Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által az államalapítás ünnepe alkalmából odaítélt állami kitüntetéseket adtak át tegnap a Csíkszeredai Főkonzulátus Lázár-házának dísztermében.
A hat székelyföldi kitüntetett közül hárman háromszékiek: Gazda Klára sepsiszentgyörgyi néprajzkutató, Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi könyvtáros, helytörténész, valamint Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész.
Tóth László, Fazakas János, Gazda Klára, Vetró András, Antal Zsolt és Demeter Lajos. Fotó: FOTÓ: Kovács Hont Imre / Hargita Népe
„A kitüntetés csak azokat illeti meg, akik hiteles emberek, akik hisznek abban, amit tesznek. (…) Az önök életútja és a hivatásukban végzett tevékenységük büszkeséggel tölt el bennünket. Azzal a büszkeséggel, hogy közösségünkben ilyen nagyszerű emberek ilyen nagyszerű terjesítményekre képesek” – mondotta többek között Tóth László főkonzul, majd Percze László konzul felolvasta a laudációkat.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Gazda Klárának az erdélyi magyar etnográfia és folklorisztika területén elért kutatási eredményei, valamint nagy hatású oktatói munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét,
Demeter Lajosnak „Háromszék történetének, különösen a vármegye 1848–49-es emlékeinek feltárását szolgáló helytörténeti kutatói és publikációs tevékenysége elismeréseként
és Vetró Andrásnak az erdélyi magyarság identitásának és kultúrájának megőrzését, illetve továbbadását szolgáló, több évtizedes alkotóművészi és oktatói tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
A rendezvényen közreműködött a csíkszeredai Mercurium együttes.
További kitüntetettek: Fazakas János néptáncpedagógus, a Maros Művészegyüttes volt tagja, a mezőmadarasi Árvalányhaj Néptánccsoport oktatója (Magyar Arany Érdemkereszt), valamint Ferencz Sándor Csaba karnagy, a Nyárádszeredai Elméleti Líceum nyugalmazott zenetanára és Antal Zsolt táncművész, táncoktató, koreográfus, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagja (Magyar Ezüst Érdemkereszt).
Peking, 2017. november 9.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019 szeptember 7., szombat (MTI) – Larry Kudlow, a Fehér Ház Gazdasági Bizottságának vezetője az egykori amerikai-orosz hidegháborúhoz hasonlította a kereskedelmi vitát Kínával, amikor újságíróknak nyilatkozott pénteken Washingtonban.
Donald Trump elnök gazdasági tanácsadójának szavait az amerikai kommentátorok úgy értelmezték, hogy a kereskedelmi vita akár olyan hosszúra is nyúlhat, mint az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió közötti, hidegháborús időszak.
Kudlow azt hangoztatta, hogy Donald Trump nem tartja sürgősnek a megállapodást pusztán amiatt, hogy jövőre az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz. “A tét olyan nagy, hogy jó megállapodást kell kötnünk, és ha ehhez évtizedek kellenek, hát legyen!” – fogalmazott Kudlow. Ezzel összefüggésben jegyezte meg, hogy az Egyesült Államoknak évtizedekbe telt, mire Oroszországgal elérte azt az eredményt, amit akart. “Emlékszem, Reagan elnök hasonló küzdelmet folytatott a Szovjetunióval” – fűzte hozzá.
“Időnként az embernek ki kell tartania, és megtapasztalják majd, hogy ennek az elnöknek a kitartása korlátlan, mert hisz abban, hogy az országot és a dolgozóit, valamint az ország biztonságát védelmezi” – hangsúlyozta a gazdasági tanácsadó. Úgy vélte, hogy Trump elnöknek sikerült meggyőznie az amerikaiakat a Kínával folytatandó tárgyalások fontosságáról. Leszögezte azt is, hogy szerinte ez a kereskedelmi vita “nagy horderejű gazdasági és emberi jogi kérdés, de talán mindennél nagyobb horderejű nemzetbiztonsági kérdés”.
Az amerikai és a kínai tisztségviselők a napokban egyeztek meg arról, hogy a kereskedelmi tárgyalások újabb fordulóját októberben tartják meg.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. szeptember 6., péntek (MTI) – Több amerikai tagállam pert indított a Facebook közösségimédia-óriás ellen – közölte pénteken Letitia James, New York állam igazságügyi minisztere.
Közleményében Letitia James leszögezte: a vizsgálatot kétpárti egyetértéssel indítják meg a jövő héten, hogy feltárják, a Facebook csökkentette-e felhasználóinak választási lehetőségeit a verseny elfojtásával, és veszélybe sodorta-e felhasználóinak adatait. A Facebook elleni vizsgálathoz New York mellett eddig csatlakozott Colorado, Észak-Karolina, Florida, Iowa, Nebraska, Ohio, Tennessee és a szövetségi főváros, Washington is. Valamennyi államban azt feltételezik, hogy a Facebook a közösségi média területén meglévő monopol helyzetét felhasználhatta a verseny elfojtására.
Ettől függetlenül mintegy tucatnyi amerikai tagállam várhatóan trösztellenes vizsgálatot indít a Google ellen is. A pert indítók azt gyanítják, hogy a Google visszaélt helyzetével a digitális reklámozás piacán. A The Wall Street Journal pénteki értesülései szerint a vizsgálatot Ken Paxton texasi államügyész jelenti be a jövő héten egy médiakonferencián. A Facebook – amely nemrég egyezett meg a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal a hanyag adatkezelés miatt kirótt 5 milliárd dolláros kártérítésben – pénteken nem reagált a tagállami vizsgálatra. A Google együttműködést ígért.
Az amerikai közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a közvélemény egyre inkább kiábrándul a nagy tech-óriásokból és különösen a média-platformjaikból, jóllehet a felhasználásukról nem mond le. A törvényhozók és a szabályzók ugyanakkor amiatt aggódnak, hogy néhány óriásvállalat uralkodó szerepre tett szert a kereskedelemben és a kommunikációban egyaránt.
“A technológiai ipar szélsőséges koncentrációja rossz a fogyasztó számára, és szerintünk rosszat tesz Amerikának is” – fogalmazott egy júniusban tartott kongresszusi meghallgatáson Herbert Slatery, Tennessee főállamügyésze. Hozzátette: ez eltorzítja a piacot, és visszafogja a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. szeptember 5., csütörtök (MTI) – San Francisco városa szerdán belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete.
A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t.
A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az “Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja”, és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért “népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat”.
“Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető” – fogalmaz a határozat.
A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek.
A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt.
Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.
Rendkívül jó eredménnyel szerepel Budapest azon a listán, amelyet az Economist tett közzé. Ebből az derül ki, hogy a magyar főváros a kelet-európai régió legélhetőbb városa lett, mert a lehetséges 100 pontból több mint 90-et ért el.
Egy mérvadó felmérés szerint Budapest a kelet-európai régió legélhetőbb városa lett, méghozzá meggyőző fölénnyel – írja a We Love Budapest.
Az Economist minden évben elkészíti a világ városainak 100-as toplistáját, ami az élhetőség szempontja szerint sorolja be őket. Akárcsak tavaly, úgy idén is Bécs lett az első, és Budapest is rendkívül jól szerepelt.
Budapest több mint 90 ponttal lett a kelet-európai mezőny legjobbja, és elég nagy fölénnyel.
A magyar főváros megelőzte Prágát és Moszkvát is, melyek a régió legnépszerűbb utazási célpontjai. Viszont a The Economist szerint közel sem annyira élhetőek, mint Budapest.
A második Melbourne, a harmadik pedig Sydney lett. Az első 10 közé még egy európai város fért be, Koppenhága, amelyik a 9. helyre futott be.
A kormány feladata, hogy a diaszpórában élő mintegy 2,5 millió magyart is a nemzethez kösse – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-nek, miután előadást tartott a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) őszi közgyűlésén, és átadta a Hallebergai Ifjúsági Központ új előadótermét.
Az államtitkár telefonon elmondta, előadásában bemutatta hazánk diaszpórapolitikáját, és külön megköszönte a szervezet tagjainak – az elvégzett munka mellett -, hogy az elmúlt években mindig kiálltak a magyar kormány és Magyarország mellett.
Kiemelte: Svédországban 35-40 ezer magyar él, és az őket segítő szervezetek mostanra tulajdonnal is rendelkeznek, így a következő generációk is lehetőséget kapnak a magyar kultúra megismerésére és ápolására.
Ezért fontos a Hallebergai Ifjúsági Központ új előadóterme – egy 160 négyzetméteres alapterületű épület -, amelynek megépítését és a teljes központ bővítését, felújítását a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság összesen 145 millió forinttal támogatta. Ebből a konferenciateremre 55 millió forintot biztosítottak.
Kitért arra is, hogy az őszi kétnapos közgyűlésen jelen voltak azok az ösztöndíjasok, akik a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében utazhattak Svédországba. A hét ösztöndíjas főbb feladatai közé tartozik a kulturális rendezvények szervezése, illetve gyermek- és ifjúsági foglalkozások megtartása, de egy evangélikus egyházi ösztöndíjas is szolgál a térségben.
Kötcse, 2017. szeptember 2.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriánál 2017. szeptember 2-án.
MTI Fotó: Varga György
TIZENKILENCEDIK ALKALOMMAL RENDEZNEK POLGÁRI PIKNIKET
Újra polgári pikniknek ad helyet ma a Somogy megyei Kötcse. A Dobozy-kúrián Orbán Viktor kormányfő a jobboldali-konzervatív szellemi és gazdasági holdudvar meghívottjai előtt zárt körben ad helyzetértékelést a hazai és nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokról.
A ma tizenkilencedik alkalommal megrendezendő polgári pikniken az október 13-i önkormányzati választás, az új európai parlamenti ciklus, a német gazdasági recesszió veszélye és annak Magyarországra gyakorolt hatása is szerepel a témák között – értesült lapunk. Úgy tudjuk, hogy a találkozón a héten, Budapesten megtartott demográfiai csúcson elhangzottak is visszaköszönnek majd.
A Somogy megyei Kötcsén Orbán Viktor kormányfő a jobboldali-konzervatív szellemi és gazdasági holdudvar meghívottjai előtt zárt körben ad helyzetértékelést a politikai folyamatokról. A polgári pikniket 2004 óta a Balog Zoltán által vezetett Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezi a kötcsei Dobozy-kúrián. A találkozókon elhangzott kormányfői beszédek rendre széles körű hazai és nemzetközi visszhangot váltanak ki.
Tavaly két alkalommal is volt polgári piknik. A Fidesznek a harmadik kétharmadot hozó tavaly áprilisi országgyűlési választást követő júniusi találkozón a miniszterelnök a soron következő, 2019-es európai parlamenti választás tétjéről beszélt. Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de komoly veszélyek is leselkednek ránk. Ezek közül a migráció van az első helyen, de „itt sikerrel álljuk a sarat”. Egy évvel ezelőtt, szeptemberben a kereszténydemokrácia megújítása, a nemzeti identitás megőrzése, szintén a soron következő EP-választás és az Európai Néppárt politikája volt a beszélgetések fókuszában.
A kormányfő tavalyelőtti előadásában az ország határainak megvédését, a családok, a munkahelyek biztonságának megőrzését és a közbiztonság fenntartását emelte ki. A 2017. szeptemberi találkozón Orbán Viktor arra is kitért, hogy Trianon óta soha nem volt olyan erős az ország, mint most, és hogy újra befolyásolni tudja a magyarság a Kárpát-medence sorsát.
Sokak szerint az összes kötcsei beszéd közül a legnagyobb hatással bírót, a centrális erőtérről szólót 2009 őszén a Megőrizni a létezés magyar minőségét című előadásában mondta el Orbán Viktor. – Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – mondta akkor a Fidesz elnöke. A fentiek szellemében Orbán Viktor a Fidesz–KDNP-pártszövetség kormányzásának máig érvényes célját és feladatát abban látta, hogy Magyarország a magyarok országa maradjon.
Szeged, 20190903. ERASMUS+, az E+ Nemzetközi Kreditmobilitási és a Makovecz Programmal érkezõ külföldi hallgatók beilleszkedését segítõ hét megnyitója.
Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország
221 hallgató tanul majd a Szegedi Tudományegyetemen az Erasmus+ és a Makovecz program keretében. A külföldi diákok 16 ország 83 városából jöttek a szegedi egyetemre, hogy fejlesszék tudásukat. Ezen a héten ismerkednek egymással és Szegeddel.
– Pénteken érkeztem Szegedre, elég meleg van itt, ezen meglepődtem. Azért választottam ezt az egyetemet, mert úgy hallottam nagyon jó itt az angol nyelvű orvos képzés – magyarázta Michela Addeo, aki Veronából jött. Az olasz lány azt is elmesélte a Délmagyarországnak, hogy saját egyeteme ajánlotta a szegedi universitast, azért mert itt sok gyakorlati tapasztalatot is szerezhet orvostan-hallgatóként. Michela mindezt a külföldi hallgatók beilleszkedését segítő Orientációs Hét megnyitóján mondta el nekünk. Itt köszöntötték azt a 221 külföldi diákot, akik az Erasmus+ és a Makovecz program keretében tanulnak Szegeden. Az ERASMUS programmal 218 hallgató tanul majd az SZTE-n, akik 16 ország 83 város 95 egyeteméről érkeznek az SZTE 11 karára, zömében az Európai Unióból: Franciaországból, Spanyolországból és az Erasmus program részesei a törökök is.
Legtöbben egyébként Spanyolországból jöttek, ám az olaszok és németek körében is népszerű az SZTE. A legtöbb hallgatót ebben a programban a BTK fogadja, ám sok hallgató tanul majd egy félévig a gazdaságtudományi és jogi karon, emellett természetesen az orvosképzésre is sokan jelentkeztek. A Makovecz program a Kárpát-medencében élő külhoni magyaroknak biztosít tanulási lehetőséget Magyarországon.
– A legfontosabb feladatuk az első napon a beiratkozás, emellett a külföldi hallgatók megismerkedhetnek a könyvtár szolgáltatásaival és a várossal is. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az hogy diákok otthon érezzék magukat, ebben magyar hallgatók segítik őket – magyarázta Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Azt is megtudtuk összesen 1150 elsős külföldi diák kezdi meg tanulmányait Szegeden, sokan érkeztek Iránból és az afrikai országokból is.
A leghűségesebb nép, a leghűségesebb nemzet, ezt tartja a magyarság a ruszinokról – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajópálfala görögkatolikus templomában a ruszin nemzetiség búcsúja alkalmából megtartott szentmisét követően.
A politikus úgy fogalmazott: ezt a hűséget abban a hazában bizonyították, amelyben éltek és élnek, és nemcsak hazájukhoz, de egyházukhoz is ugyanígy viszonyulnak.
Soltész Miklós kiemelte: szükség van arra, hogy a ruszinok megőrizzék hűségüket.
Az államtitkár beszédében biztatta a ruszin közösséget, hogy erősítsék meg azt a hitet, azt a közösségi érzést, amelyre az elmúlt években szert tettek „erre óriási szükség van”.
Kiemelte: a sajópálfalai templom felújítását a kormány anyagilag is támogatja, miként a debreceni Fatemplom megépítését is.
Ezerkilencszáznegyvenkilenc március 5-én Pozsonyban, a Belügyi Megbízotti Hivatal épületének koncerttermében, Szlovákia magyarok által lakott területeiről mintegy 300 meghívott jelenlétében megalakították a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét, a Csemadokot, valamint megválasztották központi vezetőségét: elnöke Lőrincz Gyula festőművész, az Új Szó főszerkesztője, első alelnöke Kugler János, második alelnöke Egri Viktor író, központi titkára Fellegi István kultúraszervező, helyettese Wetzler Dóra, örökös díszelnöke Fábry Zoltán antifasiszta író lett, az ősz folyamán csatlakozott hozzájuk Pathó Károly szervezőtitkárnak.
A Népművelési Intézetben létrehozott nemzetiségi osztály megalakulása után kiépítette az irányító és a segítséget nyújtó szakmai gárdáját. Az osztály alapját az a hét státusz képezte, amelyet az 1952-es törvény értelmében a Csemadok, 1955-ben beszüntetve a kulturális szakosztályait, átadott az újonnan létrehozott állami szakmai intézeteknek, a Népművelési Központnak és a Szlovákiai Központi Népművészeti Háznak. A szlovák szakosztályokban dolgozó nemzetiségi referensek, mivel az osztályok az intézetek szerves részét képezték, élvezték az abból származó előnyöket is. Szlovákiában 1960-ban Szlovákiai Népművelési Intézet alá összevonták a fent megnevezett intézeteket és keretében megalakították a nemzetiségi osztályt is, azokból a személyekből, akik előzőleg nemzetiségi referensekként a volt intézmények szlovák szakosztályaiba voltak beépítve. A nemzetiségi osztály – hasonlóképpen az intézet többi szlovák osztályához – saját maga kidolgozta feladattervvel és költségvetési tervvel működött.
Az országban működő társadalmi szervezetek 1960-ban újraszervezhették a népművelési és kulturális osztályaikat, köztük a Csemadok is. Népművészeti osztályvezető-helyettes és néptánc-szakelőadó funkcióba engem is visszahívott a Csemadok KB, ahol fél év múlva engem neveztek ki a néptánc-, az ének-zene-, a színjátszó szakelőadókkal rendelkező osztály vezetőjének.
Természetesen a magyar nemzetiségi vonatkozásban a Csemadok szorosan együttműködött a Népművelési Intézettel, mondhatnánk, hogy minden országos rendezvénynél társak voltak. Attól függően, hogy a rendezvénynél melyik szervezet volt a főszervező, az biztosította a rendezvény pénzügyi fedezetének jelentősebb részét. Például az országos dal- és táncünnepély, illetve a később ebből létrehozott országos népművészeti fesztivál és országos kulturális ünnepély esetében a Csemadok, a Jókai Napok, a Kodály Napok, a Csengő énekszó rendezvények esetében a Népművelési Intézet volt a főszervező és az anyagiak biztosítója. A másik fél a teljes apparátusával és pénzügyileg is segítette a rendezvény megszervezését, megvalósítását. Mindkét fél bevonta az országos rendezvény előkészítésébe kerületi és járási szervezeteit is. Az országosan kidolgozott rendszer biztosította, hogy az országos méretű rendezvényekre – fesztiválokra, kulturális seregszemlékre, kulturális versenyekre a legjobb munkát végző együttesek és egyének kerüljenek.
A szakmai irányítás eredményesebbé tétele érdekében a két intézmény közös központi szakbizottságokat működtetett. Tehát szakbizottság működött a színjátszás, az ének-zenei kultúra, a táncmozgalom, a néprajzi tevékenység, a népművelői munka részére. Hasonló szakbizottságok működtek kerületi és járási szinten is, a központi irányítás ezeknek a bizottságoknak a segítségével eljutott egészen a csoportokig.
Az 1960-as években a Csemadok létszám tekintetében is fokozatosan bővítette a központi, a kerületi és a járási irányító apparátusát. 1961-ben osztályvezetővé történt kinevezésem után Tóth Margit tardoskeddi tanítónő, aki gimnazistaként tagja volt a komáromi gimnázium tánccsoportjának és tanítóként otthon vezette az országos rendezvényekre is eljutott Csemadok- és iskolai tánccsoportokat, került alkalmazási viszonyba néptánc-szakelőadói referensként, s évek múlva, amikor már a egyetemet is elvégezte, lett belőle viselet kutató tárgyi néprajzi előadó. 1965-ben Ág Tibor, aki a Népes feloszlatása után Galántán tanítói állásban helyezkedett el, majd 1957-ben kineveztettük a félhivatásos Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgató művészeti vezetőjévé visszajött a Csemadokhoz, ahol néprajzi szakelőadóként, illetve függetlenített népdalgyűjtőként nyert alkalmazást. Munkásságával jelentősen feljavult a népdalkutatás és népdalgyűjtés, valamint kezdetét vette a nyaranta megrendezett kéthetes néprajzi táborok sorozata. A táborokban a népdalgyűjtés mellett a hallgatók szakmai felkészítése is folyt. Az évek során sokan lettek közülük szakavatott amatőr népdalgyűjtők és a lakóhelyükön, a tájegységükben falukutatók. Később a népdalkutatásban csatlakoztak hozzájuk az éneklőcsoportok vezetői, akiket Ág Tibor arra ösztönzött, hogy a saját településük és annak a közvetlen környékén feltárt és felgyűjtött dalokból állítsák össze az éneklőcsoport mindenkori műsorát. Az általa „Tavaszi szél vizet áraszt…” címszóval létrehozott országos vetélkedő mozgalomnak a versenyekre kiírt szabályzataiba ez alapkövetelményként minden esetben feltételként bekerült. Ezáltal Tibor népdalgyűjtői munkája eredményesebbé vált és mennyiségben is jelentősen gyarapodott. Utólag megállapíthatjuk azt, hogy az életműve olyan jelentőséget nyert, amely vetekszik a magyarországi legjelentősebb személyek életművével, az ennek a tízezreket megmozgató ötletének is köszönhető.
A dal- és hagyományvetélkedői mozgalom rövid idő alatt országos jellegűvé erősödött, így 1968-ban a Csemadok megrendezte az első országos méretű népdal- és táncdalversenyét. Az országos döntő, melyet megelőztek a járási és kerületi versenyek, Pozsonyban a Szlovák Filharmónia előadótermében 1968 novemberében valósult meg. Ezzel egy évvel megelőztük az anyaországi „Röpülj páva” vetélkedőt. Ez a vetélkedőnk, amely a Csemadok és a NI közös szervezésében, rendezésében 1968-ban jött létre, az első Népdal- és Táncdalénekesek Országos Seregszemléje címszó alatt valósult meg. 1972-től „Tavaszi szél vizet áraszt…” néven lett közismert. Jelentőségének bemutatására idézek az egyes évfolyamainak értékeléséből.
Ág Tibor, a Felvidék legeredményesebb népdalgyűjtője, mellette Tóthpál Gyula neves fotóművészünk a Csemadok dunaszerdahelyi Járási Dal- és Táncünnepélyen, Bős, 1993. F:Takács András/Fórum Intézet
„…Az énekkultúra nagy köztiszteletben álló ágát az énekkarok mellett az éneklőcsoportok jelentik. Éneklőcsoport = egyszólamú éneklés. Ezek a csoportok főleg a hagyományos népdalkincs ápolásával foglalkoznak. Régebben a műsorukat képező dalokat saját környezetükben, falujukban, környékükön a csoportok közösen gyűjtötték, de ma már ehhez dalos kiadványokat is igénybe vesznek. A csoportok általában 10-12 fővel dolgoznak. A mozgalom elindítására a Csemadok keretében, Ág Tibor vezetésével 1968-ban került sor, egy évvel megelőzve a magyarországi Röpülj páva mozgalmat. Akkor valósult meg első ízben a népdalénekesek és az egyszólamú éneklőcsoportok országos versenye. A kezdeményezés nagy visszhangra talált. A későbbi kiírásoknál szigorú feltétellé vált egyrészt a saját dalhagyományanyag felkutatása, másrészt a tiszta éneklés. A verseny 1972-től Tavaszi szél vizet áraszt… címszó alatt módosult: népdal-, néptánc-, népszokáshagyomány vetélkedő lett. Eleinte csak a népdalt szolgálva fejlődött mai tartalmi telítettségéig. Kétévente szervezik meg járási, területi és központi, tehát háromfordulós felépítésben. Legátfogóbb erővel akkor bírt, amikor nyolc kategóriában vetélkedtek a szereplők: hagyományőrző szólóének és éneklőcsoport, hagyományápoló szólóének és éneklőcsoport, népi hangszeres szóló és csoport, hagyományőrző tánc és színjátékszerű szokáshagyomány”. Jelenleg csak a dal és zenei hagyomány területét fogja át a vetélkedő.”
A verseny adta lehetőséggel élve a Csemadok sokkal nagyobb hatással lehetett a népművészeti mozgalom tartalmának, műsorpolitikájának kialakítására. Verseny közben fokozatosan kiszűrhette a jóhiszeműen, de több-kevesebb hozzáértéssel feltárt népdalok, néptáncok, zenei hagyományok, a népélet egyes eseményeit, pillanatait megörökítő szokáshagyományok közül az oda nem illőt, a kevésbé értékes változatokat. Felgyorsíthatta a hagyomány feltárást, sőt, sok esetben a tudatos falukutató munka eredményeként a feledés homályából élesztette újjá a dalt, a táncot, a hagyományát. Például így jött létre a szilice-borzovai közös Árvalányhaj folklórcsoport is. A vetélkedővel megsokszorozta a néprajzzal foglakozók számát és elérte, hogy egy-egy évfolyamba 2-4 ezer aktív szereplő: énekes, táncos, zenész, szokáshagyományt ápoló kapcsolódott be. Például 1978-ban 263 szólóénekes, 168 éneklőcsoport, 39 citerazenekar, 26 hangszeres szólista, összesen 3 150 szereplő: 1980-ban 210 szólóénekes, 175 éneklőcsoport, 35 folklórcsoport, 40 citerazenekar, 25 hangszeres szólista, összesen 3 400 szereplő nevezett be. 2002-ben a Csemadok szervezői szerepét átvállalta a Szlovák Rádió Pátria Magyar Főszerkesztősége, és több évfolyamát Papp Sándor főszerkesztő vezényelte le, úgy, hogy az énekelt anyag teljes anyaga szalagra rögzítve a rádió adattárába került. Később a meghirdetés, a szervezés, valamint a megvalósítás funkcióját jelentős részben átvette a Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya szervezésében a kétévente megrendezésre kerülő „Bíbor piros szép rózsa…” vetélkedő, illetve versenyfesztivál.
A meggyengült Dorian hurrikán Észak-Karolina partjaitól Kanada felé halad, ahol már kihirdették a hurrikán-riadót. A Bahamákon óriási pusztítást végzett a hurrikán, az áldozatok száma több százra, vagy akár több ezerre rúghat.
Észak-Karolinában elsősorban a part mentén fekvő, festői kis szigetvilágban – amelyet Outer Banksnek neveznek – pusztított a hurrikán. Ocracoke szigetét az esőzés és az óceán hullámai csaknem teljesen elöntötték, a szigetet és az ott élőket a vihar elszigetelte a külvilágtól.
Roy Cooper észak-karolinai kormányzó bejelentette, hogy a mentőcsapatok készen állnak, és várhatóan helyi idő szerint szombaton reggel – amikor Ocracoke megközelíthetővé válik – megkezdik a szigeten rekedtek kimentését. A kormányzó információi szerint a vihar a szigeten nem követelt halálos áldozatot, de az államban több mint 135 ezer ház maradt áram nélkül. Az egyes erősségű hurrikán pénteken este fordult a nyílt vizek felé, és az amerikai Országos Hurrikán Központ jelzései szerint lassan az északkeleti Massachusetts állam, majd Kanada felé tart.
A Bahamákhoz tartozó Abacón nincs élelem, nincs víz, holttestek úsznak a vízben, és az emberek rövidesen megbetegszenek. Hivatalos adatok eddig 30 halálos áldozatot erősítettek meg, általános vélemény szerint azonban az áldozatok száma több százra, vagy akár több ezerre rúghat.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Giuseppe Conte olasz kormányfőnek.
Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök Giuseppe Conte olasz kormányfő ismételt miniszterelnöki megbízatásához – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombat délelőtt.
„Az Ön személyében olyan vezetőt köszönthetek Olaszország miniszterelnökeként, akiről az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy elkötelezett az országaink közötti kapcsolatok fejlesztése iránt. Bízom abban, hogy az eddigi közös erőfeszítéseinkhez hasonlóan a jövőben is számíthatunk Önre a magyar-olasz együttműködés további gazdagításában és az erős nemzetekből álló, versenyképes Európa megteremtésében” – írta Orbán Viktor.
Biztosította olasz kollégáját, hogy a magyar kormány készen áll a közös munka folytatására. „Felelősségteljes munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok” – zárta gratuláló levelét a miniszterelnök.
Olaszországban csütörtökön tette le hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) közös kormánya Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével. Conte 2018 júniusa óta vezette előző kormányát, amely az M5S és a jobboldali Liga koalícióján alapult. A két párt szövetsége azt követően bomlott fel, hogy a Ligát vezető Matteo Salvini az előrehozott választások és a kormányfői tisztség elnyerésének reményében felmondta a kormányzati együttműködést. Salvini döntését hetekig tartó belpolitikai válság követte.
Rekord magas kibocsátást produkált augusztusban Irak, az OPEC második legnagyobb olajkitermelő országa. Ez azonban nem túl jó hír a szervezet egészének, amely a jelenlegi projekt szerint épp hogy korlátozni akarja a termelést annak érdekében, hogy alulról megtámassza a nyersanyag árfolyamát.
Irak augusztusban napi 4,88 millió hordónyi olajat termelt, ami rekord magas kibocsátásnak számított. Ezzel az OPEC egy éve először hozott össze havi kitermelés-növekedést, ami azonban éppen ellentétes a 14 tagú szervezet jelenlegi céljaival. Az olajexportőr országok hivatalos terve ugyanis az, hogy limitálják a globális kibocsátást annak érdekében, hogy alsó határt szabjanak az árcsökkenésnek – írja a CNBC.
A szervezet számára a legnagyobb problémát most az okozza, hogy megerősítse azt a benyomást, hogy valóban elkötelezett a piac kiegyensúlyozásával kapcsolatban – mondta Dave Ernsberger, az S&P Global Platts nyersanyagpiaci szakértője. A mostani iraki adat pedig csak még tovább nehezíti az OPEC helyzetét.
A 4,88 milliós napi kitermelés igen erősnek számít, ha azt nézzük, hogy öt évvel ezelőtt még csak napi 2,96 milliós volt a kibocsátás.Ráadásul az elmúlt 15 év folyamatos belső viszontagságai után az iraki kormány kifejezetten sikerként éli meg, hogy végre sikerült komolyan felpumpálni a kibocsátást.
Az iraki olajexport ezzel párhuzamosan napi 3,6 millió hordóval bővült a múlt hónapban, ami enyhe növekedésnek számított a megelőző havi 3,56 millió után.
Mindeközben a Reuters felmérése alapján idén először fordult elő, hogy az OPEC egésze kitermelés-növekedést könyvelt el. Augusztusban az összesített kibocsátás 29,61 millió hordó volt, ami 800 000 hordóval haladta meg a megelőző hónap kitermelését. A szervezet július elején jelentette be, hogy 2020-ig korlátozza a kibocsátást. Ennek ellenére a nyersanyag árfolyama tartósan nyomott maradt.
Az igazi gondot tehát az jelenti az OPEC számára, hogy a mostani adat rombolhatja a szervezetbe vetett nemzetközi bizalmat.Vagyis a globális piaci szereplők egyre kevésbé lehetnek biztosak abban, hogy a csoport valóban kész és képes egységes és határozott szereplőként fellépni. Irak egyébként a jelenleg ismert globális olajkészletek 12 százalékával rendelkezik.
A Brent típusú olaj hordónkénti árfolyamának idei alakulásaFORRÁS: INVESTING.COM
Irak azonban alapvetően is speciális helyzetben van az OPEC-tagok körében. Az ország ugyanis már 2016-ban, az első kitermelés-csökkentési projekt kezdetekor, jelezte, hogy nem kíván teljes gőzzel részt venni az összefogásban. Végül az iraki vezetés belement a közös akcióba, de azóta is küszködik azzal, hogy fenntartsa a limitet. Ez onnan nézve érthető is, hogy
Irak az elmúlt két évtizedben folyamatosan háborúkkal, belső politikai válságokkal és külső intervenciókkal küzdött, miközben a kormányzati bevételek 90 százalékát az olajszektor adja.Ehhez jön még, hogy az OPEC kezében nincs olyan szankcionáló vagy kényszerítő mechanizmus, amelyet bevethetne abban az esetben, ha egy tag valamiért nem képes vagy nem hajlandó teljesíteni a kvótát.
A következő időszakban tehát érdemes lesz odafigyelni Irakra az olajpiac alakulása kapcsán. Az elemzők egy része szerint ugyanis kifejezetten impozáns, hogy az ország képes volt talpra állni az eddigi kedvezőtlen időszakok után. Másrészt azonban komoly kérdés lesz, hogy a jövőben mennyiben változik majd meg az OPEC elhatározásaiba vetett nemzetközi bizalom.
