Igét hirdet Márton Marius lelkipásztor.
Reklám
Kosztolányi Dezső: Litánia
Az én koromban:
zörgött az egekben a gépek acélja.
Az én koromban:
nem tudta az emberiség, mi a célja.
Az én koromban:
beszéltek a falban a drótok, a lelkek.
Az én koromban:
vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek.
Az én koromban:
öngyilkosok ezrei földre borultak.
Az én koromban:
méreggel aludtak el a nyomorultak.
Az én koromban:
kínpadra feküdtek az árva, beteg nők.
Az én koromban:
lélekbe kutattak a lélekelemzők.
Az én koromban:
mint koldusok álltak a sarkon az épek.
Az én koromban:
recsegtek a trónok, a bankok, a népek.
Az én koromban:
mily dal remegett, a velőkig üvöltő.
Az én koromban:
prózára szerelte a verset a költő.
Az én koromban:
mindannyian ó de magunkra maradtunk.
Az én koromban:
sírtunk, amikor kenyerünkbe haraptunk.
Az én koromban:
nem volt, ki szegény szíveket melegítsen.
Az én koromban:
álmatlanul ült arany-ágyon az Isten.
Reklám
Drogfüggőség tünetei és kezelése
Mi a drogfüggőség?
Drogfüggőségről akkor beszélhetünk, ha valaki állandó sóvárgást érez egy adott szer után, a szer használatát nem tudja kontrollálni, mert a drog elhagyása testi és lelki, úgynevezett elvonási tüneteket okoz nála. Ez utóbbiak miatt az illető nem tudja abbahagyni a szer használatát. Egyfajta kényszeres használatról is beszélhetünk, hiszen az is jellemző, hogy a függő annak tudatában is folytatja a szer használatát, hogy tudja, az milyen súlyosan károsítja egészségét.
A drogfüggőség előfordulása
A hazai drogfüggők számára vonatkozóan csak becslések vannak, amelyek szerint országos szinten 4-5 ezer rendszeres, problematikus, intravénás droghasználó lehet. Emellett az illegitim fogyasztók száma hétvégeken több százezer főre tehető.
Vezető drog nálunk is a cannabis (marihuána), ezt követik az amfetaminszármazékok, dizájnerdrogok, az extasy, a ketamin, a GHB, a kokain, de előfordul még a szipuzás is. A problémával a 20-25 éves korosztály a legérintettebb. Ismert az is, hogy a függők kétharmada férfi, míg egyharmada nő, bár a nők egyre inkább “feljövőben” vannak.
A drogfüggőség okai
A függőség, azaz a drogbetegség elsősorban érzelmi probléma, az érzelmi élet súlyos zavaraival jár. Kialakulásának egyik alapvető tényezője a családpatológia, azaz hogy az adott embert csecsemő- és kisgyermekkorában milyen traumák érték az anya-gyerek, illetve a későbbiekben az anya-apa-gyerek kapcsolati hálóban. A diszfunkcionálisan működő családok a későbbi drogfogyasztás fő rizikófaktorai (emiatt vannak nagyobb veszélyben az intézeti gyerekek, a csonka, apa nélküli családok).
A másik fő ok, mikor a személyiség defektusai, konfliktusai egybeesnek a drog elérhetőségével és egy krízishelyzettel (egy pubertás gyerek esetében például egy válással). Az ilyen családokban a hiány és a veszteség élményei uralkodnak, amelyek miatt a drogfüggőség könnyebben kialakulhat.
A pszichés-környezeti faktorok mellett ma már ismert az is, hogy drogfüggőknél egyfajta genetikai sebezhetőség is kimutatható. Az ilyen embereknél az úgynevezett agyi jutalmazó rendszerek működése deficites, azaz nem tudnak kellő örömöket átélni, nem tudják kellően élvezni az “élet ízét”. Ezeknél az embereknél a drogfogyasztást egy sikertelen öngyógyítási kísérleteként is felfoghatjuk. A drogfogyasztás nem csak örömszerzésre, de kín kerülésre is használható.
A drogfüggőség tünetei
Jellemző tünet az állandó sóvárgás, az addiktív keresés, mely a szenvedélybetegekre jellemzően az egész személyiséget átalakítja. Ugyancsak tipikus szimptóma a magatartásváltozás, a hazudozás, a családtól való eltávolodás, az elhanyagolt megjelenés, a sajátos öltözködés, a piercingek és tetoválások megjelenése, majd a testi leromlás, a pupillák tágulása vagy szűkülése, a visszahúzódó vagy agresszív, impulzív, paranoid megnyilvánulások. Ugyancsak intő jel lehet különböző tárgyak eladása, a pénzlopás. A folyamat rosszabbodását a rendőrségi, kriminális ügyek is jelzik.
A drogfüggőség diagnózisa
A függőnek nincs betegségbelátása, nem kér segítséget, nem motivált a kezelésre. Általában szorult helyzetben a környezet nyomására jelentkezik a drogambulancián, vagy kórházi osztályon. A diagnózist tehát a környezet állítja föl, a szakember pedig mindezt “szentesíti”.
A diagnózis felállítása mindig a szakemberrel – nem csak orvossal, hanem például addiktológiai konzulenssel – történő találkozással, esetleg drogtesztekkel történhet. A kezelést viszont csak akkor van értelme elkezdeni, ha a beteg motiválttá tehető. Kivétel, ha olyan állapotba kerül, hogy sürgősségi ellátásra szorul.
A drogfüggőség kezelése
A drogkezelés mottója, hogy a drog helyett nincs semmi, a drog van valami helyett. Ha tehát a kezelés során megtalálják a “valamit”, van remény a felépülésre. Az ugyanakkor tény, hogy szenvedélybetegségből meggyógyulni nem lehet, de absztinencia, illetve a drogfogyasztás jelentős csökkentése elérhető. Ez egy hosszadalmas folyamat, melynek első lépése lehet a környezetből való kiemelés, kórházi diverzifikálás. Ha viszont ezt nem követi speciális rehabilitáció – fél-egyéves időtartammal – akkor a visszaesés szinte 100 százalékos.
A problémára egyébként nagyon pontos “az orvos kezel, a közösség gyógyít”állítás, ugyanis a drogbetegség kezeléséhez szomato-pszicho-szociális és spirituális szintű kezelésre egyaránt szükséges. Tehát a civil szféra, az egyház, az öngyógyító közösségek szerepe rendkívül fontos, akár az, hogy családi háttér nélkül sem lehet igazán tartós felépülésről beszélni, ezért a család bevonása is alapvető.
A drogfüggőség gyógyulási esélyei
A felépülők aránya már akkor jónak mondható, ha a kezeltek felénél tartós, azaz több éves absztinencia érhető el.
A drogfüggőség megelőzése
A drogjelenség a fogyasztói társadalmak betegségének tünete, a társadalom felelőssége, hogy a drogfüggőség népbetegség. A megelőzés ezért nehéz, mert ehhez a társadalom átalakulása is szükséges lenne. Sajnos a mai társadalomra az agresszió, a depresszió, a jövő bizonytalansága, kiszámíthatatlansága, a kiszolgáltatottság, a céltalanság a főbb jellemzők, így képtelen a drogjelenség megszüntetésére, ezért alapvető a prevenció. Viszont nincsenek hatékony programok, a serdülők számára kezelőhelyek, az erre szánt anyagi források egyre jobban elapadnak.
Forrás: hazipatika.com
Reklám
Interjú Dr. Kovalszki Péterrel, a Magyar Baráti Közösség gondnokával
A múlt vasárnapi adásunk alatt élőben készült interjúban az MBK által megrendezett évi Itt-Ott találkozóról Dr. Kovalszki Pétertől kaptak egy rövid tájékoztatót hallgatóink. A szokásos augusztus havában megrendezett évi találkozó az idén augusztus 13-20 között lesz megtartva immár a negyvenedik alkalommal. Erre mindjárt rá is mutatott Dr. Kovalszki az interjú alatt, kihangsúlyozva, hogy az idei Itt-Ott egy jubiláló megrendezés lesz.
Miután egy-két mondatban röviden ismertette a hallgatóságot a Magyar Baráti Közösség múltjáról és évtizedes magyar identitást gyarapító és megtartó munkásságáról, az MBK gondnoka, azaz a szervezet elnöke, részletesen vázolta az egy hetes program tervezetet, amiben kiváló előadók neveit találhatjuk.
Elsőnek Böjte Csabáról, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójáról tesz említést Dr. Kovalszki, majd Prőhle Gergelyről a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjéről, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkára is egyben. Harmadiknak pedig Kis Eszterről Kapunk tájékoztatást, aki mint a budapesti Katona József Színház művésznője, már nem első alkalommal vesz részt a Reménység Tavánál megtartott összejöveteleken.
Az interjú végén a vendégek elhelyezéséről és a kabinok költségéről kapunk tőle tájékoztatást. Köszönjük Péter a nagyon informatív tudósítást és a szíves személyes meghívást erre az élményekkel gazdagnak ígérkező találkozóra.
A teljes interjú tartalmát web oldalunk látogatói az alábbi linkre való kattintással meghallgathatják.
Reklám
Hajdani Buckeye utcai lakosok találkozója Hiramben
Múlt vasárnap vasárnap, azaz 12.-én volt az Észak-Kelet Ohioi Magyar Kultúr Központ első piknikje és a Tégla Járda hivatalos felavatása. Szép napsütéses, bár kissé hűvös napnak ígérkezett az eseménydús délután. Már du 1:00 órakor szinte tele volt a precízen és frissen felfestett parkoló terület és a konyha előtti hosszú sorok már előre tanúskodtak a piknik sikeréről. A látogatók főleg magyarokból és szlovákokból tevődött össze, hiszen az öreg Buckeye utca szomszédsága a különböző nemzetiségekből állt.
Délután két órakor zászlófelvonással indult a program megnyitása, amerikai, magyar és szlovák színek díszítették a magas zászlórudat, amit aztán e három nemzet himnuszának az eléneklése követett. Nt. Krasznai Csaba ünnepélyes és szívhez szóló szavaival dedikálta a kapu mögötti tégla járdát, melyekbe a támogatók nevei be lettek gravírozva tanúskodva a pénzgyűjtési akció momentumáról és annak folytatásáról a park épületeinek nagyszabású felújítására.
A Harmónia zenekar egész délután magyar és szlovák zeneszámokat és népdalokat játszva megadta a kellő hangulatot a mulatozásra. Erre az alkalomra újdonság szerűen a különböző árusok sátrainak jelenléte nagyszabású fesztivál jelleget nyújtott a pikniknek. Számos sátorban ínyenc falatokat, különböző vásárfiákat, képeket és kézműves, egyedi tárgyakat árultak. A Bocskai Rádió sátra, a hirami rendezvények már közismert résztvevője, pólóingeket, DVD felvételeket és régi bakelit hanglemezeket kínált látogatóinak.
A rendezőség tudósítása szerint több mint 550 látogató lépett be a parkba, melynek eredményeként minden kínálatra feltett finomság már 5 óra felé el is fogyott. A csalóka hűvös hőmérséklet a tűző nappal kombinálva biztosította azt is, hogy a vendégsereg nagy része kissé lebarnulva tért haza otthonába. Gratulálunk a rendezőségnek a jól megszervezett és élményekben dús délutánért.
További képek a Bocskai Rádió Facebook oldalán találhatóak.
Reklám
468. honismereti rejtvényjáték – 2016.06.19.
A BOCSKAI RÁDIÓ
468. honismereti rejtvényjátéka. 2016. június 19.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Reklám
George Voinovich szenátorra emlékezünk
Múlt vasárnap, 2016. június 12-én, szomorú hírt kellett tudomásul vennünk, hogy George Voinovich, egykori ohioi szenátor elhunyt. George Voinovich életének 80. évében (Cleveland, 1936. július 15. – Cleveland, 2016. június 12.), hagyta abban a munkát, amit vállalt az ohiói polgárokért. Hivatalosan több mint 46 évet dolgozott köztisztviselőként, 1963-ban, mint Ohio állami helyettes igazságügy miniszterként (Assistant Attorney General of Ohio) kezdte pályafutását, majd mint az Ohio állam kormányának képviselője és Cuyahoga megye megyei ellenőre volt. 1979-ben lett először megválasztva, mint Cleveland város polgármestere, majd 1981 és 1985-ben is a clevelandi szavazó polgárok őt látták a legmegfelelőbbnek erre az állásra. Ő volt a város 54. polgármestere és egyben az utolsó republikánus polgármester is.
George Voinovich-et 1990-től két egymást követő terminusra megválasztották Ohió állam kormányzójának, majd mint republikánus szenátor képviselte az ohiói érdekeket Washington DC-ben 1999-től 2011-ig.
Voinovich urat egész élete alatt a kemény munka jellemezte, ő mentette meg Cleveland városát a csőd széléről és sosem felejtette el, hogy az adópénzek a dolgozó nép zsebéből származnak. Voinovich volt Ohio állam legtámogatottabb politikusa, ő volt az egyetlen kormányzó, aki a szavazatok 72%-át megnyerte és az egyetlen szenátor, aki 3 és fél millió szavazatot kapott.
George Voinovich horváth és slovén bevándorló szülők gyermekeként mindig is képviselte a nemzeti kisebbségek érdekeit. Őt a szenátusban „a Balkán” vezető szakértője és a kelet-európai országok külügyi kapcsolatok kulcs személyiségének ismerték.
A clevelandi magyarsággal is jó kapcsolatokat őrzött. Személyesen volt alkalmam találkozni vele a Clevelandi Magyar Múzeum új helységének avatásán, és 2014-ben saját lakásán is volt alkalmam meglátogatni, ahol egy interjút készítettem vele, amikor a magyar származású Jack Schront támogatta, mint Cuyahoga megyei végrehajtó (Republican candidate for county executive).
George Voinovich az interjúban elmondja, hogy miért tiltakozott a szent korona hazaküldéséért, majd hogy hogyan küzdött a volt szocialista államok NATO-hoz való csatlakozásáért és így Magyarország a bővítések első körében tudott csatlakozni a NATO-hoz. Ugyancsak az interjúban mondja, hogy amikor még csak kormányzóként dolgozott már jó kapcsolatai voltak Magyarországgal, mivel az ohiói állam katonai kiképzésben részesítette a Magyar Hadsereget.
Életének egyik legkimagaslóbb napjának tartja azt, mikor Budapesten kitüntették az állami (kettőskereszt) érdemrenddel, amit azok a külföldi személyek kapnak, akik kimagasló munkát végeznek Magyarországért. Munkájának legnagyobb eredményeként a látogatói vízum eltörlését tartja, amiért több mint két évet dolgozott és ez által az Amerikai és Magyarországi kapcsolatok szorosabbá váltak.
A következőkben hallgassák meg ezt az interjút, emlékezve George Voinovich munkásságára, amit tett a magyarságért itt Clevelandben, egész Amerikában és Magyarországon is.
Reklám
Potápi: Márton Áron püspök a saját érdekeit szorította háttérbe a magyar közösség ügyéért
Márton Áron püspök a kisebbségi létet vállalva szállt szembe a kommunista hatalommal, kérte számon a magyarság törvényes jogainak érvényesülését akkor is, amikor tudta, hogy az igazság kimondásáért ellehetetlenítés és börtön vár rá – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában látható tárlat megnyitóján.
A kiállítás a Márton Áron-emlékév alkalmából az erdélyi katolikus püspök kiemelkedő külpolitikai horderejű értekezéseit és leveleit mutatja be.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott, Márton Áron nemcsak a magyar nemzet ügyét viselte a szívén, hanem kiállt a görögkatolikusok üldözésével szemben, felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és támogatta, gyámolította a munkatáborokba elhurcolt reményvesztetteket is.
Hozzátette, Márton Áron személyének, munkásságának széles körű bemutatása a magyarság közös érdeke, ezért az idén számos magyarországi és határon túli programmal emlékeznek a püspökre az emlékév keretében, amelynek megrendezésére nyolcvanmillió forintot biztosított a költségvetés.
Az államtitkár az emlékév állomásait felidézve fontosnak nevezte, hogy a fiatalokkal is megismertessék Márton Áron életútját, ezért ennek a korosztálynak is számos programot kínálnak. Kiemelt helyszínek a Kárpát-medencei nyári szabadegyetemek, és bekapcsolódnak a Krakkóban tartandó katolikus ifjúsági világtalálkozó programjaiba is, ahová 45 magyarországi és 45 külhoni fiatal kiutazását biztosítják.
Tájékoztatása szerint a Kőrösi Csoma Sándor-program segítségével a diaszpórában élő magyarokat is bevonják majd az emlékév programjaiba.
A nemzetpolitikai államtitkárság tavaly decemberben döntött az emlékév megrendezéséről, a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori hatóságok kiutasították Kolozsvárról. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. Márton Áronnak 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ igaza címet adományozta.
MTI / nemzetiregiszter.hu
Reklám
Áder János köztársasági elnök részvéttávirata Barack H. Obamának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének
Tisztelt Elnök Úr! Mély megrendüléssel fogadtam a szomorú híreket a floridai Orlandóban történt kegyetlen fegyveres támadásról, mely számos ártatlan áldozatot követelt. Engedje meg, hogy Magyarország népe és a magam nevében ezúton fejezzem ki őszinte részvétünket az áldozatok rokonainak, hozzátartozóinak. E nehéz órákban mindnyájukkal együtt érzünk, és szívből osztozunk nagy fájdalmukban. A merénylet sebesültjeinek mielőbbi gyógyulást kívánunk. Mindent meg kell tennünk, hogy a békés emberek életét sehol se fenyegethessék az erőszak, a pusztítás, a terror megszállottjai. Magyarország kész kivenni részét azokból a közös erőfeszítésekből, melyek révén tovább erősíthetjük országaink és állampolgáraink biztonságát. A legmélyebb nagyrabecsüléssel: Áder János,Őexcellenciája
Barack H. Obama úr,
az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Washington, D.C.
Magyarország köztársasági elnöke
Forrás: keh.hu
Reklám
Trócsányi: Nagy Imre az igaztalan ítélettel emelkedett a legmagasabbra
Nagy Imre akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor a legmélyebb megaláztatással, az igaztalan halálos ítélettel sújtották – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az egykori miniszterelnökre és mártírtársaira emlékezve a budapesti Vértanúk terén rendezett központi ünnepségen.
A miniszter felidézte: az 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnököt nem szabad választással létrejött parlamenti többség, hanem valamiféle spontán népakarat emelte a kormányfői székbe. Őt a vértanúság, a magyar néppel vállalt sorsközösség vállalása legitimálta azzal, hogy nem kért kegyelmet és elutasította a magyar nép szabadságát eltipró erőkkel a kollaborálásnak még a lehetőségét is – mondta.
Nagy Imre így lett valamennyiünk hőse: nemzeti hős – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, a Nagy Imre-per koncepciós per volt, az ítélet előre készen állt: ha nem is egy papírra gépelve, de a pártvezetéssel teljes politikai egyetértésben lévő, a párt politikáját kiszolgáló vádlók és bírák fejében.
A miniszter azt mondta: Nagy Imrétől halálában többen féltek, mint életében. A Kádár-rendszer magabiztossága sok mindent megengedett, például a társadalomkritikát, a bürokrácia ostorozását, de 1956 és Nagy Imre szerepe, élete és halála akkor is tabu maradt, amikor a rezsim ereje teljében érezhette magát. A rendszer érezte, hogy az erről folytatott szabad vita alapjaiban vonná kétségbe legitimitását.
Trócsányi László hangsúlyozta: a történelmet nem lehet előre kiszámítani, még kevésbé valamilyen egységes hatalmi központból irányítani.
Kitért arra, egyes történészek a 20. századot rövid évszázadnak nevezik, amely 1914-től, az első világháború kitörésétől 1989-ig, a kommunista világrendszer és a hidegháború végéig tartott. Ha ez így van, akkor számunkra Nagy Imre és vádlott-társai újratemetése és rehabilitálása a 21. századi magyar történelem, de mindenképpen egy új korszak kezdete. Jelkép erejű, sorsfordító esemény, amelyre érdemes emlékezni – mondta.
Az 1956-os forradalom eltiprása nemcsak a szabadság, hanem a jog halála is volt: mindkettő egyszerre esett áldozatul a sortüzekben, a statáriális bíráskodásban, a Vörös Hadsereg tankjaival vívott utcai harcokban. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése sem csak a szabadság, hanem a jog újjászületését is jelezte. “A koporsókból az új, szabad, alkotmányos Magyarország bölcsője lett” – fogalmazott.
Felidézte azt is, hogy a kommunista rendszer elvetette a jog uralmát, helyette proletárdiktatúrát, osztályharcot hirdetett; 1989 egyik első nagy követelése pedig a jogállam helyreállítása volt, amely a szabadság, nem pedig valamilyen politikai hatalom, ideológiai irányzat védelmezője.
A miniszter idézte az alaptörvényt, amely rögzíti: “az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége”. Hozzátette: az alaptörvény sok olyan eszményt emel az alkotmányos védelem sáncai mögé, amelyeket 1956 is zászlajára tűzött, és amelyekért Nagy Imre végső soron életét adta.
Az alaptörvény Nagy Imrét nem nevezi meg, ám 1956 emlékét magasztos szavakkal kodifikálja – mondta. A nemzeti hitvallásban ez áll: “Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki” – idézte.
Emlékeztetett: Nagy Imrét és mártírtársait titokban, jeltelen sírokba temették a vérbírók és a hóhérok. Ezzel akaratlanul saját rendszerük sírját ásták meg, a kivégzettek pedig rögtön a nemzeti panteonba kerültek – fogalmazott.
Trócsányi László kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc, ezáltal hőseinek, vértanúinak emléke már a magyar alkotmányos identitásnak is része, ami a legméltóbb elégtétel számukra.
A Vértanúk terén tartott központi megemlékezésen virágokat helyeztek el a mártír miniszterelnök szobránál. Az eseményen részt vett mások mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint minisztériumok, az Alkotmánybíróság és 56-os szervezetek képviselői.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország kivégzésük 58. és újratemetésük 27. évfordulóján.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte.
Reklám
Sokkolta a brit politikai osztályt Jo Cox meggyilkolása
Belehalt sérüléseibe Jo Cox brit parlamenti képviselőnő, akit csütörtökön, angliai választókerületében ért fegyveres támadás. A politikai pártok a támadás után, még a képviselőnő halálhírének bejelentése előtt közös kezdeményessel felfüggesztették a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás kampányát.
A 41 éves, kétgyermekes Jo Cox, az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselője, aki a tavalyi parlamenti választásokon nyerte el mandátumát, éppen képviselői fogadóórájáról jött ki az észak-angliai Leeds egyik elővárosa, Birstall könyvtárából, amikor a támadás érte. A területileg illetékes Nyugat-Yorkshire megyei rendőrség wakefieldi központjában a nyomozás vezetői csütörtök este megerősítették, hogy őrizetbe vettek egy 52 éves gyanúsítottat. A rendőrök fegyvereket is lefoglaltak, köztük egy lőfegyvert.
A tájékoztatás szerint megsérült egy 77 esztendős férfi is. Szemtanúk szerint ő megpróbálta feltartóztatni a támadót, aki késsel megsebesítette. A környékbeli lakók a BBC-nek elmondták, hogy az őrizetbe vett merénylő egy Tommy Mair nevű helybéli lakos. Szemtanúk szerint a támadó egy régi típusúnak, vagy házilagos készítésűnek tűnő kézifegyverből három lövést adott le Jo Coxra, majd késsel is megsebesítette, végül belerúgott a földön fekvő sebesültbe.
A Nyugat-Yorkshire megyei rendőrség főparancsnoka, Dee Collins a csütörtök esti tájékoztatón hangsúlyozta: a hatóságok egyelőre nem ismerik az elkövető indítékait. Hozzátette, hogy az őrizetbe vett férfin kívül nincs más gyanúsított.
A támadás hírének hallatán az EU-párti és a kilépésért kampányoló csoportok együttes nyilatkozatban jelentették be, hogy egyelőre minden kampánytevékenységet felfüggesztenek.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök Gibraltáron mondott volna kampánybeszédet, de ezt az eseményt is törölték. Cameron a képviselőnő halálhírének bejelentése után a BBC televíziónak kijelentette: Jo Cox személyében „nagyformátumú, szenvedélyesen kampányoló politikai sztárt” veszített el Nagy-Britannia. A kormányfő szerint a történtek után a népszavazási kampány felfüggesztése volt a helyes döntés. Jo Cox a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagja volt, képviselővé választása előtt pedig segélyszervezeti aktivistaként afrikai válságövezetekben tevékenykedett.
Nagy-Britanniában hat éve is támadás ért egy parlamenti képviselőt, de halálos végű merénylet több mint három és fél évtizede nem történt. A szintén munkáspárti Stephen Timms 2010 májusában választókerületében, az északkelet-londoni East Ham kerületben ugyancsak képviselői fogadóórát tartott, amikor egy brit muszlim diáklány késsel megsebesítette. A merénylőt, a 21 éves Roshonara Choudhryt a helyszínen őrizetbe vették, és még ugyanabban az évben életfogytig tartó börtönre ítélték. Timmst két szúrás érte gyomortájékon, de sérülése nem volt súlyos, és a képviselő azóta teljesen felépült. A bírósági eljárás során kiderült, hogy Choudhry bosszúból követte el a támadást, amiért Timms 2003-ban megszavazta Nagy-Britannia katonai részvételét az iraki háborúban.
A legutóbbi halálos végű merényletet 1979-ben követte el az egyik legszélsőségesebb észak-írországi katolikus britellenes terrorcsoport, az Ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (INLA), amely a londoni alsóház parkolójában máig nem tisztázott módon felrobbantotta Airey Neave-nek, az akkori konzervatív árnyékkormány Észak-Írországért felelős tagjának autóját. A politikus nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Az INLA 1998-ban tűzszünetet hirdetett, és elnézést kért „a múltban okozott szenvedésekért”, 2009-ben pedig hivatalosan is felhagyott a fegyveres támadásokkal.
Forrás: kronika.ro
Reklám
Újabb perek a székely zászló miatt
Pert indított a székely zászlót a Kovászna megyei önkormányzatnak adományozó Kulcsár Terza József ellen a prefektus. Csíkszeredában megfellebbezték a tanácstermi lobogók eltávolítását elrendelő ítéletet – számol be Bíró Blanka és Kovács Attila a kronika.ro-n.
Romániában már adományozni sem szabad – állapította meg keserűen Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke a sepsiszentgyörgyi székelyzászló-ügy újabb fejleményei kapcsán.
A polgári párti politikus a napokban kapta meg a bírósági idézést, miszerint őt is beperelte Sebastian Cucu prefektus, amiért székely zászlót adományozott a megye tanácsának. Az idézést postán kézbesítették, és egyelőre csak annyi derült ki, hogy Sebastian Cucu a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási részlegén kérte: semmisítsék meg a zászló adományozására vonatkozó szerződést, vonják vissza a jelképet a megye közvagyonaként iktató tanácsi határozatot, illetve kötelezzék a tanács elnökét, hogy távolítsa el a lobogót a megyeháza díszterméből. A prefektus emellett az adományozó Kulcsár Terza Józsefet is beperelte.
A polgári párti politikus lapunknak elmondta, pereskednek, és reméli, érvényesíteni tudják az igazukat, ahogyan a himnuszperben is sikerült. „Ha kell, nemzetközi szintre visszük az ügyet, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy európai uniós országban egy népcsoport nem használhatja a zászlaját, és azt még adományozni is tilos” – jelentette ki Kulcsár Terza. Az MPP Kovászna megyei elnöke a márciusi tanácsülésen egy székely zászlót adományozott az önkormányzatnak, amit Tamás Sándornak, a közgyűlés elnökének jóváhagyásával ki is tűztek a díszteremben. Egy következő tanácsülésen az adományt határozatba foglalták, és a zászlót iktatták a megye ingó vagyontárgyai közé, leltári számot is kapott, így nem lehet eltüntetni. A prefektus már akkor jelezte, hogy törvénytelennek tartja a határozatot, mert szerinte a törvényesen el nem fogadott zászlókat nem lehet sehova kitűzni.
Csíkszeredában fellebbeznek
Eközben Csíkszeredában a jogerős ítélet megsemmisítését kérelmezi Füleki Zoltán alpolgármester abban a perben, amelyet a városháza tanácstermében kihelyezett zászlók eltávolítása érdekében indított a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), közölte lapunkkal az elöljáró. Az egyesület a pert mind első-, mind másodfokon megnyerte, a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős végzése értelmében a magyar és székely zászló, illetve a város lobogója nem maradhat a tanácsteremben.
Füleki Zoltán az ítélethozatal előtt csíkszeredai polgárként, magánfélként kérte perbe beavatkozásának elfogadását az ítélőtáblától, de kérelmét nem vették figyelembe. Kérésében arra hivatkozott, hogy Tanasának nincs érdekeltsége az ügyben, de arra is, hogy nem a magyar állam zászlaja van a tanácsteremben, hanem a magyar nemzeté, az összmagyarságé. Ugyanakkor azért is tartotta fontosnak a beavatkozást, mert ha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fellebbezhet európai bíróságokon, ellenben egy polgár megteheti.
Felfüggesztett végrehajtás
Füleki Zoltán alpolgármester most kérése elutasítására alapozza azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet az ítélőtáblához fog benyújtani, emiatt kérve a jogerős bírósági döntés érvénytelenítését, mondta. „Ez azt jelenti, hogy amíg erről nem dönt az ítélőtábla, addig a jogerős ítélet végrehajtását fel kell függeszteni” – fejtette ki kérdésünkre az elöljáró, aki azután döntött a kérés benyújtásáról, hogy megérkezett a végzés írásbeli közlése a polgármesteri hivatalba. A tanácsteremben lévő székely, magyar és városzászlók így egyelőre a helyükön maradnak – írja a kronika.ro
Reklám
Elítélték a diszkrimináló kolozsvári orvost
Csúszópénz elfogadása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a kolozsvári orvost, aki februárban megalázott egy olaszteleki kislányt – számol be Kőrössy Andrea a kronika.ro-n.
Alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a kolozsvári gyermekkórházban dolgozó Ioan Dobrescu sebészorvost, akinek neve februárban vált ismertté, amikor ügyeletesként durván megalázott egy olaszteleki kislányt és családját, mert nem beszéltek jól románul. A Kolozs megyei törvényszék csúszópénz elfogadása miatt ítélte három év felfüggesztett börtönre, illetve további négyéves próbaidőre.
Ha a következő hat évben bűncselekményt követ el, azonnal börtönbe zárják. Az igazságügyi minisztérium honlapján közzétettek szerint az ítélet ellen 10 napon belül lehet fellebbezni.
Az ügyet korábban már tárgyalták alapfokon: a kolozsvári bíróság évekkel ezelőtt felmentette az akkor még jogtalan haszonszerzéssel vádolt Dobrescut, a táblabíróság azonban 2014 decemberében semmissé nyilvánította az ítéletet, és újabb alapfokú tárgyalást rendelt el, ezúttal pedig csúszópénz elfogadására változtatták a vádat. Az újabb per tavaly augusztusban kezdődött el. A törvényszék arról is döntött, hogy az elítélttől egyrészt elkobozzák a csúszópénzként kért 500 lejt, Dobrescunak ugyanakkor további 3000 lejes perköltséget kell fizetnie.
Az orvost négy évvel ezelőtt érték tetten, amint egy műtétre váró kislány nagymamájától átvette a csúszópénzt. A sebésznek nem ez volt az első pere hasonló bűncselekmény miatt: évekkel ezelőtt azzal vádolták, hogy 100 angol fontot fogadott el ugyancsak azért, hogy elvégezzen egy műtétet. A kolozsvári bíróság azonban abban az ügyben is felmentette 2011-ben, ugyanis akkor nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy Dobrescu az operáció elvégzését kizárólagosan a csúszópénzadáshoz kötötte.
Úgy tűnik, hogy az olaszteleki kislánnyal és családjával szembeni diszkriminatív viselkedésének sem lesz komolyabb következménye. Mint ismeretes, a lány azért került a gyermekkórházba, mert elütötte egy autóbusz, az ügyeletes Dobrescu azonban ahelyett, hogy azonnal ellátta volna, megalázóan viselkedett vele, amiért nem tud jól románul, másnap pedig szüleit is megrótta ugyanezért. A sérültet végül másik kórházba vitték – írja a kronika.ro.
Reklám
Reklám
