Requiem egy temetőért, avagy az Úz-völgyi magyar katonatemető elrablása és meggyalázása

Lassan már megszokott, hogy állandó harc folyik szimbólumaink ellen, koholt vádak alapján székely emberek raboskodnak román bőrtönökben, az is megtörtént már, hogy Sósmezőn a hadisírok fejfáin található magyar neveket „átkeresztelték” azaz román neveket véstek helyükbe, most viszont (feltehetően megszegve a hadisírokra vonatkozó államközi egyezményt) egyenesen temetőt raboltak maguknak. Így működik a román történelemgyártás, kedves ismerőseim.
„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.” Így írt nagy székely írónk, Tamási Áron. Viszont az ember életében még számos olyan hely létezik, amely fontos a szívének. Nekem ilyen az Úz-völgye. Már akkor a szívembe zártam amikor csupán hallottam róla, amikor nagytatám mesélt róla, vagy amikor a háborús veteránok emlegették. Aztán amint megkaptam az első autómat azonnal ellátogattam az Úz-völgyébe. Már az odavezető út egy élmény volt, ahogy Szentmárton felől áthaladtam Csinódon és Egerszéken. Azóta nics megállás! Azóta minden évben legalább háromszor felkeresem ezt a páratlan vidéket, napokat töltök ott a semmi közepén, az ezeréves határon, a Horthy-kaszárnyák és a híres hősi temető szomszédságában, a kápolna előtt csörgedező Magyaros-pataka mellett. Páratlan élmények, néhány onnan haza mentett relikvia, és dédapám emléke fűz oda, aki ott harcolt 1916-ban, majd a szomszédos völgyben, Csobányosban 1944-ben. Igen, kijelenthetem, hogy a második helyet foglalja el a szívemben, és a román történelemgyártás most éppen ezt próbálja elrabolni, kitépni onnan.
Ugyanis az történt, hogy a Bákó- és Hargita megye határán elterülő, mára már igazi zarándokhellyé nemesedett magyar hősi temetőnket, ahol minden év augusztus 26-án több százan gyűlünk össze kegyeletünket leróni hőseink előtt, a dormánfalvi (Dărmănești) hatóságok elrabolták. 2019. március 29-én hozott tanácshatározattal a temetőt dărmănesti-i adminisztratív területté nyilvánították, majd ezt követően anélkül, hogy a magyar féllel egyeztettek volna, magyar emlékműveink és fejfáink elé, az őseink csontjai fölé(!), FELÚJÍTÁS címszó alatt, egy betonból készült ortodox keresztet emeltek az I. és II. világháborús román hősök tiszteletére, valamint 52 darab kisebb betonkeresztet állítottak melléje, ugyancsak a román hőseik tiszteletére. Mindezt katonai parádéval és a tőlük elvárt „curájjal” fogják felavatni 2019 május 17-én.

Dédapám, Préda Márton őrvezető 1915 decemberében sebesült Galiciában. Még nem gyógyult fel teljesen sebeiből, amikor 1916-ban a román hadsereg betört Erdélybe. Ekkor sebesültként fegyvert ragadva az Úz-völgyében harcolt. Ők sikeresen vették fel a harcot a románokkal szemben és kiverték őket Erdély területéről. Most vajon sikerül nekünk megvédeni a temetőnket? Mi lesz az emlékműveink, kopjáink, keresztjeink sorsa? Képzelhetjük mi vár rájuk, amikor majd román nacionalista érzelmű emberek fognak ott „emlékezni”. Mi lesz augusztus 26-án? Mi halottainkról emlékezünk, ők meg ünnepelnek?

A továbbiakban bajtársam, Jakab Kevend, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület elnökének az észrevételeit ismertetném, ami világos képet nyújt a jogtiprásról:
1. A Seap pályázat leadási határideje 2018. december 21 volt, amely megelőzte a tanácshatározatot amivel az Darmanesti-i önkormányzat birtokába vette a temetőt. (Vagyis egy olyan temető felújítására(!) pályáztak, ami akkor még nem is volt hivatalosan az ők tulajdonuk)
2. A birtokbavételhez szükséges tanácshatározatot 2019. március 29-én hozták meg. (Ez még keddig benne van a 30 napban és megtámadható. Csak valaki(k), szervezet/személy ezt meg kellene tegye. Amíg ez a határidő nem jár le elvileg nem adható ki urbanisztikai engedély. Ennek ellenére már állnak a keresztek)
3. A munkálatnak van-e urbanisztikai engedélye, építkezési engedélye? Ha ezek nélkül, ráadásul március 29 előtt dolgoztak, az teljesen törvénytelen kellene legyen.
4. Hargita megyéhez tartozik-e még mindig a terület, vagy már hivatalosan is megtörtént a megyehatár módosítás ?
5. Nem utolsó sorban majdnem hihetetlen, hogy 200.000 Ron-összeget emésztett volna fel 1 db. ortodox betonkereszt és mintegy 40 db. betonból öntött kereszt felállítása!
A román hadügyminisztérium tagadja, hogy tudomása lenne a temető elrablásáról, miközben a Bákó megyei hatóságok a hadügyminisztériumra hivatkoznak. Ráadásul Romániát államközi egyezmény is kötelezte volna, hogy a magyar féllel egyeztessen a temető módosítása, mi több, kisajátítása előtt, ez természetesen nem történt meg. Az illetékes Hargita megyei hatóságok (a Csíkszentmártoni önkormányzat és Hargita megye tanácsa) minden tőlük telhetőt megtettek és jogi illetve diplomáciai (nemzeti és nemzetközi) úton is próbálják megmenteni az Úz völgyi, zarándokhellyé magasztosult, magyar katonatemetőt de mindeddig fáradozásaikat nem koronázta siker. A temetőben viszont már ott virítanak a román keresztek, melyeket – valószínűleg tudatában annak, hogy milyen aljas cselekedetet követnek el – rekordsebességgel állítottak fel, vélhetően a Dărmănești-i önkormányzat és Bákó megye hatóságai, ráadásul közpénzből nyilvános pályázati kiírás által!

Préda Barna / facebook.com/preda.barna

Reklám

Újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén a nyugat-bácskai Doroszlón.

Az elnöki tisztségre ő volt az egyetlen jelölt. A jelen lévő 330 küldött közül 324-en szavaztak, közülük 323-an támogatták Pásztor Istvánt.

Pásztor István először 2007 májusában választották meg a VMSZ élére, miután az addigi elnök, Kasza József bejelentette visszavonulását. A 63 éves politikusnak ez a negyedik pártelnöki mandátuma.

A politikus sikeresnek értékelte a párt utóbbi négy évét. Kijelentette, a VMSZ most erősebb, mint négy éve volt, kompakt, bizakodó, munkára kész és jól szervezett – fogalmazott a régi-új pártelnök. Köszönetet mondott a VMSZ partnereinek és szövetségeseinek, a Fidesz-KDNP-nek, a magyar kormánynak, a Szerb Haladó Pártnak és a szerb kormánynak.

Pásztor István a megválasztását követően a sajtónak elmondta: a következő négy év legfontosabb célkitűzése is az lesz, hogy magyarként lehessen megmaradni és boldogulni a szülőföldön.

Szerbia fejlődése is elemi érdeke a vajdasági magyarságnak, és az ország európai uniós csatlakozása is kiemelt helyen szerepel a célok között. Hangsúlyozta: az egyetemes magyar nemzet részeként a vajdasági magyarságnak is elemi érdeke az anyaország felemelkedése.

Mint mondta: a következő négy évben a célok megvalósítása érdekében közelebb kell menni az emberekhez, a családok szintjéről kell megfogalmazni a közösség érdekeit. Véleménye szerint Szerbia élhető ország, viszont minden korábbinál szorosabb közösségi összefogásra van szükség a lehetőségek kiaknázása érdekében.

A VMSZ doroszlói tisztújításán a 128 jelölt közül megválasztották a párt 50 fős tanácsának tagjait. A párt 21 tagú elnökségét és három alelnökét a tanács következő ülésén választják meg.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti. A negyedmilliós magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él. A közgyűlésen elhangzott, hogy a VMSZ-nek már valamivel több mint 12 ezer tagja van.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám

Kelemen Hunor szerint a román politikusok és közvélemény-formálók diverziókeltés céljával kezdtek riogatni azzal, hogy az erdélyi magyarok a román és a magyar állampolgárságuk alapján is szavazni készülnek a május 26-i európai parlamenti választásokon.

A politikus az MTI-nek pénteken elmondta: az Európai Unió szabályai, valamint Magyarország és Románia törvényei is egyértelműen tisztázzák, hogy mindegy, kinek hány állampolgársága van, mindenki csak ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye van. Kelemen Hunor pontosította: a magyar állam az EP-választáson nem biztosítja a levélszavazás vagy a konzulátusi szavazás lehetőségét az Erdélyben élő magyar állampolgároknak, azt pedig elképzelhetetlennek tartotta, hogy aki Magyarországra költözött, de a romániai iratait is megőrizte, útra keljen, hogy mindkét országban szavazzon.

“Arra biztatjuk az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak itthon és szavazzanak az RMDSZ-re. De nem is lehet, és nem is szoktak másként tenni” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a kettős állampolgárság intézménye már a 2014-es EP-választáson vizsgázott, és kiállta a próbát.

Korábban a Traian Basescu volt elnök által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke Eugen Tomac szólította fel a román kormányt, hogy akadályozza meg az erdélyi magyarok kettős szavazását. Az ellenzéki pártvezér tudni vélte, hogy a mintegy félmillió magyar állampolgársággal is rendelkező romániai magyar – a Romániában leadott szavazata után – a magyarországi pártlistákra is voksol a romániai magyar külképviseleteken, vagy akár úgy, hogy május 26-án “átszállítják” őket e célból Magyarországra.

A magyarországi Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint eddig 10 357-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, 946-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (763), Münchenben (586), Bernben (473), Berlinben (457), Stuttgartban (453), Hágában (390), Bécsben (343), Csíkszeredában (335) is. A többi külképviseleten háromszáznál kevesebb jelentkező van. (mti)

Forrás: transindex.ro

Reklám

Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? – konferencia Budapesten

A kijevi parlament április 25-én hatalmas többséggel második olvasatban is elfogadta Az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról című törvényt, azt a nyelvtörvényt, amely az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – számára kirekesztő, hátrányosan érinti az ország lakosságának nagy hányadát.

A kárpátaljai magyarság a nyelvtörvény elfogadása után is tovább fogja védeni nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, az ukrán Legfelső Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke egy Ukrajna jövőjéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten április 25-én, csütörtökön. A politikus szerint felfoghatatlan az, hogy egy ilyen nagyarányú győzelem után, mint amilyet Volodimir Zelenszkij aratott az elnökválasztáson, a regnáló hatalom ilyen jogszabályokat fogad el.

A törvény tartalmával a képviselők sem voltak pontosan tisztában – csakúgy, mint a másfél éve elfogadott oktatási törvény esetében –, hiszen a végleges szöveget a szavazás előtt 15 perccel osztották szét – nyilatkozta Brenzovics László, s hozzátette: „Lényeges eleme azonban az, hogy annak ellenére, hogy azt mondja a törvény, hogy ez az államnyelvről szól, valójában betilt a közéletben valamennyi nyelvet az ukránon kívül, sőt, aki fel meri vetni azt, hogy a két- vagy többnyelvűséget kellene visszahelyezni jogaiba, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat, ami meglepő, hiszen a gondolatszabadságnak, az emberi jogok egy alapvető formájának a tiltásáról van szó.”

A törvényben az összes olyan rész benne maradt, amely a kisebbségi sajtó és a televízió működésének ellehetetlenítéséről szól, a színházi előadásokat vagy más kulturális rendezvényeket csak szinkrontolmácsolás kíséretében lehetne megszervezni és előadni, tulajdonképpen felszámolják az összes nyelvi jogot – fogalmazott a politikus. „Bizakodjunk abban, hogy a következő parlamenti választásokon a parlament összetétele megváltozik, és egy kiegyensúlyozottabb, a kisebbségi jogokat is figyelembe vevő nyelvtörvény születik majd” – fűzte hozzá.

A konferencián részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is, aki aláhúzta: „Magyarország számára elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, mely beleilleszkedik abba a sorba, amelybe már az oktatási törvény is illeszkedett, vagyis egy nacionalista, intoleráns identitáspolitikának a megvalósításába.” Ezután hozzátette: Sajnálatos módon Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök kívülről is és a kijevi parlament részéről is destabilizációs kísérletekkel kell, hogy szembesüljön. Ezért Magyarország arra szólítja fel Petro Porosenko még hatalmon lévő államfőt, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt: „Felszólítjuk Ukrajna még fungáló elnökét, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt, és hogy forduljon a Velencei Bizottsághoz, mint ahogy egyébként erre vonatkozóan számos ukrán vezető ígéretet tett. A Velencei Bizottságnak a vizsgálata a nyelvtörvényről az előfeltétele annak, hogy egy európai normákat figyelembe vevő jogszabály szülessen.”

A Danube Institute nevű konzervatív intézet által szervezett Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? címet viselő budapesti konferencia vendége volt Kurt Volker, az amerikai kormány ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja, valamint Damon Wilson, az Atlanti Tanács ügyvezető alelnöke. Brenzovics László figyelmeztette a nyugatiakat és az ukrán politikusokat egyaránt, hogy a geopolitikát és az identitást szét kell választani: „Nem oroszpárti, aki meg akarja őrizni a nyelvét, és az etnicista ukrán törekvések nem számítanak nyugatos politikának” – mondta a KMKSZ elnöke.

Kurt Volker hangsúlyozta, hogy az USA méltányolja, hogy Magyarországnak fontos az ukrajnai magyarok védelme, ebben támogatják is Magyarországot, de ezt a vitát nem kellene bevinni a NATO-ba, mert az másról szól. Volker reméli, hogy az új ukrán elnök megválasztásával sikerül új fejezetet nyitni ebben az ügyben.

„A kisebbségi kérdések fontosak, például az, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön tudjanak beszélni, az oktatás anyanyelven is működhessen, ugyanakkor az is normális, hogy egy ország azt akarja, hogy lakossága szintén beszélje az államnyelvet” – mondta az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, majd kitért arra, hogyan lehetne mindezt egyszerre érvényesíteni, hiszen ez egy gyakorlati és nem elvi kérdés, amelyet két demokratikus országnak kell megtárgyalni – fogalmazott.

Kurt Volker azon kijelentésére, hogy a magyar kormány miért kötötte össze a kisebbségi vitát a NATO-s kapcsolatokkal Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a NATO értékközösség is, s ebben a szövetségben alapvető a jogállamiság és az emberi jogok védelme, ezért a kisebbségi jogok megsértése a NATO ügye is.

Az államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény erősen szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag minden téren kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Petro Porosenko még hivatalban lévő elnök korábban jelezte, hogy elfogadása után kész ellátni kézjegyével a jogszabályt. Volodimir Zelenszkij április 21-én megválasztott ukrán elnök ugyanakkor azt közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.

KDM/CsA

Forrás: karpataljalap.net

Reklám