Francois Hollande francia elnök terrortámadásnak minősítette a történteket. Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint a legnagyobb fokú éberségre van most szükség, mert – mint fogalmazott – “háborúban állunk a terroristákkal, akik mindenáron, szélsőségesen erőszakos módon akarnak lesújtani ránk”.

Nizzában egy teherautó csütörtök este járókelők közé hajtott, és 80 kilométeres óránkénti sebességgel haladva a Promenade des Anglais sétány két kilométeres szakaszán szándékosan gázolt el embereket a francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijátékot néző tömegben.

A mrénylő, a tunéziai állampolgárságú Mohamed Lahouaiej Bouhlel teljesen ismeretlen volt a francia hírszerző szolgálatok előtt – közölte pénteken Francois Molins párizsi főügyész. nem volt ugyanakkor büntetlen előéletű, korábban többek között lopásért, fegyveres bűncselekményért és családon belüli erőszakért ítélték el, de terrorgyanú miatt nem tartották számon a hatóságok.

A főügyész szerint egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, de a merénylet végrehajtásának a módja terrorcselekményre vall, és a támadás “tökéletesen megfelel” a terrorszervezetek gyilkosságokra buzdító ismétlődő felhívásainak. A nyomozók többek között azt vizsgálják, hogy Bouhlel magányos elkövető volt-e, vagy voltak bűntársai.

Molins tájékoztatott arról is, hogy Bouhlel többször is rálőtt a rendőrökre, míg a teherautó megállt és a hatóságok végeztek vele. A rendőrség egy pisztolyt és több fegyverutánzatot találtak a gépjármű vezetőfülkéjében, az otthonában végzett házkutatás során pedig lefoglaltak egy telefont és egy számítógépet. A merénylő volt feleségét őrizetbe vették a hatóságok.

A merényletnek az ügyészségi tájékoztatás időpontjában 84 halálos áldozata volt, köztük tíz gyermek és kamaszkorú fiatal. A támadásban 202 ember sérült meg, “Július 14-én, a nemzeti ünnep napján mértek ránk csapást, azon a napon, amely a szabadság jelképe számunkra” – mondta Francois Hollande a nemzethez intézett beszédében. “A nizzai támadás terrorista jellegét nem lehet vitatni” – hangsúlyozta az államfő, aki egyben jelezte, hogy további három hónappal meghosszabbítják a tavaly november 13-i párizsi merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapotot (amelyről előző nap még azt mondta, hogy július 26-tól feloldják). Franciaország egésze az iszlamista terrorizmus fenyegetése alatt áll – mondta Hollande, aki szükségesnek nevezte, hogy tovább erősítsék a katonai jelenlétet Irakban és Szíriában.

Az elnök további merényletekre figyelmeztette a franciákat valamint arra, hogy a szélsőséges csoportok elleni küzdelem harc hosszú ideig tart, mert e csoportok további támadásokat próbálnak majd elkövetni “a nyugati értékek ellen”.

Franciaország erős állam, amely túléli ezt a tragédiát is – jelentette ki az államfő, és mindenkit egységre, erőre, összetartásra szólított fel. Szombattól kezdődően háromnapos nemzeti gyászt hirdetett ki, de már péntektől félárbócra eresztették a középületek lobogóit.

Az M6 francia tévécsatorna péntek este azt jelentette, hogy a gépjárműforgalom előtt le volt zárva nizzai gázolásos terrortámadás helyszíne, a Promenade des Anglais sétány, a biztonsági szolgálat mégis beengedte a teherautót, a merénylő ugyanis azt állította, hogy jégkrémet szállít . A csatorna nem közölte, honnan származik az értesülés.

A hírügynökségek a helyszínről jelentve drámai helyzetet festettek a merénylet utáni állapotokról. A Promenade des Anglais nevű sétányon a tömeges gázolás után elhagyott cipők, strandpapucsok, táskák hevertek az aszfalton, üvegszilánkok valóságos szőnyeget alkottak különféle tárgyak darabjaival együtt. A Hotel Negresco, az egyik legelegánsabb helyi VIP-szálloda péntek hajnalra valóságos kórházzá alakult át.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken azt mondta, hogy az Európai Unió a francia kormány mellett áll az erőszak és a terrorizmus elleni küzdelmében. Elítélte a tömeges gázolást Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A Chilében tartózkodó Joachim Gauck német államfő a szabad világ elleni támadásnak minősítette a nizzai tömeges gázolást. Kifejezte részvétét Angela Merkel kancellár és. Barack Obama amerikai elnök is. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő úgy fogalmazott, hogy “a terroristák és támogatóik csak az erőből értenek, ezért kötelességünk is alkalmazni”. A Vatikánban mélységes aggodalmat keltettek a dél-franciaországi Nizzában történtek, és a Szentszék “a legerőteljesebben” elítélte a merényletet. Hasonló nyilatkozatokat tettek az arab és muzulmán országok.

A Franciaország és Olaszország közötti határon még a legkisebb átkelőnél is egyenként ellenőrzik az áthaladó járműveket. Németországban a szövetségi rendőrség megerősíti a Franciaországgal közös határ térsége és a franciaországi járatokat üzemeltető pályaudvarok, repülőterek és kikötők ellenőrzését és megfigyelését. Spanyolország nem fokozza terrorvédelmi készültségét, de megerősíti a rendőri jelenlétet a repülőtereken és a turistaövezetekben.

Forrás: InfoRádió / MTI

Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja “gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására”.

A meghiúsított katonai puccskísérletet követően nagyszabású tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből az államcsínnyel összefüggésben.

A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített “árnyékkormány” áll.

 

Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: “főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól”.

A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány – amelyet a török kormány népszavazás útján akar módosítani – 120-as cikkelye szabályozza, és kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.

A rendkívüli állapotot a hivatalos közlönyben kell bejelenteni, majd a parlament elé terjesztik. A törvényhozásnak áll jogában ugyanis az intézkedés idejéről, feloldásáról és meghosszabbításáról dönteni. A rendkívül állapot a parlament jóváhagyása után lép életbe.

A török nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülését első ízben elnökölte Erdogan a puccskísérlet óta. Az ülést követően azt hangoztatta, hogy “nem kötünk alkut, ha a demokráciáról van szó”, ugyanakkor nyugalomra intette a török népet, mondván, hogy a megették a szükséges lépéseket, köztük a gazdaságot érintőket is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Törökországnak a Standard & Poor’s hitelminősítő általi leminősítése nem tükrözi a török gazdaság valós helyzetét. Hozzátette, a török piacon nincsenek likviditási problémák, a központi bank határozottan kezeli a helyzetet és Törökország tartja magát a költségvetési fegyelemhez.

Rendkívüli állapotot az egyes tartományokra külön is el lehet rendelni Törökországban, a délkeleti, főként kurdok lakta Diyarbakirban és Sirnakban 1987-ben léptettek életbe rendkívüli állapotot, amelyet csak fokozatosan oldottak fel 2002-re.

Erdogan a korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országok is köze lehetett a puccskísérlethez. Elmondta azt is, hogy az államcsínykísérletről először a sógorától hallott, elsőre nem is hitte el.

A török államfő elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások a törvényesség keretein belül történnek.

Az államcsíny résztvevőire kitérve kifejtette: lehet, hogy a puccskísérletnek még nincs vége, előfordulhat, hogy az összeesküvők még terveznek valamit. Megjegyezte azt is, hogy az diplomáciai viszályt kiváltó incidens, az orosz vadászgép lelövése is összefüggésben lehet a Gülen szervezte puccsal, ugyanis az orosz gépet lelövő két török pilótának is köze lehetett a hitszónok vezette mozgalomhoz. A török hatóságok korábban őrizetbe vették a két pilótát.

Erdogan emellett kijelentette: amennyiben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.

InfoRádió / MTI