A dévai Szent Ferenc alapítvány által segített harminc lány és fiú vett részt Ferenc pápának a Szent Péter téren tartott, szerdai általános audienciáján Böjte Csaba atya vezetésével, aki azt kérte a pápatól, nyilvánítsa egyházi ünnepnapnak a június elsejei gyereknapot, amikor az idén az egyházfő éppen Csíksomlyón lesz.
Ferenc pápa az általános audiencia végén külön találkozott a Böjte atya vezette zarándokcsoporttal. Kezet fogott a gyerekekkel és fiatalokkal,áldását adta rájuk, és közös fotó is készült a pápával és a dévai gyerekekkel.
A dévai Szent Ferenc alapítvány gyerekmentő szolgálat eddig mintegy hatezer gyermeket karolt fel. Jelenleg 2300 gyereket lát el: közülük csak harmincan tudtak elutazni a Vatikánba, a többiek fényképével tablót készítettek, amelyet átadtak Ferenc pápának.
Böjte Csaba ferences szerzetes az MTI-nek elmondta, a vatikáni zarándoklattal az egyházfő június 31. és június 2. közötti romániai látogatása jelentőségét akarta kiemelni, amelynek során Ferenc pápa június elsején Csíksomlyón mutat be misét. A ferences szerzetes megjegyezte, Ferenc pápa azt hirdeti hogy az egyháznak ki kell lépnie a világ és a társadalom peremére, mivel itt sok értékes ember található. Én pedig éppen azt akartam megmutatni neki, milyen csodálatos fiúkat és lányokat sikerül segíteni! Hozzátette, reméli, Ferenc pápa Csíksomlyón mond értük egy fohászt.
Böjte Csaba azt kezdeményezte, Ferenc pápa szenteljen egyházi ünnepet a gyerekeknek.Javaslata szerint ez a búcsúnap éppen június elseje lehetne, amelyre egyébként is a gyereknap esik.
Úgy vélte, ezentúl a gyereknapot ne csak a világiak ünnepeljék meg, hanem a templomokban a Gyermek Jézust és gyerekeket együtt köszöntsék fel. A gyerekek gyakran kimaradnak az egyházból – tette hozzá.
Mint mondta, kérése után várakozással várja Ferenc pápa Csíksomlyón mondandó beszédét, hátha az egyházfő a gyerekek ünnepét éppen ott fogja bejelenteni. Nagy dolog Ferenc pápa látogatása nálunk, mert egy asztalhoz tudunk ülni erdélyi magyarok, kárpát-medencei magyarok, moldvai csángók és románok is, és ha együtt tudunk imádkozni, akkor együtt is tudunk megmaradni.
Szent Péter Bazilika, 2019. május 8-i szerdai audiencia
Az audiencián részt vett Kovács Gergely okleveles posztulátor, a magyarországi Mindszenty-alapítvány képviselője, a bíboros boldoggá avatási eljárásának helyettes posztulátora.
Elmondta, hogy Esztergom és Csehimindszent közös ajándékaként átadták Ferenc pápának Mindszenty bíboros esztergomi szobrának kisebb másolatát, valamint egy ereklyéskövet is. Amikor a pápának elmondtuk, hogy a magyar egyház és a magyar nép mennyire várja Mindszenty bíboros boldoggá avatását, a pápa azt mondta, a bíboros mártír volt. Mindszenty József halálának évfordulóján csütörtökön misét mutatnak be a vértanú Szent Istvánról elnevezett Santo Stefano Rotondo római körtemplomban. A szertartást Angelo Amato bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció nyugalmazott prefektusa celebrálja. A misén a dévai Szent Ferenc alapítvány gyerekkórusa énekel.
Hétfőtől és csak személyesen vehetik át a Magyarországon vagy más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A szavazatot visszajuttatni már nem kötelező személyesen.
A Magyarországon és más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak a május 26-i európai parlamenti választáson, ehhez május 2-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe.
A levélben szavazó a regisztrációkor választhatott postai kézbesítést, de kérhette a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is.A Nemzeti Választási Iroda, az NVI nyilvántartása szerint 30 ezren akarják személyesen átvenni szavazási levélcsomagjukat.
A 132 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleten (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni szavazási levélcsomagot. Az NVI ezekre a külképviseletekre már a héten eljuttatta a csomagokat.
Az NVI elektronikus úton küldi meg az érintett külképviseleti választási irodának azoknak a választópolgároknak a jegyzékét, akik a regisztráció során jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot a külképviseleten kívánják átvenni.
A levélcsomagokat május 24-ig munkanapokon és május 26-án lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között,de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) hosszabbított nyitva tartással várják a választókat. Ezen a három külképviseleten május 25-én is fel lehet venni a levélcsomagot. A szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át, meghatalmazottja nem.
Nyomtatják a szavazólapokat a május 26-i európai parlamenti választásra a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2019. május 10-én.FORRÁS: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. Aki a válaszboríték leadása céljából megjelenik a külképviseleten, annak (személyazonossága ellenőrzése nélkül)biztosítani kell, hogy a saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába.
Budapest, 2018. július 18.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelõs államtitkára beszédet mond a magyarországi nemzetiségek támogatásáról tartott sajtótájékoztatón a fõvárosi Bolgár Mûvelõdési Házban 2018. július 18-án. Soltész Miklós elmondta, hogy a jövõ évi költségvetésben is nõ a magyarországi nemzetiségek támogatása; az erre a célra fordított összeg a 2010-es kormányváltás óta több mint négyszeresére emelkedik.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Amíg Európa nyugati felén sorra zárják be a templomokat, addig Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta településein mintegy 2800 templom újult meg és 120 épült fel az elmúlt kilenc évben a magyar kormány támogatásával – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Karádon.
Soltész Miklós a Somogy megyei település 600 millió forintból felújított római katolikus temploma és az annak kertjében álló Szent Flórián-szobor átadása alkalmából tartott ünnepi szentmisét megelőzően újságíróknak azt mondta: a beruházások sikeréhez nélkülözhetetlen volt a kormány és az egyházak összefogása, valamint a lakosság munkája, áldozatkész hozzáállása.
Látjuk, milyen folyamatok zajlanak a világban, főleg Nyugat-Európában, ahol bezárt templomokból kultúrházak, szórakozóhelyek, adott esetekben mecsetek lesznek – jegyezte meg, majd hozzátette: „hála istennek, Közép-Európában, nálunk, Magyarországon egyre több templomot tudunk építeni, felújítani”.
Az államtitkár emlékeztetett arra, Magyarország keresztény gyökerű ország, a keresztény művészetet, kultúrát, építészetet a nem hívők közül is sokan értékelik. „Azt, amit a kereszténység adott és ad, meg tudjuk, meg fogjuk őrizni” – fogalmazott.
Soltész Miklós a karádi templomrekonstrukcióról elmondta, hogy a kormány több százmillió forinttal támogatta, a felújítás pedig jól mutatja, hogy milyen erős az élni akarás egy viszonylag eldugott kistelepülés lakóiban.
Markaf Attila kántor arról szólt, hogy a 18. század első felében barokk stílusban épült és Szent Lászlóról elnevezett karádi templom kívül és belül teljesen megújult, a munkálatokat kormányzati támogatás mellett pályázati, egyházmegyei forrásból és a hívek adományaiból finanszírozták.
A templom és a Szent Flórián-szobor átadásán részt vett Varga László kaposvári megyés püspök, Huszti Gábor (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke és Witzmann Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője is.
“Az 1658. év gyászos volt szegény hazánkra; török, tatár dúlta annak szép virányait, szerencsétlen népét pedig rabszijra fűzve vonszolta magával. 95,000-re teszik általánosan az akkor rabságra elhurczoltak számát*.
Ez év augusztusában három ezernél több moldovai ütött be Pintye* vezetése alatt Gyergyóba, Topliczát felégetve, augustus 6-án Ditrót gyujták fel; de a vészlángok nem rettenték vissza Gyergyó bátor lakóit, s bár a fegyverfoghatók nagy része távol volt az ország táborában, mégis vagy 250 harcznok Gábor Deák, másként Gáborfi* (egy irástudó) vezetése alatt összegyült Szárhegyre, hogy útját állja a szülőföldüket duló vadcsapatnak. Csakhamar összetüzött a két sereg; székelyeink a megváltó Jézus nevét segélyül hiva rohanták meg a nagyszámu ellent; meg is jelent Isten angyala s a hont védő hősöket győzelemre segélte; a moldovaiakból 1750 elesett, a többi elszaladt, 24 zászló mellett nagy martalék lett a győztesek jutalma, kik közül csak 15-en estek el. Az elhullott ellenség közül 450-nél több temettett el a Tatárhalom alá, a többit farkasok és hollók falták fel*.
Lehet-e csudálnunk, ha ezen hihetetlen győzelmet, ezen emberi képzetet felülmuló csudás hősiességet azon kor vallásos fogalmai szerint isteni segélynek, angyalok közbejöttének tulajdoniták; valójában voltak is ott angyalok, egy sereg hős székely amazon, kik a férfiak előtt példaadólag küzdöttek.
Ezek közül kiválóbbak Apor Andrásné (szárhegyi Lázár Borbála) és Cserey Györgyné (Baróthi Kata*, kik ezen templomrablók és országdulók elébe fegyverrel állottak s azokat visszaverni segiték, sőt egy harmadik ditrói asszony is, ki bár terübe volt, mégis elment a haza oltalára, s nyárssal hetet szurt át az ellenség közül. A győzelem után pedig vigan haza menve, gyermeket szült*, még pedig hármat, a néphit szerint. Ezen hős nő nevét elfeledte feljegyezni a történet muzsája, de a hagyomány megvédte emlékét a feledékenységtől, mert a nép jól tudja, hogy azt Puskás Kalárinak (Klára) hivták, mert az anyák ma is büszke önérzettel beszélik el gyermekeiknek e hősnő történetét.
A néphagyomány ezen fényes győzelemnek még más részleteit is megoltalmazta; legfelötlőbb főleg itt Csíkban az, hogy a néphit nem isteni közbejövetelnek, hanem ügyes hadi cselnek, furfangosságnak, leleményességnek (melyben a székely mindig kitünő volt) tudja fel ezen győzelmet. Ugyanis az asszonyok előhordták csupraikat, fazekaikat, a kisebb csuprokat a réten rakták el a fü közé, a fazekakat pedig hosszu sorban egy magaslatra leboritva álliták fel; a tatárok (mert a hagyomány szerint tatárok voltak, hihetőleg a moldovaiak közt tatárcsapat is lehetett) ezeket sisakos hősöknek nézvén, megrettenve futamodtak a rétnek, itt lovaik lábai a csuprokba szorulván, felbuktak, halomra estek, a résen álló gyergyóiak pedig ekkor rájok rontván, lekaszabolták őket.”
Huszárné Thuróczy Piroska és férje, András egyszerre pályáztak a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjra, és a kiküldetést teljes családdal vállalták: két kisgyerekükkel együtt. Hamarosan letelik a 9 hónap, amit New Jersey állam Garfield, Montclair és Passaic városainak magyar közösségeiben töltenek. Május 5-i adásunkban Piroskával beszélgetett a tapasztalataikról rádiónk KCSP-ösztöndíjasa, Miklós Melánia.
Interjúnk előtt nemsokkal még a nagy múltú Passaic-i katolikus templom közösségi ebédje zajlott, amelyet minden hónapban megrendeznek a vasárnapi mise után. Innen érkeztek haza Garfieldbe Huszárék, hogy telefonon beszélgethessünk. A környék magyar diaszpóra közössége főként e két szomszédos kisvárosban él, noha a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Iskola, ahol Piroska és András is tanít, Montclairben található. Ide érkeztek meg szeptemberben két kicsi gyerekkel, egy hároméves kisfiúval és egy egyéves kislánnyal, ami Piroska bevallása szerint különösen izgalmassá teszi a feladatok elvégzését.
A mentorok és a fogadószervezetek rugalmasan álltak a családi helyzethez, és önállóan beoszthatták egymás között a munkát. Piroska a végzettsége szerint kémia és magyar szakos gimnáziumi tanár, ezért a neveléssel kapcsolatos feladatokat ő kapta, s mivel néptáncos, heti rendszerességgel táncoktatást is vállalt. Garfieldon heti kétszer tartanak óvodát, szombatonként pedig magyar iskoláznak Montclairben. A foglalkozásokat és a tanmenetet Piroska találja ki, és ő is vezényli le. András mindenbe besegít, ám az ő fő feladata a Külföldi Magyar Cserkész Szövetséghez kapcsolódik: mentora, Marshall Tamás csapatfejlesztési cserkésztiszt irányításával a világ különböző pontjain induló cserkészcsapatok munkáját segítik.
Foglalkozás Garfieldon, bal szélen: Huszárné Thuróczy Piroska
Sikerült könnyen beilleszkedniük, ami annak köszönhető, hogy sok kisgyermekes magyar család él a közelben, akik baráti szeretettel fogadták őket. Meghívást kaptak születésnapokra, ünnepekre, így ezen keresztül hamar be tudtak kapcsolódni az amerikai magyar közösségi életbe. A foglalkozásokon, amelyeket a diaszpóra tagjai számára tartanak, családilag vesznek részt, így a gyerekeik kölcsönösen tanulhatnak is egymástól. Sebő, a kisfiuk itt kezdte el az óvodát, Helka lányuk pedig felváltva játszik körülöttük hol az anyás, hol az apás teremben.
Piroska és András gyerekkoruk óta cserkészek, és a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjjal is ezen keresztül ismerkedtek meg. Amikor jelentkeztek a programra, a kisebbik gyermekük még csak négy hónapos volt, ezért ők maguk is meglepődtek, hogy megkapták a lehetőséget, és el tudták őket helyezni Garfielben. Az Egyesült Államokba szerettek volna jönni, mert tudták, hogy itt virágzó cserkészélet van, de nem jártak korábban Amerikában, és nem voltak itteni kapcsolataik sem. Nagyon megörültek, hogy éppen a legendás cserkészközpontba, Garfieldbe kaptak kiküldetést. Nem voltak elvárásaik, ám számítottak arra, hogy itt más a cserkészélet, hiszen sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a magyarságtudat kialakítására és megőrzésére, mint otthon. Mégis pozitív meglepetésként érte őket, hogy a közvetlen munkatársaikkal rögtön jól megértették egymást, pedig azok nagy része már itt született magyar.
Hagyományőrző huszárbemutató Montclairben
A legemlékezetesebb feladataik között az október 23-i és a március 15-i ünnepséget említi. Utóbbira különösen büszkék, hiszen sikerült megszervezniük, hogy András édesapja, aki hagyományőrző huszár, éppen akkor látogassa meg őket. Kihozta a teljes egyenruháját, és tartott bemutatót a cserkészeknek, az iskolásoknak, óvodásoknak, valamint ő mondta az ünnepi beszédet. A legnagyobb kihívást ellenben az jelentette számukra, hogy sok olyan feladatot is el kellett látniuk, amelyhez nincs szakképesítésük. Bár kétgyermekes szülők, és a saját tapasztalataik segítettek a felkészülésben, óvodapedagógiát pl. nem végeztek. Ezért Piroska rengeteget olvasott a foglalkozásokra, s azt mondja, most megtanulta, hogy óvónőnek lenni nem egyszerű feladat. Hasonlóan bele kellett jönnie a tánctanításba is, amit korábban szintén nem csinált, noha mindig lelkes táncházba járó volt. András számára a magyar mint idegennyelv oktatás jelentett új kihívást, hiszen ő tanította a magyar iskolában az angol osztályt.
Óvodapedagógia, nyelvoktatás és magyarságtudatra nevelés a legkisebbekkel, középen: Huszár András
Sok új tapasztalatot szereztek tehát, és jól érezték magukat Amerikában, családi életük azonban otthoni folytatást kíván. Ezért már nagyon várják a júniusi hazautazást. Amit visznek magukkal Amerikából, az a magyarságtudattal való feltöltődés: az itt élők megerősítették őket abban, hogy jó dolog, büszkeség magyarnak lenni. Emellett hatással volt rájuk a közösségi élet megtartó ereje, ezért otthon is még több időt és energiát szeretnének fordítani a közösségépítésre.
Az interjú végére András szülővárosának népszerű zenekara, a pécsi Punnany Massif egyik dalát választották. Noha a Bocskai Rádió rapzenét nem szokott játszani, ezúttal kivételt tettünk, hiszen kcsp-és interjúalanyaink nagy része szintén tőlük kért (volna) zenét. Piroska bevallása szerint azért kedvelik a bandát, mert könnyedén, mégis virtuózan bánnak a magyar nyelvvel. A Hétköznapi hősök című számot pedig azért választották, mert a diaszpórában is sok hétköznapi hőssel találkoztak, akik sok időt, energiát és szaktudást fektetnek a közösségeik ápolásába.
Huszárné Thuróczy Piroska adatlapja elérhető: IDE kattintva Huszár András adatlapja elérhető: IDE kattintva
1 of 5
Huszár András és Piroska a gyerekeikkel
Cserkészfoglalkozás Garfieldon
A Passaic-i Magyar Iskola
Huszár András és édesapja, aki hagyományőrző huszár
Március 15-i műsor a kulisszából
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Különleges eseménnyé sikeredett április 7-én a Lajkó – Cigány az űrben című film bemutatója a Bocskai Filmklubban. A közönség egyrészt jól fogadta a film sajátos humorát, másrészt a vetítésen jelen volt egy űrkutatás témában jártas szakértő is, aki a helyi magyar közösség tagja, és a film után mesélt a tapasztalatairól.
Gyékényesi Pál családja ’56 után vándorolt ki Amerikába, ahol Cleveland híres magyar negyedében, a Buckeye-on telepedtek le. A tudományok iránt érdeklődő tehetséges fiú mérnöknek tanult, és hamar elhelyezkedett a NASA clevelandi Kutató Központjában, amelyet 1940-ben hoztak létre a világűrkutatás repülésdinamikai és -technikai fejlesztéseinek kutatására. Mai nevét 1999-ben kapta, amikor is John H. Glenn amerikai űrhajósról, pilótáról és politikusról nevezték el. A központ a NASA legfontosabb tíz kutatóintézményeinek egyike, amely mára közel 2000 főt alkalmaz, és csaknem ugyanennyi helyi vállalkozással áll kapcsolatban. Az 50-es, 60-as években, amikor a Bocskai Filmklubban vetített Lajkó – Cigány az űrben film cselekménye játszódik, főként a folyékony rakétamotorok égési folyamatait vizsgálták.
A film plakátja
Ma a világ egyetlen olyan kutatóközpontja, ahol a legtökéletesebben tudják szimulálni extrém körülmények között a rakéták, űrhajók, anyagok és egyéb hordozók teszteléséhez, de rendelkezik a légköri jegesedés vizsgálatára kifejlesztett alagúttal, valamint a zéró- és mikrogravitációs kutatásokhoz használt vákuumkamrával is, amelynek üzembe helyezése 1985-ben nagy technológiai újdonságnak számított. Az intézmény ismeretterjesztő és oktató tevékenységet is folytat (vezetett túrák, hírlevelek, utazó kiállítások, szakmai gyakorlatok formájában és a közösségi média felületein), weboldalán hírt ad a NASA legfrissebb kutatásairól, átlinkel az űrkamerák és a NASA TV adásaihoz, valamint működtet egy látogató központot (egyike az USA 11 ilyen intézményének) és egy kamarakiállítást a női pilótákról és űrhajósokról. A NASA Visitor Center 10 évvel ezelőtt költözött át az Erie tó partján található Great Lakes Science Centerbe, ahol az interaktív kiállítások mellett egyéb programok is segítik az űrkutatás népszerűsítését. Ezt a cél szolgálja az International Women’s Air & Space Museum is, amely egy ingyenesen látogatható kamarakiállítás a Burke Lakefront reptér előcsarnokában.
Azt is mondhatnánk, hogy hozzáértő közegben került tehát bemutatásra Clevelandben Lengyel Balázs 2018-as filmje, amely inkább társadalomkritikai szatíra, semmint a hidegháborús űrversenyt bemutató korhű mozi. Fiktív mese a történelem folyását és a jelent is meghatározó űrkutatás hajnaláról, középpontjában a hatalmi-politikai-ideológia játszmáknak, illetve a felsőbb hatalmaknak kiszolgáltatott (kis)emberek / (kis)nemzetek sorsával. A szórakoztatás és az elgondolkodtatás között egyensúlyoz, és ezt szolgálja minden filmnyelvi elem. Az előzetes nézői elvárásokat már a nyitó jelenetben kibillenti, amikor a cigány folklór elbeszélői stílusából a túldíszítés, a nagyot mondás, a szókimondás, a túlzás eszközeivel él. Földhözragadtság, ugyanakkor metafizikai távlatok jellemzik az abszurd történetet, aminek kontrasztjában keveredik az irónia és a búskomorság, a vaskos poénok tabudöntögetése és a sorok közötti dráma. Miközben a forgatókönyvírók, a rendező és Lovas Balázs, mindent beleszőnek a cselekménybe, ami eszükbe jutott (ez önmagában nagyon is szórakoztató), a film politikailag inkorrekt, és „kijátszik minden kártyát”. Van benne cigány főhős, összecsókolózó politikusok, férfiszerelem, nemek és fajok közötti megkülönböztetés, a náci és kommunista diktatúrák közötti áthallás, Holokauszt-téma stb.
A Bocskai Filmklub nézői jól fogadták a Lajkó – Cigány az űrbent, s hol felszabadult nevetés, hol meglepetésből fakadó kacagás hangzott fel a teremben. Pedig a szélsőségekig elvitt, direkt humorizálás vékony jég, amelyen könnyen elcsúszhatnak az alkotók. Hiszen nagyon változó, és egyéni preferencia kérdése, hogy ki mit tart viccesnek és mi sérti az érzékenységét. A film a paródia, a karikatúra, a morbid témákkal való fekete humor, a szó- és faviccek, a szituációkból vagy jellemkomikumból adódó poénok egész tárházát sorakoztatja fel, a mélyén azonban ott munkál a melankólia. „A lét elviselhetetlen könnyűsége” az emberi sors kiszámíthatatlanságával, szépségével és végességével együtt. A primer humorhoz könnyű kapcsolódni, s ha nem is nevetünk mindenen, illetve látszólag eltereli a figyelmünket a komoly mondanivalóról, mégis a film „mélyrétegére” fogunk jobban emlékezni: a társadalmi korrajzra, a politikai szatírára vagy a mesére az ember égbe vágyódásáról.
Bár a több kritikus elmarasztalta a stábot, amiért archív felvételekkel és low budget-módra épített díszletekkel ábrázolja az űrkutatás jeleneteit, Gyékényesi Pali bácsi a vetítés után megerősítette, hogy az valóban így zajlott. A NASA látogatói központjaiban is rácsodálkozhatunk a technikai fejlődésre, s a jelenből visszatekintve ugyanúgy „játékszernek” tűnnek a régi eszközök, mint a filmben. Sőt, még inkább kiszolgáltatottnak látjuk bennük az ember, aki vállalja a kísérleti alany szerepét a tudomány céljaira, amelyek mögött nagyon is materiális, hatalmi harcok állnak. Közben pedig milyen abszurd a magasra törő vágy, hogy uraljuk a fizikai törvényszerűségeket és a világűrt, amelyről gyarapodó tudásunk ellenére is legalább olyan keveset tudunk, mint a lélek és a láthatón túli világ létezéséről!
A film egyik érdeme, hogy meg tudja mutatni ezeket az ellentmondásokat, ami nagyrészt a színészek teljesítményének köszönhető. Az érzelmeket elfedő faarccal, ún. deadpan stílusban megformált karakterek szinte mindegyike kiváló. Különösen a címszereplő, illetve Karmazsin elvtárs: Keresztes Tamás és Gyabronka József alakításában, akiket színészi díjra jelöltek április végén a Magyar Filmdíjon. De versenyben volt a film a legjobb elsőfilmes kategóriában is, továbbá jelölték a zenéjét és a jelmezt is. Múlt év novemberében pedig Triesztben nyert közönségdíjat a 18. Science+Fiction fesztiválon.
Gyabronka József és Keresztes Tamás egyik közös jelenete a filmben
A clevelandiek néhol „soknak” érezték a film humorát, mégis „hatásosnak” jellemezték. Értékelték, ahogy játékba hozza ismereteinket a történelemről, a kommunizmus hőskoráról és a hidegháborús versengésről, amit innen, Amerikából nézve egészen máshogy éltek meg. Évtizedeken át nagy volt a tétje, hogy ki nyeri meg az űrversenyt az első Holdra lépéssel. A szovjet Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt el a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén a kazahsztáni bajkonuri űrállomásról (ahol a film cselekménye is játszódik), és első emberként 108 perc alatt kerülte meg a Földet. Előtte Lajka kutya volt az első élőlény (a címszereplő Lajkó „névtestvére”), aki 1957. november 3-án feljutott a világűrbe a Szputnyik-2-vel, de nem tért vissza, elpusztult a kilövés után néhány órával.
Az amerikaiak a 40-es évektől majmokkal kísérleteztek, és számos technikai fejlesztésben előrébb jártak az oroszoknál. Végül ők jutottak el először a Holdra, éppen 50 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án, amikor az Apollo-11 három fős legénysége 2 és fél órás sétát tett a bolygón, és kitűzte rá az amerikai zászlót. A NASA az évforduló alkalmából egészen 2022-ig különleges programokkal emlékezik meg a nagy eseményről, amely után mérséklődött az űrverseny. Noha az ENSZ Világűrbizottságának döntése szerint már 1967-ben életbe lépett az űrtevékenység nemzetközi jogait szabályzó, Outer Space Treaty néven ismertté vált alapszerződés, a hidegháború végét a szuperhatalmak között 1972-ben és ’79-ben létrejött SALT1 és SALT2 fegyverkorlátozási egyezményekhez kötik.
A Lajkó – Cigány az űrben műfajtörténeti előképe Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című alkotása, amelyet viszont csak 1981-ben mutathattak be a Cannes-i filmfesztiválon. Az 50-es években játszódó film a szocializmus politikai szatírájaként kultuszfilmmé vált, idézetei pedig szállóigévé. Az egyik ilyen a záró jelenete, amikor a villamosra felugró Pelikánnak azt mondja Virág elvtárs, hogy „Visszasírnak még maguk engem!”, amire a válasz, hogy „Erre azért nem mernék megesküdni.” Az elmúlt hetekben jelent meg a hír, hogy A tanút a rendszerváltás 30. évfordulójára restaurálták, és 50 év után először az eredeti, cenzúrázatlan változatában mutatják be az idei Cannes-i fesztiválon, majd novembertől a magyar mozikban. A Magyar Nemzeti Filmalap közleményéből kiderül az is, hogy ez az utolsó jelenet, amit a cenzúra kérésére illesztettek a filmbe, kikerül az „új” verzióból, a záró Marx-idézettel együtt. „Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától” – olvashattuk az ambivalens feliratot A tanú végén, amely minden ellentmondásosságával együtt a Lajkó-film mottója is lehetne. S hogy ez feloldást jelent-e, vagy sem? Nézzék meg a filmeket, és döntsék el önök.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Április 28-án Clevelandben is megünnepeltük a Magyar Film Napját. A Chicagói Főkonzulátus meghívására és támogatásával a Bocskai Filmklub is csatlakozott a Magyar Nemzeti Filmalap határokon átívelő eseményéhez, amely alkalomból Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjét mutattuk be a Magyar Business Klubban.
A Törőcsik Mari főszereplésével készült 2017-es film két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A cselekmény egy elhallgatott titok nyomán a jelenből az 50-es évek háború utáni Európájába vezet, és egy máig tabunak számító témát állít középpontba: a háborús gyerekek és szüleik drámáját. A Kossuth-díjas rendező, Mészáros Márta 26. filmje (is) érzékenyen beszél az identitásválságról, a soha nem gyógyuló háborús sebekről és a kimondás felszabadító erejéről.
Aurora Borealis a Bocskai Filmklubban
„Nem hagyhatjuk, hogy a múlt tönkre tegye az életünket” – hangzik el a főszereplő idős asszonytól védekezésként, amiért nem beszélt a múltról. A film végére azonban új értelmet nyer az idézett mondat, hiszen épp a mesélés, a valakivel való beszélgetés szabadíthat meg a traumatizált emlékektől, amelyek generációk életére lehetnek kihatással. Ezt a célt szolgálja az Aurora Borealis is, amely beleillik a Bocskai Filmklub első évadának sorozatába. A januárban indult program ugyanis az elmúlt évek magyar filmjeiből mutat be válogatást, főként történelmi témájú alkotásokat.
A közös filmnézés pedig közösséget teremt, amit a kétheti rendszerességgel megtartott klubvetítések 100-120 fős törzsközönsége is visszaigazolt. A Magyar Film Napja alkalmából megszólítottuk állandó nézőinket, akik ezúttal riport formájában is megerősítették a magyar filmek iránti igényüket, szeretetüket. Egyetértettek abban, hogy a vasárnap esti program azon túl, hogy jó alkalmat teremt a találkozásra és a feltöltődésre, a diaszpóra számára összetartó erővel is bír. Rádiónk munkatársa, Molnár Zsolt is úgy érezte, hogy az itt élő magyarság a jelenkor minden technikai vívmánya ellenére elszigetelt a kortárs magyar kultúrától, amelynek legkönnyebben fogyasztható műfaja a film, ezért hívta életre a filmklubot.
A clevelandiek is örömmel csatlakoztak a Magyar Film Napjához
Kezdeményezése, amely mellett sokan kiálltak, elnyerte a közönség tetszését. Különösen értékelték a komolyabb, elgondolkodtató filmeket – köztük a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon közönségdíjat nyert Aurora Borealis-t is –, amelyek a magyar történelem olyan eseményeit dolgozzák fel, amelyekről nem sokat tudunk, vagy csak elbeszélésekből ismerünk. Érzelmeket, rácsodálkozásokat, emlékeket idéztek fel ezek a filmek, és sok közös beszélgetést eredményezett a filmklub, amiért többen köszönetüket és meghatódottságukat fejezték ki.
A Bocskai Filmklub számára megtiszteltetést és elismerést jelentett, hogy részt vehettünk a Magyar Film Napja eseményen, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap 2018-ban indított útjára. Idén is több száz intézmény csatlakozott az április 30-i ünnephez vetítésekkel és egyéb filmes programokkal a Kárpát-medencében, valamint a diaszpóra területeken. Észak-Amerikában Toronto és Washington DC mellett Cleveland képviseltette magát. A népszerű Magyar Film Napja így alkalmat teremtett arra is, hogy megtapasztaljuk: éljünk bárhol a világon, összetartozunk. Emellett újra rávilágított arra, hogy a filmes műfaj – dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul szavait idézve – jelentős kultúrdiplomáciai szerepet tölt be nemcsak más nemzetek irányába, hanem egymás felé is a nyitásra, a kapcsolódásra. Hiszen sejtjeinkben, nyelvünkben, hagyományainkban ugyanazt a történelmet és kultúrát hordozzuk, és ugyanúgy értjük, érezzük a magyar filmeket az anyaországtól távol, mint otthon.
Vetítés utáni beszélgetés a filmklubban
Az elmúlt időszakban nagyon sok jó magyar film született, amelyek alkotói újra a legrangosabb nemzetközi fesztiválokon szerepelnek, és méltán nyerik el a világ legnevesebb díjait. A közönség érdeklődése is megnőtt a magyar mozik iránt, amit a szintén népszerű Magyar Filmhét is bizonyít. Ennek záróeseménye, a Magyar Filmdíj átadója épp egy időben zajlott Budapesten a clevelandi Magyar Film Napjával. Mivel a Bocskai Filmklubban bemutatott alkotások majdnem mindegyike jelölt volt valamilyen kategóriában, az ünnepi vetítés végén a filmklubot szervező Miklós Melánia, a Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa örömmel számolt be minderről. Egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben is folytatódik a program, és a diaszpóra közösségéhez is eljutnak a legjobb magyar filmek.
1 of 11
Dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul támogatásával csatlakoztunk a Magyar Film Napjához
A Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa 2018/19-ben. Rádiós és újságírói tapasztalataival 9 hónapig segítette munkánkat. Színvonalas eseménybeszámolóival, interjúival, esszéivel gazdagította írott és rádiós anyagainkat. Részt vett a Cserkész Rádió és TV szerkesztésében, a Duna TV számára készített riportok készítésében, valamint Diaszpóra hírek és Clevelandi emlékek témában saját rovatokat indított. Ötletéből született meg az 56-os karácsonyi emlékek háromrészes filmes riport. Színházi és dramaturgi tapasztalataival hozzájárult a nemzeti ünnepek méltó clevelandi megünnepléséhez az október 23-i és március 15-i műsorok összeállításával. A Bocskai Filmklub első évadának szakmai szervezője volt.
Bemutatkozása a KCSP-oldalon: „A Vajdaságban születtem, és a Tisza-parti faluban, Moholon nőttem fel kisebbségi környezetben. Édesanyám hatására, aki a helyi kulturális élet főszervezőjeként tevékenykedett, már gyerekkoromban megtapasztaltam a hagyományápolás közösségépítő erejét. Az egyházi gyerekkórus tagjaként sokszor megéltem, milyen sokat jelent a magyar szó a távolabbi, szórvány településeken, és hogyan erősíti az összetartozás érzését az anyaországgal vagy a külföldi diaszpóra közösségeivel.
Szegeden végeztem a gimnáziumot, majd hazahúzott a honvágy, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékére iratkoztam be. Az 1999-es bombázások alatt átjelentkeztem a Szegedi Egyetemre, és 2003-ban diplomáztam magyar szakon. Ekkor már elvarázsolt a színház világa, Budapestre költöztem, hogy a Bárkában tanuljak kritikaírást. Szervezőként dolgoztam, és a színház műsorfüzetét szerkesztettem. 2009-ben kerültem a Szabad Tér Színházhoz, ahol sajtófőnökként nyolc éven át alakítottam a Budapesti Nyári Fesztivál programját és intéztem a marketing-kommunikációt. Közben rendszeresen jelentek meg színházi írásaim, közönségtalálkozókat vezettem, dramaturgként segítettem előadások, irodalmi estek létrehozását, slam poetry versenyeket zsűriztem, és szerkesztő-műsorvezetőként immár tizenkét éve beszélgetek alkotókkal, művészekkel a Tilos Rádióban.
Ebben az önkéntes munkában is az értékek iránti elkötelezettség, a párbeszéd, a kíváncsiság és a világ sokféleségének bemutatása vezérel. A clevelandi Bocskai Magyar Rádióba is ezekkel a motivációkkal érkezem. Szeretnék hírt adni az ottani magyar közösség életéről, és minden tudásommal, tapasztalatommal erősíteni az egymáshoz, illetve az anyaországhoz való kulturális és nyelvi kötődést.”
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök munkamegbeszélést tartanak május 13-án Washingtonban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta az Origónak, hogy Donald Trump amerikai elnök munkalátogatásra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt Washingtonba.
A tegnap délután átadott hivatalos meghívó szerint a találkozóra május 13-án kora délután kerül majd sor. A programjavaslat értelmében a tárgyalás szűk körben zajlik majd.
A külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy a napirenden az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések szerepelnek.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitteren is megerősítette a találkozó időpontját.
President @realDonaldTrump has invited PM Orbán to a working meeting in Washington, May 13, FM Szijjártó announced. On the agenda: energy security, defense cooperation, bilateral relations and regional security.
Szijjártó Péter: Komoly jelentősége lesz Trump és Orbán Viktor kétoldalú találkozójának
Komoly jelentősége lesz Orbán Viktor kormányfő május 13-i washingtoni munkalátogatásának, amelynek során Donald Trump amerikai elnök fogadja őt – jelentette ki csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy szerdán kapták meg a hivatalos meghívást, amelyet már vissza is igazoltak.
Elmondta, hogy a találkozón a regionális biztonság és a térség energiaellátásának kérdései, illetve a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül a védelmi együttműködés témája lesz napirenden.
„Mi, magyarok stratégiai szövetségesként tekintünk természetesen az Egyesült Államokra. A jelenlegi adminisztrációhoz hasonlóan látunk nagyon sok fontos, a világ számára dilemmát jelentő kérdést. Hasonlóképpen gondolkodunk a migráció, a keresztények védelme és a biztonság tekintetében” – hangsúlyozta.
Emellett az Egyesült Államok az ország legfontosabb exportpiaca az Európai Unión kívül – tette hozzá.
Szijjártót megkérdezték azon sajtóhírekről is, amelyek szerint az EU gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormány utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy Izrael vonatkozásában tisztességes és kiegyensúlyozott álláspontra van szükség, Magyarország nem tud hozzájárulni olyan dokumentumok elfogadásához, amelyek nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot, csak tovább mélyítik a problémát, és ezen ügyben minden egyes szónak jelentősége van.
A Háttérkép adásának állandó vendégei Boros Imre és Bogár László közgazdászok voltak, akik Bayer Zsolt műsorvezető felvetései mentén igyekeztek az Európai Unióval történt 15 éves kapcsolatunk kérdéseit megválaszolni.
A 15 évvel ezelőtti csatlakozás kapcsán a műsorban a két neves közgazdász mérleget vont az eddigi tapasztalatok alapján. A beszélgetés az Unió előtörténetének az ismertetésével kezdődött, tekintettel arra, hogy már ez a belépést megelőző időszak is igen sok áldozatot követelt Magyarországtól.
Bogár László kifejtette: 31 éve, 1988-tól van hivatalos kapcsolatunk az Európai Unióval, illetve a Közös Piaccal, amit csak 1992-től neveznek majd mai nevén Európai Uniónak. A mostani 15 évet csak az előző 16 év tükrében érdemes vizsgálni. A Phare-segélyprogram már 1989-től működött, amely a lengyel és a magyar demokratikus törekvéseket volt hivatott segíteni, ami ahhoz vezetett, hogy a biztató reformok a legszélsőségesebb ultraliberális SZDSZ-hez fűződtek – mondta a szakember, aki így folytatta: „A Phare-segélyprogram – karikatúrának fog látszani, amit mondok, de nem az – nevetséges aprópénz, jelképes volt szinte. Elvileg lehetett volna neki jelentősége, de nem volt.” Ebből a segélyprogramból hazánknak nyugati szakértőket kellett fogadnia, akiknek zöme azonnal belátta, hogy fogalmuk sincs róla Magyarországon mi történik. Segíteni nem tudtak, de tanultak a helyzetből: kapcsolatokat és információkat szereztek, majd ezeket felhasználva konzulens cégeket alapítottak hazánkban. A nekünk ítélt pénz a kifosztásunk sikeresebbé tételét szolgálta – húzta alá Bogár László.
Boros Imre szerint az ország eladósítása az a lökés volt, amitől – akik előidézték – azt várták, hogy más lehetőség ne legyen, csak az előre menetelés. „Az eladósodás vezetett oda, hogy ahhoz, hogy minket életben tartsanak folyamatosan, aktívan mentünk be ebbe a kapcsolatrendszerbe” – hangsúlyozta.
’81-be be kellett lépni az IMF-be, 1982 novemberében akkor vették fel hazánkat, amikor Brezsnyev Moszkvában meghalt. A fizetési mérleg deficitek nagyra nőttek. A magyar külkereskedelemben kereskedelmi csereanyag romlás ment végbe. Egyre olcsóbban exportáltunk, egyre drágábban importáltunk. A nemzeti bankot egy pénzátváltó hellyé degradálták a rendszerváltozás első éveiben – szögezte le a közgazdász.
Magyarország hiába volt „éltanuló” a rendszerváltozás utáni években, sokáig „mindig öt évre voltunk az áhított belépéstől”. Bayer Zsolt hozzáfűzte: „aztán eljött 2004, és aki élt és mozgott mindenkit felvettek”. Bogár László emlékeztetett rá, hogy először 1992-ben ígérték meg a belépést, és ettől kezdve egy végtelenül cinikus játék kezdődött el, hogy megversenyeztessenek bennünket – vélekedett.
„Közben be tudták a többieket is darálni ebbe a menetbe, mert mi előrébb voltunk” – nyilatkozta Boros Imre.
Az adás második részében a belépésünk – 2004. május 1-e – óta eltelt időszak került terítékre. Az adás vendégeinek egyöntetű véleménye volt, hogy a belépéskor várt csodák rendre elmaradtak. Szó esett a magyar földtörvényről, amely szerencsénkre megszületett, valamint a 4-es metró beruházása körüli visszaélésekről, amelyek máig ható következményekkel bírnak.
A számok önmagukért beszélnek. A csatlakozásunk óta eltelt 15 év első hét és fél évében – ahol három miniszterelnök, Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai – váltotta egymást, az egy főre eső GDP 7,5 százalékkal növekedett, az Orbán nevével fémjelzett második periódusban mindez körülbelül 24 százalékkal nőtt. A reálbérek az első időszakban stagnáltak, a megszorító csomagok miatt, a második időszakban 54 százalékkal emelkednek – idézte fel Bogár László.
Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia tagja, kuratóriumi elnök köszöntőt mond május 3-án a Sándor-palotában Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita jelenlétében, amikor az államfő fogadja a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett budapesti konferencia résztvevőit (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Áder János köztársasági elnök felbecsülhetetlennek nevezte a Magyarország ügyét szívügyüknek tekintők összefogását pénteken a Sándor-palotában, ahol a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett konferencia résztvevőit fogadta.
Az államfő köszöntőjében úgy fogalmazott, a konferencia vendégei hazájukban is mindig Magyarországot képviselik, és eközben pontosabb, hitelesebb képet mutatnak Magyarországról a világnak, mint bármilyen kampány vagy újsághír.
Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia tagja, kuratóriumi elnök köszöntőt mond május 3-án a Sándor-palotában Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita jelenlétében, amikor az államfő fogadja a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett budapesti konferencia résztvevőit (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Áder János felelevenítette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos katonai vezetőjének, Répásy Mihálynak az emlékét, akit harci sikerei ellenére az utánpótlás biztosítására rendeltek ki. Répásy Mihály sorsa tanulságos példa arra, hogy háborúban, de békében is mit ér a szervezőmunka, amely ritkán látványos, de annál hasznosabb, nélkülözhetetlenebb – mondta a köztársasági elnök.
Kiemelte, ehhez hasonlóan „Magyarország Barátai” is valamennyien megmutatják, mekkora szellemi és gazdasági erőforrás „egy megfelelő ember a megfelelő helyen”. A személyes jelenléten keresztül sugárzott hitelesség, és az ennek révén elért bizalom ugyanis pótolhatatlan – tette hozzá Áder János.
Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke beszédében köszönetet mondott az államfőnek, amiért immár hatodik alkalommal látja vendégül hivatalában szervezetük tagjait. Hangsúlyozta továbbá, a Magyarország Barátai Alapítvány igazi közösségé formálódott, amely összefogja a világ különböző pontjain élő magyarokat is.
Vizi E. Szilveszter különösen fontos értéknek nevezte a Magyarországhoz tartozást. „Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenned” – idézte a köztársasági elnökhöz hasonlóan a világhírű magyar származású fotóriportert, Robert Capát.
Az idén különösen jó érzés erről beszámolni, ugyanis egy igazi jó barátomat, egy nagyszerű magyar embert tüntettek ki ezen az ünnepségen. Ő nem más, mint Bede Fazekas Zsolt, a torontói Független Magyar Rádió vezetője, szerkesztője, aki 30 éve töretlenül, megingás nélkül, következetesen, megalkuvás és elbizonytalanodás nélkül szolgálja elsősorban a torontó környéki magyar diaszpóra megmaradását. Példamutató munkájával, Magyarország melletti bátor kiállásával és őszinte véleménynyilvánításával személyemre is nagy hatással volt és van. Ezért is szeretnék gratulálni innen is Zsoltnak, és kívánni neki és kedves családjának sok erőt és kitartást ennek a munkának a folytatásához. Mi egy vérből valók vagyunk, szól az ismerős dal refrénje, és igen, mi, akik a hazánknak a javát szolgáljuk elkötelezetten, s legyünk bárhol a világban, a jó hírét öregbítjük, mi igenis egy vérből valók vagyunk.
