A hanganyag meghallgatható itt is a vasárnapi élő rádióadás után.
A Tanácsköztársaság bukásakor a volt külügyi népbiztos, Kun Béla saját maga vezette repülőgépen menekült. A Vérmező fölött tett egy kört, és olyan alacsonyan szállt, hogy a sétáló polgárok még ékszerekkel zsúfolt zsebeit és borostás, sápadt arcát is tisztán láthatták. A fiktív történettel Kosztolányi Dezső így örökítette meg a kommün bukását, legismertebb regényében, az Édes Annában. A valóságban azonban a volt népbiztosok különvonaton menekültek Bécsbe, aki pedig itthon maradt, igyekezett elbújni. Volt már „dicsőséges forradalom” és nevezték „rémuralomnak” is. A Magyarországi Tanácsköztársaság.
Forrás: www.fortepan.hu
„Négy nap mult el, mióta nem írtam és azóta bekövetkezett olyasvalami, ami Magyarország történetének szégyenfoltja lesz.[…]Elmondják, hogy Pesttel megszakadt a telefonösszeköttetés, de annyit még tudtak beszélni, hogy megtudják, mi történt? A hír igaz. Az utcán rohanó, vöröskatonák és söpredék ordítanak, autók száguldanak és vörös plakátokat kezdenek kiragasztani.” Ezeket a rezignált sorokat Kozma Miklós százados, az Magyar Távirati Iroda későbbi elnöke és belügyminiszter vetette papírra két nappal a kommün március 21-i kikiáltása után. A Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttét nem kísérték akkora tömegmozgalmak, mint az első forradalomét. Vezetőinek zöme pár hete még a budapesti Gyűjtőfogház celláiban raboskodott, akik a szociáldemokraták balszárnyával megegyezve vették át a hatalmat Károlyi háta mögött, ráadásul Károlyi lemondásáról is hamis sajtóhírt tettek közzé. Károlyi erről a sajtóból értesült, a hírt azonban nem ekkor, hanem csak sokkal később cáfolta meg.
„Mindenkihez!” – ezzel a címmel jelent meg a fővárosi falragaszokon a Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa, amelyben közölték a hatalomátvétel tényét és deklarálták a proletárdiktatúrát. „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat” – fogalmaztak már az első mondatban. A két munkáspárt Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, a hatalmat pedig a Forradalmi Kormányzótanács vette át, élén a korábbi minisztereket felváltó népbiztosokkal. A külügyi népbiztos, Kun Béla kivételével a szociáldemokratákhoz tartoztak, és csak a népbiztos-helyetteseket delegálták a kommunisták közül. Kezdetben 17 népbiztos volt volt, az április eleji átalakítás következtében viszont már 35, amellyel a magyar történelem legnyagyobb létszámú kormányává váltak. A Forradalmi Kormányzótanács elnöke Garbai Sándor, volt kiskunhalasi kőműves lett, de a legfőbb hatalom és a tényleges irányítás kezdettől fogva a külügyi népbiztosi poszt birtokosának, Kun Bélának a kezében volt.
Forrás: www.fortepan.hu
A következő napokban feloszlatták a régi közigazgatási és önkormányzati szerveket, helyükön pedig járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona-, és földművestanácsokat hoztak létre direktóriumi vezetőkkel és intézőbizottsági tagokkal. Rendeletben szabályozták a választásra jogosultak körét is, amelybe minden 18. életévét betöltő férfi és nő beletartozott, de kizárták a papságot, a kereskedőket és mindenkit, aki „nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmazott”. Az április 7–8-án tartott tanácsválasztásokon, amelyeken a fővárosban és a nagyvárosokban többnyire titkosan szavaztak, a falvakban viszont nyíltan, az összlakosság negyede, körülbelül 2,2 millió ember vett részt. A régí bírósági szervezetet is feloszlatták, helyette pedig három tagból álló forradalmi törvényszékeket állítottak fel. Ráadásul gondoskodtak arról is, hogy ezekben mindenhol proletár túlsúly legyen.
A március 26-án megjelent IX. számú rendeletben az ipari-, bánya-, és közlekedési üzemeket köztulajdonba vették. Eszerint mindazon üzemek „amelyek munkáslétszáma 1919. március hó 22-én a húszat meghaladta, társadalmi vezetés és munkaellenőrzés alá kerülnek”. „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé” hirdette már az április 3-án megjelent a rendelet a földtulajdonról. A kárpótlás nélkül elvett – többnyire 50–200 holdon felüli – közép- és nagybirtokokat ugyanakkor nem osztották fel a parasztok között, hanem azokon szövetkezeteket hoztak létre. Ezzel pedig nemcsak keresztülhúzták a parasztság legfőbb vágyát, de el is fordították őket a diktatúra támogatásától.
Forrás: www.fortepan.hu
Március 26-án új karhatalmi szervet hoztak létre, a Vörös Őrséget. A többségében volt csendőrökből és rendőrökből álló intézmény megbízhatóságát ugyanakkor erősen – megkérdőjelezték, ezért a fegyveres szervezetek sorát még ugyanebben a hónapban bővítették a künöféle terrorcsapatokéival. A Cserny Józsev által vezetett első különítmény a korábbi Batthyány-palotában került, az előterébe ágyúkat helyeztek, az őrséget pedig komoly fegyverarzenállal látták el.
„A pesti ember tudta, hogy egy halk megjegyzés, egy loppal való odatekintés, egy akaratlan arcrándulás elegendő, hogy a vérebek megrohanják, erődítményükbe hurcolják és a pincében végezzenek vele. Mégis olyan általános volt a rémület s annyira hihetetlen ez a város belsejében berendezkedett zsiványuralom, hogy a kíváncsiak ezrei mentek megnézni, óvatosan a túlsó gyalogjáróról pislogatva át.”– olvashatjuk Molnár Jenő visszaemlékezésében. A főhadiszállás mellett karhatalmi alakulatok rendezkedtek be a főváros több pontján és a nagyvárosokban is szerveződtek fegyveres csoportok. Eredetileg csak a Szamuely Tibor-féle terrorcsapat tagjait hívták „Lenin fiúknak”, az elnevezést utóbb „szervesült” és a lakosság a legtöbb fegyveres csoportra használta. „A terror elitcsapata”, ahogy többen nevezték őket a külsőségeiben is eltért a többi csoporttól. A Vörös Riport Film fennmaradt híradóiban könnyen felismerhetők: jellegzetes bőrkabátjuk, bőrnadrágjuk, tányérsapkájuk és katonai felszereléseik, például kézigránátok, gyalogsági ágyúk, aknavetőik voltak. A Szamuely Tibor, Cserny József, Korvin Ottó és mások vezette csoportok szerepe a „burzsoázia” elleni harc mellett az volt, hogy fellépjenek az országszerte szárba szökő ellenforradalmi megmozdulásokkal szemben, és biztosítsák a lakosság passzív magatartását. A pogromok forgatókönyve többnyire a következő volt: ahol a Tanácsköztársaságot és a proletárdiktatúrát veszély fenyegette, oda leutazott Szamuely Tibor a páncélvonatán, néhány tucat Lenin-fiúval és vörösőrrel, és az ellenforradalmárokat – többnyire statáriális úton, jogszerű bírósági tárgyalás nélkül kivégezték. A budapesti királyi főügyész, Váry Albert alig fél évvel a rendszer bukása után, megkísérelte a vörösterror áldozatainak a lehető legaprólékosabb összegyűjtését és dokumentálását. Munkája eredményeképpen 587 főre taksálta a halálos áldozatok számát, adatgyűjtését azonban szükséges számos helyen pontosítani. Amíg az áldozatok mintegy 62%-a valóban a vöröskatonák, illetve különféle terrorcsapatok szadista akcióinak esett áldozatul, fontos distinkció, hogy 108 esetben (18%) fegyveresen is szembeszegültek az új renddel, és ezek jelentős része pedig klasszikus lövöldözésben vesztette életét.
Forrás: www.fortepan.hu
A korabeli elitellenes légkörben sor került túszgyűjtő akciókra is. Ennek apropóját a Vörös Hadseregnek a román hadsereggel szembeni április közepi veresége adta. A túszok gyűjtésével a Forradalmi Kormányzótanács a vereség miatt várhatóan fellángoló ellenforradalmi megmozdulásoknak próbálta elejét venni. A túszok neveit a lakásjegyzékből, az Országos és Nemzeti kaszinók névjegyzékéből állították össze, a Tanácsköztársaság alatt letartóztatottak létszáma pedig meghaladta az ezerötszáz főt. A zömében húsvéti ünnepekre időzített letartóztatási hullám áldozatai a békeidők „hagyományos” elitjéből került ki: egykori képviselők, miniszterek, a történelmi arisztokrácia grófi és bárói tagjai, gazdasági vezetők, vállalatigazgatók, ügyvédek, kereskedők, állami tisztviselők, papok, hírlapírók, földbirtokosok, katonatisztek és egyetemi tanárok voltak. Őket előbb a Markó utcai-, majd a budapesti Gyűjtőfogházban őrizték. „Önök ellen nincsen semmi konkrét vád. Az önök egész élete folytatólagosan vád tárgya előttünk. S minthogy mint túszok, értékes zálogok kezünkben, itt tartjuk önöket. Ha nekünk a hajunkszála meggörbül, vagy ellenforradalom ütne ki, önök lennének az elsők, akik lógnának.”– ezekkel a szavakkal válaszolt a letartóztatások indokát firtató kérdésekre a fogház politikai biztosa, László Jenő. A legszerencsésebb foglyok csak pár napot, esetleg néhány hetet töltöttek fogságban, sokan viszont csak a rendszer augusztus eleji bukásakor szabadultak.
Forrás: www.fortepan.hu
A kezdettől fogva felemásan fogadott rendszer belpolitikai stabilitása mindvégig ingatag és változékony volt. A korábbi társadalmi-politikai elit tagjai és a régi rend hívei mellett a földosztás elmaradása miatt csalódott és az egyházellenes akcióktól idegenkedő parasztok sem támogatták. Társadalmi bázisa jobbára az ipari munkásokra és a bányászokra terjedt ki. A legitimációt jelentő „északi hadjáratot”, a Felvidék egy jelentős részének visszafoglalását, a lakosság kitörő örömmel fogadta, ugyanakkor a közkatonák, a tisztek és a katonai vezetés tagjainak érzelmei helyett a politikai vezetőket nem revíziós célok, hanem a világforradalom támogatása és a szovjet Vöröshadsereggel való egyesülés motiválták. Annál nagyobb volt a csalódottság, amikor a párizsban ülésező békekonferencia annak fejében, hogy a román hadsereg kiürítse a Tiszántúlt a Vörös Hadsereget visszarendelését kérte Kun Bélától. Amit a forradalmi kormányzótanács feje az országszerte megszaporodó ellenforradalmi felkelésekre is tekintettel teljesített. A legnagyobb, június közepén, a Duna–Tisza közén kirobbant felkelésen már csak komoly katonai erők bevetésével és kemény megtorló intézkedésekkel tudtak úrrá lenni. A tűzharcban egyedül Dunapatajon 48-an haltak meg, a megtorlás során ez utóbbi helyen 15, Kecskeméten pedig 20 embert végeztek ki. Új legitimációt a románokkal szembeni sikeres katonai akció jelenthetett volna. A vörös hadsereg románokkal szembeni támadása ugyanakkor pár nap alatt összeomlott, a román hadsereg átkelt a Tiszán, és akadálytalanul özönlött a főváros felé. Ezzel nemcsak a Forradalmi Kormányzótanács, de a kommunista kísérlet sorsa is megpecsételődött.
A népbiztosok zöme különvonattal Bécsbe menekült, a maradók perekkel és hosszabb-rövidebb börtönbüntetésekkel néztek szembe, a legrettegettebb Lenin-fiúk közül pedig többeket még ebben az évben kivégeztek.
Forrás: www.fortepan.hu
A Tanácsköztársaság emlékezete mindvégig felemásan alakult, és a korszak rövidsége ellenére napjainkig egyoldalú véleményeket generál. Amíg az elmenekült vezetők többnyire a korszak eredményeit hangsúlyozták, a véres és erőszakos akciókat pedig tompították, az októbrista emigráció tagjai közül Jászi Oszkár és Garami Ernő is kárhoztatta a Tanácsköztársaság erőszakos „árnyoldalait”. A Horthy-korszak történészei és történetpolitikusai szemében a kommün mindvégig antikorszaknak és a magyar történelem mélypontjának számított. A második világháborút követően viszont fordult a kocka, és a szovjet hivatalos ideológia szerint ez a 133 nap a magyar történelem csúcspontjává avanzsálódott. Az új irányzat (amelynek egyik legfőbb ideológusa, Andics Erzsébet volt) a „dicsőséges” Tanácsköztársaságot a „Horthy-fasizmus” rémtetteivel állította szembe. A Tanácsköztársaság „születésnapját”, március 21-ének emlékét a magyar országgyűlés 1959-ben hivatalos ünneppé is tette. A hatvanas évek végétől megfigyelhető lassú professzionalizálódás eredményeként a történettudomány produktumai közt már szakszerűbb és elfogulatlanabb munkák is megjelenhettek, a rendszerváltás óta pedig teljes mértékben megszabadult ennek a korszaknak a kutatása is az elvárt hivatalos ideológiai „béklyóktól” és fogalomhasználattól. Ugyan a történetírás fősodra ma ezt a korszakot többnyire a magyar történelem folyamatosságán esett „törésként” mutatja be, sokoldalú, objektivitásra törekvő és új alapkutatásokra épülő monografikus feldolgozása évtizedek óta várat magára. A szakmai hozzáállás mellett a mai közbeszédben, és a világhálón zajló „fórumokon” gyakran ugyanolyan egyoldalú – jobbára az egykori támogatók és ellenzők azonos érvkészletén alapuló – véleményekkel találkozunk, mint 1919-ben. Ezekkel azonban a szakmáját professzionálisan végző történészeknek nincs, és remélhetőleg nem is lesz dolga.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 123–132.
Bödők Gergely: Vörös és fehér – Terror, retorzió és számonkérés Magyarországon 1919–1921. Kommentár. 2011/3. 15–31. (https://kommentar.info.hu/attachment/0001/426_kommentar1103.pdf)
Bödők Gergely: A Lenin-fiúkról és gyászos örökségükről. (https://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160321_bodok_gergely_a_lenin_fiukrol_es_gyaszos_oroksegukrol)
Bödők Gergely: A nagy törés – A Tanácsköztársaságról 96 év távlatából. (https://mandiner.hu/cikk/20150801_bodok_gergely_a_nagy_tores_a_tanacskoztarsasagrol_96_ev_tavlatabol)
A hanganyag meghallgatható itt is a vasárnapi élő rádióadás után.
Csúnya volt és piszkos és szegény volt, hogy telt neki jegyre, nem tudom, de őt néztük mind, az üdvözült lányt, ahogy itt ült a villamoson, karonfogva szótlan szeretőjét, aki, mint ő s mint a többiek, munkában (vagy inkább munka nélkül) előbb-utóbb egész tönkremegy. Én is őt néztem a havas éjben, mint egy kutyát, oly idegenűl; csodálkoztam, hogy oly nyomorult, és csodálkoztam, hogy mégis örűl.
Csúnya volt és piszkos és szegény volt mind a kettő, s éhes biztosan; sírni kellett volna a szánalomtól, elborzadni, hogy ilyesmi van. Sírni kellett volna a szánalomtól, de mi voltunk a szánalmasak, mi voltunk a vakultfényü lámpák, halott gépek, vacogó vasak, míg az a két proli, mint a villany- szerkezet, mely kontaktust talált, titokzatos emlők túlvilági áramába kapcsolta magát.
Ült a kocsin mindenféle ember, egy sem akadt náluk koldusabb; s épp ezért majdnem isteni gúny volt, hogy oly jól érezték magukat. Testük átgyúlt, lobogott az arcuk s hirdette, hogy mi a szerelem: „Szépség, erő, ész és pénz hiába, különb édent nem kaptok ti sem!” Ezt hirdették, bár egy szót se szóltak s szemük is csak egymásnak beszélt. Mint két angyal szálltak le, s a szájuk 35 a sötétben rögtön összeért.
A vezető rákapcsolt. Megyünk már, visz a kocsi, szikrázik, morog. Szégyeljem, hogy voltam boldog én is? Nagyobb szégyen, hogy most nem vagyok! 40 Nézek ki a földre, föl az égre: állati zűrzavar a világ, csillagok csordái és a férgek és mi és ők: egy örök család. Menj, gőg, fázom! Nincs mit undorodni! 45 Visz a halál, visz, hazafele. S a mindenség üzenete megcsap, mint egy nagy istálló melege.
Kedden, március 29-én, tartotta a hirami magyar klub a havi gyűlését. Ezen a mostani gyűlésen a vezetőség beszámolt a jelenlévőknek néhány a klubot érintő fontos eseményről és döntésről. Természetesen szó volt az általunk is hirdetett tégla járdáról is, amelyet a tervek szerint az első piknikre elkészítenek. Eddig a két különböző méretű téglából kb. 150 kerül majd a helyére a júniusi piknik kezdetére, amely egyben a 2016-os év első hirami piknikje is lesz. Az ígéretekhez híven lesz még ennek az akciónak folytatása jövő január elsejétől, azért is hogy akinek tetszeni fog és kedvet kap, hogy akár magának, akár a családjának vagy éppen a vállalkozásának a nevét megörökítse, ezzel is hozzájárulva a klub fennmaradásához, annak legyen lehetősége megtenni. Azért is örül a klub vezetősége ennek a kezdeményezésnek mert elmondásuk szerint ezáltal is jelentős összeghez sikerült hozzájutni az épület tatarozásához szükséges pénz alapot kipótolva, ezzel is jelentősen gyarapítva a ősszel tervbe vett felújítási munkálatok költségvetését. Ugyanis arról is döntés született hogy idén ősszel az utolsó piknik után rögtön elkezdődik a főépület teljes felújítása, beleértve egy teljesen korszerűsített, tusolókkal ellátott női és férfi illemhelyet is. Ezzel egyszerre egy teljesen felújított konyha is felszerelésre kerül, a nagy terem pedig téli hőszigetelést kap, belső burkolatot, ezáltal minden évszakba használható lesz.
De nemcsak a főépülettel vannak nagyszabású tervek hanem a focipályával is vannak elképzelések na meg persze van néhány olyan elképzelés is, ami egyelőre csak a gondolatok szintjén van, de érdekesnek tűnnek.
Még egyszer, talán sokadszorra megfogalmazódott az az igény, hogy nagy szükség volna fiatal önkéntesekre, aki segítenének a piknikek előtti készülődésben, legyen az férfi vagy nő. Tudom és ők is tudják hogy egyre kevesebb az ilyen önzetlen, önfeláldozó ember, de ha mégis valakinek akadna szabad ideje, vagy tud valakit, aki szívesen feláldozná ezt az időt a hirami klubnál, azt bármikor nagy szeretettel és tárt karokkal várják. Csak halkan mondom, hogy azok mind kapnak ingyen belépőt a piknikekre, igaz nem nagy összeg, de nagyon jó érzés tudni, hogy mi is hozzájárulunk amennyivel az erőnk és időnk engedi egy régmúltú magyar klub fennmaradásához.
A nyári eseménynaptáruk nagyon sűrű és nagyon ígéretes, lesz egy közös piknik a szlovákokkal júniusba, majd egy régi autó kiállítással egybekötött piknik júliusba, augusztus néz ki a legzsúfoltabbnak, tervek szerint először lesz székely piknik, talán Szent István napi rendezvény is egy szombati napon. A William Penn biztosítótársaság az időn először ők is itt tartják majd az éves piknikjüket, szeptemberbe pedig a szüreti bálos rendezvény van beütemezve.
Csak az időjárás legyen kegyes hozzánk a többit megoldjuk, mondta záró gondolatként a vezetőség a keddi gyűlésen.
Március 12-én rendezte a New York-i Magyar Ház vezetése az idei adománygyűjtő estjét, amelynek dr. Áder János köztársasági elnök volt a fővédnöke. A vacsorával egybekötött estén 127 adományozó vett részt. Az estén köszöntő beszédet mondott dr. Kumin Ferenc nagykövet, főkonzul úr aki kivételesen köszöntötte a rendezvényen részt vevő dr. Somogyi Balázst Connecticutból. Ez az alkalom azért volt különleges mert Dr. Somogyi Balázs március 15.-e alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést. Kumin Ferenc beszédében tájékoztatta a közönséget, akik nagy örömmel gratuláltak a kitüntetettnek.
dr. Kumin Ferenc nagykövet
SOMOGYI BALÁZS, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnöke, a New York-i 1956-os Magyar Emlékmű Bizottság alelnöke is. Többen között még az Itt Ott társaság vezetői tanácsának is tagja, aki az elismerést az amerikai magyarság kulturális életét kibontakoztató, az intézményes keretek megszervezése mellett a működtetés terén is kimagasló, önzetlen és fáradhatatlan munkája elismeréseként kapta ezt a kitüntetést. Gratulálunk neki mi is innen és kívánunk neki egészséget és kitartást a további munkájához.
A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket – közölte a washingtoni atomcsúcson résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának pénteken adott interjújában.
Orbán Viktor az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a magyar kormány komolyan vesz mindenfajta terrorfenyegetést. Arra az információra, melyet a napokban a The Washington Times című lap közölt, miszerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet név szerint Magyarországot is megfenyegette, azt mondta:
“nem lehet egy ilyen fenyegetést nem komolyan venni”.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket, kapcsolatban áll az európai és az amerikai illetékes szervekkel. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a kormány tizenöt pontos terrorellenes akciótervét az ellenzéki pártok is támogatják.
A magyar kormányfő a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából péntek délelőtt kétoldalú tárgyalásokon vett részt. Először Grúzia elnökével folytatott megbeszélést.
Barack Obama az atomcsúcson
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a mapi napig egyetlen terrorszervezetnek sem sikerült atomfegyverre vagy “piszkos bombára” szert tennie. Felszólította azonban a világ vezetőit, hogy erősítsék meg a nukleáris létesítmények védelmét.
Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és “a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét”. Az amerikai elnök ezzel arra utalt, hogy a belga és nemzetközi sajtó tájékoztatása szerint a március 22-án Brüsszelben elkövetett robbantásokat magára vállaló Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet brüsszeli sejtje “piszkos bombát” – radioaktív anyagot hagyományos töltetek felrobbantásával szétszóró fegyvert – akart előállítani, és ennek érdekében az el-Bakraoui fivérek filmeztek egy belga atomszakértőt.
Ibrahim el-Bakraoui az a terrorista, aki felrobbantotta magát a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, testvére, Khaled pedig nem sokkal később a brüsszeli metróban követett el öngyilkos merényletet. A hivatalos információk szerint a terrortámadások 32 halálos áldozatot szedtek és további 340-en megsebesültek.
Az amerikai elnök szerint kétségtelen, hogy ha az Iszlám Állam “őrültjei” nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek. Obama hozzátette, a csúcstalálkozón “a Brüsszelben lezajlott borzasztó tragédia fényében” az Iszlám Állam elleni további lépésekről is tanácskoznak.
Leszögezte, hogy a terroristák számára nehezebbé válhat a nukleáris anyagok beszerzése a hamarosan hatályba lépő, 102 ország által ratifikált “kulcsfontosságú szerződés”, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménynek köszönhetően.
Török Gábor szerint a Fidesz mindaddig nyertes lesz a következő választásokon, amíg nem lesz egy olyan politikai erő, amely magához tudja vonzani a kormányváltást kívánó szavazókat. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatást, az egészségügyet és a korrupciót nevezte az ellenzék legfőbb témáinak.
„Szerintem az ellenzék mára megtalálta a muníciót:
oktatás, egészségügy, korrupció
– ez az a három terület, amelyek a Fidesz-kormány legnagyobb támadási felületét adják.
Ezek azok a témák, amiket a Fidesz próbál a migrációval elrejteni és elleplezni. Ez egy klasszikus politikai küzdelem és majd az idő eldönti, hogy ennek kapcsán a választók mit fognak gondolni” – fogalmazott Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hozzátette: nem mindegy, hogyan tesszük fel a kérdést.
„Ha most idehívnánk szavazókat, és hosszan beszélnénk velük a migrációról és arról, hogy milyen veszélyeket rejteget, talán a Fideszre szavaznának. Ha utána idehívnánk ugyanezeket a szavazókat, és hosszan beszélnénk velük az oktatás helyzetéről, a magyar egészségügyről és arról, hogy helyesnek tartják-e azt a zsákmányszerzést és klientúraépítést, ami most zajlik, könnyen lehet, hogy mégsem szavaznának a Fideszre” – hangsúlyozta az elemző.
Török Gábor szerint a média napirendjén nagyon jelentős szeletet hasít ki a korrupció, ráadásul nem csak kevesek által olvasott politikai napilapokban vagy televíziókban.
„Nincs olyan nap, hogy ne erről szólnának a hírek. Ez pedig befolyásolja és meghatározza a választói gondolkodást, nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban médiapolitikai küzdelmek zajlanak. De ezt nagyon nehéz megváltoztatni, hiszen az ellenzék is ráérzett – gondoljunk csak Vona Gábor és Orbán Viktor parlamenti csörtéire, vagy Juhász Péter ezzel kapcsolatos törekvéseire.
Az elemző úgy véli azonban, más kérdés, hogy erről a választók mit gondolnak.
„Egy tanulságos felmérés azt mutatta, hogy amikor a közvélemény kialakítja politikai véleményét, akkor nem veszik figyelembe a korrupció mértékét. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem gondolják, hogy létezik, épp ellenkezőleg, meg vannak győződve róla, hogy van korrupció. Sőt ebben a felmérésben a Fideszt jelentősen korruptabb pártnak tartják, mint a szocialista pártot, pedig ez nem így volt 6-8 évvel ezelőtt” – hangsúlyozta Török Gábor.
Mint mondta, az emberek problémának látják a korrupciót, de azt gondolják, hogy ezen nem lehet változtatni, és már nem is veszik figyelembe, amikor döntenek.
„Fontos felmérés volt, mert megmutatta, hogy mennyire lehet hatásos a korrupcióval való politika. Nem véletlen, hogy az egészségügy és az oktatás, vagyis a magyar közállapotok kérdése nagyobb hatást gyakorol a választói gondolkodásra, csak sokkal nehezebb ezekben értelmezhető politikai mondanivalót megfogalmazni, mint azt mondani, hogy lopnak” – jegyezte meg Török Gábor.
A Szent Korona Ballon megálmodója és létrehozója Mede Ferenc felvidéki vállalkozó. Neve ismerős lehet a szerves művéltség iránt érdeklődő közönség körében, mivel az elmúlt években számtalan magyarsághoz és történelmünkhöz kapcsolódó jó ügyet szolgált támogatóként és létrehozóként egyaránt. Ilyen a Felvidéken évek óta működő Baranta Völgy, ahol egyre nagyobb közösséghez jut el a szerves tudás számos rendezvény, előadás, tábor formájában.
Mede Ferenc 1998 óta rendszeresen hódol egyik kedvenc időtöltésének, a hőlégballonozásnak, kezdetben utasként és kísérőként, mostanra végzett pilótaként. Másik érdeklődési területe immár 15 éve a Szent Koronával összefüggő információk gyűjtése és azok megértése. A két érdeklődési kör találkozásából született meg végül az ötlet, egy saját hőlégballon megtervezése és elkészíttetése. A Szent Koronáról szerzett ismeretei olyan mély hatással voltak rá, hogy úgy gondolta, hogy ez olyan méltó megjelenítése lehet az „égből alászálló” Magyar Szent Koronának, amely hűen tükrözi annak szakrális és felsőbb mivoltát, illetve annak eredetmítoszát.
A Szent Korona Ballon nem másolat! Jelkép, és mint olyan a magyar megmaradást és kárpát-medencei összetartozást hivatott kihangsúlyozni. Megjelenése az „égen” a Magyar Szent Korona fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a mai rohanó és szakralitását vesztett ember mindennapjaiban. A Szent Korona Ballon Európa egyik legkorszerűbb hőlégballon gyártója, a Morvaországi Berény városában székelő Kubícsek családi vállalkozás munkáját dicséri. A ballon kupolája közel négy hónap alatt készült el, ezt pediglen mintegy öt hónapnyi grafikai és rekonstrukciós előkészítő munka előzte meg.
Az előkészületek szakrális, lényegi munkájában Pap Gábor művészettörténész nyújtott teljes körű szaktudást és segítséget. A Korona hátoldalán szintén az ő szakmai segédletével megfestett, sokat vitatott három lecserélt kép feltételezett mása látható.
A kupola alsó felén Makoldi Sándor festőművész magyar néphagyományból kiinduló állatövi jegyeket ábrázoló mennyezeti kazettás festményének a ballon mértanához alakított másolata látható. A ballon 2.200 köbméteres kupola-térfogatával a sport-, illetve versenyballonok kategóriájába tartozik, ami annyit jelent, hogy teherbírása maximum 3 fő (beleértve a pilótát is). A cél nem elsősorban az utaztatás, hanem a Szent Koronanának, mint a mai korban is teljeskörű útmutatásként szolgáló jelképnek a láttatása. Terveink között szerepel a történelmi Magyarország „körberepülése”, valamint azon helyszínek felkeresése, ahol a történelem során a Magyar Szent Korona tartózkodott.
A hőlégballon kizárólag arra méltó eseményeken jelenhet meg az éppen érvényes – üzemeltető által megszabott – díjszabás ellenében. Ezen túlmenően hagyományos hőlégballonos sport-, illetve ünnepi rendezvényeken látható. Az utasok kilétét, és az események/rendezvények megfelelőségét minden esetben az üzemeltető által megbízott ügyintézővel kell egyeztetni, és jóváhagyatni, bárminemű – a Magyar Szent Koronához méltatlan, – nem odaillő esemény elkerülése érdekében.
A Szent Korona Ballon egyik legfontosabb küldetése megismertetni és láttatni az igaz múltunkat, történelmünket a ma emberével. Ennek ismerete nélkül ugyanis lehetetlen (!) a magyar jövő építése. Erősíteni kívánja a gyökereket, melyek nélkül a törzs és a lombozat elhalásra van ítélve.
Washington, 2016. április 1.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) a nukleáris biztonságról tartott csúcsértekezleten Washingtonban 2016. április 1-jén, a kétnapos tanácskozás második napján.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Szekcióülésekkel folytatódik pénteken a nukleáris biztonságról szóló, előző este megnyílt washingtoni csúcsértekezlet a rendezvényre meghívott ötvenhat állam-, illetve kormányfő, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.
Washington, 2016. április 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) a nukleáris biztonságról tartott csúcsértekezleten Washingtonban 2016. április 1-jén, a kétnapos tanácskozás második napján. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Az Obama elnök által helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Házban adott díszvacsorával egy időben a külügyminisztériumban John Kerry tárcavezető látta vendégül a konferencián részt vevő külföldi kollégáit. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris biztonság ügye néha lassan halad, és változatlanul sok a tennivaló, “minden egyes lépés, amelyet megteszünk, távolodás a veszélyektől”.
A kétoldalú találkozók sorában Barack Obama amerikai elnök mások mellett Abe Sindzó japán kormányfővel, Pak Gun Hje dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt, és találkozott Francois Hollande francia elnökkel, akiről azt mondta, hogy terrorellenes küzdelmével “felrázta az európai közösséget”. Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tartott egy nem hivatalos találkozót.
A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy “piszkos bombák” (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.
“Tudjuk, hogy terrorista csoportokban megvan a szándék arra, hogy hozzáférjenek hasadóanyaghoz, és hogy legyen atomfegyverük” – mondta csütörtökön Ben Rhodes, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Ed Royce pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai politikusok számolnak azzal: “terroristák kutatják a nukleáris létesítmények, atomerőművek gyenge pontjait szerte a világon”. Bár a 2010-ben rendezett első atomcsúcs óta jelentős előrelépés történt, még mindig sok a feketepiacon forgalomban lévő, nagyfokon dúsított urán – tette hozzá.
A szekcióüléseken olyan kérdéseket vitatnak meg, mint annak a fenyegetésnek a megelőzése, illetve minimalizálása, amelyet a nem biztonságos nukleáris anyagok jelentenek. Elemzők szerint azonban áttörés nemigen várható, hiszen két atomhatalom – Oroszország és Pakisztán – nincs jelen a washingtoni csúcsértekezleten, és nincsenek megbízható adatok a radioaktív anyagok feketekereskedelméről sem.
Az Egyesült Államok éppen a csúcsértekezlet előestéjén hozta nyilvánosságra magas fokon dúsított uránkészletének leltárát. A Fehér Ház által közölt összeállítás szerint a készlet 1996 és 2013 között 741 tonnáról 546 tonnára csökkent.
Magyarországot a csúcsértekezlet egyik kísérő redezvényén – más országokkal együtt – elismerésben részesítette az amerikai külügyminisztérium a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletének felszámolásáért. A díjat a csúcsértekezlet helyszínén, a washingtoni konferenciaközpontban adta át Suzan Eisenhower, Dwight D. Eisenhower néhai amerikai elnök unokája Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek.
Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MTI tudósítása szerint kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el. A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt. Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál. Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.
Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. „Utóbbi iránt óriási az érdeklődés” – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.
A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától. „A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának” – mutatott rá.
A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
Puskás Ferencet választották a futballtörténet legjobb játékosának a goal.com honlap szavazásán.
A Legendák Világbajnoksága elnevezésű online viadalon az Aranycsapat kapitánya – akinek pénteken lenne 89 éves – a holland Marco van Basten, az argentin Diego Maradona és a francia Zinedine Zidane búcsúztatásával jutott a Cristiano Ronaldo elleni fináléba. A Real Madrid legendás magyar játékosa a királyi gárda jelenkori portugál kiválósága ellen az internetes szavazók által leadott 192 471 voks mintegy 69 százalékát gyűjtötte be.
A goal.com beszámolója kiemeli, hogy Magyarországról 97 323 szavazat érkezett a csütörtökön zárult döntőben Puskásra, vagyis a magyar lakosság közel egy százaléka voksolt az olimpiai aranyérmes, vb-ezüstérmes játékosra.
