Csillogtak az izgalommal teli szempárok a clevelandi Szent Imre templom alagsorában. Nagy nap volt, ugyanis ünnepélyes keretek között indult meg az új tanév a clevelandi Magyar Iskolában. A nyári szünet után a felsőbb évesek izgatottan üdvözölték egymást, az óvodások pedig még megszeppenve álltak szüleik mellett. Az iskolában szép számmal felnőttek is tanulnak, akik kezdő és haladó szinten igyekeznek magyar nyelvtudásukat erősíteni.

A tanévet Szentkirályi Csia Judit, az iskola Igazgatónője nyitotta meg. Köszöntötte a diákokat, azok szüleit, valamint az iskola tanárait.

Az oktatók rövid bemutatása után, a Szent Imre templomban Mezei András atya tartott áhítattatot az ünneplő közönség számára. Áldását kérte az új tanévre, a diákoknak a tanuláshoz sok szorgalmat és lelkesedét, a tanároknak pedig türelmet és alázatot kívánt munkájuk elvégéséhez. A könyörgéseket felsőbb éves tanulók, folyékonyan olvasták fel, mely példaértékkel szolgált minden diák számára.

A Magyar Himnusz közös eléneklése erősítette bennünk a hitet és juttatta eszünkbe, hogy érdemes hétfő esténként a Magyar Iskola padjait koptatni, sokszor a szülők és tanárok áldozatvállalásával. Az ünnepélyes megnyitó után a tanárok felvezették diákjaikat az osztályterembe, ahol kezdetét vette az éves munka.

Szentkirályi Csia Judit Igazgatónő elmondta, az óvodások gyermekjátékokon keresztül ismerkednek a magyar nyelvvel, az alsós osztályokban pedig a magyar írás, olvasás elsajátítása az alapvető cél. A tananyagot a nyelvtan, versek, magyar történelem és a magyar néphagyományban található játékok és énekek egészíti ki. A felsőbb osztályokban a hangsúly már a helyes fogalmazáson, kifejezőkészség elsajátításán van, mely szintén kiegészül a magyar földrajz, történelem és irodalom játékos tanulásával. A Magyar Iskola szorosan együttműködik a Külföldi Magyar Cserkész Szövetséggel is, ugyanis lehetőségeihez mérten Cserkész Segédtiszti és Cserkészvezetői képzést is indít.

A diákoknak az év folyamán több alkalmuk is lesz a bemutatkozásra, az év folyamán megrendezésre kerül majd a már hagyományos szavalóverseny és várhatóan magyar népdalkincsünkből is adnak ízelítőt a közönségnek.

Török Dancsó Ádám / nemzetiregiszter.hu

Reklám

Toka Noémi a Taste of Hungary egyik koordinátora, a református templom önkéntese, aki a Borozda Néptáncegyüttes tagjaként még mulattatta is a fesztivál résztvevőit. Rövid interjút kértünk tőle, hogy foglalja össze a fesztivál eredményeit.

A szervező nagyon sikeresnek találta az idei fesztivált, elmondta hogy a gasztro fesztivál szervezését már egy évvel korábban elkezdik tervezni, s legnagyobb kihívás számukra az, hogy évről évre új ötletekkel lepjék meg a látogatókat. A menü összeállításában a fő szempont az , hogy a hagyományos magyar ételek megtalálhatóak legyenek, hiszen a vendégek azokat keresik. Nem maradhat el a gyulyás leves,  a halászlé, a töltött káposzta, a sült malac, a csirkepaprikás, és a sült kolbász sem. Évről évre ugyanaz a csapat készíti az ételeket, így garantált az ételek minősége.

A fesztivál résztvevő között nagyszámban amerikaiak vannak, akik tudják, hogy a magyar konyha kiváló, s ezért látogatják a fesztivált. Jó hír viszont, hogy évről-évre nő a magyar vendégek, illetve amerikai magyarok száma, akiknek nagy öröm a régen kóstolt magyar ételek újbóli felfedezése. Noémi úgy véli, hogy nagy értéket képvisel a fesztivál, hiszen a magyar konyhaművészet hagyományait mutatja meg. A sikert minden évben   kb. 50-60 önkéntes odaadó, nagyszerű munkája garantálja.

Fotók: Megyeri József

Reklám

Köszöntöm a Bocskai Rádió hallgatóit, és nagy tisztelettel köszöntöm Erdő Péter bíboros urat, aki az Esztergom-Budapest főegyházmegye érseke, Magyarország prímása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának  elnöke.

-Szeretettel köszöntöm a hallgatókat!

 Köszönöm  szépen hogy elfogadta a felkérésünket! Önök ezt a beszélgetést felvételről hallják, szombaton délután Washingtonban rögzítettük. Mikor merült fel  a gondolat, ennek a kápolnának a létrejöttével kapcsolatosan?

Először 2004-ben, amikor meglátogattam a Shrine-t, s azt láttam, hogy egy sor nemzeti kápolna van benne, mert  azoknak a nemzeteknek létesítettek itt kápolnát, akik hozzájárultak a jelenlétükkel a  lelki életükkel, a munkájukkal az amerikai katolicizmus kialakulásához. Hát a magyarság is hozzájárult, nem is kevéssé ehhez. Logikus volt, hogy kívánkozik ide egy magyar kápolna. Nehéz volt megtalálni a helyet, eleinte McCarrick    biboros úrnak a  biztatását kellett kérnem, hogy  ez valóban lehetséges, aztán később megváltozott itt az érsek  személye,  Ő nyugdíjba ment, Wuerl  bíboros lett az utódja.  Ő már írásban is elfogadta a kérvényt, engedélyezte azt. A Shrine-nek az igazgatósága pedig elkezdte a munkát, megbecsülték a költségeket és természetesen elkezdődött a gyűjtés az amerikai magyarság körében. Ebben Kis Barnabás Atya nagyon nagy érdemeket szerzett, természetesen ez nem volt elég. Ezért volt szükség arra, hogy a magyar püspöki kar is és a magyar állam is hozzájáruljon , úgyhogy a 3 fél együttesen hozta létre a kápolnát.  Majdnem azt mondom, hogy ez a munka talán mehetett volna gyorsabban is, de ezek az évek egy értéket jelentenek, mert megmutatták, hogy tudunk együtt dolgozni és ez nem volt mindig így. Néhány évtizeddel ezelőtt a külföldi magyarság éppen azért volt külföldön, mert valahogy a magyarországiakkal való együttműködésben valamikor problémák adódtak, de ma már ott tartunk, hogy hála Istennek, őszinte és alkotó együttműködés  lehetséges az egész magyarság körében, ezt kell erősíteni.

-Milyen jelentősége van egy ilyen kápolna létrejöttének a külföldi magyarok életében?

Először is bármilyen magyar ha erre jár, ezt meglátogathatja, ez egy zarándokhely, vonatkozási pont, másrészt a washingtoni magyar katolikus pasztorációnak ez egy  központja,  egy támaszpontja lesz. Eddig is már itt kezdődtek el a magyar misék, mostantól még inkább ez lesz a hely. Persze a kápolna kicsi, eléje lehet székeket és padokat tenni, de sokszor nem elég, adja Isten, hogy nagyobb helyen kelljen a szent misét tartani, és utána jöhessünk a kápolnába, hogy a magyarságért együtt imádkozzunk.  Tehát imádságra, szent misére, közösségi életre is itt van lehetőség. Nagyon fontos az, hogy a nemzeti shrine mellett van a katolikus egyetem, ennek az egyetemnek magyar papok közül mindig van egy-két hallgatója. Ez azt is jelenti, hogy a lelkipásztori munkában egyfajta segítséget itt meg lehet találni.

-Az ilyen és hasonló eseményekkel a magyar katolikus egyház mennyire segítheti az Amerikában élő magyarokat a nyelvük, az önazonosságuk és a magyarságtudatuk a megtartásában?

Elsősorban azzal próbáljuk segíteni őket, hogy Európa- szerte, de  Magyarországon  sajátos módon is  teológiailag válaszolni igyekszünk arra a kérdésre, hogy a nemzeteknek Isten színe előtt  van-e értéke. Mi a teológiai értéke a nemzeti nyelveknek, kultúráknak?   Arra az eredményre jutunk, hogy mai világban amikor a növényfajokért úgy aggódunk, és az állatvilágnak a különböző csodálatos lényeiért, akkor egy nemzeti kultúra, ami a teremtőnek egy csodálatos  alkotása, az ne lenne fontos? Hát minden nemzet kultúrájában tapasztalatok gyűltek össze, arról is, hogy az emberiségnek a nagy kihívásaira hogyan lehet válaszolni, tehát mindegyiknek a zsenialitására szükség van és később az emberiségnek lehet rá szüksége, nemcsak nekünk. Még valami, aki a saját nemzeti kultúráját becsüli, az a másokét is tudja tisztelni, mert az tudja, hogy ennek valódi értéke van. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy van egyszer egy elvi állásfoglalás vagy elvi támogatás, ami azt is jelenti, kell, érdemes Isten színe előtt érdemes magyarnak lenni, bár nehéz. Ugyanakkor van egy gyakorlati is, hogy jöjjenek, jöjjenek Magyarországra, nézzék meg akár az egyházi életünknek, a kulturális életünknek is a helyzetét, eredményeit. Főleg azok, akik már többedik generációhoz tartoznak, már a nyelvet se tudják, nézzék meg, hogy honnan jöttek el az őseik, és úgy fognak visszaérkezni, hogy büszkék lesznek rá. Lehet testvér kapcsolatokat kialakítani, egyházközségeknek hétvégi iskolái, magyar iskolái meg valódi magyar katolikus iskolák között, akár cserével is.  Szeretettel várjuk ezeket a kezdeményezéseket. Aztán magyar hitoktatás. Az Interneten most először a II. Világháború óta újra kiadtunk 12 hittankönyvet minden osztálynak modern, színes, szép könyvek. A neve a honlapnak az hogy hittansuli.hu. Mindezek megtalálhatók és a 100 legfontosabb egyházi ének ráénekelve magyarul. Tehát még pedagógiai segédeszközök is, a gyerekeknek még kérdések, verseny lehetőségek, díjakat lehet nyerni. Nincs fizikai távolság ezekben is. Azt hiszem, mi szállítjuk az anyagot, ahhoz hogy egy helyi közösség megtalálja akár a vallási kultúrában is azt ami a magyarságnak fontos.

-Látogatásának mi az üzenete az amerikai magyarok számára?

Az üzenet az hogy nem feladni, sőt a magyar egyházzal való kapcsolat is az egyik támasza most már ennek, és nekünk is szükségünk van persze a világban élő magyarságnak a  tapasztalataira.

-A püspök úr szerint milyen módon lehet szorosabbra fűzni a családokon belüli köteléket, az emberi értékeknek a megerősítését?  Hogyan legyünk jobb emberek?

Először is nekünk a hit alapján. Az első válaszunk, hogy van Isten.  Isten szeret minket. az hogy élünk az nem véletlen, az beleilleszkedik egy nagy tervbe, ennek a tervnek a mélyén a szeretet van. Ha az ember családban tud felnőni, ha megadatik valakinek, hogy családban nőjön fel, az megtapasztalja ezt a szeretetet, annak a számára a világ egészen más.  Nem ellenséges közeg, hanem egy olyan világ ahol meg lehet osztani a dolgokat, az örömöket, bánatokat, az anyagi javakat is, ahol egymásra figyelünk, egymást segítjük.  Ennek a tapasztalatnak a továbbadása szükséges.  A mai család általában nem több generációs, hanem szülők és esetleg gyerekek élnek együtt, de gondolni kell az öregekre. Nem szabad a kapcsolatokat elhanyagolni. Ez különösen Amerikában nehéz, mert nagy földrajzi távolságra élnek egymástól sokszor a család tagjai. Szóval össze kell jönni, legalább néha az ünnepeken, tartani a kapcsolatot, ha másként nem, akkor Skype-olni kell vagy az internet segítségével egymással rendszeres kapcsolatban lenni, mert úgy tudjuk megosztani az élményeinket, örömeinket, gondjainkat is.  Fontos az, hogy a család az egy segítő közeg legyen, az ember mögött. Én, mint a család tagja nem úgy vagyok családtag, hogy várom, hogy engem ki segít, hanem hogy én hogy segítek másoknak.

-A mai világban láthatjuk, hogy egyre kevesebben kötnek házasságot. Talán nem bíznak a házasság intézményében, ehhez jön még az individualizmus, a kommersz kultúrát előtérbe helyező reklámok, kiadványok sokasága ömlik ránk a médiából nap mint nap. Erre hogyan készítsük fel a gyerekeinket? Mit mondjunk olyan barátainknak, ismerőseinknek, akik hallani sem akarnak a házasságról?

Először is a jó házasságnak az értékét kell felmutatni, ez a családnak az egyik nagy hivatása, hogy lehet így élni, sőt boldogabban lehet így élni. Hitünknek ez nagyon fontos igazsága, hogy vannak a boldogságnak nagyobb tényezői is, mint az hogy ételben, italban, pusztán az anyagiakban mennyire bővelkedik az ember. Ezeket a tényezőket különösen adja a házasság, a szerelem, család, éppen ezért nemcsak a pillanatnyi jó közérzetről szól egy ilyen kapcsolat, hanem nagyobb boldogság az, ha áldozatokat is tudunk hozni a másikért, és akkor megtaláltuk azt a stabilitást, azt a szerető emberi közeget, ami az életet sokkal teljesebbé teszi. Tehát egy kicsit mélyebb szemlélete az emberi életnek, azt hiszem erősíti azt a vágyat vagy azt az elismerést, amit a házasság jelent.

Néhány éve Cleveland-ben bezárták a Szent Imre római katolikus templomot, majd ezt sikerült kinyittatni a katolikus hívek legnagyobb örömére. Hosszú és körülményes úton Magyarországra érkezett egy új pap. Még milyen eszközökkel segítheti a magyar katolikus egyház a diaszpórában egyre nehezebben létező katolikus egyházközösségeket?

Először is azt mondanám, hogy Magyarországon nagyobb a paphiány, mint Amerikában. Ez alap feltétel, amit tudni kell. A második dolog az, hogy természetesen mi nem írhatunk elő az itteni  egyház számára semmit, tanácsot adhatunk, javasolhatunk, kérhetünk . Ennek ellenére azt hiszem, hogy itt súlyosabb és mélyebb problémáról van szó. Én azt látom akár az apostoli szent széknél betöltött funkcióimban is, hogy Amerikában rengeteg per, jogvita van az egyházon belül templombezárások miatt. Ez nemcsak a magyarok, nemcsak etnikai közösségek, nemcsak a lengyelek, hanem angol nyelvű közösségeknél is.  Van olyan egyházmegye, ahol egyetlen napon 32 plébániát szüntettek meg. Nem azért mint Európában , hogy nincs pap, hanem  mert a gazdasági számítások szerint valaki azt mondta, hogy ez amúgy ésszerű. Innentől kezdve, ez az egész amerikai egyháznak a belső és lelki, pasztorális problémája, mert itt arról van szó, hogy ha rábízzuk a teljes szervezési feladatot egy gazdasági tanácsadó cégre, az úgy fogja szervezni, mintha egy üzletlánc lennénk, de nem azok vagyunk! Az emberi lélek, az emberi kapcsolatok olyan értékeket hordoznak, ami pénzben nem fejezhető ki. Ha Magyarországon bezárnák mindazokat a templomokat, amit az ott lakó hívek nem tudnak tatarozni, minden templomot be lehetne zárni. Vagy a központi egyházi források vagy az állam segíti. A régi forrásokat ugye elvonták, tehát gyakorlatilag ez mindig valahogy lebeg a levegőben, hogy hogyan is lesz ez megoldva. De együtt vagyunk, imádkozunk és a templomot szent helynek tartjuk. Ez is egy fontos dolog, hogy az Óvilágban, és az egyházban magában is a templom szent helynek számit.  Gondoljuk meg, hogy Budapesten az egész szocializmus időszakában egyetlen templomot bontottak le használatban levőt, a Regnum Templomot.  Még ma is ott őrzi a helyét a kereszt, mert az emberek nem felejtették el és még most is megjegyzik, hogy de azt lerombolták. Egyetlen egyet. Pedig sokszor nem praktikus, sokszor kínlódunk vele, hogy hogyan tartsuk karban vagy azt mondjuk nem járnak annyian, de ezek értékek.   Ezek a városnak a  képét is meghatározzák és mi Budán és Pesten tudjuk azt mert megvannak a barokk kori metszeteink, hogy milyen volt, amikor a templomtornyokon kereszt helyett  150 évig valami mást lehetett látni, és milyen volt amikor visszakerült a kereszt. Ez nem puszta praktikumnak a kérdése.

-Őszentsége Ferenc Pápa azt mondta egy nemrég elhangzott beszédében, hogy „Ne bántsátok a bevándorlókat én is az vagyok.” Ez milyen üzeneteket hordoz magában, hogyan kellene megoldani ezt az újkori népvándoroltatást?  Ez most már tisztán látszik, hogy ez a probléma meghaladja Magyarország erejét.

Nemcsak Magyarországét, de egész Európáét is. Itt egy nagy globális problémáról és válságról van szó, aminek vannak kemény politikai, sőt katonapolitikai összetevői, vannak gazdasági összetevői. A Szentatya szokta emlegetni néha és nagyon igazul és hatásosan azt, hogy a nemzetközi gazdasági rend igazságtalan. Hogy lehet az, hogy ugyanazért a munkáért az egyik országban százszor annyi fizetést érdemel valaki, mint a másikban? Látjuk, hogy ez nem sokáig tartható. Ugyanakkor egy ország, egy nép, egy olyan ország,  mint Magyarország felelős a létéért is, felelős a nyelvéért a kultúrájáért, amiről beszéltünk. Sőt, ahhoz hogy másokat, de tényleg üldözötteket, nem pedig olyat, akik ok nélkül vagy erőszakkal akar behatolni. Tehát  ahhoz, hogy segíteni tudjon, ahhoz az kell,hogy létezzen, hogy működőképes legyen, hogy a család , a nemzet, a társadalom működőképes legyen.   Ebben kell keresni az egyensúlyt. Ez nagyon nagy feladat, mert a keresztény szeretet, az az első. A keresztény szeretet azt mondja, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ha a javak nem végtelenek, akkor újra és újra az emberiségnek és minden egyes embernek dönteni kell, hogy most kit segítek. Ebben van egy felelősségi rendszer, nyilván a családtagot, a saját szüleimet, a legjobban rászorultat, a magatehetetlent, őt segítem először, s utána jönnek a többiek. Azt hiszem, hogy ebben a komoly erőtérben gondolkozunk ezen, s adja Isten, hogy meg sikerüljön találni azokat a megoldásokat.

– A 2004-es csíksomlyói pünkösdi búcsún a zarándokok előtt, az önt üdvözlő gyulafehérvári érsek kiemelte, hogy Ön  tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen az ön  nagyszülei székelyek voltak. Csíkszeredai székely létemre való tekintettel adott a kérdés, mi a véleménye a székelyek autonómiatörekvéseiről ?

Azt gondolom, hogy nagyon sokféle jogi elképzelés meg ötlet merült itt fel az utóbbi években. Az biztos, hogy ha egyszer a népeknek a léte és kultúrája érték, akkor az a magyarságé és azon belül a székelységé is. Tehát ez egy olyan érték, amit tudatosan támogatni és segíteni kell és érdemes.  Hogy ennek milyen történelmi időszakban, mi a legjobb módja, s mi a reálisan elérhető módja,  hát ezt kell megkeresni és ez nem kis feladat. Éppen ezért azt hiszem, hogy itt  mindig egyfajta belső mozgásra, éberségre, figyelemre és munkára  van szükség, új és új lehetőségek, új és új  nehézségek is adódnak. Én megmondom őszintén, hogy a legnagyobb nehézséget miben látom. Abban, hogy a rendszerváltozás óta, tehát 25 év óta a felsőoktatásban résztvevő fiatalok aránya a korábbihoz képest megtöbbszöröződött. Miért? Mert ezekben az országokban hozzá akarták igazítani a nyugati arányszámhoz a diákoknak a létszámát. Ezért hosszú évekig úgy finanszírozták az egyetemeket, ha minél több diák van, annál több pénzt kapnak. Ezzel azt a túlélési stratégiát, amit korábban a székely falvak sikerrel folytattak hogy hát  legfeljebb nem megyünk el tanulni , megmaradunk a szülőföldünkön, egyre kevesebben tudják továbbvinni. Aki pedig elmegy egyetemre tanulni egy olyan országban ahol nem az anyanyelve a hivatalos nyelv, az mégiscsak előbb-utóbb kétnyelvű lesz. Tehát az egy másfajta feladat, egy értelmiségi lét ott megőrizni a nemzeti azonosságot. Azt hiszem ez ma a székelységet messzemenően érinti.

-Több magyar kormánytisztviselő is ide utazott erre az eseményre, tudomásunk szerint néhányan maradnak is. Biztos, hogy Kövér László házelnök úr ellátogat a 60. cserkésznapra Cleveland-be. Ön innen számít elmenni máshova is vagy nagyon sűrű a programja, máshová szólítja Önt a hivatás?

Közben elmentem New Yorkba, ahol szintén találkoztam a magyar közösséggel, ott is természetesen templomról és katolikus közösségi életről volt szó. Azonban itt, ha véget ér a program a holnapi magyar mise után, akkor rohanok a repülőtérre, mert kezdődik a Magyar Püspöki Konferenciának az őszi ülése. Utána pedig az Európai Püspöki Kar, ráadásul most egy külön kérés alapján most a Szent Földön tartjuk majd a találkozónkat, ami megint csak utazással és sűrű programmal fog járni.

Nagyon szépen köszönöm bíboros úr a megtiszteltetést, kívánok Önnek szerencsés utat hazafelé és áldást a további munkájára.

Reklám

Gera Mátyás a Chicagói Magyar Társaság elnöke, aki a Taste of Hungary egyik alapító tagja, s a fesztivál pénzügyi feladatainak a  koordinálását is végzi immár  5 éve,  a fesztivál háttérmunkálatairól, s skulissza- titkairól mesélt a Bocskai Rádiónak . Nagy örömmel töltötte el a szervezőt, hogy a látogatók száma meghaladta az 1000 főt, úgy érzi hogy a fesztivál gyökeret vert az amerikai magyar fesztiválok sorában, s hagyománnyá nőtte ki magát. Gera Mátyás jól ismeri a magyar gasztronómiát, hiszen Magyarországon 20 évig dolgozott a vendéglátásban, s az ott szerzett tapasztalataival erősíteni tudja a fesztivál csapatát. Ipari mennyiségű alapanyagokat használnak fel a Magyar ízek fesztiválján, amelyek tárolását ettől az évtől hűtőházban tudják frissen tartani, s ezzel megoldódott a korábbi évek tárolási problémája. A szervező nagy esélyt lát arra is,hogy jövőre egy jól felszerelt konyhában készülhetnek a fesztivál fogásai.

Chicagóban nincs magyar étterem, s a Gulyás Fesztivál és a Taste of Hungary ezt az űrt próbálja betölteni. A két rendezvény évente kétszer több ezer ember számára teszi elérhetővé a magyar konyha ízeit.   Nincsenek profi szakácsok a fesztiválokon, a chicagóban megszűnt magyar étterem két szakácsnője besegít az ízek pontosításában. A Gulyás Fesztivál győztesei készítették a gulyás levest a Taste of Hungary rendezvényen, így a vendégek most is  aranyérmes csapat  gulyását  kóstolhatták. Fontos, hogy a fesztivál folyamatos  minőséget képviseljen, s évről-évre finomabb ételekkel kedveskedjen a látogatóknak.

Toka Noémi a Taste of Hungary egyik koordinátora, a református templom önkéntese, aki a Borozda Néptáncegyüttes tagjaként még mulattatta is a fesztivál résztvevőit. Rövid interjút kértünk tőle, hogy foglalja össze a fesztivál eredményeit.

A szervező nagyon sikeresnek találta az idei fesztivált, elmondta hogy a gasztro fesztivál szervezését már egy évvel korábban elkezdik tervezni, s legnagyobb kihívás számukra az, hogy évről évre új ötletekkel lepjék meg a látogatókat. A menü összeállításában a fő szempont az , hogy a hagyományos magyar ételek megtalálhatóak legyenek, hiszen a vendégek azokat keresik. Nem maradhat el a gyulyás leves,  a halászlé, a töltött káposzta, a sült malac, a csirkepaprikás, és a sült kolbász sem. Évről évre ugyanaz a csapat készíti az ételeket, így garantált az ételek minősége.

A fesztivál résztvevő között nagyszámban amerikaiak vannak, akik tudják, hogy a magyar konyha kiváló, s ezért látogatják a fesztivált. Jó hír viszont, hogy évről-évre nő a magyar vendégek, illetve amerikai magyarok száma, akiknek nagy öröm a régen kóstolt magyar ételek újbóli felfedezése. Noémi úgy véli, hogy nagy értéket képvisel a fesztivál, hiszen a magyar konyhaművészet hagyományait mutatja meg. A sikert minden évben   kb. 50-60 önkéntes odaadó, nagyszerű munkája garantálja.

Fotók: Megyeri József

Reklám

Szeptember 12-én a Taste of Hungary Fesztivál  a  magyar gasztronómia legjellegzetesebb ízeit mutatta be. A fesztivál hivatalos vendégeként köszöntötte a látogatókat Szebényi Ferenc, chicago-i főkonzul, aki bemutatta az eddig megkérkezett konzuli csapatát is.  A főkonzul egy hete érkezett kollégáival együtt Illinois állam legnagyobb városába, Chicagóba, hogy 6 év kényszerszünet után ismét megnyílhasson a chicagói magyar főkonzulátos.  A konzulátushoz október elejétől fordulhatnak a közép-nyugati régió 15 államában élő magyarok és magyar származásúak állampolgársági, anyakönyvezési, útlevélkérelmi, hagyatéki és egyéb ügyeikkel. Szebényi Ferenc a fesztivál résztvevőinek bejelentette, hogy a konzulátus  hivatalos megnyitó ünnepségét október 1-jén 15-kor tartják, amelyet  Szíjjártó Péter külügyminiszter nyit meg. Az ünnepségen  részt vesz Chicago polgármestere és Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet is.

A főkonzul azzal indokolta a konzulátus szükségszerű újraindítását , hogy egyrészről a környéken élő magyaroknak és magyar származásuaknak végre elérhető konzuli szolgáltatást tudnak biztositani, másrészről Chicagó az USA egyik legnagyobb üzleti központja, ezért ebből a térségből is szeretne a magyar állam befektetéseket vonzani Magyorországra. Ennek elérése céljából most lényegesen megerősödött gazdasági csapattal kezdik el a munkát októbertől.  A kulturális szempontból nyitott Chicagóban támogatni kívánják a magyar kultúra erőteljesebb megjelenését is. A főkonzul hangsúlyozta, hogy saját feladatának tekinti azt is, hogy minél több magyar tudós és művész érkezzen Chicagóba, amely felkelti az itt élők érdeklődését, és terjeszti a magyar tudomány és kultúra értékeit.  Reményét fejezte ki, hogy a konzulátus  a teljes stábbal legkésőbb az év végére egészül ki és 100 százalékosan  helyt tud állni az új feladatok megoldásában.

Szebényi Ferenc köszönetét fejezte ki a Taste of Hungary szervezőinek, amely a magyar konyha bemutatásával  terjeszti a magyar kultúrát.

Reklám

“Chicago-ba kéne menni,
Magyar ételt kéne enni,
S mire múlik ez a hét el,
Elfogy minden magyar étel!”

Így foglalták rímekbe a chicagói magyarok a Taste of Hungary fesztivál lényegét. Valóban így is történt, hiszen ennek szerencsés szemtanúja voltam szeptember 12-én a Norridge-i Magyar Református Egyház udvarán megtartott színvonalas rendezvényen. A magyar ízek fesztiválját immár 5. alkalommal rendezte meg a Chicagói Magyar Társaság. A magyar kultúra és a magyar gasztronómia  majdnem 1000 embert csalogatott a templom területére, ahol ipari mennyiségű ínycsiklandó finomságok várták a látogatókat.

300 font csirkehúsból készült a csirkepörkölt, 750 font húsból a sült kolbász, s mindezek mellett még 8 malac forgott a nyárson folyamatosan. Természetesen nem maradt el a halászlé sem, illetve közel  200 liter gulyás várta az éhes vendégeket. 1200 káposztát töltöttek meg az asszonyok, kb.1000 lángos fogyott el, s több száz kürtőskalács. Palacsintát és réteseket is lehetett tesztelni, akinek még fért a pocakjába. Nagyon ötletesnek tartottam a hagyományos magyar ételek eredetének megismertetését, magyarázatát,  amelyeket  az ételek vásárláskor olvashatott el az érdeklődő.

Számomra nagy felfedezést jelentett az a háttér munka, amit az odaadó és önzetlen önkéntesek végeztek. Régen láttam ennyi serény és kedves embert szervezetten, összhangban dolgozni. Találkoztam mongol hölggyel, aki serényen részt vett az előkészületekben, beszéltem holland származású önkéntessel is, aki büszkén mesélte magyarul, hogy mennyire fontos számára, hogy a magyar konyha különlegességeit minél többen megismerjék. Kb. 40-50 önkéntes több napos előkészületi munkája tette lehetővé hogy a legízesebb és a legfinomabb ételeket kóstolhatták meg a vendégek.

A kóstolók között találkoztam Szilviával, aki azt mesélte nekem remegő hanggal és megkopott magyarsággal, hogy kb. 30 évvel ezelőtt hallotta a meggyleves szót utoljára a nagymamájától, s az ízére sem emlékszik már. Nem sokáig kellett bátorítanom, hogy itt a remek alkalom a meggy leves ízének rekonstrukciójára. Megható volt amikor  első kanál után láttam Szilvia szemében a felismerést, hogy hazaérkezett az egykori nagyi konyhájába.

Bartha Pétertől, aki a kürtőskalács csoportot vezényelte, megtudtam hogy a kürtőskalács készítésének is vannak komoly  titkai. Ha nedves az idő, akkor máshogy kel meg a kalács tésztája, s a szén is máshogy ég. Több éven keresztül tesztelgették a receptet, hogy megtalálják a tökéletes tészta állagát és ízét.

Remek ételek mellett színvonalas előadások szórakoztatták a vendégeket. A  Szászka zenekar Wisconsinből érkezett. Az együttest  Orbán Laci hegedűs és Harsánszky Katalin énekes egészítette ki. Török Dancsó Ádám is a fesztivál vendége volt aki citerán és furulyán játszott moldvai csángó népdalokat. Délután és este a Borozda Néptáncegyüttes produkcióit élvezhette a közönség. Az egyedi bajuszverseny, a kutyakiállítás, a magyar filmbemutató, a látványos kolbásztöltés  mind izgalmas és sikeres  programnak mutatkozott.

Számtalanszor megfordultam már a budapesti Vörösmarty téri ünnepi vásárokon, ahol a magyar ételek legízletesebb étkeit kóstolhatják a látogatók. Örömmel állapítottam meg, hogy ha a chicagói Taste of Hungary-t egy varázslat során áthelyeznék Európába, s azon belül Budapesten a Vörösmarty téren vetne horgonyt  a fesztivál hajójának terülj, terülj asztalkája, akkor a  budapestiek bizony sokáig emlegetnék az ízek fesztiválját, mert a legjobb kombinációjú ízbombák ringatnák boldogságba az ott kóstolókat , mint ahogyan velünk is ez történt Chicago Norridge-ban.

fotókat készítette: Megyeri József

Reklám