,4 millió forint átlagáron – a 2015-ös évi országos termőföld átlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földet – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.
Reklám
Matteo Renzinek nagy csalódás a pozsonyi csúcs
Nem engedhető meg, hogy a migráció problémája miatt felrobbanjon az Európai Unió (EU) – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök a Firenzében zajló Wired Next Fest innovációs fesztiválon szombaton. 
Mi lesz a kontinens jövőjével?
Matteo Renzi hangsúlyozta, hogy “a kérdés nem az, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat vagy sem, hanem hogy mi lesz az EU jövője. Helyes a tengeren mindenkit megmenteni, de nem helyes mindenkit csak Szicíliában és Pugliában befogadni”.
A politikus hozzátette, hogy az olaszok nagylelkűek, de nem engedhetik meg, hogy egy olyan probléma mint a migráció felrobbanjon az Európai Unió a tehetetlensége miatt. Matteo Renzi “időhúzás nélküli” európai beavatkozást szorgalmazott a migránsokat útjára indító afrikai országok fejlődésének elősegítésére.
“És ha Európa nem teszi meg, megtesszük egyedül, de az EU elszalasztott egy alkalmat” – fogalmazott az olasz kormányfő hangsúlyozva, hogy a pénteken véget ért nem hivatalos pozsonyi EU-csúcstalálkozon olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben nincs is szó Afrikáról.
Semmi értelme a megszorításoknak
Az európai uniós pénzügyi szigorral kapcsolatban Matteo Renzi kijelentette, helyesnek tartja a szabályok tiszteletben tartását, “de azt kimondhatjuk, hogy ezek nem működnek, és dolgozhatunk a javításukon. Nem lehetünk fügefalevél mások problémáinak eltakarására (…) Olaszország több Európát akar, de másfajta Európát, és hallatja a hangját”.
Megjegyezte, “el kell ismernünk, hogy a pénzügyi szigor receptje téves volt és a Barack Obama amerikai elnök által az Egyesült Államokban alkalmazott (gazdasági) növekedés volt a helyes (út) és most is az”.
Az olasz kormányfő nem vett részt a pozsonyi csúcson Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel tervezett közös zárósajtótájékoztatón, amelyet azért mondott le, mert szerinte a találkozón nem történt jelentős előrelépés a migrációs és az európai pénzügypolitikai kérdésekben.
Reklám
A világ legnagyobb adatlopásával veszélybe kerülhet a Yahoo eladása
„Állami támogatással” lopták el félmillió Yahoo-felhasználó adatait – állítja a technológiai cég. Mindezzel burkoltan Oroszországot vagy Kínát vádolja a vállalat, amely érthetetlen módon 2 évet várt, hogy elismerje a masszív betörés tényét. Úgy tűnik, ez volt a történelem eddig elismert legnagyobb adatlopása.
„Hogyan derítsem ki, hogy az én adataimat is ellopták-e?” – ez a kérdés foglalkoztat most világszerte több százmillió Yahoo-felhasználót. Mert igen, bár az egykor úttörő internetes céget az utóbbi években háttérbe szorították, még mindig sokan használják email-szolgáltatását.
A cnet technológiai portál szerint a Yahoo emailben értesíti azokat, akiket érint az adatlopás. Ezt azonban más hekkerek is kihasználhatják és olyan emaileket küldhetnek, amelyekbe a jelszavakat ellopó, hamis Yahoo-oldalra vezető linkeket tettek. Fontos tehát elkerülni, hogy linkekre kattintsunk, csak a Yahoo oldalán lépjünk be.
Közben egyre nagyobb a nyomás a cégen, hogy megmagyarázza, hogyan engedhette, hogy félmillió ember adatait ellopják tőle. A vállalat azt állítja, hogy csak egy hónapja értesült a masszív betörésről, amelynek eredményeképp a hekkerek neveket, jelszavakat, email-címeket, telefonszámokat és biztonsági kérdések válaszait gyűjtötték be.
A Yahoo azt állítja, hogy bankszámlaszámokat és hitelkártya-számokat nem szereztek meg a betörők.
Jelenleg nyomozóhatóságokkal együttműködve próbálja kideríteni, mi történt. A felhasználók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért csak most derült ki az ügy, amikor a cég már 2015 óta próbálja kikényszeríteni a bejelentkezéskor, hogy a felhasználó változtassa meg a jelszavát.
A Yahoo késedelmes reakcióját politikusok és adatvédelmi szakértők is bírálják: Mark Warner amerikai szenátor „hatalmasnak” írta le az adatlopást. Kurt Baumgartner, a Kaspersky Lab biztonsági cég kutatója pedig megjegyezte: „sajnos, ha ez a cég kerül szóba, akkor nem meglepő, hogy ilyen masszív adatlopásról kapunk hírt”.
A Vice hírportál szerint a média derítette ki először az adatlopást – egy Peace fedőnevű hekker az úgynevezett „sötét weben” 200 millió Yahoo fiók adatait kínálta fel eladásra. A Yahoo ezután volt kénytelen elismerni a betörést.
A Yahoo Mail 2015-ös változata már azzal próbálta növelni a biztonságot, hogy jelszó helyett a felhasználó a fiókhoz kötött mobiltelefonnal tud belépni asztali gépén.
Ezek a funkciók azonban már a drámai méretű adatlopás után érkeztek, amikor már az ellentmondásosan megítélt Marissa Mayer volt a Yahoo főnöke. Mayer alatt tervezték újra kétszer is – sok felhasználónak fejfájást okozva – a webmail szolgáltatást és ő volt az, aki a Google-nak mintát adó és szinte mindent kínáló cégből médiavállalattá próbálja formálni a vállalatot.
Ő bábáskodott annál az ügyletnél is, amelynek eredményeképp a Verizon amerikai mobilvállalat 5 milliárd dollárt megvásárolja a Yahoo-t.
A Washington Post szerint most kérdésessé válhat az ügylet: a vásárló közölte, csak két napja hallott a Yahoo feltöréséről.
Bár a Yahoo egyelőre nem fedte fel, melyik országot vádolja a hekker-támadással, azt tudni, hogy Kínával már korábban is gondjai voltak. Szakértők megjegyezték: az állami szál némileg megnyugathatja az egyéb országbeli felhasználókat. A támadás azt jelezheti, hogy az adott ország saját Yahoo-felhasználói után akar kémkedni és mások kevésbé érdeklik.
Reklám
Szijjártó: Magyarország jelölteti magát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába
Magyarország jelölteti magát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába – jelentette be pénteken Szijjártó Péter az ENSZ Közgyűlés ülésszakának általános vitájában elhangzott felszólalásában
A külgazdasági és külügyminiszter egyúttal megköszönte a támogatást azoknak az országoknak, amelyek már kinyilvánították, hogy támogatják a magyar jelöltséget.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy “szabad és hagyományaira, kultúrájára, kereszténységére büszke, és a szabadságáért a múltban megküzdő nemzet képviselőjeként” állt a pódiumra, s beszéde elején utalt arra, hogy éppen az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom hatvanadik évfordulóján emelkedik szólásra az ENSZ Közgyűlésének vitájában. 1956-ra kitérve elmondta hogy Magyarország akkor nem kapott kívülről segítséget, de a szabadságharcosok hősies erőfeszítései erőt adtak a magyaroknak a diktatúra túléléséhez és ahhoz, hogy végül 1990-ben szabadok lehessenek.
Beszédében a miniszter kifejtette: a világ óriási kihívásokkal néz szembe, olyan kihívásokkal, amelyek drámai változásokat idéztek elő az eddig megszokott világrendben: a terrorista szervezetek világszerte tapasztalható terjedésével, a világ egyes kulcsfontosságú és sebezhető térségeinek destabilizálódásával, és azzal, hogy mintegy 60-65 milliónyi ember vándorol, vagy kényszerül elhagyni lakhelyét. “Nem túlzás immár azt állítani, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk e változások pozitív irányú megváltoztatásához” – mondta a külügyminiszter.
E cél eléréséhez szerinte három politikai erőfeszítés valóra váltására van szükség. Meg kell semmisíteni a globális terrorizmus kulcsfontosságú tényezőjét, az Iszlám Államot, mert amíg ez nem történik meg, nem lesz békesség és stabilitás Európa déli, délkeleti határainál. Fel kell számolni az embercsempészek globális hálózatát is – szögezte le Szijjártó Péter -, hiszen ártatlan emberek ezreinek halálát okozták. “Azt hiszem, valamennyien egyetértünk, hogy emberiség elleni bűntetteik nem maradhatnak büntetlenül” – fogalmazott. Hangsúlyozta: változtatni kell a migránspolitikákon is, amelyek arra ösztökélnek embereket, hogy kockára tegyék életüket, határsértéseket kövessenek el, s otthonaiktól több ezer kilométernyire eső országokba induljanak. A migráció és a migráció okozta kihívás különlegesen komoly téma. Ezért érzelmektől fűtött viták helyett jóérzésre és ésszerűségre alapozott vitákra van szükség – mondta, s hozzátette: ” Ahelyett, hogy vádolnánk vagy ostoroznánk egymást, a nemzetközi jog nagyon is stabil alapjára kell helyezkednünk, amely kimondja: a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de az annak az országnak a kiválasztása, ahol élni akar valaki, már nem tartozik az alapvető emberi jogok közé”.
Szijjártó Péter ezután a magyar politika eredményeiről számolt be, amelyek – mondta – sikeresen járulnak hozzá a globális kihívások jó irányba tereléséhez. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy hazánk annak a 23 országnak egyike, amely katonákat küld az Iszlám Állam elleni harcba. 143 magyar férfi és nő teljesít szolgálatot – védelmi egységben és pesmergák kiképzésében – Irakban. Szóba hozta, hogy Magyarország sürgeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Iszlám Állam által a keresztény közösségek ellen elkövetett bűntettek kivizsgálására. “Sajnáljuk és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bíróság főügyészének küldött leveleinkre nem érkezett válasz, és ugyancsak szomorúan fogadtuk, hogy a Biztonsági Tanács a szíriai helyzetet sem utalta a Nemzetközi Büntetőbíróság elé” – jelentette ki.
Szijjártó Péter megragadta az alkalmat, hogy tájékoztassa az ENSZ Közgyűlését: a magyar kormány államtitkárságot hozott létre, amely figyelemmel kíséri a keresztény közösségek helyzetét szerte a világban, s a veszélyben lévő, fenyegetett közösségeknek segítséget ad.
A magyar diplomácia irányítója arról is tájékoztatta a Közgyűlést, hogy Magyarországon szigorú törvényeket fogadtak el embercsempészet ellen.
A migrációról szólva hangsúlyozta: Magyarország a magyar nép biztonságát tekinti elsődlegesnek. “Mindmostanáig megvédtük határainkat, és a jövőben sem engedjük meg a tömeges határsértést” – szögezte le. “Egyértelművé kell tennünk, hogy világszerte olyan migrációs politikák vannak, amelyek kudarcot vallottak. Kudarcot vallott az a politika, amely valamennyi migránst menekültnek tekinti, amely arra akar kényszeríteni országokat, hogy saját polgáraik akarata ellenére migránsok ezreit fogadjanak be.”
Leszögezte: az ellenőrizetlen és szabályozatlan tömeges migráció alkalmat ad terrorista szervezeteknek arra, hogy terroristáikat más kontinensekre küldjék, ennek következménye Európában a terrorfenyegetettség növekedése és a közbiztonság romlása. Ma már nyilvánvaló, hogy az európaiak azt várják vezető politikusaiktól, hogy a biztonságot mindenek elé helyezzék – fogalmazott.
A magyar diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy a magyar kormány politikája egyértelmű: a segítséget oda kell vinnünk, ahol szükség van rá, abban kell segíteni, hogy az emberek a hazájukhoz legközelebb eső térségben maradjanak, hogy a válság utána lehető leghamarabb hazatérhessenek. A nemzetközi közösségnek segítenie kell Törökországot, Jordániát, Libanont és a kurd regionális kormányzatot Irakban, ezek az országok és térségek ugyanis menekültek millióiról gondoskodnak. Ha ezek az országok és térségek instabilakká válnak, az emberek megindulnak Európa felé, Európa pedig képtelen megbirkózni ekkora kihívással. Magyarország hárommillió eurót fizetett be a Madad alapba, ötmillió eurót ígért kórházépítésre Szíriában, és külön ösztöndíjakat ajánlott fel szíriai diákoknak.
Szijjártó Péter elismerését fejezte ki a közgyűlés elnökének azért, hogy újszerű módon, a jelöltek meghallgatásával választják ki a leendő új ENSZ-főtitkárt.
MTI
Reklám
Tízszer több menekültet fogad be Románia
Hat ország, köztük Románia is bejelentette az ENSZ közgyűlésén, hogy a tavalyi számoknál több menekültet kíván befogadni – számol be a Mediafax.
A hat ország – Románia, Portugália, Csehország, Olaszország, Franciaország és Luxemburg – megígérte, hogy tízszer nagyobb számú rászorulónak nyújt menedéket, mint ahogy azt 2015-ben beharangozta. Dacian Cioloș tegnap a New York-ban zajló közgyűlésen elmondta, Románia elismeri, hogy a menekülthelyzet kezelése közös felelősség.
Barack Obama amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés ülésével párhuzamosan külön konferenciát szervezett a menekültválságról New Yorkban, melyen bejelentette, ötven ország tett ígéretet arra, hogy még idén 360 ezer menekültet fogad be a háború sújtotta vidékekről, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából.Kanada és Németország például a tavalyihoz képest megduplázza a befogadandó menekültek számát.
Obama úgy fogalmazott, eposzi léptékű válsággal nézünk szembe. Ezt az adatok is alátámasztják: több mint 65 millió embernek kellett elhagynia otthonát, 21 milliónyinak a hazáját is. A II. világháború óta még soha nem volt ilyen magas a menekültek száma.
Marosvásárhelyi Rádió
Reklám
Kiválaszották Háromszék hét csodáját
A Büdös-hegy és környéke, a csernátoni Damokos Gyula kúria – Haszmann Pál Múzeum, a gelencei Szent Imre műemlék templom, a kovászna-kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a nagyajtai unitárius műemléktemplom, a Rétyi nyír és a Vargyasi-szoros lett Háromszék 7 csodája.
A Kovászna Megye Turizmusárt Egyesület, a Kovászna megyei önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Háromszéki Turisztika Napok kiemelt rendezvényeként kedden mutatták be a nagyközönségnek az olaszteleki Daniel-kastélyban a 43 javaslat közül kiválasztott hét csodát.
„Túl azon, hogy nevesítettük a hét csodát, a verseny bebizonyította, hogy Háromszék meseszép, gazdag turisztikai látványosságokban, a háromszéki emberek értékesnek tartják a környezetükben található kincseket, büszkék rájuk. Ugyanakkor a verseny jó alkalom volt arra, hogy mindezt megmutassuk a nagyvilágnak is, hiszen a közönségszavazás által több mint százezer személyhez jutott el a verseny és a turisztikai napok híre” – mondta az esemény kiértékelőjén Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke.
Jánó Szabolcs, a turisztikai egyesület ügyvezető igazgatója rámutatott: a hét csoda virtuális túrákon is megtekinthető, gyerekeknek és felnőtteknek szóló kirakósokat és kifestősöket készítettek, amelyeket a héten a megye négy városába visznek el, hamarosan pedig bukaresti turisztikai kiállításokon is bemutatják. „Célunk, hogy a hét csoda révén Háromszék értékei egyre több hazai és külföldi turistát vonzzanak, népszerűvé tegyék a vidéket” – fejtette ki Jánó Szabolcs.
Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei és Székelyföldi Értéktár Bizottság elnöke elmondta, javasolni fogják, hogy a kiválasztott csodák a megyei, valamint a Székelyföldi Értéktár részét képezhessék, hiszen a megye „nagyköveteinek” kell lenniük bárhol a nagyvilágban. A csodákat elbíráló bizottság tagja volt László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Cora Dumitrescu építész, Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Kopacz Zsuzsa turisztikai szakember és Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke.
Reklám
Mégsem sértett törvényt a Beatrice koncertje
Egyetlen törvényt sem sértett a magyarországi Beatrice együttesnek a Kolozsvári Magyar Napok alkalmából a város Fő terén megtartott koncertje – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek szerdán Carmen Jucan, a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, a rendőrség a sajtóban megjelentek alapján hivatalból indított eljárást amiatt, hogy a Nagy Feró és zenekara által előadott XX. század című dal alatt Hitlert, Lenint, valamint az Iszlám Állam tagjait ábrázoló felvételek voltak láthatóak.
Ennek ellenére a magyarországi rockbanda augusztus 16-i, a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott koncertjéről szóló tendenciózus anyagában a Román Közszolgálati Televízió (TVR) azt próbálta sugallni, hogy az együttes XX. század című dala kedvező fényben tüntetné fel Hitlert, Lenint és az Iszlám Állam terrorszervezetet.
Az anyag közzétételekor a TVR-rel külsős szerződéses viszonyban álló Diana Apahidean riporter abból következtetett a magyar kultúrkörben közismert szerzemény „vitatott és revizionista” voltára, hogy annak lejátszása alatt archív videofelvételeket játszottak be a kivetítőn, amelyen többek között a náci német diktátor és a kommunista forradalmár volt látható, továbbá a migránsokat ábrázoló fotók közben elhangzott az Allah Akbar! (Isten hatalmas) felkiáltás is, ami a TVR újságírója szerint a muzulmán terroristák jelszava.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az újságírótól a kolozsvári területi stúdió számos – magyar és román – munkatársa belső állásfoglalásban határolódott el a szakmai szabályokra fittyet hányó, tendenciózus anyag miatt. A kollégák felkérték a TVR etikai bizottságát, vizsgálja ki, hogy a nagy port kavart tudósítás megfelel-e a sajtóetikai követelményeknek. Miközben az etikai bizottság várhatóan a jövő héten foglal állást a kérdésben, Diana Apahidean nemrég azt állítota, hogy magyar kollégáinak nyomásgyakorlása és a TVR-nél uralkodó „cenzúra” miatt felbontották a munkaszerződését. A valóság ezzel szemben az, hogy anyagi nehézségei miatt a köztévé megszüntette valamennyi külsős újságírója munkaviszonyát. Nagy Feró, a Beatrice frontembere lapunknak korábbn azt mondta, bepereli a román közszolgálati televíziót a történtek miatt.
A Mediafax értesülései szerint a rendőrség és az ügyészség is megvizsgálta a koncerten készült felvételeket, lefordították a XX. század című dal szövegét, hogy kontextusában tudják értelmezni a látottakat-hallottakat. Carmen Jucan rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint végül arra a következtetésre jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, így a vizsgálatot nem folytatják.
A kiszivárgott információk szerint a döntés meghozatalakor a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelet 4. cikkelyét is szem előtt tartották, ami szerint nem jelent bűncselekményt a fasiszta, rasszista, xenofób jelképek használata, amennyiben az a művészet érdekében történik.
Reklám
A Westendben is köszöntötték a magyar paralimpikonokat
A délelőtti minisztériumi és parlamenti elismerések átnyújtása után péntek este a Westend City Center tetőteraszán köszöntötték és díjazták a riói paralimpián szerepelt magyar parasportolókat.
A koncertekkel egybekötött, kötetlenebb ünnepség keretében először az asztaliteniszező Arlóy Zsófiától az úszó Vereczkei Zsoltig név szerint mutatták be a versenyzőket a tetőteraszon összegyűlt érdeklődőknek, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nevében Kozmann György sportért felelős helyettes államtitkár gratulált a sportolóknak. A sportvezető kiemelte: hihetetlenül szerencsésnek érzi magát, hogy a riói paralimpián a versenyzőkkel együtt élhette át a magyar sikereket. Ezután Balog Zoltánt, az Emmi miniszterét idézte, aki szerint Magyarországnak azért van szüksége a bajnokokra, hogy példaképek legyenek a fiatalok számára.
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke azt hangsúlyozta, hogy Rióban a 43 fős csapat háromnegyede – 33 sportoló – ért el pontszerző helyezést, illetve egyharmada – 15 versenyző – nyert érmet. Kitért arra is, hogy hatan voltak olyanok, akik újoncként, első paralimpiájukról máris dobogós helyezéssel tértek haza, Vereczkei Zsolt pedig az első magyar, aki hét paralimpián is érmet tudott nyerni.
“A szereplés minden előzetes várakozásunkat felülmúlta, hiszen tíz érmet vártunk, és ennek majdnem a kétszeresét, tizennyolcat hoztak haza a versenyzőink” – fogalmazott az elnök, majd emlékeztetett rá: a magyar paralimpiai csapat négy éremmel nyert többet, mint négy éve, Londonban, és összességében a riói minden idők harmadik legsikeresebb paralimpiai szereplése volt.
Ezt követően Prosits Attila, a Westend Üzemeltető és Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója és László Kata marketing igazgató vásárlási utalványokat nyújtott át a 15 riói érmes magyar paralimpikonnak. A paralimpiai bajnok úszó, Tóth Tamás egymillió forint, a második helyezettek 500 ezer, míg a bronzérmesek 300 ezer forint értékű utalványt vehettek át. Minden versenyzőt a legfényesebb érme után díjaztak.
A program a Mary Popkids, valamint az Ivan & The Parazol koncertjével zárult.
MTI
Reklám
Frontérzékenység: hogyan hatnak szervezetünkre a frontok és miként enyhíthetjük hatásukat?
A frontérzékenység egyénenként különböző formában jelentkezhet. Tudományosan lehetetlen biztosan megjósolni, hogy egy adott egyénnél adott fronthatás milyen panaszokat fog kiváltani. A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.
Melegfront és hidegfront
Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Néhány ember esetében ezek komoly szubjektív, sőt olykor objektív tüneteket okozhatnak. Leginkább a túlhajszolt életmódot folytató, instabil idegállapotú, gyengébb fizikumú, idős, vagy egyes betegségekben szenvedő (pl. reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun- vagy hormonális krónikus betegségekben szenvedő) felnőttek esetében.
Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.
Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.
Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése, és a fejfájás.
Egészséges élettel enyhíthetőek a hatások
A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C-, B-vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre.
Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is.
Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hőszabályozó rendszereinket.
A felsoroltakon kívül azonban számos más módszer közül válogathatnak még a frontérzékenyek, mellyel a szervezet alkalmazkodó képessége javítható, illetve a fronthatások kellemetlen tünetei megelőzhetők, esetleg enyhíthetők.
Ezek közé több stresszoldó módszer tartozik, így az aromaterápia, bizonyos gyógynövényekből készült kivonatok, teák fogyasztása (citromfű, orbáncfű, levendula, rozmaring, ginzeng), különböző relaxációs és jóga gyakorlatok, valamint az akupresszúra és a talpmasszázs.
A lehetőségek tárháza, mint látjuk elég gazdag, csak az a kérdés, hogy a rohanó hétköznapjaink során van-e néhány percünk megállni és saját egészségünkkel foglalkozni.
(Írta: Dr. Kozma Ákos; Lektorálta: Dr. Szamosi Tamás)
Forrás: webbeteg.hu
Reklám
Szüreti mulatság az Első Magyar Református Egyháznál
Szombat délután fél egy után pár perccel egyre szaporábban kezdtek megérkezni az Első Magyar Református Egyház által megrendezett szüreti mulatságra a bejelentkezett vendégek, kiknek létszáma túlhaladta a 220-at. Szép számmal jöttek a gyerekes családok is, kiknek gyermekei szép magyaros ruhában sorakoztak a szüleik társaságában.
Rövidesen egy óra után Galgány Ilona és Nt. Krasznai Csaba üdvözölték az összegyűlt vendégeket s az asztali áldás után mindjárt meg is kezdődött az ebéd tálalása. A menüből kolbászos vagy sült-húsos szendvicsből választhattak a vendégek de körítésből mindenki kapott káposztás tésztát és egy kis savanyúságot. Az ebédhez ezenkívül mindenkinek kijárt a kávé vagy tea egy finom házi-készítésű fánkkal.
Rövidesen az étkezés után a Hungarians zenekar elkezdte húzni a talp alá valót, ami táncra perdítette a vendégek egy részét. Ismerős magyar dalokat nagy rutinnal és előszeretettel játszotta a háromtagú zenekar, mely dalok szövegét egyesek nagy kedvvel dúdolták vagy énekelték. A mulatozás közben az egyház lelkipásztora, Nt. Krasznai Csaba körbe ment a teremben és szívélyesen üdvözölt minden egyes asztaltársaságot és ismerőst.
Ezután Galgány Ilona vezetésével megkezdődött a magyar ruhás gyermekek felsorakoztatása a szüreti csoportképre és lehetett látni a szülők büszkeségét. Utána megmutatták a gyerekek mily ügyesek a tánc terén, amit szemünk láttára ügyesen és nagy lelkesedéssel elroptak. Galgány Ilona már 34 éve végzi ezt a munkát az egyháznál és sok gyermeknek a szüleit is ő tanította be.
A jó hangulatot és a vendégek jókedvét igazolta az a tény, hogy a vendégsereg nem oszlott szét mindjárt a program után, hanem szívesen maradt még és kellemesen töltötte el a délután hátralevő részét. Mindez köszönhető a lelkes rendezőknek.
Reklám
Reklám
