Az Obama-kormányzat igazságügyi minisztere nyilatkozatban figyelmeztette valamennyi amerikai állami oktatási intézmény vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a diákok nemi identitását, vagyis a transzneműek számára lehetővé kell tenniük a választott nemük szerinti mosdó látogatását.
Az úgynevezett “mosdóvita” hónapok óta tart az Egyesült Államokban, s egyes szövetségi államokban fontos kampánytémává is vált. Észak-Karolinában ugyanis törvényt hoztak arról, hogy az oktatási intézményekben mindenki csakis azt a mosdót használhatja, amely a születéskor bejegyzett nemének megfelelő, vagyis a transzneműek nem vehetik igénybe a választott nemük szerinti illemhelyet. S bár hasonló törvény van életben például Mississippi államban is, Észak-Karolinát érték és érik a leghevesebb bírálatok emiatt; művészek mondták le észak-karolinai szerepléseiket, gyárak hirdettek bojkottot az állam ellen, a kaliforniai San Francisco polgármestere pedig például “megtiltotta” a város polgárainak, hogy Észak-Karolinába látogassanak, hacsak nem valamilyen halaszthatatlan, vagy életbevágóan fontos ok miatt kell odautazniuk.
Loretta Lynch szövetségi igazságügyi miniszter nyilatkozatában bejelentette: a szövetségi kormány valamennyi transznemű diákot védelmébe veszi a zaklatás és diáktársai gúnyolódásai ellenében. A miniszterasszony egyúttal azt is közölte: a szövetségi kormány pert indíthat azon iskolák ellen, amelyek nem tartják tiszteletben a transzneműeket, s az adott iskola akár a szövetségi támogatást is elveszítheti. “Iskoláinkban semmiféle megkülönböztetésnek nincs helye, beleértve a transznemű diákok nemi alapon történő megkülönböztetését is” – fogalmazott Loretta Lynch.
Loretta Lynch külön kitért Észak-Karolina nemrégiben elfogadott új törvényére, s úgy fogalmazott, hogy ez a régi, rasszista, fajgyűlölő törvényeket idézi fel a számára, s a polgári szabadságjogok megsértését jelenti, amely ellen a törvény eszközével kívánnak fellépni. Lynch nyilatkozatát követően Pat McCrory észak-karolinai kormányzó ismételten azon meggyőződésének adott hangot, hogy államuk törvénye a józan ész szellemében, a magánéletet tiszteletben tartva született, s minden alapot nélkülöző figyelmeztetésével az igazságügyi minisztérium és a szövetségi kormány túlterjeszkedik alkotmány biztosította hatalmán.
Tovább forrósodik a politikai hangulat Franciaországban, miután a szocialista kormány úgy döntött, hogy az alkotmány 49. paragrafusa 3. bekezdésének alkalmazásával áterőlteti a parlamenten a hetek óta vitatott munkajogi reformot.
„Botrány, brutalitás, a demokrácia megcsúfolása” – ilyen és hasonló jelzőkkel illetik egyes baloldali politikusok és szakszervezeti vezetők a francia kormánynak azt a döntését, hogy egy éven belül immár másodszor folyamodik a közbeszéd által 49-3-asként emlegetett alkotmánycikkelyhez, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag vita nélkül fogadjanak el egy benyújtott törvényjavaslatot.
A felháborodás azért is erős, mert ezúttal a munka törvénykönyvének módosításáról van szó, márpedig e tervezet ellen immár több mint két hónapja zajlanak az egymást érő tiltakozások, melyeket alapvetően a szélsőbalhoz kötődő pártok, egyesületek és szakszervezetek szerveznek, de amelyeket a szocialista párt szélsőbalhoz kötődő politikusai is támogatnak.
A Valls-kabinet azonban azt hangsúlyozza, hogy elkötelezett a reformok iránt és mindenképpen kitart a módosítás mellett, ez magyarázza a 49-3-as bevetését. Ez a cikkely az ötödik köztársaság terméke, mellyel a törvényhozók, a korábbi tapasztalatokból kiindulva egyrészt elejét akarták venni, hogy egy adott kormány a kormánykoalícióban részt vevő kispártok túszává váljon, másrészt megnehezítették az ellenzék kormánybuktatásra irányuló törekvéseit is.
De eredetileg nem gondoltak arra, hogy azt egy kormány arra is felhasználhatja, hogy szembemenjen saját többsége véleményével. A Valls-kabinet most azért nyúl az ominózus cikkelyhez, mert tudja, hogy javaslatához nincs meg a szükséges többség a parlamentben, azt ugyanis immár a sorozatos módosítások miatt a jobboldal sem támogatja.
A 49-3-as lényege az, hogy egy fontosnak ítélt törvényjavaslat benyújtásakor a kormány bizalmi szavazást kér az ügyben maga ellen. Ezt követően a honatyáknak 24 óra áll rendelkezésükre, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene, ha erre nem kerül sor, úgy a benyújtott jogszabályt automatikusan, mindenféle vita nélkül elfogadottnak tekintik. Szintén elfogadásnak számít, ha a bizalmatlansági indítványt benyújtják ugyan, de az nem kapja meg a minősített többséget.
Természetesen, ha a bizalmatlansági indítványt megszavazzák, úgy a kormány bukik, és az államfő akár a parlament feloszlatását és új választások kiírását is elrendelheti. A mostani helyzet azért vált hirtelen feszültté, mert a jobboldali ellenzék kedden benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, és a szélsőbaloldali pártok vezetői most rendhagyó módon arra buzdítják a tervezetet bíráló szocialista képviselőket, hogy arra szavazzanak igennel, azaz buktassák meg a kormányt. Ezt a forgatókönyvet azonban politikai elemzők nem tartják reálisnak, bármekkora is baloldalon a felháborodás a szocialista kormány „árulása” ellen, de egy esetleges meglepetés nem zárható ki teljesen.
A helyzetnek egyébként van egy ironikus oldala is: számos lap arra emlékeztet, hogy 2006-ban Francois Hollande jelenlegi államfő ellenzékből a legkeményebb szavakkal ostorozta az akkori kormányzó jobboldalt, amiért a 49-3-as cikkelyhez folyamodott, „brutalitásnak”, a „demokrácia megcsúfolásának” nevezve az eljárást. Ehhez képest a Macron-törvénynek nevezett gazdasági reformcsomagot 2015-ben a 49-3-assal fogadtatták el, mostani alkalmazása tehát egy éven belül már a második „brutalitásnak” számít.
A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, ahonnan felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló) csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan érkeztek. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
A hegytetőn a búcsú előtti órákban a szervezők folyamatosan jelentették be az érkező csoportok lélekszámát, és a csoportvezetők nevét. A gyalogos zarándokcsoportok bejelentését olykor megtapsolta az összegyűlt tömeg.
Székelyruhás fiatalok vitték a hegyre azt a kötélkordont, amelynek oltalmában az egyházi vezetők érkeztek a Hármashalom oltárhoz. A kordonban zarándokolt Áder János köztársasági elnök, és felesége Herczegh Anita. A zarándokok között van Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.
Az idei búcsú ünnepi szónoka Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános.
Helyére került a bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, egy bérmálkozó lányt és ennek bérmakeresztanyját ábrázoló szoborcsoport szerdán. A csíkszeredai Szabadság téren helyet kapó szoboregyüttes kihelyezését az alkotó Sárpátki Zoltán irányította.
A szoboregyüttest pünkösd vasárnapján avatják fel. A program szerint délelőtt 11 órától bérmálási szentmisét tartanak a Szent Kereszt Plébániatemplomban, ahonnan a nagykorúság szentségében részesült ifjak átvonulnak a Szabadság térre a 13 órától kezdődő avatóünnepségre. A szervezők elmondása szerint a fúvósok és az egyházi kórus mellett részt vesz az ünnepségen Györfi Erzsébet népdalénekes, ünnepi szónoknak pedig Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét, illetve Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés alelnökét kérték fel.
A szoborcsoport tervét Tövissi Zsolt, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A mű bronzba öntését Lakatos Pál Sándor vállalta, a talapzatot a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.
A 23 éves magyar teniszező Rómában nyert meccset a négyszeres olimpiai bajnok világsztár ellen.
A világranglista jelenlegi 14. helyezettje (korábbi vezetője), a sokszoros Grand Slam-győztes Venus Williams a római salakpályás WTA-torna második fordulójában került össze Babos Tímeával, napjaink legjobb magyar teniszezőjével.
Babos győzelme vitathatatlan tehetsége ellenére is váratlan volt, hiszen ő számított esélytelenebbnek, lévén 48. a világranglistán. A nagyon kiélezett, három órán át tartó meccsen mégis ő kerekedett felül.
A magyar válogatott 5-1-re kikapott az esélyesebb amerikai csapattól az oroszországi jégkorong-világbajnokság szentpétervári csoportjának ötödik fordulójában, így akkor marad esélye a bennmaradásra, ha szombaton legyőzi a fehérorosz együttest.
Rich Chernomaz szövetségi kapitány csapata – amely a 16-os mezőnyben egyedül pont nélküli – jobbára védekezett, és bár 0-0-nál volt egy vason csattanó lövése, nem jelentett különösebb veszélyt a kapura. Sofron István 0-5 után emberelőnyben állította be a végeredményt.
A kapura lövésben 37-8-ra voltak jobbak az amerikaiak.
Mostantól a bennmaradásért le kell győzni szombaton a fehéroroszokat, de lehet, hogy ez sem lesz elegendő az élvonalbeli tagság meghosszabbításához, mert ahhoz még a németekkel szemben is esetleg pontokat kell szerezni.
Bernd Storck tizenhét játékost hívott meg az összetartásra (Fotó: Koncz György)
Bernd Storck szövetségi kapitány elégedett az Európa-bajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatott teljesítményével, miután pénteken 4-0-ra legyőzték az U21-es csapatot az ausztriai edzőtáborban.Bernd Storck tizenhét játékost hívott meg az összetartásra (Fotó: Koncz György)
“Nem szabad túlértékelni a mai kétkapus játékot, de összességében elégedett vagyok” – jelentette ki a német szakember a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Storck szerint játékosai gyors futballt játszottak, sok helyzetet dolgoztak ki, és a fiatalok is jól szálltak be a mérkőzésbe, illetve kiváló volt az összhang a csapatrészek között. Hozzátette, a védelem is megfelelően dolgozott, mert az U21-esek legígéretesebb támadásait is sikerült megakasztani.
“Nagyon kemény edzésnapokon vannak túl a futballisták, ez meglátszott az utolsó húsz percben, de az Európa-bajnokságra már csúcsformában lesz mindenki” – mondta Storck, aki minden igényt kielégítőnek nevezte a Bad Kleinkirchheim-i körülményeket.
A találkozón Lang Ádám nem lépett pályára, mert az egyik edzésen kiment a bokája, míg Korcsmár Zsolt combját fájlalva hagyta el a játékteret. A gólokat Pintér Ádám, Lencse László, Sallai Roland és Korcsmár szerezte.
A magyar válogatott jövő szerdáig készül Ausztriában, majd pénteken 18 órától az Afrika-bajnok Elefántcsontparttal vív barátságos mérkőzést a Groupama Arénában. Ezt követően hétfőtől ismét Bad Kleinkirchheimben folytatódik a felkészülés, az Eb előtti utolsó barátságos találkozót pedig június 4-én a világbajnok német csapattal játsszák a magyarok Gelsenkirchenben.
A magyar válogatott 44 év után szerepel ismét Eb-n: június 14-én Ausztria ellen kezd Bordeaux-ban, majd négy nappal később Marseille-ben Izlanddal találkozik, végül 22-én Lyonban Portugáliával csap össze.
Az új kutatások a függőséget inkább biológiai eredetű kórképnek, és kevésbé pszichés-szociális zavarnak tartják. Az Amerikai Addiktológiai Társaság új meghatározása szerint az addikció krónikus agyi rendellenesség, amelyben egyes agyterületek markánsan megváltoznak. Mit tudnak ma az idegtudományok a függőség kialakulásáról?
Újradefiniálta a függőség fogalmát az Amerikai Addiktológiai Társaság (The American Society of Addiction Medicine, ASAM): e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési probléma. Ez az első alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította, hogy a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros viselkedés. A függőség ugyanis a külső megnyilvánulásokon túl egyes agyi területek működését is krónikusan megváltoztatja.
A tudományos társaság egy négyéves, 80 szakértő bevonásával folytatott vizsgálat eredményeképpen alkotta meg az új meghatározást. Az új definíció szerint a függőség primer kórkép, azaz nem bizonyos érzelmi és pszichiátriai problémák következménye. Az pedig, hogy a függőséget krónikus betegségnek nyilvánították, azt jelenti, hogy egy életen keresztül kellene monitorozni, illetve szükség esetén kezelni, hasonlóan a szintén krónikus betegségnek számító szív- és érrendszeri panaszokhoz vagy a cukorbetegséghez.
A függőség 40-60 százalékban magyarázható a genetikai örökséggel
“A bejelentés tulajdonképpen nem meglepő. Már a nyolcvanas években felmerült a kérdés, hogy a függőség mennyiben viselkedési és mennyiben agyi rendellenesség. Az agykutatás az elmúlt évtizedekben fantasztikusan lendületesen fejlődött, a képalkotó eljárások terén és ezek segítségével az agyi folyamatok megismerése területén is óriási haladás történt. Ráadásul jelenleg a tudományos életben van egy olyan általános tendencia is, hogy a természettudományi eredményeket jobban elismerik, erősebb tudományos eredményeknek tartják őket, mint a pszichológiai kutatások – természetüknél fogva – időnként nehezebben megfogható eredményeit” – mondja Demetrovics Zsolt addiktológus, pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének intézetigazgatója.
De ettől még az ember bio-pszicho-szociális lény, azaz több, mint a központi idegrendszere. “Van egy genetikai örökségünk, amely hajlamosíthat a függőség kialakulására, de az, hogy az addikció tényelegesen kialakul-e, a környezeti tényezők hatásának, visszahatásának is függvénye” – mondja az addiktológus. “Egészen másképp néz ki például egy heroinista Moszkvában, Londonban vagy Budapesten. Vagy egy olyan ember, aki társasági dohányos, azaz hiányzik nála a dohányzást meghatározó biológiai-pszichés érzékenység, könnyebben le fog szokni a dohányzásról, mint az, akinél erős a genetikai hajlam. Nem lehet, és nem is érdemes egymástól elválasztani a biológiai, a pszichológiai és a szociális tényezőket.”
Az addikció kialakulásában 40-60 százalékra tehetjük a genetikai örökség szerepét, ami elsősorban bizonyos központi idegrendszeri mintázatokban jelenik meg. “Száz fölött van azoknak az ismert génváltozatoknak (polimorfizmusoknak) a száma, amelyek egy része a szert használókban nagy valószínűséggel jelen van” – mondja Demetrovics.
A függőség átrendezi az agyi idegsejthálózatot
A függőség kialakulásában részt vevő központi agyterületek a jutalmazó rendszer részei. “Rendkívül ősi agyterületekről van szó, amelyek már a rágcsálóknál is megtalálhatók. Ha jutalomértékű élmény éri az agyat, dopamin, vagy ahogy a köznyelv használja: boldogsághormon szabadul fel. Ma már tudjuk azt is, hogy a függőség kialakulását nagyban elősegíti, ha a jutalom váratlanul nagyobb, mint ahogy a korábbi tapasztalatok alapján az agy előzetesen kiszámolta” – mondja dr. Katona István agykutató, azMTA Kísérleti Orvostudományi Intézet Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának vezetője. A jutalom lehet kémiai anyag (étel, kávé, alkohol, cukor, drog, cigaretta vegyületei), de a viselkedési szenvedélybetegségek (internetfüggés, szexfüggés, játékszenvedély) esetén is a jutalomközpont aktiválódásáról van szó.
A boldogság utáni vágyakozás megismételteti velünk a jutalmazó rendszert aktiváló cselekvést, ami párhuzamosan az idegi szinapszisok átrendeződéséhez vezet. “A drogkereső viselkedésben részt vevő szinapszisok megerősödnek, és ‘beégnek’ az idegsejt-hálózatba. Ha ez a beíródás megtörtént, mivel nagyon erős emléknyomról van szó, nehéz kitörölni, inkább csak elfojtani lehet. Ezért is nagyon fontos a megelőzés” – mondja Katona. “Kokainfogyasztókról például tudjuk, hogy még húsz évvel az utolsó szerhasználat után is, ha droghasználókról szóló videót mutatunk nekik, szinte elviselhetetlen sóvárgási roham tör rájuk.”
Az agyi jutalmazó központ mindenkinél más: van, akinek több jutalomra van szüksége, más kevesebbel is beéri. Az, hogy kinél milyen függőség alakul ki, nagy részben a környezet hatása. “Van, aki rátalál a drogokra, míg egy jobban szocializált környezetben felnőtt ember lehet, hogy az extrém sportokban találja meg ugyanazt az eufóriát” – mondja Demetrovics Zsolt.
Különösen veszélyes a szerhasználat 21 éves kor alatt
A függőség kialakulásában ugyancsak meghatározó agyterület a homloklebenyben található prefrontális kéreg, amely felügyeletet gyakorol ősi, ösztönös cselekedeteink felett. Nem meglepő, hogy ez az agyterület az emberben sokkal fejlettebb, mint a rágcsálókban. “Az idegrendszer érése fokozatos folyamat. Míg a látókéreg gyakorlatilag kétéves korunkra kialakul, addig a kognitív kontrollért felelős terület csak 21 éves korra – ez az utoljára megérő agyi régió. A fiatalkori szerhasználat azért nagyon veszélyes, mert a belső kontrollgyakorlás ekkor még nem működik kellő hatékonysággal. Ezért van az is, hogy ha valaki 12-13 évesen szokik rá a cigire, 50 százalék az esélye rá, hogy egy életen át dohányzik. Míg ha valaki csak 21 éves kora után lesz függő, ugyanennek a valószínűsége csak 8-10 százalék” – mondja dr. Katona István.
“Minden olyan törekvés, amely valamilyen addiktív potenciállal rendelkező kémiai anyag népszerűsítését tűzi célul, azért komoly felelőtlenség, mert lényegében mások idegi szinapszisaival játszik” – mondja az agykutató. A már kialakult szenvedélybetegség azonban az egyéni akarattól sokszor lényegében független viselkedést jelent, ezért ennek gyógyítása szakemberek feladata, nem börtönőröké – hangsúlyozza Katona.
A leszoktatásban a pszichoterápiáé a vezető szerep
Bár komoly farmakológiai kutatások folynak a függőségről való leszokás gyógyszeres támogatására, egyelőre a pszichoterápiás megközelítések a legsikeresebbek. “A függőségnél tulajdonképpen egy kóros memórianyomot kellene kitörölni oly módon, hogy az összes többi emlék ne sérüljön” – mondja dr. Katona István. Ettől pedig még egyelőre messze áll az orvostudomány, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy – akárcsak az autóbalesetek esetében – a megelőzésre érdemes koncentrálni az erőforrásokat. Persze itt sem szabad senkit az út szélén hagyni, ezért törekedni kell a kóros viselkedés pszichoterápiás elfojtására vagy legalább egészségesebb szenvedélyekre való lecserélésére, ami nagyon fontos felelőssége a szenvedélybeteg ember környezetének. A kisközösségi leszoktató programok a belső erő növelése mellett ehhez adhatnak lelki támogatást.
Mai adásunkban nemcsak, hogy egy gyakori, de sok nyelven is ismeretes szólás eredetét fogjuk kutatni. O. Nagy Gábor ezt a rejtélyt most eloszlatja előttünk, hogy honnan ered az, amikor azt mondjuk, hogy valaki Krokodil könnyeket hullat. Elmondja Hargitai István.
1. Melegítsd elő a sütőt 200°C-ra. Mosd, és szárítsd meg a húst és a zöldségeket. Vágd kis szeletekre az újhagymát, a pritaminpaprikát nagyobbakra. A gombát 6 szeletre, a lilahagymát négybe vágd. A cukkinit kockázd fel, a kéksajtot morzsold szét. 2. Mandula Egy száraz serpenyőben – azaz olaj és minden más zsiradék nélkül – pirítsd meg a mandulát. Ha aranybarna, tálalásig tedd félre. 3. Karaj Hevíts fel egy kis olíva olajat egy serpenyőben. Sózd és borsozd a karaj szeleteket. Ha elég forró az olaj, rakd a serpenyőbe a karajt, és süsd mindkét oldalát 2-3 percig. 4. Kéksajt Egy keverőtálban keverd össze a kéksajtot és az újhagymát. Az utóbbiból hagyj egy keveset a díszítéshez. 5. Karaj folytatva Helyezd a karajokat egy sütőpapírral bélelt tepsibe, majd halmozd a tetejükre a kéksajtos-újhagymás krémet. Tedd a sütőbe kb. 10 percre. 6. Zöldségek Egy serpenyőben hevíts fel ismét egy kevés olíva olajat és tedd bele elsőként a cukkinit és a gombát. Sózd és borsozd. Ha azok kaptak már egy kis színt, akkor add hozzá a lilahagymát, majd a pritaminpaprikát is. 7. Tálalás Ha kész vannak a zöldségek, akkor már tálalhatsz is. Tedd a tányérra a a grillezett zöldségeket és a húst, majd szórd meg a maradék újhagymával, és a pirított mandulával. Jó étvágyat!
A hanganyag meghallgatható a vasárnapi adás után itt a weboldalon is.
A magyar történelem 1918–1920 közötti időszakában folyvást újrakezdési kísérleteket és éles politikai fordulatokat találunk. A forradalmakat és ellenforradalmakat 1920-tól viszont újra hosszú, csaknem negyedszázados periódus követte. A konszolidációhoz mindenekelőtt az államforma tisztázására és új államfő választására volt szükség. Az ország kormányzójává a világháborúban kitűnt Horthy Miklóst választották. A Horthy korszak. Berendezkedés, államforma és kormányzói jogkör.
Forrás: mandiner.blog.hu
1919 őszére az ellenforradalmi berendezkedés stabilizálódni látszott. November 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg főparancsnoka, csapatai élén bevonult Budapestre. Egy héttel később Huszár Károly miniszterelnök vezetésével olyan új kormány alakult, amit már a békekonferencia is elismert. Ennek volt köszönhető, hogy végre Magyarország képviselői is meghívást kaphattak a Párizsban zajló bétárgyalásokra. Az 1919. novemberében megjelent új választójogi rendelet értelmében az összlakosság mintegy 40%-a szavazhatott. A választásokra való nyugodt felkészülést azonban nagyban nehezítették a különítményesek, az Ébredő Magyarok Egyesületének és más radikális ellenforradalmi csoportoknak a tevékenysége, akiknek az akciói különösen a Kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt tagjai és szimpatizánsai ellen irányultak. A belügyminiszter, Beniczky Ödön 1919. december 5-én adta ki az internálási rendeletet, amely – ahogy a szövege fogalmazott – az „állam biztonságára vagy a közrendre és közbiztonságra veszélyes, aggályos és gyanús, valamint gazdasági okokból káros egyének őrizetbe vételét” hirdette ki. Az ennek alapján az utóbb táborokba hurcoltak között többségében zsidó kereskedőket, szociáldemokrata, vagy kommunista szimpatizánsokat találunk. Ilyen tábor működött Hajmáskéren, Zalaegerszegen és Kistarcsán, és Dél-Budán is. A gyakori vegzálások és a megfélemlítések miatt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt végül a közelgő választások bojkottját határozta el. Az új nemzetgyűlés megalakulására 1920. január 24–25-én került sor. A román hadsereg kivonulásával a Tiszántúlon kiegészítő választásokat tartottak. A választási eredményeket összesítve a Kisgazdapárt 91 mandátumot nyert, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja pedig 56-ot. 51 mandátum hat pár között oszlott meg, a liberálisokat tömörítő Nemzeti Demokrata Párt 6 képviselői helyet szerzett. Az új nemzetgyűlés legfontosabb feladata az volt, hogy döntsön az ország állami berendezkedéséről és az ország államfőjének személyéről.
A királyi család. – Forrás: katolikus.at
Az állami berendezkedés kérdése mélyen megosztotta a képviselőket. Két nagy párt alakult ki, az úgynevezett legitimistáké és a szabad királyválasztóké. Az előbbiek értelmezése szerint, az uralkodó az 1918. novemberi eckartsaui nyilatkozatával nem mondott végelegesen le, csupán időlegesen visszavonult az államügyek intézésétől. A trón így nem üres, IV. Károly továbbra is az ország uralkodója, tényleges visszatértéig átmenetileg egy Habsburg főherceget kellene csak választani. A függetlenségi érzelmű szabad királyválasztók ugyanakkor Károly király végleges lemondását hangoztatták, az uralkodó megüresedett posztjára pedig nem Habsburg származású főnemest, hanem lehetőleg valamelyik „kiváló magyart” képzeltek el. A döntően a katolikusokat és arisztokratákat tömörítő legitimisták elképzelésével szemben a szabadkirályválasztók fő jelöltje a Nemzeti Hadsereg élén érdemeket szerző kálvinista-dzsentri családból származó Horthy Miklós volt. A köztársasági berendezkedés emléke összefonódott a forradalmakkal, ezért abban mindkét csoport egyetértett, hogy az ország államformája a történelmi hagyományokhoz illeszkedve a királyság maradjon.
Horthy megválasztása mellett több érv is szerepelt. Sokak szemében már eleve szimpatikussá tette, hogy Ferenc József császár és magyar király mellett volt évekig szárnysegéd. A tengerésztisztnek indult Horthy gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán. Országosan ismert pedig az első világháború egyik tengeri ütközetében lett. Ezt követően a tengerészeit még sebesülten is tovább irányító otrantói hősről adtak hírt a lapok. A politikusi pályára nem készült Horthy Miklósra hárult az a kényszerű feladat, hogy a háborús vereséget követően a Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnokaként a flottát Pólában átadja a Délszláv Nemzeti Bizottságnak. Ezt követően hazatért a család Kenderesi kúriájába, és – visszaemlékezései szerint – birtokain gazdálkodva képzelte el a jövőjét. Terveit az őszirózsás forradalom kitörése, különösen pedig a Tanácsköztársaság létrejötte húzta keresztül. Az Aradon, majd Szegeden ellenforradalmi kormányt alakító Károlyi Gyula kérésére birtokát odahagyta és elvállalta a hadügyminiszteri posztot. A Szegedre sereglő tisztek és tartalékos tisztek között a nyelveket beszélő, világlátott, jó megjelenésű admirális nagy népszerűségnek örvendett. Másfél hónappal később ugyanakkor önállósította magát és kivált a kormányból, augusztusban pedig már az ország ellenforradalmi Nemzeti Hadseregének főparancsnoki tisztét töltötte be. Horthy Miklós kultusza már Szegeden elindult. A világháborús hős imázsa, az erőskezű vezető- és az országmentő fővezér képével egészült ki. Az 1918-1920 közötti válságos időkben a forradalmak kárvallottjainak és üldözöttjeinek szemében Horthy egyre inkább a jövő kizárólagos letéteményesének tűnt. A társadalom másik részében a dunántúli fehérterror miatt ugyanakkor véreskezű gyilkosnak titulálták. Az ellentétes minősítései között külön helyet foglal el a felségáruló jelző is. Ezzel a Károly király visszatérésének megakadályozása, valamint a trónfosztás miatt a legitimisták bélyegezték meg. Abban, hogy Horthy Miklós utóbb Magyarország kormányzója lehetett nagy szerepet játszott az a tény, hogy az Antant diplomatái az ország egyetlen szervezett haderejének vezetőjében inkább az erőskezű vezető képét látták, semmint a diktatúrára törő fővezérét.
Horthy, a kormányzó, korabeli plakáton. Forrás: nol.hu
A nemzetgyűlés 1920. február 16-án ült össze, hogy döntsön az ország vezetéséről. Az „az alkotmányosság rendjéről és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló” 1920. évi I. törvénycikk az államfői teendők ellátását ideiglenes jelleggel, a nemzetgyűlés által titkos szavazással megválasztott kormányzóra bízta. Ahogy a törvény fogalmazott: „A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.[…]A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg.[…]A nemzetgyűlés által alkotott törvények szentesítés alá nem esnek; azokat a kormányzó legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt – indokainak közlésével – a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűléshez. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyűlés változatlanul fenntartja, a kormányzó azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles.[…]A kormányzó a nemzetgyűlést nem napolhatja el[…]A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követeket küldhet és fogadhat. Magyarország nevében a felelős minisztérium útján szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet a külhatalmakkal, de amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával. Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.[…]A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja.[…]Nemességet nem adományozhat. A főkegyuri jogot nem gyakorolhatja. Általános kegyelmet csak törvény adhat.[…]A kormányzó személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint törvényeink szerint a király.[…]A kormányzót „főméltóságú kormányzó úr” cím használata illeti meg.”
Horthy Miklós a törvényben rejlő korlátozásokat sokallta, a jogosítványait pedig kevesellte, jelölését ezért csak úgy fogadta el, hogy ígéretet kapott arra, hogy jogkörét később bővíteni fogják. A nemzetgyűlés 1920. március 1-én szavazott a kormányzó személyéről. Horthy mellett az egyetlen jelölt Apponyi Albert gróf volt. A leadott voksok alapján Horthy elsöprő többséggel győzött: a 141 szavazatból 131 őt támogatta, míg Apponyi Albert – aki a választás előtt visszalépett a jelöléstől – mindössze 7 szavazatot kapott, 3 szavazólap pedig érvénytelen volt. A titkos választást követően delegáció indult a Gellért szállóban tartózkodó Horthyhoz, hogy őt az Országház épületébe hívják az eskütételre.
Az összesített szavazatok a kormányzóválasztáskor. Forrás: mnl.gov.hu
A kormányzóválasztás eufóriáját két körülmény is beárnyékolta. Még 1920. február 17-én az Ostenburg–Moravek Gyula vezette különítményes csoport néhány tagja elhurcolta és meggyilkolta a Népszava két ismert szociáldemokrata újságíróját: Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, akik a Horthy és a fehérterror harcos kritikusainak számítottak. A másik „szépséghiba” közvetlenül a kormányzóválasztás aktusához kapcsolódott. A választás napján Horthy különítményesei katonai kordont vontak a Parlament köré, néhányan pedig az épületben is sorfalat álltak és megakadályozták több képviselőnek az Országház épületébe jutást. Ezek az akciók kellemetlen helyzetbe hozták a Párizsban tevékenykedő magyar békedelegáció képviselőit is, Apponyi Albert ezért a hazai „kilengések” haladéktalan beszüntetésére szólított fel.
A Népszava 1920. február 20-i számának címlapja. Forrás: nepszava.hu
A kormányzóválasztás aktusa – minden árnyoldala ellenére – a konszolidáció irányába tett fontos lépésnek számított. Az 1920. július 19-én miniszterelnökké választott Teleki Pál irányításával ez év nyarán sor került az Ébredő Magyarok Egyesületének felfüggesztésére és a randalírozó különítmények feloszlatására. Horthy hozzájárulásával decemberben felszámolták az Ehrmann-telepen és a Britannia szállóban állomásozó különítményes központokat. A radikális tiszti csoportok a félreállításukat nehezen viselték, körükben egyre inkább teret nyert egykori sorstársukban, a kormányzóban való csalódottság is. Sokan emellett legitimista álláspontjuk miatt kerültek szembe a kormányzóval, így húszas évek közepétől fokozatosan háttérbe szorultak.
A megválasztásakor tett ígéretnek megfelelően Horthy jogkörét már 1920. augusztusában bővítették. Az I. törvénycikket módosító XVII. törvénycikk alapján a kormányzó elnapolhatta, berekeszthette és feloszlathatta a nemzetgyűlést. A törvény lehetővé tehette számára azt is, hogy „közvetlen fenyegető veszély esetében azonban a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazását elrendelheti”. Ugyanebben az évben hozták az 1920. évi XXV. törvényt, amely a „tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” szólt. Az utóbb numerus claususként hírhedté vált törvény szerint az egyetemekre ettől kezdve csak a „nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízható” személyeket vehettek fel, ráadásul kizárólag „az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozás” arányában. A törvény, amellett, hogy a világháború következtében feltorlódott egyetemi diákságot igyekezett arányosabban elosztani, szakított a korábbi tanszabadság gyakorlatával. Ugyan a szövegében nem szerepelt az izraelita kifejezés, tudható volt, hogy ennek az egyetemi karok sokszor felülreprezentált zsidó származású diákok lesznek majd a legnagyobb kárvallottjai.
A parasztság földéhséget igyekezett szerényen csillapítani a Teleki-féle földreform. Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk a szegényparasztság mellett maximum 3 kataszteri holdhoz juttatta a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és a hadiárvákat is. Azokat a katonákat pedig, akik a „világháborúban hősiességükkel kitűntek”, valamint „vitézi és erkölcsi tekintetben” teljesen megbízhatónak számítottak, a kormányzó kezdeményezésére, a Vitézi Rendi tagsággal járó birtokokkal igyekeztek honorálni.
Cséplés gőzgéppel az 1920-as években. Forrás: mek.oszk.hu
Horthy Miklós kormányzóságát sokan csak ideiglenesnek tekintették, amíg nem sikerül egy uralkodót hívni a magyar trónra. Kevesen hitték volna, hogy a kormányzó végül közel negyedszázadon keresztül vezeti majd az országot, személye pedig utóbb egy egész korszak szimbólumává válik.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarországh története a XX. században, 3. kiadás., Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 135–141. Gergely Ernő–Schönwald Pál: A Somogyi–Bacsó gyilkosság. Budapest, Kossuth Kiadó, 1978.
A hanganyag meghallgatható a vasárnapi adás után itt a weboldalon is
A Magyar Felszabaditó Bizottság Ifjusági Csoportja ez év május 19-én Herczeg Ferenc Gyurkovics lányok négy felvonásos színdarabját hozta a színpadra. Így köszöntötte Anyák napján minden idők drága magyar édesanyáit és így áldozott a nagy magyar író: Herczeg Ferenc emlékének születése 100. évfordulóján és így tett hitet a nyelvében élő Magyar Nemzet halhatatlanságáról!
Herczeg Ferenc, a Pogányok, az Ocskay brigadéros, a Bizánc, a Fekete lovas írója ezt a vígjátékot a századforduló könnyed hangulatával és szinte valószínűtlenül ható gondtalan magabiztosságot megelevenítő mondanivalóival a szórakoztatás jegyében írta. Ebben nem az örökérvényű súlyos megállapításokat tevő történelmi regények és drámák írója jelentkezik, de mégis a családi otthon, a tűzhely szigorúsággal párosult megtartó szeretetét dramatizálja.
A Bethlen-termet színültig megtöltő sokszáz-főnyi közönséget Falk Ildikó a tőle megszokott bájos közvetlenséggel s tartalmas bevezetővel köszöntötte és felkérte szólásra Serly Károlyt, a Magyar Felszabadító Bizottság Cleveland-i csoportjának vezetőjét.
Serly Károly az előadás jelentőségére mutatott rá. Ma – úgy mondd – midőn az emigráció magyarsága, de különösen az ifjúság a legnagyobb kísértések közepette él, dolgozik és tanul, amikor a dolgozó szülők mellett a családi tűzhely sem jelentheti régi, magyar idők biztonságát, ma, amikor már akadnak olyanok, akik dicsekedve mondják, hogy szakítottak a magyar nyelvvel, ez az ifjúság újra, meg újra bizonyságot tesz arról, hogy tudatosan, talán mindenek előtt anyanyelvének, a világ legkifejezőbb, legnemesebb csengésű nyelvének az ápolásával készül feladatára, az őrségváltásra, amikor a Magyar Haza szeretetét és emlékét élményként hordózó Édesapák és Édesanyák örökségét a fiaknak és lányoknak kell átvenniök. Ezután Vitéz Kovács Gyula altábornagy üdvözletét tolmácsolta, kihangsúlyozva, hogy a Magyar Felszabadító Bizottság ügyvezető alelnöke mindig a legnagyobb szeretettel és érdeklődéssel figyeli az ifjúság munkáját.
Ezután felgördült a függöny és a sokszáz-főnyi lelkes közönség meghatottan nézte, hallgatta az ifjúság játékát. Így ölelte keblére a régi bácskai otthonok levegőjét árasztó Gyurkovics kúria nagyasszonyát, leányait és így is szépültek meg a sok akarással és nehézséggel összeszedett huszár egyenruhák. Így magasztosult ez a működvelői előadás – a század-eleji nagy magyar problémákat elkerülő darab szinte Maupassant-i felelőtlen könnyedsége ellenére is – magyar kultúr eseménnyé!
Az előadás szereplői valóban a tudásuk legjavát adták. Szabadkay Zsuzsa Gyurkovicsné szerepében színesen elevenítette meg a lányai révbejutásáért küzdő mamát. Várdyné Huszár Ági Katinka szerepében szép volt, kitűnően mozgott és ellenállhatatlan biztonsággal illeszkedett a legidősebb Gyurkovics-lány szerepébe. Huszár Beáta ragyogó feketeszemű Micije kitűnően eltalálta azt a hangot és modort, mellyel a lányok legcsintalanabbika is bájos, finom tudott maradni. Homonnay Réka matróz-blúzós teniszrakettes Ellája illúziót-keltően adta a szeleburdi, szerelmes kislányt. Gyékényesi Kató Sári szerepében ügyesen kapcsolódott be az ártatlan családi “összeesküvésbe”. Jók, kedvesek voltak szerepeikben Kondor Júlia – Liza, Kabdebó Ági – Terka, Áprily Zsuzsa – Klári szerepében.
A férfi szereplőkről szólván mindenek előtt hadd összegezzem le – bizonyára a régi idők színházlátogatóival egyetértésben – , hogy az ilyen és hasonló katona-szerep még a legkitűnőbb hivatásos színészeket is kemény próbára tették. Éppen ezért írhatok csak a legnagyobb dicséret és elismerés hangján a szereplők mindegyikéről. Marady Sándor Radványi ezredes szerepében határozottan érzékeltette az akkurátus katonából és a szép nem iránt komoly érdeklődést tanúsító szerelmes öregedő legényből összetevődő embert. Hargitai István biztos kézzel fogta össze az események szálait és jó szerep mondásával az a Horkay Feri volt, akinek a szerző szánta. Ezt mondhatjuk Bodor Csabáról, Radványi Gida és Huszár Lászlóról Sándorffy Mihály szerepében. Filótás Ferenc mulatságos kemény Tónija jó volt. Szendrey Tamás Semessey Ferdinándként, Hampammer János Jankóként járult hozzá az előadás sikeréhez.
Terézhalmy Géza szépen szavalta Reviczky Gyula “Imakönyvem” című versét. Élveztük irodalmunknak ezt a ritka gyöngyszemét.
Molnár Erzsi monológja emelte az est sikerét.
A rendezés Marady Sándor és Kerényi Sándor munkáját dicséri.
Csizik Erzsébetet dicsérik a korhű színes tunikás női ruhák. A Gyurkovics-kúria nappalijának vadász trófeái régi otthonok Hubertuszos hangulatát idézték.
A Magyar Felszabadító Bizottság Ifjúsági Csoportja – Kerényi Sándor elnökkel az élen – jó munkát végeztek és a közönség azzal a felemelő érzéssel távozott, hogy a magyar ifjúság tudja a kötelességét és biztosítja a jövendőt, mert
“… nem veszhet el a Hon míg a Hazának csak egy igaz fia lészen !”
Írta: Szakáts Istvánné
Megjelent valamelyik magyar újságban 1963 tavaszán
