A kormányfő a nihilizmus kategóriájába sorolta azt a hozzáállást, hogy “úgysem tudjuk őket megállítani (…), jobb ha arról gondolkodunk, hogyan fogadjuk be őket”. Jó szándékú emberek vannak Brüsszelben, csak naivak, de “egy ilyen helyzetben a naivitás megbosszulja magát” – fogalmazott.

Ha az Egyesült Államok a tőle délre eső területeket, ahonnan nagyon sokan szeretnének bejutni, képes elválasztani fizikai akadályokkal saját országától, akkor “nem látom be, hogy mi, európaiak miért ne lehetnénk erre képesek” – mondta a miniszterelnök.

A migrációs válság olyan ügy – folytatta -, amelyben teljesen nyilvánvaló, hogy “nem a több Európa nyújt segítséget, hanem az, ha minden nemzetállamot segítünk abban, hogy a schengeni szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét ő maga teljesítse”. Jelenleg azonban éppen fordítva van – mondta -, mert Brüsszel el akarja venni a nemzetállami jogosítványokat a migránsokkal kapcsolatban.

Az október 2-i kvótareferendum ügyében úgy nyilatkozott: “nem babra megy a játék”, mert ha megvalósul a kötelező betelepítés, akkor “pénzt vesznek el tőlünk, pénzt kell odaadni az ideérkező migránsoknak”, és szét fogják osztani őket az országok és a települések között. Megjegyezte, ez a magyar baloldali városokat is fenyegeti.

Ezért ez nem párt-, hanem nemzeti ügy, minden magyar személyes ügye is – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki “a pártszemüvegek sutba hajítását” javasolta mindenkinek. Jelezte, a népszavazás jogi gátat is jelenthet majd. Hozzátette azt is, tudja, milyen irányban indulhat el az ország a referendum után, de most minden azon múlik, milyen lesz az összefogás.

Magyarország azon dolgozik, hogy a migránsok szétosztásáról szóló európai bizottsági döntést, ha az Európai Parlamentben nem is, az Európai Tanácsban meg tudja állítani; “példátlan lenne, ha sikerülne” – fejtette ki.

A pénteki pozsonyi informális EU-csúcsról elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet.

Utóbbiról, a migrációs válságról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy bár most jórészt Olaszország irányába zajlik az illegális bevándorlás, de az ősz beálltával, a tengeri útvonal nehezedésével várható, hogy a nyomás újra áthelyeződik a balkáni útvonalra, és “a határon emelt kerítéseknél nagy nyomással kell, hogy szembenézzünk”.

Megismételte azt az álláspontját is, hogy a segítséget kell odavinni, ahonnan a migránsok jönnek, nem pedig a bajt idehozni, mert “ha itt adunk pénzt nekik, mindenki ide akar jönni”.

A miniszterelnök beszámolt továbbá arról, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak.

Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni. Szerinte minderre jó esély van, igazságtalan lenne ugyanis, ha az EU magára hagyna egy migrációs nyomás alatt álló uniós tagállamot, miközben “az unión kívül lévőkhöz nagy zsákokban küldjük a pénzt”.

• InfoRádió / Oláh András

Nyolc uniós döntés mutat abba az irányba, hogy állandó szétosztási mechanizmus indul be – fűzte hozzá.

A kvóta a szolidaritás hamis mértékegysége. Nemcsak jogszerűtlen, hanem kivitelezhetetlen is, hiszen a migránsokat az unión belül nem lehet akaratuk ellenére olyan országban tartani, ahol nem akarnak élni – magyarázta Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az egy éve létrehozott határzár miatt elképesztő vádakkal, rágalmakkal illették az országot, arra hivatkozva, miként bánik a menekültekkel, holott a magyar kormány csak megvédte az unió schengeni határát. Időközben aztán egyre többen elkezdték követni a magyar gyakorlatot.

Mi sem szeretünk kerítést építeni, de ma nincs ennél hatékonyabb eszköz. Az idő igazolta, hogy a kerítés működik – mutatott rá Kovács Zoltán, aki szerint a probléma kezelésének módja az lehet, ha nem engedjük ide a bajt, a segítséget pedig oda visszük, ahol szükség van rá.

A tíz évvel ezelőtt nyilvánosságra került őszödi beszéd igazi hatása nem 2006 és 2010 között volt, legfontosabb következménye 2010 után volt látható – jelentette ki Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Az ügy lényege és tanulsága az, hogy “alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet”, még akkor sem, hogy ha egyébként átmeneti sikert el lehet érni, hiszen a cinikus zártkörű beismerés lényege az volt, hogy másfél év alatt végig hazudva, az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd címmel, a Terror Háza Múzeumban tartott kerekasztal-beszélgetésén.

A szocialisták valóban megnyerték akkor a választást, de az őszödi beszéd legfontosabb következménye 2010 után volt látható: kétharmados parlamenti többséggel jobbközép kormány alakult, és ezzel a felhatalmazással gyökeres változásokat tudott elindítani, a baloldal pedig a mai napig nem állt helyre abból a “bűnből, amit Gyurcsány Ferenc a saját népével és a politikai oldalával elkövetett” – mondta.

Gulyás Gergely szerint a beszéd hiba volt, de az eredendő bűn az volt, amit az MSZP az országgal tett.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: az őszödi beszédből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc “ragadózóként, egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, azt megszerezte, és azt akarta felhasználni személyes ambícióinak kiélésére”.

Mindezért kirabolta az MSZP-t, elvett tőle mindent, ami az identitását adta, amitől a párt működőképes volt, aztán otthagyta és kiszakított belőle amit tudott – mondta.

Schmidt Mária kitért arra is, hogy az őszödi beszédnek és Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységének hatására hosszú távon megváltozott a pártstruktúra Magyarországon.

Kijelentette: “Gyurcsány (…) azt példázza, hogy nem lehet a magyar nemzeti érdekeket valamiféle külső központok nagyon más indíttatású elképzeléseinek alárendelni”.

Nem lehet, hogy egy magyar miniszterelnök a legitimációt “ne a magyar emberek felhatalmazásában keresse, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében” – tette hozzá Schmidt Mária.

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP volt társelnöke arról beszélt, hogy szerinte nem értékeljük helyesen a tíz évvel ezelőtti eseményeket, ha pusztán Gyurcsány Ferenc személyét “diabolizáljuk”, és az ő személyére fűzzük fel ezt az eseménysort.

Gyurcsány felbukkanása szerinte egy válságtünet volt. Schiffer András úgy vélekedett: a magyar modell arról szólt, hogy ország minél inkább legyen vonzó a külföldi befektetők előtt, miközben az ezredfordulóra kiderült, hogy a modell tartalékai kimerültek.

Gyurcsány ebből nem vett észre semmit – jegyezte meg.

Mint mondta, egy elhúzódó válságnak volt a nagyon látványos tünete, ami 2006 őszén történt, és a beszéd “brutálisan” pontosan azt az illúziót törte szét, hogy “bármilyen értelme van annak a voksnak, amit négyévente behúzok a szavazófülkében”.

Schiffer András szerint a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni.

Az első számú politikai felelős Lendvai Ildikó, aki akkor frakcióvezető volt – mondta.

Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd nagyon fontos politikatörténeti tény volt, de Gyurcsány Ferenc nem emiatt, hanem a kormányzása miatt bukott meg.

A miniszterelnökként eltöltött ideje a”politikusi féltehetségét” bizonyítja. Tehetsége volt megragadni a hatalmat, de alkalmatlan volt a pártja és az ország vezetésére – mondta.

Hozzátette: szerinte a társadalom döntő többsége az egész Gyurcsány-korszakra mint sikertelenségre emlékszik, és ennek releváns része volt az őszödi beszéd.

Megadja Gábor eszmetörténész arról beszélt, hogy szerinte az őszödi beszédnek semmi köze a beismeréshez, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc értékeli, hiszen az zárt körben hangzott el, pont az érintettekkel nem közölte az igazságot.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány “végighazudta” az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

• InfoRádió / MTI

Dömötör Csaba sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: különösen megdöbbentőek azok a brüsszeli nyilatkozatok, amelyek a népszavazás intézményét támadják. Mint mondta, a népszavazás a demokrácia egyik alapvető intézménye, “ezért arra kérünk minden uniós vezetőt, hogy ne akarja megvédeni Európát az állampolgároktól, végre vegye figyelembe az aggodalmaikat”.

Szerinte a népszavazás Európát is erősítheti. Mint mondta, “olyan Európát szeretnénk”, amely képes megvédeni a közösségeit, a kultúráját és képes fenntartani a biztonságot az állampolgárok számára.

Dömötör Csaba azt mondta: Brüsszel már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között és lenne pénzbüntetés is, ha ebben valaki nem akar részt venni, továbbá a családegyesítéseket is megkönnyítenék. Hozzátette: most a tagállamokon a sor, amelyek megakadályozhatják ezeknek a döntéseknek az életbe lépését.

Az államtitkár az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjéből kiemelte, Jean-Claude Juncker arra kérte a szlovák elnökséget: sürgesse a tagállamokat annak érdekében, hogy a bevándorlók szétosztását tekintve több szolidaritást vállaljanak. Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság elnöke korábban azt is kijelentette: olyan állandó mechanizmust akarnak felállítani a bevándorlók szétosztására, amely automatikusan elindul sürgős esetekben. Dömötör Csaba szerint ebből is jól látszik, hogy Brüsszel tovább erőlteti a kvótacsomagot.

Kijelentette: kiemelt magyar érdek, hogy Brüsszel minden elemét visszavonja a kvótacsomagnak. Ezt azonban a parlamenti államtitkár szerint csak akkor fogja Brüsszel megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazáson.

A nyilatkozatok mellett Dömötör Csaba szerint más eszközöket is bevet Brüsszel a nyomásgyakorláshoz, ilyen például a pénzbüntetés kilátásba helyezése azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak részt venni a betelepítési programban. Hangsúlyozta: a bevándorlónkénti 78 millió forint esetében nemcsak az összeg mértéke, hanem a ténye is felháborító.

Azzal összefüggésben, hogy felmerült, Brüsszel csökkentené a közép-kelet-európai országok számára biztosított fejlesztési forrásokat, ha ezek az országok nem akarnák életbe léptetni a kvótacsomagot, Dömötör Csaba azt mondta: “szeretnénk tisztázni, hogy az uniós forrásokat nem valamiféle kegyelemadománynak tekintjük, hanem kompenzációnak azért, hogy Magyarország az uniós csatlakozással megnyitotta piacait”.

Dömötör Csaba arra is emlékeztetett: Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nemrég Magyarország uniós tagságának felfüggesztésével is fenyegetőzött a bevándorlási helyzet kapcsán. Ezt az államtitkár nyílt nyomásgyakorlásnak, abszurdnak és sértőnek nevezte minden magyar ember számára. Hozzátette: erős Európában “vagyunk érdekeltek, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem emeljük fel a szavunkat akkor, ha az unió egyes vezetői elveszítik a kapcsolatot a valósággal és súlyos következményekkel, súlyos veszélyekkel járó döntéseket hoznak”.

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egy kormánypárti parlamenti képviselő, Móring József Attila tanácskozásra hívta a választókerületi polgármestereket, Dömötör Csaba azt mondta: úgy tudja, ezt több képviselő is megtette, az egyeztetések célja pedig, hogy konzultáljanak arról, milyen hatásai lehetnek a brüsszeli kvótacsomagnak. A csomag ugyanis szerinte a településeket érinti leginkább, így a tanácskozásokat fontosnak nevezte. Felidézte: szükséges a helyi szintű konzultáció, mivel nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, ahol eddig migránsokat telepítettek le, ott ezt a települések közt szétszórva tették. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP szerint mindez a letelepedési kötvényekkel van összefüggésben, Dömötör Csaba úgy reagált: ez abszurd és nevetséges, majd hozzátette, egészen biztos abban, hogy az egyeztetések során mindössze veszélyjelzésről van szó.