Az Európai Bizottság elnöke egy német lapinterjúban a „kvótaszabályozásról” azt mondta, hogy az a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő tagállamok ne maradjanak magukra a „menekültdrámával”, és a bizottság a „szerződések őreként” köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről.

Bakondi György arról is beszélt, hogy a kvótanépszavazásnak komoly üzenete van Európa számára is. Véleménye szerint a voksolás demokratikus döntési fórum, politikai üzenete van, Magyarországnak pedig kötelessége, hogy az eredmény alapján az elfogadott álláspontot megjelenítse a magyar jogrendszerben, és képviselje az európai tárgyalásokon.

A belbiztonsági főtanácsadó a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felidézte: Magyarország újszerű megoldásokat alkalmaz az illegális bevándorlás megfékezésére, ezek közé tartozik a műszaki akadályrendszer, amely nélkül „nem lehetne feltartóztatni az emberáradatot”, de ide sorolhatóak a jogszabály-módosítások, továbbá a katonák és rendőrök jelenléte a határ mentén.

Bakondi György az őszi időszak egyik nagy kérdésének nevezte, hogy történik-e változás az Európai Unió álláspontjában. Szerinte erre van esély, amelyet azzal indokolt, hogy egyre több ország kezdett határőrizeti tevékenységet.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

Bár az ellenzéki pártok mindenképpen szeretnék elérni, hogy a levélszavazás lehetőségének biztosításával megkönnyítsék a külföldön élők voksolását az októberi népszavazáson, a korábbi választások részvételi adatai azt mutatják, hogy az érintettek többsége meg tudta oldani, hogy személyesen adja le szavazatát.

A 2014-es országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben szereplő 28  161 szavazó 85,6 százaléka adta le szavazatát. Legtöbbet valószínűleg az Egyesült Államokban kellett utazni a szavazásért, de a részvétel mindhárom amerikai helyszínen meghaladta a hetven százalékot. A legtöbben Nagy-Britanniában voksolhattak, de itt is nagy volt a szavazási hajlandóság, az 5361 szavazásra jogosult 82,5 százaléka adta le voksát hazánk londoni külképviseletén.

A magas részvételi arány ugyanabban az évben az európai parlamenti választáson is jellemző volt, ekkor a 7500 szavazásra jogosult 83,4 százaléka járult személyesen az urnákhoz az adott külképviseleten. Még a 2010-es – akkor még kétfordulós – választás első fordulójában is 76 százalékos volt a részvétel, igaz, a másodikban ez ötven százalékra csökkent. Legutóbb 2008-ban tartottak hazánkban országos népszavazást, akkor a külképviseleti névjegyzékbe felvett 3276 szavazópolgár 86 százaléka szavazott.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

A csökkenést alapvetően az üzemanyagok árának 13,0 százalékos esése magyarázza. Az élelmiszerek 0,2 százalékkal drágultak az idényáras termékek árának 5,7 százalékos emelkedése miatt. A szolgáltatási díjtételek 1,3 százalékos emelkedése erősen fékezte az infláció további esését. Az előző hónaphoz, júniushoz  képest 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, amiben szintén jelentős szerepe volt az üzemanyagok 2,2 százalékos árcsökkenésének, de az élelmiszerek is 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek.

Éves összehasonlításban harmadik hónapja csökkent az átlagos árszint, az előző hónaphoz mérve négy hónapja először csökkent a fogyasztói árak átlaga. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció április óta először emelkedett, 0,1 százalékponttal 1,3 százalékosra.

Az élelmiszerárak éves emelkedését az idényáras termékek, mint a burgonya 31,7, a friss zöldségek 4,2 százalékos drágulása mellett az étolaj  7,1, a cukor árának 25,1 százalékos emelkedése  is okozta. A sertéshús viszont az áfacsökkentés hatására 14,8 százalékkal olcsóbb volt, mint tavaly júliusban, de 3,0 százalékkal csökkent a tojás és 6,2 százalékkal a  tej  ára. A dohányáruk 3,8 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt, a szeszes italok ára átlagosan a tavaly júliusi szinten maradt.

A ruházati termékek ára átlagosan 0,9 százalékkal emelkedett, a tartós fogyasztási  cikkek ára 0,2 százalékkal nőtt, ebből kiemelkedett a használta autók 4,2 százalékos drágulása. Az átlagos árszínvonal csökkenése ellen erősen hatott a szolgáltatások drágulása, amiben a lakbérek 6,0 százalékos, a háztartási szolgáltatások 3,2, az egyéb célú távolsági utazások 3,9 és a külföldi utazások 2,8 százalékos áremelkedése játszotta a legfontosabb szerepet. A háztartási energia ára átalagosan 0,1 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől, amiben a palackos gáz 10,6 százalékos  árcsökkenése jelenik meg, míg a vezetékes áram és gáz ára változatlan a tavalyihoz képest.

Az előző hónaphoz képest az élelmiszerek árának 0,4 százalékos átlagos csökkenését az idényáras termékek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – árcsökkenése magyarázza, a többi élelmiszer ára átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshús ára 4,0, a húskészítményeké 1,4, a cukor 1,7  drágult egyetlen hónap alatt. A ruházkodási cikkek ára a kiárusítások hatására 2,3 százalékkal csökkent júniushoz viszonyítva. A szolgáltatási díjak 0,6 százalékos havi emelkedését  – a főszezonra tekintettel – az üdülések 5,0, ezen belül is a külföldi nyaralások 10,8 százalékos drágulása okozta.

NGM: Mérsékelt inflációs környezetben mozog Magyarország

Már két és fél éve visszafogott, mérsékelt az inflációs környezet  Magyarországon, ez segíti a bérek és a nyugdíjak értékállandóságának megőrzését – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az inflációs adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán. Balogh László kiemelte: a 0 százalék körüli infláció részben a kőolaj alacsony világpiaci árának, részben pedig a sertéshús-áfa évi eleji csökkentésének köszönhető. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor a konvergenciaprogramban az idénre szereplő 0,4 százalékos infláció tartható lesz – ismertette a helyettes államtitkár, és megjegyezte, hogy 2010-ben az infláció még 5 százalék körül mozgott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében egyebek mellett azt is kiemelte, hogy a bérek és nyugdíjak értékállóságának megőrzése támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését, hozzátéve, hogy a kőolajért a világpiacon mintegy ötödével kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly. Ennek következtében az üzemanyagok ára jócskán elmarad a 2015 azonos időszakában mérttől, ami jelentősen, 1,1 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet. A  fuvarozási költségeken keresztül a csökkenő üzemanyagár más termékek árára is hatással volt. A sertéshús forgalmi adójának csökkentése szintén mérsékelte az inflációt.

MNB: Visszafogott inflációs környezetre utalnak az inflációs alapmutatók

Változatlanul visszafogott inflációs környezetre utalnak az inflációs alapfolyamatokat megragadó MNB által számított mutatók, amelyek júliusban alig tértek el az előző havitól – jelentette kedden a fogyasztói árak júliusi alakulásáról kiadott KSH jelentést értékelve a Magyar Nemzeti Bank.

A mínusz 0,3 százalékos júliusi infláció 0,1 százalékponttal alacsonyabb, az 1,3 százalékos maginfláció ugyanannyival magasabb az előző havinál. Hasonlóképpen 0,1 százalékponttal emelkedett az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója 1,2 százalékosra, és a ritkán változó árú termékek inflációja 1,8 százalékra.  Harmadik hónapja változatlanul 1,5 százalékon áll az alapmutatók között a  keresletérzékeny termékek inflációja, vagyis nem ez a termékkör változtatta az infláció alakulását.

Elemzők: Az infláció megfelelt a várakozásoknak, maradhat az alapkamat

A fogyasztói árak júliusi alakulása lényegében megfelelt az elemzői várakozásoknak, a szakértők az alacsony jegybanki alapkamat fenntartására számítanak az év második felében – reagáltak a keddi statisztikai adatokra az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, a mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, ugyanakkor megegyezett a bank előrejelzésével. Az elemző egész évre átlagosan 0,5 százalék körüli inflációra számít és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben változatlanul 0,9 százalékon maradhat az alapkamat. A maginfláció az idei év eddigi átlagos szintjével megegyező, 1,3 százalékos éves értéket mutatott – tette hozzá. A bank előrejelzése szerint júliusban az éves infláció elérhette idei mélypontját, de az év hátralévő része is alapvetően alacsony inflációs környezetben telhet majd. Augusztus kismértékű, majd az őszi hónapok már 1 százalékhoz közeli éves mutatókat hozhatnak – vélekedett, hozzátéve, hogy az emelkedést augusztustól, de még intenzívebben szeptembertől a bázishatás is segíti majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az infláció év végére elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi az MNB-nek, hogy a kamatok tartósan alacsony szinten maradjanak, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását. A Takarékbank éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít a tavalyi mínusz 0,1 százalék után. Suppan Gergely szintén kiemelte, hogy a maginfláció 1,3 százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. A Takarékbank elemzőjének várakozása szerint augusztusban az infláció nulla közelében maradhat, majd a bázishatások és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az őszi hónapoktól meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot. Úgy vélte, jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy nyilatkozott, hogy a júliusi adat enyhén alulmúlta a várakozásokat. Hozzátette, az 1,3 százalékos maginflációs ráta lassan másfél éve stabil, hiszen 2015 áprilisa óta 1,2-1,5 százalék között mozog. Az új adatok és az olaj csökkenő világpiaci árának fényében az Erste Bank felülvizsgálta inflációs előrejelzését, 0,6 százalékról 0,4 százalékra csökkentette prognózisát az idei éves átlagos inflációra, míg a jövő évit 2 százalék helyett 1,8 százalékra várják. Ürmössy Gergely szerint a jegybank csökkentheti az inflációs várakozását a szeptemberi inflációs jelentésében, hiszen a 2017-re becsült 2,6 százalék magasnak tűnik a beérkező adatok, valamint a világgazdasági folyamatok tükrében. Az elemző az év végéig nem számít arra, hogy a jegybank változtasson az alapkamaton, úgy véli, valószínűleg az új eszközei segítségével fogja a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókat igazítani.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám