Barabási Albert Lászlóval, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet, 2018 júliusában Marosvásárhelyen Lázok Klára beszélgetett. Az eseményről Simon Virág írt beszámolót a Liget portálra, amelyből kiderül, hogy az erdélyi származású tudós a hálózatelmélettel jelenleg azt kutatja bostoni laborjában, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németek a náci ideológiát, hogyan hasznosíthatják az elméletet a rákkutatásban, vagy hogy mi lehet a siker titka. Utóbbiról szól a szeptemberben magyarul is megjelent A képlet című kötete.

A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb, természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy a hálózatokban vannak erős csomópontok, és azok köré csoportosulnak a többiek. Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik. (…)

A Bostoni egyetem kutatója a marosvásárhelyi találkozón elmondta, hogy jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, miért azonosultak sokkal a németországi közösségek a náci ideológiával sokkal gyorsabban, mint ahogy az várható volt. A korabeli jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat, amelyek segítették az eszme terjedését. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére. „A hálózat diagnózist állít fel, feltárja a problémát, de a gyógyszert nem tudja megadni. Az bizonyos, hogy a rák esetében jelenleg nem a meghibásodott »gépezetet« gyógyítják, nem azt a meghibásodást, amely lehetővé teszi a sejtburjánzást, hanem a tüneteket, s ez nem elégséges. Azt már tudjuk, hogy nem a rákbetegség gyógyszerét fogjuk elsőként a hálózati kutatásokkal megtalálni, hanem valami egyszerűbb betegségétA” – mutatott rá a tudós.

Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.

Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint olyan szigeteket, közösségeket kell létrehozni, ahol fiataljaink jól érzik magukat, otthonra találnak, erősödik nemzeti és kulturális identitásuk, s nem Berlinben vagy Londonban keresik a boldogulást. Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az előadó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatában alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”

Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent, a hálózatokon belüli dinamikát, mozgásokat még nem értik igazán, nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni. A bő kétórás beszélgetésen elhangzott, hogy a fizikusnak szeptemberben magyarul is megjelent a legújabb könyve, A képlet. Ebben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Forrás: https://liget.ro/eletmod/a-rakkutatasban-is-hasznalhato-halozatelmelet-barabasi-albert-laszlo-marosvasarhelyen

A kutató weboldalai: www.barabasi.com, www.barabasilab.com

Beszámoló A képlet c. könyv budapesti bemutatójáról: https://konyves.blog.hu/2018/09/28/barabasi_albert-laszlo_a_sikernek_nincs_korhatara

A cikket Miklós Melánia, rádiónk KCSP-ösztöndíjasa választotta.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.