Amerikában egyre nő azok száma, akik szexfüggőségük miatt fordulnak szakemberhez, így az ezzel foglalkozó terapeuták száma is több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt év során. De vajon valóban létezik ez a betegség, vagy egyesek csupán ezzel próbálják palástolni önnön gyengeségüket?
Szexfüggőség akkor áll fenn, ha valaki képtelen ellenállni testi vágyainak, még akkor is, ha az saját életét is veszélybe sodorhatja. Amint arról Rory Reid, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem Neuropszichiátriai Intézetének klinikai szakpszichológusa beszámolt, még további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni a betegséget, ám abban már egyet értenek a szakemberek, hogy a hiperszexuális viselkedés diagnosztizálásához a következő öt kritérium közül négynek meg kell felelni.
Az első kritérium, hogy az illető igen sok időt tölt el szexuális fantáziálással, a másik, hogy a szexet gyakran a szorongás, a depresszió vagy az unalom elűzésére használja. Harmadik jellemző, hogy a szex valamilyen stresszes élethelyzetre nyújt megoldást, a negyedik, ha valaki képtelen kontrollálni vagy csökkenteni a szexuális aktivitását, az ötödik tünet pedig, ha az illető annak ellenére keresi a lehetőséget a szexre, hogy az fizikai és lelki sérüléseket okoz számára.
Alisha Shelbourn, a Santa Fe-i Orvosi Központ függőségekkel foglalkozó terapeutája elmondta, hogy azok a nők, akik szexuális viselkedésük miatt fordulnak szakemberhez, gyakran nem is szexre, inkább szerelemre és kapcsolatra vágynak. Ezek a nők egyik kapcsolatból esnek át a másikba, mindenkibe azonnal beleszeretnek, egyszerre több kapcsolatot tartanak fenn, hogy biztonságban érezzék magukat, és órákat töltenek az arról való fantáziálással, hogy valaki megmenti őket. Mindez persze sokakra jellemző lehet, de károsnak onnantól kezdve mondható, ha negatívan hat az illető többi életterületére, például anyagi gondokhoz vagy étkezési rendellenességekhez vezet.
Mary Deitch, a Keystone Központ Gondozási Részlegének igazgatója kifejtette, hogy a fenti viselkedés hátterében gyakran az áll, hogy az illetőt gyerekkorában elhanyagolták, nem kapott törődést és szeretetet. Ezek a gyerekek gyakran az önkielégítésbe menekültek gondjaik elől, mert nem tudták máshogyan levezetni a dühüket vagy félelmüket, és ez a berögzültség felnőtt korukra is megmarad.
David Ley klinikai pszichológus nem ért egyet azzal, hogy a hiperszexualitást önálló problémaként kéne kezelni, és véleménye szerint ha a téves szexuális cselekedeteket betegségnek nevezzük, azzal felmentjük az illetőt az alól, hogy felelősséget vállaljon saját tetteiért. A szakember szerint az egész hátterében azok a terapeuták állnak, akik újdonsült pácienseik révén jó nagy anyagi haszonra tesznek szert.
A Bocskai sátor stábja Hiram-ben a nap végén felszedi a sátorfáját, úgymint a cserkészek, katonák és más táborozók is, mikor táborhelyet változtatnak vagy más ok miatt bontják le sátraikat. A magyar szólásmondások közül gyakori az a kifejezés hogy “szedi vagy felszedi a sátorfáját”. Átvitt értelemben azonban mást is kifejezhetünk vele. Ez lesz a téma az elkövetkező percekben, melynek tartalmát a Mi fán terem c. könyvből merítettük. Elmondja Hargitai István.
1941. június 26-án állítólagos szovjet gépek bombázták Kassát. Bár a gépek hovatartozását azóta sem sikerült teljesen megnyugtatóan tisztázni, annyi bizonyos: Magyarország háborús részvételéhez nem fűződött szovjet érdek. A kormányzó, Horthy Miklós ennek ellenére nem sokat várt és már aznap délután döntött, amit másnap a parlament is megerősített. Magyarország és a Szovjetunió között így 1941. június 27-án hadiállapot állt be. Ez azt jelentette, hogy majdnem negyedszázaddal az első világháború utolsó ütközeteit követően Magyarország újra háborúban állt. Magyarország a második világháborúban.
A felrobbantott Duna-hidak közül a Lánchíd. – Forrás: 24.hu
A második világháború már két éve – a Lengyelország elleni 1939. szeptember 1-én indult német támadással elkezdődött. Az ország keleti területeire pedig szeptember 17-étől a szovjet hadsereg vonult be. Lengyelország felosztását a két agresszor az augusztusban kötött Molotov-Ribbentropp paktumban előre eldöntötte. A lengyelek szívós, de esélytelen harcaikat követően szeptember 27-én kapituláltak. A követő évben német csapatok szállták meg Franciaország nagy részét, a szovjetek pedig elfoglalták a balti államokat és Besszarábiát. 1941. tavaszán Németország lerohanta Jugoszláviát és Görögországot, júniusban pedig a Barbarossa fedőnevű támadási tervvel a Szovjetunió ellen fordult.
Előrenyomuló német páncélosok (a Barbarossa-terv) – Forrás: miepvonsydow.wordpress.com
Azt, hogy Magyarország közvetlenül kapcsolódjon be a háborúba, a németek ekkor még nem kérték. Egy Magyarországra küldött tábornok révén ugyanakkor kinyilvánították, hogy önkéntes magyar hadba lépést szívesen elfogadnának. Ezt ugyanakkor a magyar vezetés egyelőre elutasította és egyelőre csak diplomáciai kapcsolatait szakította meg a Szovjetunióval. A magyar dilemma központi kérdése Németország háborús győzelme volt. Azok, akik Németország háborús vereségét valószínűsítették, a háborúból való kívülmaradást szorgalmazták és a korábbi semlegességi politika fenntartása mellett érveltek. Mások ugyanakkor – beleértve a katonai köröket is – Németország háborús győzelmét vizionálták, és a németek melletti mielőbbi magyar részvételről igyekeztek a kormányzót meggyőzni. Ezt azzal is erősítették, hogy Magyarország szomszédai közül Románia már elköteleződött a németek oldalán, így a magyar revíziós területi nyereségek is veszélybe kerülnek a Führer kegyeiért folytatott versenyfutásban. Ráadásul, ha Magyarország időben lép, talán az összes Trianonban elveszített területét is visszanyerheti.
Werth Henrik, a Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke – Forrás: nagyhaboru.blog.hu
Ezt a reményt fogalmazta meg Werth Henrik vezérkari főnök is 1941. június 14-én a kormányhoz intézett emlékiratában: „A tengelyhatalmakhoz való csatlakozásunk is kötelességünkké teszi a háborúban való csatlakozásunkat, de ezenfelül még az is, hogy a további országgyarapításunkat is csak akkor remélhetjük, ha továbbra is kitartunk a tengelyhez hű politika mellett, aminek jutalmaképpen biztosan visszakapjuk a történelmi Magyarország egész területét. Erre a német illetékes körök mindig céloztak, és ezt a tengelyhatalma eddigi gesztiói után biztosan remélhetjük is. Annál is inkább csatlakoznunk kell, mert Románia máris lekötelezte magát a háborúban való részvételre. Ezt az ügyes román propaganda már eddig is kihasználta ellenünk. Ha pedig a mi csatlakozásunk elmaradna, akkor nemcsak a Romániával szemben táplált további revíziós igényeinkről kell talán örök időkre lemondani, hanem az eddigi országgyarapodásunk is veszendőbe mehet.”
Az egyik bombatalálatot kapott épület Kassán – Forrás: tortenelem-hu.hupont.hu
1941.június 26-án Kassát állítólagos szovjet gépek bombázták. A történettudomány mai állsápontja szerint ezek valóban szovjet gépek lehettek, akik feltehetőleg tévedésből bombázták a várost. Arra ugyanis, hogy Szovjetunió ellen egy újabb állam lépjen hadba, a szovjeteknek semmi szüksége nem volt. Sőt pár nappal korábban, Molotov, a miniszterelnöknek még azt is megüzenték, hogy a szovjetek jóváhagyják a II. bécsi döntést, sőt további magyar területi követelésket is támogatnak Romániával szemben, ha Magyarország távolmarad a háborútól. A szovjet külügyminiszter üzenetét ugyanakkor Bárdossy nem közölte a kormányzóval. Horthy még aznap, június 26-án döntött, amit másnap a parlament is megszavazott. Magyarország ez által 1941. június 27-én hadbanállt a Szovjetunióval. Ezt a furcsa helyzetet egy svájci újság így fogalmazta meg: „Soha kis nép nem üzent még hetykébben hadat nagyhatalomnak, mint Magyarország a Szovjetnek”.
Bárdossy László miniszterelnök a Parlamentben – Forrás: holokausztmagyarorszagon.hu
A magyar légierő bevetése mellett, a Kárpát-csoportnak nevezett – kintegy 40 ezer fős – hadseregtest nyomult be mélyen szovjet földre. Másik két magyar dandár biztosította az összeköttetést és emellett megszálló tevékenységet látott el. A magyar veszteségek már az első hetekben óriásiak voltak: a kerékpáros és lovas alakulatok kimerültek és a négyezer fős emberveszteség mellett több mint 1200 páncélozott jármű is megsemmisült. A gyorshadtestet ezért visszavonták, tovább csak a megszálló feladatokat ellátó katonai alkulatok maradtak, igaz bővített létszámmal. 1941. december 12-én Magyarország már nem csak a Szovjetunióval, de az Egyesült Államokkal is háborúban állt. Hadat ezúttal sem a nagyhatalom, hanem Magyarország üzent. Ugyanezen év végén az addig győzelmes német támadásokat a szovjet hadsereg Moszkva előterében és Leningrádnál megállította, és ellentámadást is indított. A fokozott magyar részvétel ezt követően vált fontossá a német hadvezetés szemében.
Golyószóró a Bug folyónál, 1941. – Forrás: mek.oszk.hu
Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alatt ezért 1942. áprilisától több mint 200 ezer fős hadsereg – a 2. magyar hadsereg került a keleti hadszíntérre, Voronyezstől délre a Don folyó vonalának védelmére berendezkedve. Bár a magyar haderő harmadát kitevő állomány a legjobb magyar eszközöket kapta meg, felszereltségük, ruházatuk és fegyverzetük elmaradtak még a szovjetek szintjétől is. Nemcsak a gyorsan mozgó tüzérütegek hiányoztak de a harckocsik is, a szokatlanul hideg tél pedig szintén nehezítette az ellenállást. A szovjet támadás 1943. januárjában indult. A nagyobb tűzerő és a korszerűbb fegyverzet – különösen a harckocsik terén – hamar kiütközött: a szovjet túlerő két nap alatt áttörte a magyar vonalakat. Jány Gusztávnak a végsőkig való ellenállási parancsa miatt is, a magyar veszteségek óriásiak voltak. A hónap végére a 2.magyar hadsereg 40 ezer katonát veszített, mintegy 60 ezren kerültek fogságba és több mint 35 ezren sebesültek meg. Ezeket a veszteségeket a magyar hadvezetésnek nem sikerült a háború alatt kiheverni.
Teherautó a hó fogságában a Donnál – Forrás: tortenelemtanulas.blog.hu
Arról, hogy mi történt a Donnál az otthoniak nem hazai hírekből, hanem külföldi rádióadásokból értesülhettek. Dr. Somorjai Lajos, a 2. magyar hadsereg túlélő orvosának így emlékezett vissza megpróbáltatásaikra:“Be akarok neked a mi napi életünkről számolni részletesen, hogy úgy ismerd azt, mint mi magunk. Mert, hidd el, az otthoniaknak fogalmuk sincs arról, hogy ez alatt az év alatt mit is álltunk ki. És hogy mit jelent egy hónapon keresztül állandóan menni és menni! Talán hallottak valamit, vagy olvastak kényelmes, meleg ágyban, lefekvés után s elalvás előtt, hogy van orosz tél is a világon, -35 -40 fokos hideggel, süvöltő hóviharral, farkasokkal, megfagyásokkal s partizánokkal! De megérteni, átérezni csak az fogja, aki keresztülment ezen a történelmi nagy visszavonuláson, 1943. január-februárban.”
Magyar alakulatok a keleti fronton – Forrás: mult-kor.hu
Az elhúzódó háborúval – ahogy az lenni szokott – romló életkörülmények jártak. Ezt az sem segítette, hogy az ipari teljesítmény ezekben az években nőtt. A nyereséget ugyanis a hadsereg növekvő igényeinek kiszolgálására fordították. A költségvetési egyensúly ellensúlyozására a kormány a fedezetlen papírpénzkibocsátás eszközéhez nyúlt. A mezőgazdasági terményeket a kormányzat zároltatta, és központi elosztást vezetett be. Az első világháború időszakához hasonlóan 1941 őszétől is egyre több terméket újra csak jegyre lehetett vásárolni. Ilyen volt a a kenyér, a liszt, a tej és 1943. januárjától a hús is. Egyre nagyobb hiány mutatkozott a beszerezhető szappan, és tüzelő területén is. A lakosság széles rétegeit sújtó növekvő áruhiány mellett a legrosszabb helyzetbe a hazai zsidóság került. Háttérbe szorításukat már az 1938-as első-, majd az egy évvel később hozott második zsidótörvény is deklarálta.
Az 1939. évi IV. törvénycikk, a második zsidótörvény – Forrás: tarrkamilitaria.hu
Az 1941. évi XV. tc. – az úgynevezett 3. zsidótörvény – már megtiltotta a zsidók és nemzsidók házasságát is. Zsidó személlyle kialakított nemi kapcsolat ettől kezdve „fajgyalázásnak” minősült és büntetéssel volt szankcionálható. Egy évvel később pedig már mezőgazdasági birtokaik sem lehettek, akik földtulajdonnal rendelkeztek, azt eladni kényszerültek, az úgynevezett „bevett felekezetek” sorából pedig törölték a zsidó felekezetet. A diszkrimináció következő állomása volt a munkaszolgálat, amelybe felnőtt zsidó férfiakat kényszerítettek. Ők kiegészítő feladatot láttak el nemcsak a hátországban, hanem a harcoló alakulatok mellett is. A háború során több tízezren veszítették életüket közülük is. A környező államok még súlyosabb zsidóellenes intézkedései miatt több mint 100 ezer izrazelita hitfelekezethez tartozó menekült Magyarországra. Legtragikusabb sorsa már ekkor annak a közel 20 ezer főnek volt, akiket a magyar hatóságok galíciába toloncoltak, ahol a németek kivégezték őket.
A döntően kitartásra buzdító és a németek további támogatását hirdető szólamok mellett hangot adtak a rendszer ellenzéki mozgalmainak képviselői is. Köztük kommunista, szociáldemokrata, népi baloldali és konzervatív hátterű személyeket is találunk. 1943. nyarán Bajcsy Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán sikerrel jutatta el a Kisgazdapárt memorandumát Kállay Miklós miniszterelnökhöz. Ebben a németektől való eltávolodásra és a háborúnak egy mielőbbi különbékével való befejezésére hívtak fel. Ugyanakkor a volt miniszterelnök, Bethlen István körül konzervatív személyek szőttek terveket a háború utáni Magyarország berendezkedéséről, a demokratizálás tervezett programjáról pedig népi írók és más értelmiségiek folytattak eszmecserét a balatonparti, Szárszón rendezett találkozóikon.
Kállay Miklós, miniszterelnök – Forrás: hellodelsomogy.hu
Németország gyengítése céljából a szövetségesek sem zárkóztak el a magyar féllel folytatott tárgyalásoktól. Az 1943. januárjában előzetes fegyverszüneti feltételek azok voltak, hogy Magyarország csökkenté Németország gazdasági és katonai témogatását, a csapatait fokozatosan kivonja szovjet területekről és amint a szövetségesek elérik a magyar határt, átáll az oldalukra. Ehhez az kellett már csak, hogy a szövetségesek Olaszország területén, vagy a Balkánon lépjenek partra. 1943. novemberében ugyanakkor a szövetségesek teheráni találkozóján nem ezt, hanem a normandiai és dél-franciaországi partraszállást határozták el. A döntés az ország háborús átállásában reménykedők terveit szertefoszlatta. Hitler, aki a német hírszerzés segítségével tisztában volt a magyar béketapogatózásokról és kiugrási tervekről 1944 februárjában határozta el szövetségese megszállását. 1944. március 18-án Salzburg mellett Horthyval közölte is ilyen irányú szándékát. A kormányzó felháborodott a várható német lépésen, ugyanakkor arra nem adott parancsot, hogy a bevonuló németeket az ország fegyveres alakulatai ellenségként fogadják. Magyarország megszállására így másnap, 1944. március 19-én került sor. Horthynak az a magatartása, hogy a német megszállás után is kormányzói pozíciójában maradt, még ma is megosztotja a korszakkal foglalkozó történészek táborát. Kétségkívül ezzel a gesztusával legitimálta mindazt, ami az országban történt ezt követően. Úgy vélte ugyanakkor – és erre ígéretet kapott – hogy németbarát kormány kinevezése esetén a német hadsereg ki fog vonulni. Erre azonban utóbb mégsem került sor.
Megszálló német katonák a várban – holokausztmagyarorszagon.hu
Sztójai Döme, korábbi berlini követ vezetésével szélsőjobboldali kormány alakult, akiket Horthy nevezett ki. Magyarországra érkezett Edmund Wesenmayer is, aki a németek teljhatalommal felruházott képviselője lett. A baloldali és polgári ellenzéki pártokat feloszlatták, több száz személyt pedig a Gestapo letartóztatott, a főispánok és polgármesterek zömét pedig lecserélték. A nem németbarát újságokat betiltották, a zsidó szerzők műveit bezúzták és nőtt a Németországba irányuló élelmiszerek és nyersanyagok mennyisége. A frontra új hadosztály került, amiért a szövetségesek 1944 tavaszától az országot többször bombázták.
A hazai zsidósággal szembeni diszkrimináció folytatódott. Március végétől sárga csillag viselésére kötelezték őket, vagyonukat zár alá vették, üzleteiket bezárták, és ettől kezdve nem izraelita orvos, színész, ügyvéd és tanár nem működhetett az országban. A zsidókérdés – ahogy fogalmaztak – „végső megoldása”, azaz a zsidóság kiirtásának programja Magyarországon 1944. májusától indult. A haláltáborba induló első transzport 1944. május 15-én indult Kassáról Auschwitzba. A holokauszt magyar mérlegébe körülbeül félmillió magyar zsidó halála „került”. A hazai véleményformálók – mint Serédi Jusztinián hercegprímás, Ravasz László református püspök vagy Bethlen István – és külföldi tiltakozásoknak köszönhetően Horthy 1944 júliusában leállította a deportálásokat. Ennek volt köszönhető, hogy a főváros 200 ezer fős zsidó lakossága megmenkült. Összességében a háború végére a hazai zsidóság kétharmada pusztult el.
Ismeretlenek sárga csillaggal – Forrás: nepszava.hu
1944. augusztusában Románia átállt a szövetségesekhez, ami a magyar vezetést is cselekvésre késztette. A kormányzót előbb kormányfőcserére határozta el magát, a szovjetekhez pedig szeptember 28-án magyar fegyverszüneti delegáció indult. A fegyverszüneti egyezmény feltételeit – többek között, hogy Magyarország kiürít minden 1937. december 31-e után szerzett területet és hadat üzen a németeknek – október 11-én írták alá. Az átállást október 15-re időzítették. A német hírszerzés ugyanakkor mindezekkel tisztában volt, így amikor a kormányzónak az átállásról szóló proklamációját a rádióban beolvasták, addigra már elrabolták Horthy Miklós utolsó életben maradt gyermekét, ifj. Horthy Miklóst. A proklamációban Horthy bejelentette, hogy az ország fegyverszünetet kér és beszünteti az ellenségeskedést ellenfeleivel. Az átállásról szóló parancsát ugyanakkor a németbarát katonai körök nem továbbították az alakulatokhoz, így teljes zavar keletkezett, a csapatok pedig a harcok folytatásának parancsát kapták. Az átállók így Dálnoki Miklós Béla, csapataik nélkül mentek át a szovjetekhez, másokat a németek letartóztattak. Horthy másnap visszavonta parancsát és kinevezte az ország miniszterelnökévé Szálasi Ferencet, maga pedig lemondott. Horthy ekkor nem államfőként, hanem gyermeke életéért aggódó apaként viselkedett, ennek fejében ugyanis elengedték fiát a németek. A miniszterelnöki pozíció mellett az államfői posztot a közjogi méltóságokból felállított Országtanács ideiglenes jelleggel a „nemzetvezető” címmel felruházott Szálasira bízta.
Szálasi Ferenc, a „nemzetvezető” – Forrás: origo.hu
A hungarista pártvezér továbbra is a végső győzelemben hitt. Ennek fejében mobilizálta az ország 14 és 70 év közötti férfilakosságát, és új hadosztályokat is felállítottak. A megmaradt hazai zsidóság tagjainak élete is újra veszélybe került, több tízezer munkaszolgálatost hajtottak nyugat felé. A halálmenetek egyikében veszítette életet és a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, Radnóti Miklós is, akinek belső zsebében megőrződött versei közül az egyik ezeknek az erőltetett meneteknek állított emléket:
„Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, – de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”
A nyilasterrorral szemben szórványos ellenállásokra került sor. Ezek egyikének, a Bajcsy Zsilinszky Endre által vezetett Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának tervezett felkelését, árulás következtében leleplezték, tagjait pedig letartóztatták, vezetőit kivégezték.
A karácsonyra Budapest körül bezáródó ostromgyűrű elől Szálasi a Bakonyba, innen pedig Kőszegre menekült. Az egyházi vezetőknek, Serédi Jusztinián hercegprímásnak, Mindszenty József veszprémi püspöknek és Ravasz László református püspöknek azt a kérését, hogy az előrenyomuló szovjet hadsereggel szemben a teljesen nyilvánvalóan értelmetlen ellenállás miatt adja fel a fővárost – azaz tekintse Budapestet „nyílt városnak” – a nemzetvezető elutasította. Ennek a döntésének volt köszönhető a városban utóbb rettenetes kárt tevő pusztítás. A szétlőtt házak és a Dunába bukott hidak. A főváros ostroma 1945. február 3-án Budán ért véget.
A szétlőtt főváros – Forrás: fortepan.444.huRomváros – Forrás: fortepan.444.hu
Magyarország második világháborús mérlege még az elsőnél is jóval elkeserítőbb. Magyarország 14 millió lakosságából 900 ezer fő, azaz az összalkosság 6,2%-a fő hunyt el. Ebből 430 ezerre becsülhető a meggyilkolt magyar zsidók száma és 350–360 ezerre a katonáké. Mellettük a szovjet fogságba esettek száma 600 ezer fő körüli, minden ötödik pedig polgári személy volt, brit fogságba pedig 300 ezren kerültek. A kioltott emberéletek mellett a nemzeti vagyonnak körülbelül a 40%-a veszett el. Rendkívül komoly károkat szenvedett az ország az épületekben és a gazdaságban.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, 3. kiadás, Budapest, osiris Kiadó, 2001. 252–270. Romsics Ignác (Szerk.): Magyarország a második világháborúban, Budapest, Kossuth Kiadó, 2011.
A tizedik, jubileumi Csipke néptánctáborban az a nagy megtiszteltetés ért, hogy személyesen megismerkedhettünk, sőt mi több mikrofon elé is ültethettük id. Magyar Kálmánt és kedves nejét Juditot, akik az amerikai-magyar népművészeti központ társalapítói és vezetői, úgyszintén az amerikai táncház mozgalomnak az elindítói. Elmondásuk szerint életük meghatározó részében nagyon sokat foglalkoztak ezzel a mozgalommal, szívvel-lélekkel ápolták a gyönyörű magyar néptáncot, színes, változatos népdalaink megmaradását. Mindig a legnagyobb hangsúlyt az utánpótlás nevelésére fektették, kezdték nagy odafigyeléssel és hozzáértéssel saját gyermekeiken. Most pedig az élet bőségesen megajándékozta őket hat szép, egészséges és tehetséges unokával, akiket ugyanolyan nagy szeretettel és türelemmel tanítanak mindenre amit tudnak. De nemcsak őket tanították, hanem velük együtt a táborban résztvevő mintegy 74 gyermeket is.
A beszélgetés közben visszatértek a régi szép emlékek is amelyeket az időszűke miatt már csak mikrofonon kívül mesélték el hosszabban.
Az előbbihez szorosan kapcsolódik a következő beszélgetés is. Ennek az az apropója, hogy id. Magyar Kálmánéknak a leányuk, nevezetesen Hajdúné Német Ildikó is részt vett a táborozáson egész családjával. Fiacskájuk Hajdú Német Lacika a tavalyi Felszállott a Páva tehetségkutató versenyen részt vett. De nemcsak részt vett hanem nagyon jól is szerepelt. Elmondása szerint sok új gyermeket ismert meg a vetélkedő alatt, szoros barátságok is kialakultak. A család négy éve New Jerseyből Budapestre költözött, ma is ott élnek. Lacikával és szüleivel közösen ültünk le a szombati gálaműsor előtt fél órával a mikrofonok elé.
Negyven katona fog állomásozni a NATO Székesfehérváron kialakítandó új vezetési pontján – mondta kedden reggel a külgazdasági és külügyminiszter.
A hétvégi NATO-csúcson a balti államok és Lengyelország területén egy négyezres létszámú csapat állomásoztatásáról döntöttek – idézte fel Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában. Infrastruktúrát és utánpótlást nem telepítenek át, így ez semmilyen módon nem sérti a NATO-Oroszország alapokmányt – emelte ki.
A NATO-tagállamok egyeztettek a nyolc keleti tagállamban úgynevezett előretolt vezetési pontokról is. Ezek közül hat már működik, Magyarországon és Szlovákiában pedig jövőre jöhetnek létre ilyen parancsnokságok. A székesfehérvárin negyven katona fog állomásozni, húsz magyar, húsz pedig más NATO-tagállamokból.
Mindezekről a szerdai, várhatóan nagyköveti szintű NATO-Oroszország csúcson is egyeztetnek majd. A külügyi tárca vezetője kiemelte: egyszerre kell az elrettentés és a párbeszéd doktrínáját alkalmazni. A NATO is, Magyarország pedig kifejezetten abban érdekelt, hogy stratégiai párbeszéd legyen Oroszországgal, amely kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéshez vezet.
Brexit: Fontos a V4-ek együttműködése a kérdésben
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépési szándékról a Brexitről Szijjártó Péter azt mondta: számos nyitott kérdés van még, mint például a gazdasági, kereskedelmi együttműködések jövője és az ott dolgozó uniós állampolgárok jogainak kérdése. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy fenntartsák a szabad kereskedelem és szabad befektetős lehetőségét és ne sérüljenek az ott dolgozó magyarok jogai.
Szijjártó Péter az M1 aktuális csatornán kitért arra is, hogy a brit kilépésről szóló döntés nyomán a bizonytalanság és az új helyzet miatt is az várható, hogy a brit gazdaság növekedése lassulni fog, és emiatt kevesebb külföldi munkaerőt fognak keresni.
A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kiemelte: a magyar kormány a Magyarország és Nagy-Britannia között lévő szoros gazdasági, befektetési együttműködés és a több tízezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar jogainak érdekében kemény és határozott álláspontot fog képviselni. Megjegyezte, hogy például a munkavállalók tekintetében nem kizárólag magyar kérdésről van szó, hiszen csaknem egymillió lengyel is dolgozik a szigetországban. Ezért is fontos, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közötti együttműködést még szorosabbá fűzzék. Mindezekről egyeztetnek a július 21-ei V4-es miniszterelnöki csúcson is – tette hozzá.
Szijjártó Péter személyes veszteségnek nevezte David Cameron brit kormányfő lemondását, mert – mint kiemelte – ő korábban az Európai Unió jövőjével kapcsolatban számos ponton a magyar kormányéval azonos álláspontot fogalmazott meg. David Cameronnal a britek vezették azt a “szuverenista” tábort, amely úgy gondolja, hogy minél több hatáskört kell tagállami szinten tartani. Hozzátette: bár Magyarországnak kedvezőbb lett volna, ha a britek bennmaradnak az EU-ban, a kilépésről a brit polgárok döntöttek, amit tiszteletben kell tartani. A külügyminiszter ezzel együtt kiemelte: a britek a brüsszeli bevándorláspolitikával szemben foglaltak állást, és jó lenne, ha ezt az EU intézményei is megértenék.
A külügyminiszter ismét hangsúlyozta: stratégiai hibának tartja a NATO bővítési folyamatának lassítását, mert „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Ráadásul Macedónia és Grúzia is nagyon sok erőfeszítést tett azért, hogy elnyerje a tagságot – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve: ha mindez hiábavaló volt, megvan az esélye annak, hogy felerősödnek az euroatlanti együttműködés ellenes politikai hangok.
Avramopulosz ugyanakkor kijelentette: a referendum nem jelentheti az áthelyezési program végét.
A magyar kvótareferendum nem fogja elrettenteni az Európai Uniót migrációs politikájától, függetlenül attól, hogy a magyarok elítélik-e azt, ugyanakkor az EB nem hagyhatja figyelmen kívül a referendum eredményét – hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottságnak a migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja a Politico című brüsszeli hírportálon kedden megjelent interjújában.
Az október 2-i referendum eredményét nem hagyja figyelmen kívül Brüsszel
Avramopoulosz az uniós migrációs politikáról adott interjúban elmondta, hogy az még inkább vitatott lehet a kontinensen, mivel bizonyos országokban euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes érzelmek uralkodnak.
A biztos kitért a kötelező kvótarendszerről tartandó magyar népszavazásra, kiemelve, hogy uniós országban ez az első ilyen referendum az uniós migrációs politikával kapcsolatban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokszor bírálta az Európai Uniót migrációs politikája miatt, amely sokak véleménye szerint oka volt a brit népszavazás eredményének és Nagy-Britannia kilépéséhez vezetett – mondta.
A cikk szerzője megjegyezte, hogy magyar tisztviselők szerint az Európai Bizottság nehezen tudja majd figyelmen kívül hagyni a népszavazás végeredményét, amely várhatóan az uniós politika elsöprő mértékű elutasítása lesz.
A magyar népszavazás eredményét „nem hagyjuk figyelmen kívül” – fogalmazott Avramopoulosz. „Mi mindig tiszteletben tartjuk az emberek döntését, azonban az nem lesz az áthelyezési program vége” – szögezte le. A program „nem halott” és végre kell hajtani – húzta alá. Ha eljön a pillanat, és őszinte tárgyalást folytat az unió a magyar kormánnyal, sikerül megoldást találni a kérdésre – tette hozzá.
A biztos elmondta, nincsenek tervek az uniós migrációs politika újragondolására azután sem, hogy azt Nagy-Britannia uniós tagságot elutasító népszavazásának okai között említik.
A cikk szerzője kitért arra, hogy Szlovákia és Magyarország bíróságon támadta meg az uniós áttelepítési programot. Jogi szakértők szerint kevés esély van a tagországok győzelmére az ügyben, de nem zárják ki, hogy a bíróság kikényszeríti az érintett politika megváltoztatását – tette hozzá.
A szerző hozzáfűzte, hogy az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia határozottan ellenezte a migránsok kötelező áthelyezésére vonatkozó uniós tervet és fenntartható, uniós szintű migrációs politika kialakítását sürgette.
Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza múzeum alapító főigazgatója és Desmond Child a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatón. – MTI Fotó: Bruzák Noémi
Együtt énekel tíz magyar művész és egy ötventagú kórus.
Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza múzeum alapító főigazgatója és Desmond Child a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatón. – MTI Fotó: Bruzák Noémi
A következő két napban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a több világslágert jegyző Desmond Child írta – jelentette be kedden Budapesten sajtótájékoztatón Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója.
Elmondta: olyan dal megszületése a cél, amely a mai fiataloknak a művészet eszközeivel teszi újraélhetővé azt a hat évtizeddel ezelőtti pillanatot, amikor „a magyar nemzet egységesen megmozdult azért, hogy megharcoljon a szabadságért és a függetlenségért, és azokért a pillanatokért, amelyekért érdemes élni”. Szempont volt az is, hogy magyar származású szerző jegyezze a dalt, utalva arra, hogy a szerző apai ágon magyar, így 1956-ot „belülről, a szívéből érzi és fontos neki”.
Desmond Child azt nyilatkozta: Orbán Viktor miniszterelnök idén áprilisi washingtoni látogatásán kezdett beszélni arról, hogy megszülessen egy „himnuszjellegű” dal, amely egyszerre tiszteleg a múlt áldozatvállalása előtt és fordul a jövő felé.
A több világsztárnak – köztük az Aerosmithnek, Bonnie Tylernek, Chernek, a Kissnek, Ricky Martinnak, Robbie Williamsnek és Shakirának – is slágerré vált dalt író 62 éves Desmond Child elhárította az érdeklődést, hogy ki az a mintegy tíz neves magyar művész, aki csaknem ötventagú kórus és zenekar kíséretében énekli majd a szerdai és csütörtöki felvételen a dalt, amelynek magyar és angol változata is lesz.
A zeneszerző hangsúlyozta: a második világháború után a tengerentúlra kivándorolt „száz százalékig magyar” édesapjával sokat járt Budapesten, így sok emléke van Magyarországról.
Pintér Tamás, az újdonsült parlamenti képviselő – Fotó:MTI/Balogh Zoltán.
A Jobbik dunaújvárosi elnöke kapott parlamenti mandátumot.
Pintér Tamás, az újdonsült parlamenti képviselő – Fotó:MTI/Balogh Zoltán.
Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi elnöke veheti át ősszel az Országgyűlésből távozó Novák Előd parlamenti mandátumát.
Az ellenzéki párt elnökségének erről szóló döntését Farkas Gergely, a Jobbik parlamenti frakcióvezető-helyettese ismertette kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.
Pintér Tamás azt mondta, hogy eddigi önkormányzati munkájához hasonlóan a parlamentben is elsősorban a korrupciós ügyek felgöngyölítésére koncentrál, emellett kiemelt figyelmet fordít a munkavállalói érdekek védelmére és a szakképzés fejlesztésére is. Céljai között említette Dunaújváros és környékének segítését is, így például azt, hogy a Dunaferr több száz dolgozója ne veszítse el munkahelyét. Pintér Tamás úgy fogalmazott, munkájával összességében a Jobbik nemzeti néppárti törekvéseit kívánja támogatni a kormányra kerülés érdekében.
Farkas Gergely közölte, a Jobbik elnöksége többkörös személyes meghallgatások után választotta ki a 35 éves Pintér Tamást, aki mérnök-informatikusi és igazgatásszervezői felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és középiskolában tanít.
Emlékeztetett, hogy Novák Előd mandátuma hivatalosan augusztus végén szűnhet meg, Pintér Tamás pedig a parlament őszi ülésszakának kezdetén, várhatóan szeptember közepén foglalja el helyét a Jobbik képviselőcsoportjában.
Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott sajtótájékoztatón pénteken Kisvárdán.
A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állampolgársági megállapítást – mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet. A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár – jelentette ki.
Semjén Zsolt a határon túli magyarság képviselőivel megtartott sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt a várhatóan az év végén tartandó romániai parlamenti választásokon. Elmondta, a mintegy hárommillió Nyugat-Európában élő és dolgozó román állampolgár levélben szavazhat, az ő távolmaradásuk a voksolástól súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet Romániában.
„Miután akaratunkon kívül világnemzetté váltunk, nem lehet közömbös számunkra, hogy mi történik a körülöttünk lévő országok magyarsága szempontjából” – fogalmazott a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt megismételte, fontos, hogy a honosított magyarok és a – román állampolgársággal rendelkező – magyarországi románok egyaránt leadják majd voksaikat.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, egy sikeres önkormányzati választás után nagyon fontos, hogy megőrizzék az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, mert a helyhatóságok erejét meg lehet duplázni a mögöttük álló parlamenti frakcióval.
A román kormány által bevezetett levelezéses szavazás regisztrációköteles, ezért az RMDSZ is arra buzdít minden érintettet, hogy a következő hónapokban regisztráljanak a levelezéses szavazásra az interneten – figyelmeztetett Kelemen Hunor. Hozzátette, a szavazás technikai részleteit a magyar kormány segítségével a médián keresztül eljuttatják majd a román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez.
Szerdán veszi át a miniszterelnöki tisztséget Theresa May.
Utolsó kabinetülésén elnökölt kedden David Cameron leköszönő brit miniszterelnök, aki szerdán átadja a kormányfői tisztséget eddigi belügyminiszterének, Theresa Maynek.
Cameronra, aki 2005 óta állt a kormányzó brit Konzervatív Párt és 2010 óta a kormány élén, még egy hivatalos teendő vár miniszterelnökként: szerdán részt vesz a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, de utána a Buckingham-palotába, a királyi család első számú londoni rezidenciájára hajtat, ahol hivatalosan felajánlja lemondását II. Erzsébet királynőnek.
Az ilyen esetekben szokásos protokolláris eljárás alapján Cameron szerdán elmondja az uralkodónak, hogy Theresa Maynek a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója nagy többséggel bizalmat szavazott, és ennek megfelelően ő Mayt tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy átvegye a kormány irányítását. Ezután Theresa May is felkeresi a királynőt, aki formálisan megbízza őt a kormányalakítással. E menetrend alapján várhatóan szerda délutánra új miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak Theresa May személyében.
A váltás előzményeként Cameron a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás másnapján bejelentette távozási szándékát a kormány és a Konzervatív Párt éléről, miután a referendumon a brit választók többsége a kormány hivatalos álláspontjával ellentétben arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamata az eredeti menetrend szerint szeptember 9-éig tartott volna. Addig kellett volna ugyanis megválasztania a párt 150 ezer regisztrált tagjának a frakciószavazási sorozat után versenyben maradt két jelölt, Theresa May és Andrea Leadsom energiaipari államtitkár közül a párt új vezetőjét. Andrea Leadsom azonban hétfőn váratlanul bejelentette, hogy visszalép, és ezután a pártfrakció gyorsított eljárással Theresa Mayt kinevezte a Konzervatív Párt új vezetőjévé.
A brit sajtóban már elindult a találgatás Theresa May kormányának összetételéről. A Daily Mail című konzervatív napilap lehetségesnek tartja, hogy helycsere történik a két legnagyobb súlyú tárca, a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium élén, vagyis George Osborne eddigi pénzügyminiszter kerülhet a külügy élére, Philip Hammond külügyminiszter pedig átveheti a pénzügyminiszteri tisztséget.
Az újvidéki Big bevásárlóközpontban nyitja meg új moziját a CineStar, amely a legnagyobb mozi egész Vajdaságban, és amely Szerbiában elsőként rendelkezik a 4DX formátummal. A mozi megnyitója július 15-én lesz 19 órakor.
Ingyenes üdítőitalokkal és pattogatott kukoricával, valamint a szuperhősöknek öltözött kaszkadőrök produkciójával és a Vojvodina Dance tánccsoport fellépésével nyílik meg a mozi. Emellett lesznek tűz- és LED-zsonglőrök, tűzijáték és Dj-k is.
A két órás ünnepségre bárki ingyenesen ellátogathat, és ugyanezen az estén kezdik vetíteni az első filmeket is a moziban.
A legviccesebb és legkreatívabb filmszereplőnek öltözött látogatók ingyen jegyet kaphatnak, a CineStar 1+1 akciójának köszönhetően pedig minden megvásárolt jegy mellé jár egy belépő ajándékba.
Az első este kínálatában a jelenleg legnépszerűbb hollywoodi filmek közül választhatnak az érdeklődők, mint amilyen a Tarzan legendája, Jégkorszak – A nagy bumm, Központi hírszerzés, Szemfényvesztők 2, A függetlenség napja 2, Mielőtt megismertelek, Szenilla nyomában és a Démonok között 2.
A CineStar újvidéki mozija rendelkezik Szerbiában egyedül 4DX teremmel, ahol olyan különleges ülőhelyek vannak, amelyek együtt mozognak a filmvásznon látható képpel, de intenzív illatokra, szélfuvallatokra, vízre, ködre és buborékokra, valamint hihetetlen fényeffektusokra is számíthatnak azok, akik ebbe a terembe váltanak jegyet.
A moziban 10 terem található, összesen 5000 négyzetméteren, az ülőhelyek száma pedig valamivel kevesebb mint 1400. (021)
A Leményt képviselő, 2014-ben is győztes Zsigmond János Timpex Amata nevű lovával nyerte vasárnap a hatodik alkalommal megrendezett Székely Vágtát a Maksa községhez tartozó Óriáspince-tetőn.
Rajta kívül a második helyezett rétyi Fazakas János és Csillag nevű lova, valamint a harmadik helyezett, Mikóújfalut képviselő Tóth Barna és My Mission nevű lova is rajthoz állhat a budapesti Nemzeti Vágtán, amelyet idén szeptember 16. és 18. között rendeznek Budapesten, a Hősök terén.
A döntőbe a Székely vágta tavalyi győztese, Fazakas Géza került még be, Gyergyószárhegy képviseletében, a vágta közben azonban leesett Gamma nevű lova nyergéből, a futamot ezért meg is kellett ismételni.
A Nemzeti Vágta székelyföldi előfutamát – a Székely Vágtát – szervező Sepsiszentgyörgy úgynevezett szabad kártyával küldheti lovát és lovasát a budapesti megmérettetésre.
“A vágta nemes verseny, egyben tisztelgés az ősök előtt, akik megtanították a huszár szót a világnak és világhírűvé tették a magyar könnyűlovasságot” – mondta Nagy József huszárkapitány, a Székely vágta társelnöke a székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött rendezvénysorozat megnyitóján.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint hat év alatt a Székely vágta nemcsak Erdély, hanem talán egész Románia legnagyobb lovasrendezvényévé vált, amely a huszár-hagyományőrző mozgalom “megizmosodását” is segítette.
A Székely Vágtára harmincegy székelyföldi település nevezte be lovát és lovasát, és először rendeztek válogató versenyt a cislaui állami ménes által benevezett hat román résztvevő számára, és így dőlt el, hogy Sandru Ion képviselheti majd Romániát Budapesten, a Nemzeti vágta nemzetközi futamán.
A szervezők idén is megrendezték a Góbé Futamnak elnevezett versenyt a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára. A Nemzeti Vágta szabályzata szerint ugyanis angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. A Góbé futamot idén László Pál, Gyergyószentmiklós versenyzője nyerte Dáriusz nevű lovával.
A kétnapos székelyföldi lovas ünnepen a galopp-versenyszámok között lovasíjász és lovastornász, szablyavívó bemutató, fogathajtó verseny szórakoztatta a közönséget, péntek este a Transylmania, szombaton a Csík zenekar lépett fel. Napközben gyermekfoglalkozások, népművészeti vásár kísérték a Székely vágtát, a Székely Virtus hagyományőrző egyesület jóvoltából pedig huszár harci bemutatót és huszárkarusszelt láthatott az Óriáspince-tetőn összesereglett több ezer érdeklődő. (MTI)
A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében a vasárnap este zárult franciaországi tornán volt a legtöbb néző, átlagban pedig ez volt a második legnézettebb kontinensviadal. A magyar szurkolók pedig 75 ezren voltak a nemzeti válogatott négy meccsén.
Az 51 mérkőzést összesen 2 millió 427 ezer 303 szurkoló tekintette meg, ami átlagban 47 ezer embert jelent. Az átlagnézőszámot tekintve – a portugálok sikerével befejeződött – mostani Eb a második az örökrangsorban, meccsenként 47 594 fős közönséggel. Az 1988-as németországi Eb-n csak 15 összecsapást rendeztek, azokat átlagban több mint 62 ezren tekintették meg.
