Miután Mezei András atyát hazahívta a püspöke Magyarországra, a Szent Imre és Szent Erzsébet közösségek új lelkipásztort kaptak Bóna Richárd atya személyében. A kinevezését követő első szentmisét július 19-én mutatta be, hálás a híveknek szívélyes fogadtatásért. Bóna atya számára nem ismeretlen Amerika és a magyar közösségi élet, 23 éves korában került ide Pozsonyból. Az atya eddigi életútját és a hivatása iránti mély elszántságát ismertük meg, amikor beszélgettünk vele. 

(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)

A felvidéki magyar családból származó Bóna Richárd atya vegyes nemzetiségű környezetben nőtt fel a szlovák fővárosban. Szlovák alapiskolába, majd magyar gimnáziumba járt. A szlovák környezet ellenére a szülők fontosnak tartották, hogy gyermekeik megéljék magyarságukat: beiratták őt és testvérét cserkészetre, a ferencesek templomába jártak magyar misére. Bár széles érdeklődési köre volt az iskolában, mégis tudta valahol mélyen, hogy pap lesz. A hívás az évek során egyre erősödött a lelkében, mire érettségizett, addigra már biztos volt, hogy a hittudományi főiskolára fog felvételizni. Akkor sem, és a szemináriumi évek alatt sem bánta meg döntését.

Amikor pályaválasztásának körülményeiről kérdeztük, egy kedves kis történetet idézett fel a gyerekkorából. Harmadik osztályos korában lett elsőáldozó, ami után rögtön beállt az oltár körül szolgálattevők csoportjába. Felvidéken hagyományosan csak fiúk ministráltak. Egyszer hazafelé menet a szentmiséről megkérdezte szüleit, hogy muszáj-e minden ministránsnak papi pályát választani, amire szülei trükkösen igennel feleltek. A gyermek Richárd pedig azonnal beleegyezett, hogy ha nagy lesz, akkor ő is pap lesz. Ahogy felnőtt, persze rájött, hogy ez másképp működik, de a gondolatai hátterében mindig ott volt, olykor pedig erősebben előjött, hogy Isten szólítja őt. Sok fontos dolog van a Földön, de mind közül a legfontosabb a lelkünk üdvössége. Úgy érzi, hogy egy papnak felelőssége és feladata, hogy minél több embert segítsen eljutni a menyországba. Ezen szívesen dolgozik, és fog is a jövőben.

Öt éve volt a Pozsonyi Hittudományi Főiskola hallgatója, amikor Amerikában élő unokatestvérei, és rajtuk keresztül Roskó László atya felkereste, hogy utazzon ki, folytassa itt a tanulmányait, és vegyen részt a clevelandi magyar pasztorációban. Bóna atya sok gondolkodás és ima után Isten akaratában bízva elfogadta az új lehetőséget. Az első évben az angol nyelvtanulásra koncentrált, majd pedig belépett a clevelandi szemináriumba. Otthonról hozott teológiai tapasztalatai másak voltak, itt nem bizonyult elegendőnek a szemeszter végi hajrá, egész tanévben aktív kellett, hogy maradjon. Az évvégi jegyét nem csak a vizsgája határozta meg, hanem az egész tanévben végzett munkája. Pozsonyban 130-an tanultak, addig a clevelandi egyházmegyében csak 28 papnövendék volt akkoriban. Sikeresen alkalmazkodott ezekhez a különbségekhez és változásokhoz, beilleszkedett.

2003-ban szentelték pappá a clevelandi székesegyházban, első állomáshelye Rocky Riverben a Szent Kristóf templom volt. Négy év papi szolgálat után North Royalton Szent Albert egyházközségébe helyezték át. Ezek a pasztorációban töltött évek még mélyebben tudatosították benne, hogy megtalálta a hivatását. A Szent Alberti évek alatt megkérte a püspöke, hogy menjen továbbtanulni, hogy kisegíthessen az egyházmegyei bíróságon. Az új tanulmányok Washington DC-be szólították, ahol megszerezte a diplomát, később pedig a jogdoktori címet kánonjogból. Az egyháznak, mint egy külön társadalomnak meg kell szerveznie a belső életét, a jó működés érdekében pedig törvényekkel szabályozni azt. Bóna atya az egyházi bíróságon dolgozik, főleg házassági ügyekkel találkozik, de előfordulnak liturgiával kapcsolatos, szerzetesrendi, ingatlanjogi kérdések is.

A Szent Imre és Szent Erzsébet templom lelki vezetőjeként arra fog törekedni, hogy Jézus Krisztushoz vezesse az embereket, megerősödjenek, és a hétköznapi életük részévé váljon a hit. Ne vegyék magától értetődőnek az Isten jelenlétét, hanem kincsként megbecsüljék azt. Főleg napjainkban aktuális ez, amikor a világ egyre jobban húzódik el a vallás törvényeitől. A emberek lelkének ápolása mellett Bóna atya szívügye, hogy a magyar közösségek megmaradjanak, és a többi generációnak át lehessen adni azt a szép üzenetet, hogy őseik a diaszpórában megtartották a hitüket és nyelvüket. Tudja, hogy az egyház Clevelandben a magyar közösség összetartó intézménye és lelki tartóoszlopa. Bóna atya támogatásáról biztosítja a híveket, és a következő üzenetet szeretné a szívükre helyezni: “Az Isten a legfontosabb az életünkben, és minden döntést, amelyet hozunk, minden igyekezetünk, ami van, minden projektünk központjában az a cél, hogy az Isten dicsősége növekedjen, hogy mi úgy legyünk felismerve, mint hívő magyarok.”

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

Dorgay Zsófia
Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.