A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.

Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitájában a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak. Szerinte a kormányzat most is „a kétszerkettő logikájával” nyújtja be tervezetét: csökkenteni akarjuk az adókat, az államadóságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyek számát, teljes foglalkoztatottságra törekszünk.

A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra a gyermek az első – fogalmazott. Hangsúlyozta, 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.

Hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását – magyarázta. Rögzítette azt is: a kormány továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.

Elmondta, jövőre a dinamikus, 4 százalékos növekedés mellett mérsékelt 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiánycéllal számolnak, valamint a külső kockázatok kivédésére és kezelésére a GDP 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot javasolnak, majd hozzátette: az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet. Ez az arány a 2010-es kormányváltáskor 80 százalék volt.

A szakminiszter közölte azt is, a 2020-as költségvetés nullszaldós működési költségvetés, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. Ismertetése szerint 2020-ban összesen 2200 milliárd forint lesz a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv végrehajtására, és 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését.

Hozzátette: 2019-ben a családok támogatására 224 milliárd, az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal jut magasabb összeg.

A családvédelmi akcióterv mellett a családokat segítő intézkedések között említette a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a családi adórendszert, az otthonápolási díjak emelését, az ingyenes tankönyvellátást, az emelkedő hallgatói normatívát, az otthonteremtési program folytatását.

Felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv elemeit, például a szociális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentését, amellyel idén 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 milliárd forint marad a vállalkozásoknál beruházásra, fejlesztésre, béremelésre. Mérséklődik a kisvállalati adó, a megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, felfüggesztik a reklámadót, a kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes áfakulcs szerint adóznak – sorolta.

Ismertetése szerint idén ősztől már nemcsak az önkormányzatok, hanem a magántulajdonú vállalkozások is igénybe vehetnek munkásszállás-építési vagy -felújítási támogatást. Hozzátette: fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény, 10 milliárd forinttal emelkedik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és 5 milliárd forinttal az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkéje, 2020-tól évi 17 milliárd forinttal lesz több az öntözési célú költségvetési forrás.

Közölte, annak érdekében, hogy minél több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, 32 milliárd forint többletforrás garantálja a kutatás-fejlesztés támogatását 2020-ban. A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy az egészségügyben újabb, többlépcsős bérfejlesztés lesz, rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi igazgatásban, a bölcsődékben, a kormányzati igazgatásban dolgozók anyagi elismerésére.

2010 és 2018 között a nyugdíjak közel 30 százalékkal nőttek, vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javult. Jövőre az inflációkövető nyugdíjemelésen túl a nyugdíjasok számíthatnak nyugdíjprémiumra is – mondta.

Közölte, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pályázatai döntő részben lezárultak 2018-ban, 2019-től a hangsúly a projektek megvalósításán van. Közölte, 2020-ban a strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós támogatásokon keresztül közel 1700 milliárd forintot terveznek kifizetni és megközelítőleg 1500 milliárd forint uniós támogatás beérkezésével számolnak.

Hangsúlyozta azt is, az önkormányzatok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak, a helyhatóságok jövőre hitelforrás nélkül, több mint 2950 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 735 milliárd forint támogatást biztosít.

Beszámolt arról, hogy a nyugdíjbiztosítási alap költségvetése egyensúlyban van, ennek fenntartása a költségvetésnek plusz terhet nem jelent. Az egészségbiztosítási alapnál is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak – közölte.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

Hároméves voltam, ki gondolja, hogy nekem mindezért magyarázkodnom kéne? – mondta Varga Judit, a Miniszterelnökség uniós kapcsolatokért felelős államtitkára a PestiSrácok.hu-nak arról, hogy egyesek ismét leporolnák édesapja történetét, aki szállodavezetöként a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján felkerült a III/II-es csoportfőnökség SZT-tiszti listájára. Elmondta: amikor apja szembesült azzal, valójában mit vár tőle a diktatúra Belügyminisztériuma, a szállodavezetöi posztról is lemondott. Varga Judit kifejtette, sejtette, hogy át kell esnie ezen a tűzkeresztségen, de ő inkább a csütörtöki uniós csúcsra készül, ahol, “ha a V4-ek vezetőivel következetesen és jól harcolunk, az EU következő öt éves stratégiája jobb irányt vehet.”

Ön volt az európai parlamenti választás kampányában a magyar kormányzati álláspont egyik leghatározottabb képviselője, sokan fel is kapták a fejüket, hiszen a jobboldal igencsak híján van a határozott hölgyeknek. Most mégsem a kijelentéseivel vitáznak, hanem a személyét és a családját vették célkeresztbe az ellenzéki oldalon. Hogyan fogadja ezt?

Személyeskedő politikai támadások érnek, üzeneteket, kérdéseket kapok, amelyek már a családomat is érintik.

Mire gondol?

Vendéglátó ipari végzettségű édesapám, még mielőtt megszülettem volna, szakmai karrierjének egy újabb állomásaként szállodavezetői állást kapott a miskolci Avas Szállóban. Tőle tudom, hogy őt is meglepte, amikor pár hónappal később felszólították, hogy a munka része a titkosszolgálatokkal való együttműködés. Kémelhárító, SZT-tiszti III/2-es besorolást kapott, ez annak idején a hódmezővásárhelyi Emlékpont nyilvános listáján is látható volt. A miskolci médiában 2011-ben ez az ügy nagy nyilvánosságot kapott, a családban és a környezetünkben mi akkor megbeszéltük a dolgot. Édesapám elmondta, hogy amikor rádöbbent, miről szól ez és miért is kapott vezetői megbízást, 1983-ban nemet mondott a szolgálatoknak és a sokak által vágyott szállodavezetői pozíciójából is távozott. Ekkor én hároméves voltam, ki gondolja, hogy nekem mindezért magyarázkodnom kéne?

Mint a szolgálati múlt esetében mindig, most is a legfontosabb kérdés, hogy az édesapja adott-e terhelő, másokat kellemetlen, vagy nehéz helyzetbe hozó jelentéseket?

Nem tudok arról, hogy bárkiről jelentést írt volna, nem is állítja senki. Nem ártott senkinek. Miután 1983-ban saját kérelmére megszűnt az együttműködése a Belügyminisztériummal, a vállalkozói szférában folytatta – egész életében a vendéglátásban és a kereskedelemben dolgozott – és megnyitott egy kultikus kis helyet, a sok miskolci emlékeiben még élő Tejbárt. Bár a városban sokan ismerték, sosem politizált, nem vett részt a közéletben. Úgy érzem, az ember hozhat naiv döntést, de ha azután helyrehozza, lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekeit a saját értékrendje szerint, külső befolyástól mentesen nevelje. Ez a történet is jelzi, mit tett egyes családokkal a diktatúra.

Abban a légkörben, ahol az ellenzék gerincét ávósunokák és a Kádár-rezsim továbbélő hálózata adja, ez nem tűnik túl erős vádnak…

Én történetesen nem szeretek mutogatni mások, még az ellenzékiek felmenőire, családjára sem. Úgy vélem, a kormányellenes düh sem adhat okot arra, hogy egy államtitkárt azzal támadjanak, hogy az édesapja az ő hároméves korában honnan lépett ki. Bár sejtettem, hogy át kell esnem a tűzkeresztségen.

Miután Junckert lekommunistázta a Marx-szeánsza után, azért erre lehetett számítani. Hogy viselkednek mostanában a valódi kommunisták Brüsszelben?

Csütörtökre uniós csúcsra készülünk, ahova én is elkísérem a miniszterelnököt. Május 26-án nagyot fordult a világ Európában, hiszen a bevett receptek nem működnek. Most ismerszik meg az igazi politikai tehetség, mert nincs meg az a kényelmes néppárti-szocialista többség az uniós politikai térben, amelyre a „deep state” annyira vágyott, s amelyért a közösségi média láthatatlan cenzorai annyit tettek. Ma a zöld az új vörös, a liberálisok éppen levetik a saját eszméiket és szlogenjeiket, miközben a nemzetek Európájának hívei bár megerősödtek, de még formálódik az új szövetségük. Egy biztos, mi Európa élére csak olyan vezetőket fogunk támogatni, akik vallják a magyar választók többsége által támogatott értékeket, azaz küzdenek a migráció megállításáért, hisznek az erős nemzetekre épülő erős Európai Unióban, meg akarják őrizni Európa keresztény gyökereit és kiállnak az üldözött keresztényekért, szerte a világon. Bár a csúcsvezetők személye körül még nagy a bizonytalanság, hiszen a kiválasztásuk folyamata elhúzódhat, de már ezen a héten döntés születhet a stratégiai menetrendről. Azaz a tagállamok vezetői most jelölik majd ki öt évre az EU legfőbb célkitűzéseit. Nagy tehát a tét.

Vezető kép: Botár Gergely

Forrás: pestisracok.hu

Reklám

Az európai parlamenti (EP-) választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években, vagy akár a voksolás előtti hetekben – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten egy, az Alapjogokért Központ szervezésében tartott konferencián. 

Gulyás Gergely Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt? című tanácskozáson példaként említette a szavazás magyarországi, lengyelországi, olaszországi és osztrák eredményét.

A tárcavezető ugyanakkor azt hangoztatta, hogy távolról sem az EP az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat. Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt – tette hozzá.

Mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra” – mondta Gulyás Gergely.

Szavai szerint az EU következő öt évét elsősorban nem stratégiai dokumentumok határozzák majd meg, ezért különös súllyal esik latba, hogy ki lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke. A miniszter úgy vélekedett: komoly jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége. „Várjuk ki még a végét, nyilván még van hátra másfél-két nap” – tette hozzá. (Az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki, pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon főként az uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről fognak tanácskozni.)

A miniszter azt szorgalmazta, hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.

Szerinte ennek volt „köszönhető”, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre – jelentette ki Gulyás Gergely, úgy vélekedve, hogy részben ennek lett a következménye a britek kilépése az EU-ból (Brexit).

Azt is mondta: ne lehessen olyan ember az EB elnöke, aki megtámadta valamelyik tagállamot, mint például Magyarországot Manfred Weber, aki megszavazta a Sargentini-jelentést.

Kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.

Az EP-választás eredményét a balliberálisok úgy próbálják meg értékelni, hogy nem a korábbi valóságból, parlamenti viszonyokból indulnak ki, hanem abból a várakozásból, amelyet részben ők maguk keltettek – vélekedett a miniszter. Szavai szerint a balliberálisok sikernek állítják be, hogy nem kaptak többséget az általuk szélsőjobboldaliaknak nevezett szuverenisták, valójában azonban egyértelműen szuverenista irányba mozdultak el az erőviszonyok, csak ez a változás nem volt olyan földcsuszamlásszerű – mutatott rá.

Gulyás Gergely a magyar kormánypártok 53 százalékos eredményéről azt mondta, hogy a kapott szavazatok alapján ez a legjobb, amit 2004 óta bármely politikai tömörülés elért Magyarországon. Beszélt arról is, hogy ma az EU a bővítés szempontjából „rosszabb állapotban van, mint azok a tagállamok, amelyek csatlakozni kívánnak”. Az unió nem kész arra, hogy továbbvigye a bővítési folyamatot – fejtette ki.

Úgy vélekedett, hogy ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége -, amiben a közép-európaiak másként gondolkodnak, mint a nyugatiak.

Vagy meglesz az elfogadás és a békés egymás mellett élés, vagy „szét fogják szakítani az Európai Uniót, amiben viszont mindenki károsodni fog” – jelentette ki a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média: aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az egyből „megsemmisül”, soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.„

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a konferencián egyebek között azt emelte ki: a magyaroknak van tapasztalata abban, hogy kell a birodalmakkal harcolni, és ahogy nem lettek törökké, németté vagy szlávvá, úgy nem lesznek ”brüsszeliták„ sem.

Minden hódító birodalom hozta magával az ideológiáját, de a magyar ellenállt minden nyomásnak és minden ideológiai harcból győztesen került ki, megmaradt magyarnak. A formálódó európai birodalomnak is bele fog törni a bicskája a magyarok meghódításába. Most is jó eséllyel vágunk bele a harcba – fogalmazott.

A zöld ideológiával kapcsolatban Kovács István arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg konzervatív, keresztény értékeket képviselt, de a birodalom kisajátította.

Az a társadalmi réteg, amely minket támogat, vidéken él, ezért számára fontos a környezet. Itt van tennivalónk, e téren új politikai irányt kell mutatni egész Európának – figyelmeztetett az intézet stratégiai igazgatója.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

A Századvég legfrissebb felmérése szerint az őszi önkormányzati választás jelenlegi főpolgármester-jelöltjei közül a kormánypárti Tarlós Istvánra szavaznának a legtöbben.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben azt írták: a Századvég megvizsgálta a főpolgármesteri tisztségre pályázók népszerűségét.

A kutatás eredménye szerint Tarlós Istvánra a válaszadók 50 százaléka voksolna, ami „szélesebb körű támogatást jelent, mint a politikai jobboldal jelenlegi fővárosi bázisa”.

A legnépszerűbb ellenzéki jelölt Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje, de őt csak 21 százalék választaná. A DK jelöltje, Kálmán Olga a harmadik helyen áll a jelöltek rangsorában: a biztos szavazók 15 százaléka voksolna az egykori televíziós műsorvezetőre.

A független Puzsér Róbertnek és a Momentum jelöltjének, Kerpel-Fronius Gábornak nincs releváns támogatottsága: előbbi 8, utóbbi 6 százalékon áll a biztos szavazók körében – részletezték a felmérés eredményét.

Kitértek Tarlós István munkájának megítélésére is. A biztos szavazók 57 százaléka elégedett a jelenlegi főpolgármester tevékenységével. A megkérdezettek 41 százaléka inkább elégedetlen a Fidesz-KDNP jelöltjének teljesítményével, míg 2 százalékuk nem foglalt állást a kérdésben – olvasható a közleményben.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatása június 15-18. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú budapesti megkérdezésével készült, CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amely Budapest összes felnőtt lakosának megkérdezésével alakult volna ki.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám