Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek.
Hadd halljék végre olyan magyar szava, Ki sohse félt, de most már nem is félhet, De kihez bús Hunnia szikjairól Sírjáig eljut, lázítva, bárhova, Gőgös grófi szó s piszkos szolgaének.
Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e föld száz Pontiusának S haldoklóan mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon: Az uj, jobb márciusi ifjuságnak.
Testvéreim, nincs nemigaz szavatok S százszor többet merhettek, minthogy mertek. Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha, Mint mai, bús, magyar, ifju embernek.
Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, Csak majmolás, ál-úrság és gaz bírság S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok S mégis, sír-mélyről látom sikeretek: Holnap talán könnyebb lesz a mártirság.
Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet, Mert él basák és buták közepette, Mert hiába lett acélból itt a szív, Szép emberszívként szikrázni ha akar: A honi rozsda megfogta, megette.
De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni.
Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan az Élet.
Miután szerdán a londoni alsóház elutasította a Munkáspártnak az EU-val való vámunió fenntartására irányuló kezdeményezését, a párt bejelentette, hogy minden népszavazást támogatni fog, ami a Brexit felülvizsgálatára irányul.
Elutasította szerdán a londoni alsóház a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító indítványát, amely vámuniós viszonyrendszer fenntartását írta volna elő az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is. A Labour az indítvány leszavazása esetére kilátásba helyezte, hogy támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely új EU-népszavazás kiírását irányozza elő.
Az alsóház szerda este több olyan módosító indítványról tárgyalt és szavazott, amelyet az egyes frakciók a konzervatív párti kormány Brexit-stratégiájához nyújtottak be.
A Munkáspárt indítványának értelmében az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után is átfogó vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az Európai Unióval, és szoros szabályozási megfelelést tartott volna fenn az EU egységes belső piacával.
A módosítási javaslatot az alsóház azonban 323-240 arányban elutasította.
A japán szervezőbizottság úgy határozott, hogy a nézők és a sportolók egészségének védelmében tilos lesz a dohányzás a 2020-as tokiói olimpia és paralimpia versenyhelyszínein. Hasonló korlátozásra eddig még nem került sor. Az egészséges életmódra hívják fel a figyelmet a szervezők.
Csütörtökön hozta meg a döntést a japán olimpiai bizottság, miszerint megtiltja a dohányzást a nyári olimpiai és paralimpiai játékok valamennyi versenyhelyszínén. Szem előtt tartva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányelveit, a szervezők nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás káros hatásaitól is szeretnék megóvni a résztvevőket és nézőket.
A 2012-es londoni és a 2016-os Rio de Janeiró-i játékokon az arra kijelölt területeken a nézők és a személyzet számára megengedett volt a dohányzás, a 2018-as pjongcsangi téli olimpián már a mostanihoz hasonló szabályok voltak érvényben.
A dohányzási tilalom betartását az olimpia ideje alatt a helyi szervezetekkel együttműködve ellenőrzik. Már most, a bizottság javaslatára, a legtöbb versenyhelyszín közelében betiltották a dohányzást.
A helyi média szerint Antwerpenben a fiatal gyerekek mindössze negyede belga származású, a többi bevándorló háttérrel rendelkezik – írja a Breitbart. Az oldal hozzáteszi, hogy a bevándorló hátterű szavazók túlnyomó részben baloldali, liberális pártokat támogatnak.
A francia nyelvű L’Express című lap főoldalán jelent meg a héten a hír: Antwerpenben több bevándorló van már, mint belga. A lap szerint a legnépesebb belgiumi város népességének 53,2 százaléka bevándorló háttérrel rendelkezik.
A legfrissebb demográfiai jelentések, illetve Jan Hertogen szociológus adatai szerint a „kisebbségiek” legnagyobb részben Észak-Afrikából (főleg Marokkóból) és Nyugat-Ázsiából (főleg Törökországból) érkeztek és érkeznek. A város konzervatív lakossága elvesztette a reményt arra nézve, hogy valaha is konzervatív városvezetésük legyen, a lakosság összetételének efféle megváltozása ugyanis politikai következményekkel is jár. A tavaly októberi választásokon a marokkói és török hátterű bevándorlók 90 százalékban baloldali pártokra voksoltak, 31 százalék közülök pedig a szélsőbaloldali PVDA-ra (belga Munkáspárt).
A konzervatív párt, az N-VA nagyon kevés szavazatot kapott a bevándorló hátterű szavazóktól, írta az L’Express, majd hozzáteszik: az eredmények nem okoznak túl nagy meglepetést, mert szerintük a 2012-es választásokon még szavazó „idős belgák” a 2018-as választásra kicserélődtek a „migráns hátterű” lakosokra.
Ezzel a demográfiai változással Antwerpen olyan városokhoz csatlakozik, mint például London, ahol a bevándorló csoportok szintén többségben vannak a hazaiakkal szemben. Az Egyesült Királyság második legnagyobb városa, Birmingham is nemsokára hasonló sorsra juthat: a városban élők majdnem negyede külföldön született és az angol gyerekek kevesebb, mint harmadrészt tesznek ki az iskolások közül.
A legfelsőbb bíróság befogadta a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését. A kedden meghozott végzés kivonatát szerdán tette közzé honlapján a bíróság. A kézdivásárhelyi férfiak elleni ítélet megsemmisítésére irányuló per első tárgyalását április 23-ra tűzték ki. A végzés jogerős.
Beke Csilla, Beke István felesége a közösségi hálón azt közölte, hogy a legfelsőbb bíróság egyelőre csak az újratárgyalási kérelem befogadásáról döntött. Az elítélteknek azt a kérését nem bírálta el, hogy védekezhessenek szabadlábon az ügyük újratárgyalása során. Erről minden bizonnyal az áprilisi első tárgyaláson fog határozni a kijelölt bírói testület.
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-ötéves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
A legfelsőbb bíróság általános meglepetést okozott határozatával, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.
A galuskához: 1 db tojás 300 g liszt 2 dl víz 1 tk só
Elkészítés módja:
A zsíron megpirítjuk az apró kockákra vágott szalonnát, majd rádobjuk a felaprított hagymát és azt is megpirítjuk. Felöntjük kb. 1 dl vízzel, megszórjuk pirospaprikával és köménnyel, belenyomjuk a fokhagymagerezdeket és a felkockázott paradicsomot. Kb. 15-20 percig pároljuk ezt a hagymás alapot, a folyadékot folyamatosan pótolva. A krumplikat cikkekre vágjuk, hozzáadjuk a párolódó hagymához, és felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sózzuk, borsozzuk. A kolbászt felkarikázzuk, és száraz serpenyőben megpirítjuk. A galuska hozzávalóit alaposan összekeverjük. A krumplihoz a vizet folyamatosan pótoljuk. Amikor majdnem teljesen megpuhult, a galuskát beleszaggatjuk a forrásban lévő paprikás krumpliba. Figyeljünk rá, hogy szaggatás közben keverjük meg az ételt, különben a galuskák összeragadnak. 5 percig forraljuk, majd jöhetnek bele a kolbászkarikák, és a virslikarikák is. Ezekkel együtt még 1-2 percig főzzük. Friss kenyérrel tálaljuk.
Együttműködési megállapodás kidolgozásának szándéknyilatkozatát írták alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzati vezetői az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával. Ezzel a lépéssel elindították a hivatalos kapcsolatfelvételt a két régió között.
Székelyföld és az olaszországi autonóm Dél-Tirol regionális együttműködéséről írtak alá szándéknyilatkozatot a három székelyföldi megye önkormányzati vezetői és Daniel Alfreider, Dél-Tirol Autonóm Tartomány kormányzó-helyettese. A dokumentumban többek között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén. A dokumentum alapot jelent az együttműködéshez, ezután mind a három székelyföldi megye – Kovászna, Hargita és Maros – kidolgozza a megállapodás szövegét, amit a bukaresti közigazgatási és külügyminisztériumnak kell jóvá hagynia, ezután megszavazhatják az erről szóló tanácsi határozatot. Dél-Tirolnak az olaszországi törvények alapján szintén végig kell járnia ezt az utat, ezután kerülhet sor az együttműködést szerződés véglegesítésére.
A szándéknyilatkozat aláírását konferencia előzte meg, ahol feltérképezték a kisebbségi régiók együttműködésének előnyeit, és ismertették a dél-tiroli együttélési modellt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy tavaly novemberben Herbert Dorfmann dél-tiroli európai parlamenti képviselő nyilvánosan ígérte meg, hogy kezdeményezi a választások után megalakuló dél-tiroli kormánynál a Székelyfölddel való „testvérrégiós kapcsolat” kialakítását. Tamás Sándor rámutatott, Dél-Tirol története csak az 1970-es évektől, a tartomány területi autonómiájának a törvénybe iktatásától fordult jóra, és Székelyföld számára példaértékű a Dél-Tirolban kialakított etnikai béke, amely gazdasági fellendülést is eredményezett. Azt is elmondta, a két régió között sok a hasonlóság, az etnikai összetétel is megegyezik, hiszen Dél-Tirolban a lakosság 70 százaléka német, 26 százaléka olasz, 4 százaléka ladin, míg Székelyföldön 70 százalék a magyar, 21 a román, és 9 százalék a más nemzetiségűek aránya. A két régió történelme is hasonlóan alakult, aztán a hatvanas-hetvenes években ez megváltozott, hiszen míg Dél-Tirolban az autonómia kinyitotta a lehetőségeket, Székelyföldön megerősödött az elnyomás. Az autonómia két fontos dolgot oldott meg: az etnikai megbékélést és a gazdasági fellendülést. Mi is ezt szeretnénk Székelyföldön. Ez nem ördögtől való, hiszen az Európai Unió 28 tagállama közül 11 országban működik valamilyen szintű területi autonómia – szögezte le a háromszéki politikus.
Székelyföld számára Dél-Tirol az iránymutató, minden ott élő etnikai csoport a konszenzusban érdekelt, de ugyanakkor vétójoggal is rendelkeznek – mondta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, ha egymás nélkül nem tudnánk dönteni, hamarabb egyetértenénk és a „hivatásos provokátorok munka nélkül maradnának”. A román többségnek is tudomásul kell vennie, hogy még Ceaușescunak sem sikerült bennünket legyőzni, és nekünk is el kell fogadnunk, hogy itt élünk Románia közepén. Még mindig erős a kölcsönös gyanakvás, ezt kell lebontani – mondta a Hargita megyei politikus. Kifejtette, magyar-román együttélési paktumra van szükség, a Hargita megyei önkormányzat szeretné a prefektusi akadályoztatások után az együttélési kódexet véglegesíteni. Borboly arra is kitért, hogy érdekeltté kell tenni a Székelyföldön élő románokat, hogy megtanuljanak magyarul, az iskolában választható tantárgy lehetne, sőt a közigazgatásban dolgozóknak is meg kellene teremteni erre a lehetőséget, erre Hargita megyében már voltak próbálkozások. Dél-Tirol példája kitartásra ösztönöz, elsődleges az elköteleződés, a demokratikus jogok érvényesítésébe vetett hit – mondta Péter Ferenc. A Maros megyei tanács elnöke kifejtette, a nemzetközi politika próbálja „elmaszatolni” az őshonos kisebbségek helyzetét, az Európai Unióhoz való csatlakozás nem hozta el a remélt megoldást, azzal hárítanak, hogy ezek a kérdések nem tartoznak az EU kompetenciájához, a bevándorlókkal, a diaszpórával hasonlítják össze az őshonos kisebbségeket.
Péter Ferenc úgy értékeli, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezésére most már az EU „asztalára” kerülnek olyan kérdések, amelyekkel eddig nem akartak foglalkozni. Éppen Dél-Tirol volt az első, amely támogatta a Minority SafePack elnevezésű európai uniós polgári kezdeményezést az őshonos kisebbségek jogainak biztosítása érdekében – mondta Vincze Loránt, a FUEN elnöke. Hozzátette, nemcsak partnerek, hanem barátok, folyamatosan együtt dolgoznak, hogy megváltoztassák az EU regionális politikáit, hogy a célkitűzések közé kerüljön be a sokszínűség védelme. Minden nézeteltérés időveszteség, ezért nem szabad konfliktusokat gerjeszteni, hanem békés megoldásokra kell törekedni – tanácsolta Daniel Alfreider dél-tiroli kormányzóhelyettes. Mint kifejtette, véleménye szerint a kulcsszó a decentralizáció, és minden döntést a lehető legközelebb kell vinni az emberekhez. „Az önállóság nem működik egyik napról a másikra, munkatársakra, intézményrendszerre van szükség, és megértésre a közösség részéről. Az autonómiatörekvéseket finanszírozni kell, erős gazdaságot kell kiépíteni. Nemcsak nagy befektetőkre van szükség, hanem bátorságra is, hogy önmagunkat megszervezzük” – mondta Daniel Alfreider.
Kérdésünkre, hogy az autonómia előnyeit miként lehet elfogadtatni az ország többségi lakosságával, a kormányzóhelyettes kifejtette, európai példákat, perspektívákat kell felmutatni, hangsúlyozni, hogy az önállóság előnyt jelent a társadalom egésze számára. Ugyanakkor elismerte, még náluk is vannak megválaszolatlan kérdések, de folyamatosan küzdenek, nem veszítik el a bátorságot.
Mit gondol a család intézményéről a református püspök, az evangélikus esperes és a katolikus érsek? Hogyan szakít időt házastársára és gyermekeire a családügyi államtitkár és a Zsinat lelkészi elnöke? Mindez kiderült tavaly Kaposváron, amikor 2018-ban a családok éve volt Magyarországon, és ehhez a témához igazodva hirdettek ökumenikus fórumbeszélgetést. Feke György cikkét tesszük közzé.
A 900 főt befogadni képes református templomban tartott teltházas eseményen Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna somogy-zalai evangélikus esperes, katolikus részről Márfi Gyula veszprémi érsek, a református egyház képviseletében pedig Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, valamint Steinbach József, a házigazda dunántúli egyházkerület püspöke vett részt.
A szűk egy órás beszélgetést vezető Köntös László dunántúli református főjegyző először azt a kérdést feszegette: hogyan látják a család szerepét és miért tartják egyáltalán fontosnak a közbeszéd tárgyává tenni?
„Az evangélikus egyház naptárában e témának szentelt programok minden évben szerepelnek és így a családokra fókuszálunk” – fogalmazott Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna. Ez a szemlélet abból a felismerésből táplálkozik, hogy csak akkor tudnak az evangélikusnak keresztelt gyermekekkel foglalkozni a hittanórákon, konfirmációi előkészítő alkalmakon, ha azok szülei fontosnak tartják a keresztyén értékeket. Márfi Gyula az Alaptörvényt idézte, mely védi „a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, és a családi kapcsolatok alapját képező házasságot is. Emlékeztetett: a házasság alkotmányunk értelmében „férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség”, a katolikus egyház tanítása szerint pedig egyenesen szentség. „A házasság és a család egyaránt Istentől rendelt, vitathatatlan életrend. Erőforrás, megerősítő, kiteljesítő közösség, egyben a legkisebb gyülekezet” – egészítette ki az elhangzottakat református szemszögből Steinbach József.
Családban, biztonságban
„Férfi és nő magától értetődő, természetes kapcsolatáról azért érdemes beszélni, mert az evidenciák felbomlásának korát éljük – mondta Bogárdi Szabó István. A református egyházi vezető ezt a víz példájával szemléltette: „Tele van a világunk vízhamisítókkal, de csak akkor érzékeljük, hogy baj van, mindenféle zagyvalékot vagy mérget tesznek elénk, ha már régóta nem tiszta vizet iszunk.” Ezért, mint mondta, „középpontba kell állítani a családot”, hogy el ne felejtsük, „anélkül nincs élet”. A beszélgetés során a résztvevők mindegyike hitet tett a „tiszta víz”, azaz jelen esetben az egy férfi és egy nő élethosszig tartó elköteleződésén alapuló családmodell mellett, valamint értékelték az ezzel ellentétes társadalmi folyamatokat is.
„Hajlamosak vagyunk általánosítani a család szentségét fenyegető, média által felnagyított nyugati jelenségeket” – fogalmazott Novák Katalin, aki szerint bár a politikusok igyekeznek nagyon óvatosan fogalmazni a kérdésben, Magyarországon az emberek túlnyomó többsége egyetért az Alaptörvényben is lefektetett családképpel. „Ne feledkezzünk el a többségről sem” – üzente a kisebbségek jogaiért harcolóknak, az azonos neműek örökbefogadásáról pedig azt mondta: valójában a gyermeknek van szüksége szülőkre – apára és anyára –, nem pedig fordítva.
A gyermeknek van szüksége szülőkre, nem pedig fordítva
A veszprémi érsek szerint beszélhetünk pozitív és negatív másságról is: az például pozitív, hogy egy focicsapatban minden játékosnak van saját szerepe. De ahogy a kapufa nem egyenlő a góllal, az élettársi vagy azonos nemű kapcsolatok sem alternatívái a házasságnak” – mondta Márfi Gyula. Az evangélikus lelkipásztor általánosabb problémának tartja, hogy az ember nem igazodik Isten rendjéhez, hanem vállalja, sőt jónak mondja azt, amit régen bűnnek tartott: „Isten férfit és nőt teremtett, de mi elfelejtettük, kik vagyunk, próbáljuk átvenni egymás szerepeit.” Lelkileg, érzelmileg azonban nem tudunk felnőni a külső változásokhoz, szerinte ezért értéktelenedik el egyre inkább a kistelepüléseken is a család intézménye.
Bogárdi Szabó István arra emlékeztetett: a magyar családok mindkét világháborút megszenvedték, a fronton elesett férfiak sok esetben özvegyeket és árvákat hagytak maguk után a hátországban, majd a kommunizmus és az a téves elképzelés, hogy az állam mindent megold, szintén gyengítette ezeket a közösségeket. „A családok alkut kötöttek: a gyerekeket az állam neveli” – fogalmazta meg a püspök azt a jelenséget, hogy az oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben számos szerepet és feladatot vett át a szülőktől és a tágabb családtól, rokonságtól. Mint mondta, az államnak nem feladata „kikísérletezni” az ideális családot, inkább Istenre kell bízni ezt a kérdést, aki a családot teremtette, aki a tízparancsolatban hangsúlyosan gondolt a családi kapcsolatokra, és aki maga is egy családba született, hogy megváltsa a világot.
Fontos az együtt eltöltött minőségi idő
Novák Katalin államtitkár a közös idő minőségére figyelmeztetett: ha együtt van a család, a szülők mutassanak jó példát, és ne osszák meg a figyelmüket családtagjaik és az okostelefonjuk között. Az államtitkár ugyanakkor lehetőséget is lát a technikában: a munkafolyamatok automatizálásával párhuzamosan megnőhet a szabadidőnk. „Csak az a kérdés, lesz-e még akkor kihez odafordulnunk?” Épp ezért – vallotta be – egy-egy programra ő is nemet mond, hogy a családjával lehessen.
„Heten voltunk testvérek, de a szüleink nem akartak minket uniformizálni, hanem bölcs belátással hagyták, hogy egymás után alakítsuk ki saját kis zugunkat” – mesélte Bogárdi Szabó István. A püspök szerint a saját kuckó mellett ugyanolyan fontos a közös kupac-élmény is: az, ahogy a maga természetességében együtt vannak a családtagok. Végül pedig a konyhák, az étkezés tereinek fontosságát hangoztatta: „Nálunk a vacsora szent. Inkább bemegyek korábban a hivatalba, hogy estére hazaérjek, mert akkor mind együtt vagyunk. Az ilyen alkalmak jók arra, hogy le tudjuk tenni a nap terheit, vacsora közben nemcsak az ételt rágjuk meg, hanem az élet dolgait is megbeszéljük.”
A csíkszeredai futballélet legfontosabb estje volt a feburár 28-ai, csütörtökön ugyanis a város futballcsapata a Román Kupa 2018–2019-es kiírásában a legjobb nyolc között fogadta az Universitatea Craiova együttesét. A négyszeres bajnok és hétszeres kupagyőztes oltyán együttes megmutatta, hogy miért tart ott, ahol: 3–0-ra győzött Csíkszeredában. A mérkőzés alatti hátrány, majd a vereség ellenére a hazai szurkolók végig biztatták kedvenceiket, a sípszó után pedig jöhetett a vastaps. Szép volt, fiúk! A Székelyhon fotóriportja IDE KATTINTVA elérhető.
Péntektől lehet regisztrálni Ferenc pápa csíksomlyói látogatására. Egy internetes oldalon lehet jelentkezni, aki ezt elmulasztja, biztosan nem vehet részt a pápa júniusi szentmiséjén. A helyszínt biztonsági okokból lezárják, így csak az juthat majd be, aki jelezte részvételét. A regisztráció ingyenes, jelentkezni egyénileg és csoportosan is lehet – közölte az M1 Híradója.
Százezrek látogatnak el minden évben a pünkösdi szentmise helyszínére. A magyarság legjelentősebb zarándokhelyén idén a búcsú előtti szombaton, június elsején is megtelik a Hármashalom-oltár előtti tér, és a szokásosnál is nagyobb tömeg várható Ferenc pápa csíksomlyói látogatásán. A pápai szentmisére különleges biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők, ezért a kordonokkal körbezárt kegyhelyre csak előzetes regisztrációval lehet majd belépni.
A szentatya csíksomlyói látogatását előkészítő bizottság tagjai csütörtökön Csíksomlyón mutatták be az online regisztráció gyakorlati lépéseit. A pontifex.ro oldalon ingyenesen lehet bejelentkezni, a regisztráltak vonalkódos belépőt kapnak, amit ki kell nyomtatniuk, mert azzal juthatnak be a zarándokoknak kijelölt területre.
A szervezők mindenkit arra kérnek, hogy lehetőleg csoportosan regisztráljanak, és tömegközlekedéssel érkezzenek Csíksomlyóra. Továbbá ne hozzanak magukkal veszélyesnek minősíthető tárgyakat, és tartsák szem előtt az esemény imádságos jellegét.
Ferenc pápa csíksomlyói látogatására március 31-ig lehet regisztrálni, a szentmisére készülő zarándokok minden fontos információt megtalálnak a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján és a pontifex.ro oldalon, IDE KATTINTVA
Május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök – közölte az államfő hivatala pénteken.
Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. „Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki” – közölte az államfő.
Hozzátette:
a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.
„Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson” – olvasható a nyilatkozatban.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma, de Magyarország továbbra is 21 képviselőt küldhet a testületbe.
Az EP magyar tagjaira az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon lakóhelye van, továbbá azok az uniós választópolgárok, akik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkeznek. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.
Április 23-áig jelenthetik be listájukat a pártok
Az igazságügyi miniszteri rendelet rögzíti: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-éig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették őket a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg az értesítést, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) újat igényelhet. A kampány hivatalosan április 6-án kezdődik, a választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást, és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.
Az Európa Parlament
Az IM-rendelet a listák bejelentésének határidejét április 23-án 16 órában jelölte meg.
Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük, és így szavazhatnak a magyarországi listákra, a választást megelőző 25. napig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Ez a határidő május 1-jén járt volna le, de az igazságügyi miniszter ebben az esetben is élt a határidő mozgatásával, és május 2-án 16 órában határozta meg a határidőt.
A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, az május 11-étől veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (az NVI 113 ezer ilyenről tud) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe. A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
A rendelet szerint május 16-a 16 óra a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország 134 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét. Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába, a magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik a magyar borról kialakult képet.
A KKM borválogatását 2011-ben állították össze először hasonló keretek között, majd 2014-től minden magyar külképviseletre eljuttatják – idézte fel a tárca pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Menczer Tamás államtitkár. A tárca borválogatásába pontosan meghatározott termőterületekről származó, ezek jellegzetességeit, egyediségét felmutató, Kárpát-medencei szőlőfajtákból készült, magyar borok kerülhetnek be – közölte.
A huszonegy tételt immár második éve mutatja be különszámban a Magyar Konyha magazin, a különszám angol változata pedig a magyar külképviseletekre is eljut majd – számolt be Menczer Tamás. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus, a borválogatás zsűrijének elnöke hangsúlyozta, hogy a termőhelyek, szőlőfajták egyedi karakterét felmutató borok nélkül nem lehet kitűnni a nemzetközi „bortengerből”.
A nemzetközi zsűri által összeállított válogatással sikerült a Kárpát-medencei adottságok széles spektrumát bemutatni, ezúttal még egy kövidinka is bekerült – közölte. A KKM válogatásába a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán keresztül szétküldött felhívásra 130 pincészet küldhetett két-két mintát, a zsűri ezek közül válogatta ki a huszonegy tételt.
A borsort két kategóriába sorolták: a presztízsborokat ültetett vacsorákon kínálják vagy ajándékként adják majd, a party csomagba tartozó tételeket pedig a nagyobb létszámú diplomáciai fogadásokra szánják.
Egy uniós felmérés szerint a választók 75 százaléka a migrációt tartja az EP-választás legfontosabb kérdésének – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön Vácon.
A képviselő Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárával, a térség KDNP-s országgyűlési képviselőjével tartott közös sajtótájékoztatót a Váci Polgári Esték csütörtöki rendezvényét megelőzően.
A 2019-es EP-választás fő kérdése a migráció lesz – hangsúlyozta Deutsch Tamás, emlékeztetve arra, a liberális európai értelmiség régi problémája, hogy egyre alacsonyabb az európai parlamenti választásokon a részvétel, a tagországokban pedig többségében nem európai kérdés áll a kampány középpontjában. A mostani választás „ékes cáfolata” lesz ennek – mutatott rá Deutsch Tamás.
Szerinte a korábbi időszakhoz képest mindenhol magasabb lesz a részvétel, és mindenhol a migráció kérdése lesz az európai parlamenti választás fő kérdése.
A magyar polgárok kedvező helyzetben vannak, mert egyedül ők voltak abban a helyzetben, hogy népszavazás keretében elmondhatták a véleményüket a bevándorlás kérdéséről – mondta, utalva arra, hogy 2015 óta, amikor milliós nagyságrendben illegális migránsáradat árasztotta el Európát, sehol nem tették lehetővé, hogy az európai választók kinyilvánítsák a véleményüket. 2019-cel ez megkerülhetetlen lesz – fűzte hozzá. Az Európai Bizottság megrendelésére készült felmérés szerint az unió 27 országában átlagosan a választók 75 százaléka mondja a migráció ügyét a legfontosabb kérdésnek – ismertette.
Deutsch Tamás közlése szerint a magyar kormány tájékoztató akciót indított arról, hogy milyen, a migrációt támogató elképzeléseken dolgozik az Európai Bizottság, „az unió vezető bürokratái”. Emlékeztetett: az elmúlt napokban sorra jelennek meg cáfolatnak szánt bizottsági közlemények, de „vaskos beismeréssé változott mindaz, amit az Európai Bizottság mond”.
Az általuk kibocsátott dokumentum világossá és egyértelművé teszi, hogy az Európai Bizottság továbbra is helyesnek, megalapozottnak és szükségesnek tartja az anonim migránskártyák intézményének működtetését – fogalmazott. Az elmúlt három évben az unió adófizetőinek pénzéből 40 milliárd forintnyi összeggel támogattak anonim kártyával legkevesebb 90 ezer illegális módon érkezett embert – említett példát.
Hozzátette: a bizottság előtt van olyan javaslat, amely újra „felmelegítené” a kvótarendszert. A bizottság elképzelései gyengítenék a tagállamok határellenőrzési jogosítványait is – folytatta. Magyarország minden uniós támogatás nélkül el tudta érni, hogy lezárja a balkáni migrációs útvonalat – mutatott rá. Felidézte azt is, hogy háromszorosára kívánják emelni az illegális migrációt szervező, Soros-hálózathoz tartozó „civil” szervezetek uniós költségvetési támogatását.
Deutsch Tamás és Rétvári Bence a Vácon (Forrás: hirado.hu)
A javaslatról az Európai Parlament (EP) már döntött – fűzte hozzá. Ugyancsak elfogadta tavaly decemberben az EP a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.
Beszélt arról is, hogy ezeket a bevándorláspárti, az illegális migrációnak újabb lendületet adó előterjesztéseket a magyarországi ellenzék európai parlamenti képviselői támogatták. Magyarországon az ellenzék bevándorláspárti politikát folytató listái állnak szemben a Fidesz és a KDNP nemzeti listájával, amelynek bevándorlásellenes álláspontját több mint 3 és fél millió magyar polgár népszavazáson fogalmazta meg – mondta.
Rétvári Bence szerint a kormány most zajló tájékoztató akciója láthatólag Brüsszel számára is nagyon érzékeny kérdéseket feszeget, és leleplez sok olyan tervet, amelyről nem szeretnek beszélni. A legkudarcosabb uniós vezetés a mostani, a britek távozása óriási gyengülést jelent az EU számára. Nagy Britannia, egy erős gazdaság kiesése a nyugati részen súlyos veszteséget jelent, s az unió gazdasági súlypontja keletebbre tolódik, a Visegrádi négyek és Németország közé – fogalmazott.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy amikor az elmúlt időszakban a magyar kormány európai dokumentumokban is lefektetett intézkedésekkel szembesíti a magyar választókat és az európai vezetőket, hirtelen tiltakozni kezdenek az unió vezető politikusai. Kiemelte: minden javaslat megtalálható különböző uniós dokumentumokban.
Maga az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, hogy „ha nem ajánlunk legális bevándorlási útvonalakat Európába, illetve Európán belül, akkor el fogunk veszni” – emlékeztetett Rétvári Bence. Nem értünk egyet Jean-Claude Junckerrel. Akkor fog elveszni az Európai Unió, ha korlátok nélkül jöhetnek a bevándorlók, az unió jövőjét pedig a családok támogatása jelenti – közölte.
